Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-07 / 31. szám

1963. február 7.

4

Csütörtök

Epizód az úri Magyarország parlamentjéből

dáldemofcrata Párt központi, illetBertholt Brecht

M

1963. február 7., csütörtök.

— 65 évvel ezelőtt, 1898 februárjában született Bertholt' Brecht, a mai német irodalom legjelentősebb drámaírója, költő és irodalomkritikus. 1933-ban hazájából emigrálnia kellett és oda csak lS48-ban tért vissza. A Koldusopera (1923) című müvével a polgári társadalmat támadja. A fasizmus ellen küzd a Carrar asszony puskái és a Kurázsi mama című darabjaival, a harmincéves háború borzalmai bemutatása révén. Egyéb híres darabjai: Galilei, A kaukázusi krétakör. Brecht a Béke-világtanács tagja volt, 1954-ben Lenin-békedijjal tüntették ki.

— 485 évvel ezelőtt, 1478. február 7-én született Morus Tamás (Thomas More) angol humanista, nagyszerű szónok és rendkívüli tehetségű író, az angol oknyomozó történetírás megalapítója. Főműve az Utópia (1516), az első államregény, amelyben szociális igazságkereséssel a kórai kapitalizmust leplezi le. Művei miatt a zsarnok VIII. Henrik angol király lefejeztette.

*

Érdekes találmányok és felfedezésék.

— 395 évvel ezelőtt, 1568. február 7-én fedezte fel Alvaro Mondana de Neyra spanyol tengerész az Ausztráliától észak-keletre

fekvő Salamon-szigeteket.

*

— A második szuezi csatorna építését 2575 évvel ezelőtt, i. e. 612-ben kezdte meg II. Neku egyiptomi fáraó. Az omladozó birodalom azonban képtelen volt a hatalmas munkát befejezni, ezért csak i. e. 522-ben Dareiosz perzsa király fejeztette be az építést. Ezt a csatornát éppenúgy, mint az i. e. 15. században Hatszeput egyiptomi királynő által megépíttetett elsőt, az idők folyamán a sivatag homokja teljesen betemette.

Mezőgazdasági könyvújdonságok

Milyen könyvek vásárolhatók a mezőgazdasági könyvhónapon?

Ft, Somos András: ZöfldségteRroesztés 2. Részletes rész 78,— Ft, Somos AndNéhány év múlva háromnegyed évszázada annak, hogy a millenniumra készülő úri Magyarország idealizált csöndjében belerobbant a Viharsarok által szült agrárszocialista mozgalom első sorozata.

Első és legmarkánsabb jele volt ez az önmagát túlélt társadalom válságának és lényegében soha többé nem múlt el, mindaddig, amíg szülője a kiegyezés utáni társadalmi rend végérvényesen a múltba nem tűnt. Az agrárszocialista mozgalom eme megnyilvánulása igen sok, nemcsak a szakemberek, hanem a nagyközönség számára is érdekes epizódot, izgalmas fordulatot nyújt, melyek jelentős része még föltáratlan, vagy a közönség előtt nem eléggé ismert. Rendkívül érdekes például az ország közvéleményét kialakító források (sajtó, parlament, stb) reagálása , az 1891-es májusi orosházi, békéscsabai, majd júniusi battonyai megmozdulásra. Az ország közel 200 újságja közül a leg. fontosabbak jelentős figyelmet fordítanák erre a kérdésre, hiszen annyira új és magyar jelenségről van szó, hogy lehetetlen kitérni előle. Se szeri, se száma azoknak a cikkeknek, amelyek természetesen az uralkodó osztály érdekei szerint taglalják az eseményeket, keresik és nem találják a bajok „kútforrását”, a zendülések okát. Ez alól csak a Népszava és az Aradon megjelent Közjóiét c.

ve helyi lapja.

Legjellemzőbb mégis az ország- gyűlésnek, mint legmagasabb hivatalos fórumnak a reagálása.

