Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-03 / 28. szám

1963. február 3. 8 Vasárnap r RAJ NA PA ÜTI VÁRKASTÉLY ÉS EGÉSZ KORNYÉKÉ- ZÁRT TERÜLET. RÉGEN SS LEGÉNYEK ŐRIZTÉK. MA A TENGEREN­TÚLI NAGYHATALOM HADEREJÉNEK EGY KÜLÖNLEGES OSZ­TAGA TARTJA TÁVOL TŐLE A KIVÁNCS/SKODOKÁT. Sir Arhthur Forr/ngton amerikai kollegájának meg­hívására JÖTT IDE... ííái'/ia» Mr. MacN/ll MA'R VA'RJA, nr uram. & SZERESS BELEM Olyan, mint a címe. Bele le­het szeretni. A Pygmalion, a Ham- letnek nincs igaza, a Tűzijáték, a Majd az utánpótlás éá az Édes fiaim utáni könnyed pihentetőnek, kellemes einyúj tózásnak szánhatta a Jókai Színház vezetősége a Sze­ress belém szinrevitelét. Ügy vé­lem, ily módon illeszthető a színház ez idei programjába ez a kétrészes zenés komédia. Bizonyára maga az Abay—Dalos—Horváth szerző-trió sem szánta egyébnek, s a közönség is így fogadta: háromórás szóra­kozás, kacagás. Ennek a feladat­nak a darab tökéletesen megfe­lelt. A vékonypénzű történetből a rendező, s a Szereplők a helyzetko­mikum adta lehetőségek, a „be­mondások”, a zene, a dalbetétek, s a táncszámok ügyes tolmácsolásá­val a nézőtérre állandó kacagást, meg-megújuló tapsot varázsoltak. Az előadás, összességében, hibát­lannak hatott Részeiben?... A szereplők elnézését kell kémem, ugyanis az észrevételek értéksor­rendje, rangsorolása azt követeli, hogy a díszletezés bírálatával kezdjem. Gondolom, megértettem a tervező elképzelését: könnyű da­rabhoz levegős, lebegős díszletet. Ebben nincs is hiba és ha a mér­tani formákba fogott szín bizar­rul is hatott, jól illett a darab ,egyéniségéhez’’. Ellenben a mű­szaki megoldása, az külön komé­dia, egy „akrobat óh!”. Attól elte­kintve, hogy a mozgó színfalak méretükben nem voltak pontosak és a vetemedés is formátlanította őket, mozgatásuk igen primitívnek hatott. A tervezőjük azt a hatást akarta kelteni a nézőben, hogy ön_ maguktól, szinte varázsszóra hú­zódnak, tolódnak a szükséges idő­ben és irányban. Azonban roppant hatásrontó volt látni billegésüket, az őket „láthatatlanul” cipelők lá­bait, s az összeillesztgetési kísérle­teket. Vajon nem lett volna egy­szerűbb nyíltan játszani a színhá- zasdit, miként arra az előadás utolsó jelenetében a szereplők utalnak is, és a közönség felséges színe előtt megragadva ide-oda he­lyezni — esetleg a színészek köz­vetlen irányításával — mozgatni a négyzetlapokat? Egy humorelem­mel több, s egy zavaró momen­tummal kevesebb lett volna. A 3-3-2-e» tagol tságú szerep- osztás a szereplőktől részletedben is kollektív munkát, jól egybehan­golt játékot követel. A Dodi—Git­ta—Csilla és a Sándor—György— Ernő triók a résztörténetek jege- cesedési pontjának vagy írjuk így: sarkításának a szerepében szilár­dan helytálltaik. A férfi hármas egyébként (Egy kövér meg egy so­vány óriás között egy Hüvelyk Matyi!) figurális összhatásában is kacagtató volt Beck György ked­ves félszegséggel