Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-08 / 32. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAP JA NÉPÚJSÁG 1963. FEBRUAR 8.. PÉNTEK Ara 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM. 32. SZÁM Van-e kiút? | új idő kezdetén | Felnőtté értek | Bizalom és művészet | A jÖVŐ heti fádi6- és tV-mŰSOf | Enyhe idő Rajtunk múlik Aki hallgatta vagy olvasta Fe­hér elvtársnak a békéscsabai vá­lasztási nagygyűlésen tartott be­szédét, s az elhangzottakat össze­veti saját gyakorlati tapasztala­taival, még inkább megbizonyo­sodik arról, hogy, minit minden eddigi vívmányunk, a szocializ­mus teljes felépítése is rajtunk múlik. „Mindenki magáért és a népért dolgozik, egy olyan társa­dalomban, ahol az egyén és a kö­zösség érdekei egybeesnek’’ ■— mondotta Fehér elvtára, amikor vázolta a párt, s a kormány vá­lasztási programját S mindenki ott a nagygyűlésen még inkább meggyőződött arról, hogy ez a program nem más, mint az egyes ember mindennapi törekvése, a teljességében jobb, kulturáltabb életkörülményekre. Ki és mi máson is múlhatott volna mindaz az eredmény, me­lyet a beszéd felsorolt a mi me­gyénkből is, mint a munkásosz­tály, a termelőszövetkezeti pa­rasztság, az értelmiség, s az egész nép összefogásán. Az, hogy új üzemek kezdtek termelni a terve­zett határidő előtt megyénkben, hogy az aszályos év ellenére átla­gosan magasabb termést takarí­tottak be a szövetkezeti gazdák a nagytáblákról, mint adtak régen a kisparcellák, mind-mind szub­jektív tényezőknek köszönhető, s a dolgozó emberek szorgalmát, helytállását dicséri. Ez a helytál­lás nemcsak pillanatnyi jót je­lent, nagyobb keresetet, jövede­lemosztást az egyénnek, hanem a jövő építéséhez is anyagi alapot teremt. Az elmúlt tervév sikeres teljesítésének ilyen eredménye, hogy a kormány növelhette az idei beruházási keretet megyénk­ben is, amelyből újabb 200 lakás és három új gimnázium éjSülhet az eredeti terven felül. Rajtunk múlott ez? Csak rajtunk, mert egy kedvezőtlenül alakuló tervév után ilyesmire nem lett volna le­hetőség. Világos pártunk és kormá­nyunk választási programja: azt tenni, ami a párt helyes politiká­ja volt eddig is, csak egy kicsit jobban, erőteljesebben, hatéko­nyabban. S hogy sikeresen men­jünk ebben az évben is előre, szükséges tovább növelni a mun­ka termelékenységét, teljesíteni terveinket, ahogy Fehér elvtáre mondta; megfelelő munkaszerve­zéssel, a dolgozók szaktudásának állandó növelésével, mindenek­előtt pedig a munkafegyelem ja­vításával. Ebben az évben 5—6 százalékos életszínvonal-emelkedés előtt áll népünk. Ehhez az anyagi alapot úgy szükséges megteremteni, hogy jövőre még több pótberuhá­zást kapjon megyénk. Ez a prog­ram, s ennek megszavazására hívta fel a megye valamennyi választópolgárát Fehér elvtáre. Újabb kétszáz lakás, három új gimnázium beruházásának költségeire kapott fedezetet megyénk Az elmúlt tervév sikeres telje­sítése lehetővé tette, hogy a Mi­nisztertanács növelje az 1963-ra eredetileg tervezett beruházások összegét. Ebből megyénk is jelen­tős pótberuházási keretet kapott, s ezért sok olyan létesítmény épí­tését kezdhetjük meg amelyre csak 1964-ben került volna sor vagy amelyik egyáltalán nem szerepelt ötéves tervünkben. Ezek közé tartozik elsősorban, hogy 1965-ig a tervezett 988 lakáson felül még 200 lakás építésére ka­pott lehetőséget megyénk. Ez mintegy 26 millió forintos többletberuházást jelent. Az összeget úgy osztották fel, hogy 1963-ban 235 lakást adhas­sanak át, ebből Békéscsabán 207- et, Orosházán 24-et, Gyulán pedig négyet. Ugyanakkor még ebben az évben újabb 288 lakás építé­sét kezdik el: Békéscsabán 225 Orosházán 39 és Gyulán 24 laká­sét. A békéscsabai Vásártéren leen­dő általános iskolát is az eredeti tervtől eltérően nyolc helyett tíz- tantermesre építik és a 40 férő­helyes bölcsődével együtt még ebben az évben átadják rendelte­tésének. Erre összesen 9,8 millió forintot fordítanak, míg a lakás- építkezésekbe 42 millió forint in- vesztálódik. Jelentős