Irányi Dániel, a Függetlenségi és 48-as Párt tagja, Békés megyei képviselő, 1891. május 18-án, az országgyűlésen meginterpellálta gróf Szapáry Gyula miniszterelnök-belügyminisztert a Békés megyei mozgalom tárgyában. Hajlandó-e a belügyminiszter — hangzik Irányi interpellációja — hiteles adatok alapján értesíteni a Tisztelt Képviselőházat a Békés megyei munkásmozgalomról? ... hajlandó-e felvilágosító munkát végezni a megyében és háziipari foglalkozást megszervezni?

Gróf Szapáry Gyula belügyminiszter azonnal válaszok. A válasz lényege a következő: „A kérdés oly fontos, hogy kötelességemnek tartom a hozzám intézett interpellációra a választ azonnal megadni”. Tekintve, hogy a kérdés vizsgálat alatt van, tájékoztatást adni nem tudók, „bátorkodom azonban kijelenteni, — s ez a jellemző Szapáry válaszában, mert az egész úri rendnek a nyomorgó földmunkások kétségbeesett ken yórh arcához való viszonyát tükrözi —, hogy legelső feladatomnak tekintsem, hogy a hatóság tekintélye és a megzavart rend helyreállíttassék. Második

feladatomnak azt tekintem, hogy azok a munkások, akik munkába

menni kívánnak, vissza ne tartassanak senkj által és végül fel kell keresni a bajok kútforrását.”

„Ennek megtörténtével azután a törvény teljes szigorával fogok eljárni.”

fl „rend“ legfőbb képviseli» tehát az agrárszocialista mozgalomban a szegény népnek a létéért és megélhetéséért folytatott harcában elsősorban a hatóságok; csendőrök, főszolgabírók, stb. presztízsének csorbulását láttáik és ennek helyreállítását tartották fő feladatuknak.

Irányi Dániel, a belügyminiszter válaszát elfogadta. De nem fogadta él a választ sem az izmosodó munkásosztály, sem az agrárproletariátus.

A Népszava 1891. május 22-i száma nyílt levéllel fordul Irányi Dánielhez. A levél néhány gondolata: a képviselő úr interpellációjával kevésbé nekünk, mint inkább a magyar parlamentnek tett jő szolgálatot, de mégis elismerés jár neki, mert megmentette 448 képviselő becsületét azáltal, hogy egyáltalán szóba hozta a Békés megyei dolgokat. „Megjegyezzük, ha a képviselő úr lejött volna, s a néppel érintkezett volna, információit nem a hírlapi forrásokból merítette, hanem a tények közvetlen forrásánál gyűjtötte volna, másként beszélt volna. Minthogy azonban a képviselő urak csak közvetlen a választások előtt és a választások alatt szoktak tisztelt nép« közt megjelenni, vgy ezzel is be kell érnünk.”

I Népszava e megjegyzése

igaz volt, s igen sokáig aktuális maradt. E hang azonban elveszett a polgári sajtó hangáradatában. Az agrárnyomorról így nem alakult ki még a liberális közvéleményben sem helyes kép, a későbbi konfliktusok némelyike pedig, még a parlamenti visszhangig sem jutott el.

Természetesen ez a mozgalmakat nem tette meg nem történtekké és hatásukból nem sókat vont le.

Höhn József

a TIT Nemzetközi Szakosztályok Választmányának országos titkára

Általános kertészeti müvek: Balázs Pál: A kiskert örökzöldjei IS.— Ft, Balogh Jenő—Náfrádi István: Fűtés a kertészetben 16,50 '■ft, Domokos János: Disznó vény termesztés 45,— Ft, Farkas László: Évelő dísznövényeik 38,— Ft, Jeszenszky Árpád: Oltás, szemzés, dugványozás 12.— Ft, Kertészek kézikönyve 62,— Ft, Kertészet és Szőlészet zsettkönyve 24.— Ft, Sulyok Mária: Virágos ablak, virágos udvar 9,— Ft.

Zöldségfélék termesztése: Bessenyei Zoltán: Zöldségnövények termesztése 25,— Ft, Dessewffy István: A spárga termesztése 3,50 Ft, Paradicsomter- mesztés 12,— Ft, Somos András: Zöld- T. gtermesztés. 1. Általános rész 42.—

rás—Angela Lambert: Zöldségbajtatás U,— Ft, Szólva Péter: A szentesi paprika 34,— Ft. Zöldségtermesztés 34,— Ft.

Gyümölcstermesztés: Brözik Sándor —Elek László—Regius János: Almás- termésűefc 1. Általános rész 15,— Ft, Brózik Sándor—Elek László—Regius

János: Almástermésűek 2. Alma 80,— Ft, Brózik Sándor—Elek László—Regius János: Almástermésűek 3. Körte és birs 95,— Ft, Brózik Sándor—Elek

László—Regius János: Csonthéjas termésűik 1. Általános rész 4,— Ft, 2. Cseresznye—meggy 100,— Ft, 3. Szilvakajszi 120,— Ft, 4. Őszibarack 150,— Ft, Claus József: Az őszibarack és termesztése 5,80 Ft, Dobos Lajos: A köszméte és termesztése debreceni módra 12,— Ft, Fejes Sándor: A korszerű

nagyüzemi gyümölcsös 18.50 Ft, Fenyves Pál: A gyümölcsfák ápolása 35,— Ft, Gyümölcstermelési zsebkönyv 33,— Ft, Jeszenszky Árpád: Déligyümöics- íétók termesztése hazánkban 14,— Ft.

Gyümölcstermesztés: Mobácsy Mátyás: Gyümölcstermesztés a házi és háztáji kertekben 15,— Ft, Mohácsy Mátyás—Porpáczy Aladár: Diótermesztés 15,— Ft, Mohácsy Mátyás—Porpé- czy Aladár: A körte termesztése és nemesítése 36,— Ft, Mobácsy Mátyás— Porpáczy Aladár—Maliga Pál: Gesztenye, mandula, mogyoró 20,—‘ Ft, Mohácsy Mátyás—Szabó Béla: A szilva termesztése és házi feldolgozása 10,— Ft, Molnár Béla—Szalai Ferenc—Cs. Nagy László: A dinnye termesztése 14,— Ft, Nyújtó Ferenc—Tomcsányl Pál: A kajszibarack és termesztése 48,— Ft.

Felemelt áron vásárolja a MÉH

a vadnyűi bőröket

13930

újság képez kivételt, mint a SaoSzakszervezefük kongresszusára készülnek a pedagógusok

A Pedagógusok Szakszervezete február 15—16-án tartja meg VII. kongresszusát Budapesten. Megyénk 5100 szervezett pedagógusát kilencen képviselik az országos tanácskozáson: Dr. Fodor Györgyné, a Gyulai I. számú Általános Iskola igazgatója, Hauren- csik József (Füzesgyarmat), Varga Béla (Gyoma), Balogh Mária, a Pedagógus Szakszervezet megyei elnöke, Váradi Kornél, az orosházi járási tanács népművelési felügyelője, Molnár László, a szakszervezet szarvasi járási titkára, Mayer Andrásné és Lamper Mihály (Békéscsaba), valamint Mizó Mihály, a Pedagógus Szak- szervezet megyei titkára.

A küldöttek nem mennek üres kézzel a kongresszusra. A beszáAutókiránduláson a Békés megyei dughagyma

y

Megyénk a hagymatermesatök sorába, lépett, évente több száz holdon termelik a közös gazdaságok. S hogy jól sikerüljön, Békés megyéből Baranya megyébe, a pécsi szárítóba viszik a dughagymát hőkezelésre.

Nem tudom, Pécs környékén termelnek-e egyáltalán fokhagymát, vöröshagymát olyan nagy mennyiségben, mint a mi megyénkben, ahol tavaly a MÉH 1423 vagonnal vásárolt fel. Vajon megéri-e a termelőszövetkezeteknek, hogy 500 kilométeren át autókirándulásra vigyék a parányi hagymácskákat. Nem lenne-e gazdaságosabb, ha a sok furikázast mellőznék és az erre fordított forintokból itt a megyében, a nagymater- mesztésröl nevezetes községek egyikében, Kaszaperen vagy Tótkomlóson egy dughagyma-szárítöt építeni?

Ez lenne a népgazdaság érdeke is. N«mde?

móló meghallgatása után a különféle bizottságokban számos Békés megyei problémát tárnak fel, mondanak el. Szóvá teszik többek között a pedagógusok bérezésének, jutalmazásának aránytalanságait, a megyei középiskolai tanterv-vita tanulságait, az iskolai könyvtárak helyzetét. Foglalkoznak emellett a munkaerőgondokkal és a pedagógushiány felszámolásának lehetőségeivel.

Sok férj nem veszi észre, hogy felesége kiborul a házimunkától. Valószínűleg mi sem vettük volna észre, ha nem visszük magunkkal Cincinnatiba, ahol előadási, kellett tartanunk.

Készülődés közben nőnk egész normálisnak tűnt, sőt úgy látszott örül, hogy megszabadul néhány napra a háztartástól. A repülőtéren azonban már furcsa változást észleltünk viselkedésén.

Alig szálltunk fel a repülőgépbe, porolgatni kezdte az üléseket.

„Drágám, ezt nem kellene csinálnod” — jegyeztük meg szelíden.

„Nem akarom, hogy a szomszédok azt higgyék, piszke« repülőgépen utazom.”

„De hiszen a társaságnak vannak emberei erre a munkára. Te csak ülj nyugodtan az ablak mellé és csatold fel a biztonsági övét”

•

Végre rávettük, hogy üljön nyugodtan és ke- I aébe nyomtunk egy képeslapot.

Feleségem kiborult a házimunkától

Irta: Art Buchwald

Alighogy a gép fel- emelkedett, nőnk is felugrott. „El kell készítenem az uzsonnát” — mondta.

„Arra válók a stewardesses Ne csinálj semmit.”

„De ki kell vennem a húst a hűtőszekrényből.”

„Déhogy kell, dehogy kell. Mindezt elvégzi a gép személyzete. Szabadságon vagy. Pihenj!”

Néhány percig ismét nyugton maradt, de ekkor az egyik stewardess kiöntött egy kis kávét a szőnyegre.

Nőnk felugrott, s így szólt: „Csak nyugalom!” Kivette a piperetáskájából a „Mr. Tisztaság” feliratú dobozt, letérdelt és nagy ügybuzgalommal pucolta a foltot.

Tizenötperc múlva diadalmasan felemelkedett és a folt helyére mutatva kijelentette: „Mr. Tisztaság mindig beválik”.

Az utasok zavartan elfordultak.

*

Később felszolgálták az ebédet. Két gyermek ült a közelemben. Csak ímmel-ámmal kóstolgatták a főzeléket.

Nőnk szigorúan rájuk nézett és így kiáltott: „Gyerekek, már százszor megmondtam, aki nem eszik főzeléket, nem kap sütit!”

„Drágám, drágám — figyelmeztettük gyengéden —, ezek nem a mi gyerekeink.”

„Nem érdekel — válaszolt nejünk —, torkig vagyok vele, hogy egész nap süssek-főzzek és aztán senki se akarjon enni.”

„De talán a szüleik nem is akarják, hogy megegyék a főzeléket.”

„Mindig csak véded őket — válaszolt nőnk dühösen —, nem is csoda, hogy olyan rosszul viselkednek az asztalnál. Ülj rendesen — kiáltott az egyik kisfiúra — vagy máris bújhatsz az ágyba!”

♦

A gyermekek szülei nek szerencsére, má dolguk volt, nejünk p< dig úgy döntött, hog kimegy a tálalóba és se gít a stewardessnek el mosogatni.

Mire Cincinnatiba ól

tünk, megtisztította a összes ablakokat, kimosl a hamutálcákat, kivasal ta a szalvétákat és kiese rélte a bár függönyeit.

Kétnapi távoliét ott honról azonban csőd* művelt vele. Már he szonnégy órája egyetle gyerekre sem kiabált r< s majdnem teljesen ki gyógyult háztartási kibe rultságából. Örök ká hogy hamarosan ház kell utaznia...

4

(Ford.: Margittal Alice