Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-07 / 31. szám
IMI február X 3 Csütörtök Űj módszerek, új technika Óra-fürdő Jackson Heights: A város úragy árában igen ötletesen űj módszert vezettek be a vízhatlan órák vizsgálatánál: Egy átlátszó műanyag hengerben történik az órák fürdetése, s amelyik óra körül buborékok keletkeznek, az bizony selejt. (MTI Külföldi Képszolgálat) A cukorgyárak speciális répavetőgépeket és kalibrált vetőmagot biztosítanak a termelőszövetkezeteknek A Sarkadi Cukorgyár körzetéhez tartozó orosházi járás ez évi cukorrépa termelési terve 1257 hold. Ezt a mennyiséget a termelőszövetkezetek már le is szerződték. A cukorgyár a répa termelés könnyítésére az AGROTRÖSZT Útján speciális vetőgépeket szerez be azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek arra igényt tartanak. Az elmúlt évben a gyulai járásban alkalmazott speciális szemenként! vetőgépek az idén még jobb konsti-ukcióban kerülnek ki. Az ilyen gépekkel vetett cukorrépa egyelési ideje lerövidül. A Sarkadi Cukorgyár a normál répavetőmagon kívül, koptatott és kalibrált vetőmagot is biztosít a termelőszövetkezeteknek. Az orosházi járás tsz-ei 490 holdba elegendő koptatott magot, s annyi kalibrált vetőmagot kapnak, amennyit a speciál cukorrépavetőgépekkel el tudnak vetni. A kalibrált vetőmagból egy hold földbe 7—8 kilogramm elegendő, míg a normálvetőmagból 14 kilogramm szükséges. A cukorgyárak újdonságai közé tartozik a DISISTOR-ral csávázott vetőmag is. Az elmúlt évben kísérletképpen a gyulai járásban 290 holdba vetettek DISISTOR-ral csávázott vetőmagot, az idén 1200 holdba elegendő csávázott vetőmagot kapnak a tsz-ek. Az ilyen módon előállított vetőmag a kelés után már a kezdeti stádiumban megóvja a növényt a levéltetű ellen, de a répabarkóra is ártalmas; —- Ott lent a völgyben —- Intett a fejével Dani keleti irányba. Ahova az intés szólt, ottfelejtette a tekintetét. Csontos arcán elömlött a jóság és ettől a szelíd önfeledtsógtől egyszerre keserűnek érezte a pipát az öreg. — Csak nem az a koldusivadék?!... — kérdezte kiáltva és dühös fintorral köpött a cseresznyefa felé. Kiáltása eJrebbentet. te a legyeket az irháról. Dani csak bólintani akart, cte a dac kurta, kemény mozdulásra rándította a fejét. — Pedig az. És megkérem, hogy ezentúl más szót használjon felőle. Mert akár tetszik valakinek, akár nem, mi ketten összetartozunk. Az apát haragosra hökkentette ez az engedetlen beszéd, a szeme is kimeredt és hosszú per_ cen át veszélyes hallgatás ágaskodott közöttük. Végre mintha megfeledkezett volna a haragjáról, megértő kuncogás oldotta le arcáról a fagyot. — Bolond bika, te — nyújtotta a szót elismeréssel —, mit bánom én, akárhogy vagy vele. Hiszen nem mondom, a szeretőben is kedvét lelheti az ember'. Ki hosszabb, ki rövidebb ideig. Majd megunod. De feleségnek olyat válassz, akit én is szeretni tudok, mint a saját lányomat. A legény uralkodni próbált izgalmán, féken tartotta megbotránkozását s ettől ünnepélyessé váfó a hangja. — Hát ha kedvét leli a gyűlölködésben, csak tegye. Akikor se fordítok neki hátat, ha nem látja szívesen. Ne biztasson gazember, ségre. Inkább hagyjon engem az utamon békességgel. Egyezzen 'bele... — De nincs neki mása, csak az éhsége! — Nem igaz. — A földünk kell néki! — Ez sem igaz. —• Kommunisták, isten tagadók csak a koldusokat pártolják!... — Ez igaz... — Ha közéjük állsz, eűenem fordítanak! — Nem vagyok én széikaíkas. hogy forgassanak. Szeretjük egymást, ennyi az egész. Ne lásson rémeket. Ojra mondom: hagyjon bennünket egymásnak, majd csak boldogulunk valahogy. Szúrósra hidegül! az öreg Kualán tekintete? ... — Más kérésed nincs? ... — Nekem ennyi elég — felelte Dani mogorván. Az apa nézte a fiát. Vállalón, szigorúan. Most meggömyectt a háta. Nézéséből kihamvadt a szúrósság és a csendes harag szürke hamuja maradt a helyén. A szava nem volt metsző, inkább a kegyetlenül higgadt józanság érződött belőle. — Hát, ha elég, akikor elég Büszke vagyok rád, Ife nincs több kérésed. Nekem ae vök Q szövetkezetek és a népgazdaság érdekeit kifejező árutermelési üzemtervet A termelőszövetkezetek zár- " számadó közgyűléséről szóló jelentések egy része arról számol be, hogy munkaegységenként 30—40 forint értéket osztottak, az egy tagra jutó jövedelem 15-19 ezer forint között változik. Más része viszont arról szól, hogy egyes szövetkezetek a tervezettnél jóval ke. vesebb jövedelemmel zárták a múlt esztendőt. Bárhogyan nézzük, ez összefüggésben van az áruértékesítéssel. Ugyanis nemcsali a szövetkezetek, hanem a megyei felvásárló szervek is elkészítették a múlt évi zárszámadást. A felvá. sárló szervek elősorban aszerint értékelték a múlt évet, hogy mennyire tudták teljesíteni felvásárlási terveiket. A megyei párt- bizottság és a megyei tanács viszont a szövetkezetek áruértékesítését hasonlították össze a megye második ötéves tervének irányszámaival. Ebből kiderül, hogy megyénk mezőgazdasága jelentős mennyiségű áruval maradt adósa a népgazdaságnak. A megye második ötéves terve szerint tavaly a mezőgazdaság termelését 15,2, a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok áruértékesítését pedig 23,4 százalékkal kellett volna növelni az 1960. évihez képest. Ez volt az előirányzat. S az, hogy ezzel szemben a termelés csak 8, az áruértékesítés pedig 21,4 százalékát érte el a tervezettnek, egyrészt a két egymást követő aszályos esztendőnek tulajdonítható, annak, hogy alacsony volt a szálas és szemes takarmány termésátlaga és emiatt csökkent az állatnevelési és hizlalás! lehetőség. Ebhez még hozzászámíthatjuk a korszerűtlen, kevés férőhelyet és a jelentős állatelhullást is. Ezek az okok tagadhatet*■ lanul hatványosan befolyásolták a termelőszövetkezetek múlt évi árutermelését. De csupán ezekre az okokra hárítani azt, hogy a népünk éléskamrájának számító Békés megye a nem éppen egyebem huszennégyesztemdős koromban, csak a kevélységem. Ezt rád hagyom. Mert a földem nem arra való, hogy a koldusok sorsán könnyítsen. Arra ott van a temető. Érről van szó, nem egyébről. Vagy a szavam tartod szentnek, vagy csupasz tenyérrel állsz közéjük, hogy véletlenül se üssetek el egymástól. Sértődötten, gőgösen lépdelt vissza a bográcshoz. Dani béna idegekkel, süketen nézett utána. Az öreg semmit sem szokott kétszer mondani. Tudomásul kellett vennie, hogy a föld, amelyen áll, nem az övé. Sehogy sem fogta föl ésszel, hogy a szónak ekkora hatalma lehet. Nem változott semmi. A legyek tovább dőzsöltek a birka kifordított bőrén, a darázs mohón nyalakodott a mustos kád szélén, idehallatszott a szüretelő lányok csicsergése, s a szlavóniai lankák, az ausztriai hegyeik sem torlódtak összébb. Még a venyige sem égett el egészen, amelyet apja útdíjára vetett a tűzre. Csak ő'változott ét tökéletesen. Viszketős bizsergés borította el a homlokát. Szórakozokan vé- gi'ghúzta rajta a kezefejét. Ekkor látta, hogy kiverte a verejték. Nem nyúlt többé a préshez. Ahogy volt, ingben, hajadonfővel, megindult lefelé a dombról. Várta, hogy apja utánaszól, de útján nem kísérte más, csak