játszotta a meg­hódított zenekedvelőt, mindvégig szívből. Széplaky Endre színesen igyekezett színre vinni a színtelen főkönyvelő figuráját. Ismerve ko- médiázó kedvét, szerintem jóval változatosabb „megjátszásra” is A RAJNAI VARKASTEL) " FOLYTATÁSOS KÉPREGÉNY Valentyin Ivapov tudományos-fantasztikus regénye nyomán írta: Cs. Horváth Tibor rajzolta: Sebők Imre. Előzmények: A Szovjetunióban jelentős kísérletet hajtanak végre. Az „Energif’ beváltja a hozzá fű­zött reményeket. Pillanatok alatt megsemmisít egy nagy kiterjedésű víz alatti hegyvonulatot, utat nyit va a meleg óceáni áramlatnak. A tengeri közlekedés előtt kitáru egy eddig hajózhatatlan hatalma- vízterület. futotta volna repertoárjából, mint a pipiskedés'és vállvonogatás. Bo- ross István most is abban volt ele­mében, ami lényege: a táncban. Zilahy Kati Dódija jól illeszkedett a női trióba, eleven jelenség. Rom­vári Gizi Csillája általában lezse- rebb magatartásé lehetett volna. A? űrhajós-jelenetben azonban társával, Boross Istvánnal együtt, megérdemelt nagy tapsot kapott. Sándornak, a mérnöknek rajongó­ja Gitta, — Dénes Piroska — nagy­szerűen komédiázta végig az örök­ké evő, szerelmes lány szerepét. Padur Teréz mint igazgatónő, kü­lönösen a darab első részében, kis­sé merevnek érződött. Déry Mária, a nem tipikus titkárnő szerepkö­rében változatos alakítási lehető­séget kapott. Kaméleon! ügyesség­gel váltotta típusonként a jellemét és mozgását. Némelykor azonban elvetette a sulykot. Nem egy meg­jelenítés volt, melyben diszting- váltabb művészi eszközökkel ugyanolyan, ha nem nagyobb ha­tást válthatott volna ki. Mint ze­nerajongó gimnazista túlzott bur- leszki fogással élt és valamiféle kis „ütiődött okoskát” állított elibénk a cserfes, szellemes, kissé csinta­lan diáktípus helyett, a sportlány szerepében pedig a szabados, de ennek ellenére is rokonszenves lány helyett egy utálni való, nos, hogy is mondjuk, mit... kreált. Gőth Sándor koreográfus lelki- ismeretes munkát végzett a táncok betanításakor. A jelmezek — Dá­vid József né tervezései — változa­tosságukkal tűntek ki. A friss. hangulatos, magá- al ragadó zene megérdemlt volna 3galább egy öt-hat tagú dzsessz- enekart az árva zongora, dob és 'gy szál hegedű helyett. Noha a ze­nekar tagjai igyekeztek, az egész így együtt is vérszegényen hatott A Szeress belém Gáti Sándor rendezése. Sikerült a komédiát úgy rendeznie, hogy a közönség már a jemutatón beleszeretett a darab­ja, melynek híre sokakat vonz najd a színházba. Huszár Rezső — 475 évvel ezelőtt, 1488, feb­ruár 3-án fedezte fel Bartolomeu Diaz portugál tengerész Afrika legdélibb részét. Két, 50 tonna vízkiszorítású hadihajóval és egy szállítóhajóval a portugálok Afrika nyugati partjain hajóz­va viharba kerültek, s hogy a sziklákon szét ne zúzódjanak a hajók, Diaz kifutóit a nyílt terv- gerre. Több napi hajózás után a kontinens partjait elvesztették szemük elől, majd