lépést teszünk előre ebben az esztendőben az oktatás fejlesztési tervek megvalósításá­ban. 1964-ről egy évvel előbbre ke­rült több gimnázium építésé­nek megkezdése. így Gyulán, Békéscsabán rövide­sen lerakják az új nyolctanter­mes gimnázium alapjait. A kettő­re együtt 11,8 millió forintot költ az állam. Ugyanakkor mintegy öt­millió forintos beruházással Szeg­halmon az új tanévig befejezik az ugyancsak nyolctantermes gimná­zium építését, Battonyán pedig 2,4 millió forintos költséggel négy Jelöltjeink tanteremmel bővítik a pégi gim­náziumot. A felemelt beruházási keret lehetővé tette azt is, hogy az előirányzatban egyáltalán nem szerepelt sarkad! gimná­zium .építését is megkezdhes­sék ebben az évben. Erre 2,6 milliót biztosít az állam, amelyből négy tanterem épül fel, a járási községfejlesztési alapból pedig a másik négy tantermet akarják felépíttetni a járás veze­tői. A három új gimnázium mellett Békéscsabán, Gerendáson nyolc-, illetve négytantermes új általá­nos iskolákat avatnak még ebben az évben. A megye 1963. évi jelentősebb beruházásaihoz tartozik a leendő 200 személyes nagyszénás! . szociális otthon, mely 12 mii- { lió forintos költséggel készül «*, s nagy segítség lesz az orosházi járási szociális problémák megol­dásában. Rövidesen megkezdik Békéscsabáin a Hunyadi téri, 8 autóbuszt befogadó, nagyvárosi színvonalú, parkírozott buszállo­más építését is. Erre 1 millió 800 . ezer forintot fordít az állam. A j régi bódék helyén 10x5 méteres : üvegezett, gőztávfűtésbe kapcsolt S váróhelyiség lesz, s egy még na- { gyobb forgalmi épület. Egyébként • ebbe a gőztávfűtésbe kapcsolják be a gimnáziumokat, s a négymillió forintos beruházással felújí­tandó Jókai Színházat is. Gyula ötmillió forintos állami beruházást kapott egy fedett ermál-fürdőre. Terv szerint a lovarda helyén három medence képeznek ki erre a célra. Szarva­son szintén ötmillió forintból új, modem sütőüzem épül, mely azonban csak 1964-ben kezd ter­melni. Ebben az évben 1,3 millió forintot fordítanak az építésére. Kovács József elvtára, á Hidasháti Állami Gazdaság főagro- nómusa. 1932-ben született, agráregyetemi végzettségű. A je­löltek közül a fiatalabb generációt képviseli. Céltudatos mun­kájával tekintélyt és megbecsülést szerzett magának. Ezért ja­vasolják őt az országgyűlésbe az állami gazdaság dolgozói. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivő. tála közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A pénzügyminiszter előterjesztette az 1963. évi állami költségvetésit tartalmazó törvény- javaslat tervezetét, a kormány felhatalmazta, hogy az ország- gyűlés elé terjessze. Az Országos Vízügyi Főigazga­A békéscsabai választási nagygyűlés elnöksége. tőség vezetője jelentést tett a kü­lönleges időjárási viszonyok foly­tán várható árvíz- és belvízvéde­kezésre eddig történt előkészüle­tekről. A kormány a jelentést megvitatta és határozatokat ho­zott az ár- és belvízvédelmi biz­tonság növelésére, a védekezés szervezettségének továbbfejleszté­sére. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a kormánynak a rend­kívüli téli időjárás folytán szük­ségessé vált intézkedések végre­hajtásáról. Bejelentette, hogy a tüzelőanyag-ellátási nehézségék ismeretében sok helyen a bányá­szok kezdeményezték, hogy ebben a hónapban még egy vasárnapon három műszakos termelést szer­vezzenek üzemükben. Az egészségügyi miniszter elő­terjesztése alapján a kormány ha­tározatot hozott az egészségügyi felvilágosítás továbbfejlesztéséről. A határozat alapján társadalmi szervezetek és állami szervek kép­viselőiből megalakul az egészség- ügyi felvilágosítás társadalmi ta­nácsa, amelynek feladata az egészségügyi felvilágosítás orszá­gos irányelveinek kidolgozása, a különböző szervek ezirányú mun­kájának összehangolása. A tanács az egészségügyi miniszter tanács­adó szerveként működik majd. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) (Képes beszámoló a 4, oiQalnnJ

Next

/
Thumbnails
Contents