a csend. fFölytatjitfe) előkelő 13. helyet foglalja el a felvásárlásban .az ország megyéi között — önámítóé, a dolgozó népünk ellátásáért szükséges felelősségérzet elaltatása lenne. Elhangzott mór az az igazság, de nem árt újra megemlíteni, hogy a szárazságon, a bizonyos mennyiségű takarmányhiányon. túl, a szövetkezetek egy részében a téves áruértékesítési felfogások, a helytelen munkaszervezés, a nem megfe. lelő takarmánygazdálkodás, s a kevésbé lelkiismeretes állatgondozás is gátolta a termelést. Ahol ez nem így volt, ott megtalálták a szárazság elleni módszert: többször kapáltak a szokásosnál és többet öntöztek. De jórészit megtalálták az állatok elhullásának ellenszerét is jó néhány helyen. Az 1961. évi rettentő sok, vagyis a 47,2 százalékos sertései h ullást 35 százalékra csökkentették. Bár ez is nagyon sok elhullás, de mégis lehetővé vált, hogy termelőszövetkezeteink együttesen tavaly 100 holdanként 32,2 hízott sertést értékesítettek a tavalyelőtti 17 darabbal szemben. Ezentúl vágómarhából 1,1 darabbal, baromfiból pedig 423 kilóval étékesítettek többet szövetkezeteink 100 holdanként, mint 1961-ben. elentős számok ezek. A hiba azonban az, hogy a tsz-ek egy része — az időjárás kedvezőbbre fordulásában vagy saját szorgalmukban, akaratukban nem bízva — a tavaly elért áruértékesítésnél kevesebbet tervez erre az évre. Legalábbis erre következtethető abból, hogy a népgazdaság által joggal elvárt ez évi hízott sertés előirányzatnak eddig 47,8, a vágómarha előirányzatnak 78,1, a baromfinak 30,8, a tejnek 63,9, a tojásnak 3,3, a kenyérgabonának 83,4 százalékára kötöttek szerződést a szövetkezeteink. Jó néhány ezer hold, az iparnak nagyon fontos és a szövetkezetek árutermelését, bevételét lényegesen növelő napraforgóra, cukorrépára, cirokra és más növényre sem kötöttek még szerződést. v — Nem múlta idejét, sok mindenre szerződhetünk még — mondhatják erre azoknak a szövetkezeteknek a vezetői és gazdái, ahol eddig vagy túl óvatosságból, vagy az árutermelés és az abból származó jövedelem lebecsülése miatt eddig még elmaradtak ezzel. Nem a szerződéskötést többé kevésbé elmulasztó termelőszövetkezetek élmarasztalására íródnak a sorok, hanem figyelmeztetésül, hogy most a tervtárgyaló közgyűléseken tegyék alaposan megfontolás tárgyává mind a szövetkezet, mind pedig a népgazdaság érdekeit. Sokszor hivatkoztunk már a füzesgyarmati Vörös Csillag példájára, de most megint onnan vannak kéznél az adatok. Ez a szövetkezet a múlt évben az értékesített állatokból és állati termékekből 14,3 millió, gabonából és különböző szerződött kapásnövényekből 16,2 millió forint bevételhez jutott; Ennek a szövetkezetnek az áru- értékesítésével a legteljesebb mértékben elégedett a népgazdaság, hiszen például húsból szán- tóegységeniként 105 kilogrammot értékesített. De elégedettek a szövetkezeti gazdák is, akik — a készpénz-javadalmazást átszámítva —, 46 forint munkaegység értéket kaptak az elmúlt évben. |/ettős cél: a szövetkezeti gaz” dák jövedelme és a népgazdaság szükségleteinek kielégítése vezesse termelőszövetkezeteinket most az üzemterv véglegesítésénél. Úgy készítsék el az üzemtervet, a rendelkezésre álló takarmánykészlet, a várható ez évi termés és a meglévő férőhelyek figyelembevételével, hogy sem a szövetkezeti gazdák, sem a népgazdaság érdekei ne szenvedjenek hátrányt az ez évi termelésből és árutermelésből. Kukk Imre Kedvező változások a balesetbiztosításban Részletes felvilágosítást az ÁB körzetfelügyelői és az üzemi megbízottak adnak.