keletre és ké óbb északra fordulás után is­mét feltűntek előttük Afrika partjai. A „Pásztorok kikötőjénél” partra szálltak. Diaz nyilat lő-'etett az ott legeltető félmezte­len benszülöttek közé és egyet megöltek közülük. A kimerült legénység lázadásától tartva, Diaz visszafordult hajóival és a mélyen a tengerbe nyúló fokor Tormentozonak (Viharos) ne­vezte el. A Jóreménység Foka el nevezést II. Joao portugál ki­rálytól kapta, mivel a tengerés :ek beszámolója reményt keltett arra, hogy tengeri úton elérhetik majd Indiát. • — 100 évvel ezelőtt, 1863-ban született L. H. Baekeland bel­ga feltaláló, aki 1906-ban a bakelit nevű műanyagot feltalálta. Ez a préselhető, önthető műanyag kiválóan alkalmazható a ve­gyiipari gépeken és a rádiótechnikában. • — 65 évvel ezelőtt, 1898. február 3-án született Alvar Aalto finn építész, a modem építészeti stílus egyik legkiválóbb skan­dináv képviselője. Kiemelkedő művei a viipuri könyvtár és a pemari szanatórium. Falusi színjátszó-napokat rendeznek a megyében A megyében falusi színjátszó­napokat rendeznek áprilisban és májusban Justh Zsdgmond író, Közép-Európa első parasztszínhá­za alapítója születésének századik óvfoidulójára. Tíz kiváló műked­velő színjátszó-csoport 30 előadás tartására kerül a megyében. Fő­leg magyar íróknak a mai életet ábrázoló, új színdarabjait — köz­tük Mágori Erzsébet: A szélhámos, Soós György: Kati című művét mu­tatják be. A gádorosiák feleleve­nítik a hajdani parasztszínház műsorában is szerepelt Moliére vígjátékot, a Botcsinálta doktort. Az előadásokat elsősorban a ki­sebb falvakban és a tanyaközpon­tokban, a gazdasági majorokban tartják majd. FEBRUÁR 3. Békési Bástya: Lopott boldogság. Békéscsabai Brigád: Zsuzsanna és a fink. Békéscsabai szabadság: Egyipto­mi történet. Békéscsabai Terv: Túl fiatal a szerelemre. Gyomai Szabad­ság: Randevú Koppenhágában. Gyulai Elkel: Iván gyermekkora. Gyulai Pe­tőfi: Az édes elet. Mezőkovácsházi Vá­ros Október: Bolondos halászfalu. Orosházi Béke: Senki nem tud sem­mit. Orosházi Partizán: Egy csepp méz. Sarkadi Petőfi: Aki átmegy a falon. Szarvasi Táncsics: Csudapest. Szeghalmi Ady: Monte Christo grófja 1., n. rész. A HÍRNEVES angol atomtudos kocsija előtt azon­ban megnyílik a hegy belsejébe vezető NEHÉZ ACÉLKAPU. €ngedjefmeg, KEDVES BARÁTOM. _ HOGY REMUTASSAM 4* f KITŰNŐ MUNKATÁRSAMAT. 1 s. Herr Haggert. _ HELYŐRSÉG PARANCSNO­KA. HA TÁL MAS FÖLDALAT­TI CSARNOKOK HOSSZÚ során kalauzolja át A PROFESSZORT. RÖVIDÉRE ÚTON IS MEGKÖZELÍTHET­NEK A FELLEGVÁRBA VE­ZETŐ LIFTET. DE NEM ÁRT. HA A VENDÉGET MÁR AZ ÉRKEZÉS PERCEIBEN LE­NYŰGÖZI AZ ISMERETLEN RENDELTETESU GEPORJ- A'SOK LÁTVÁNYA. ÁZ ÉRKEZŐ ENYHE VISZOLYGÁSSAL NYÚJT KEZET. A NÉMET TUDÓS ANNAK IDEJÉN, HŰ KISZOLGÁLÓJA VOLT A NÁCI-FASIZMUSNAK. foRR/NGTON MEG AZNAP ESTC FELE­LETET KAP A KÉRDÉSRE. ÉS A VÁLASZ UGYANCSAK MEGDÖBBENTI 000

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents