Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-28 / 49. szám
m3, február 88. 3 Csütörtök Évről évre nő a fejési átlag a nagyszénást Dózsa Tsz-ben A nagyszénás! Dózsa Termelőszövetkezetet az orosházi járásban úgy ismerik, hogy ott jó irányban halad az állattenyésztés. Büszkék is a szövetkezet gazdái a sertésállományukra és különösen a tehenészetükre. Statisztikával bizonyítják, hogyan növekedett évről évre a fejési átlag. A legutóbbi két év eredményeit ragadjuk ki Míg 1961-ben átlagban egy tehéntől 3015 liter tejet fejtek, addig 1962-ben meghaladta a 3400 litert. A nagy tehénistállóban az ügyeletes napost, Minké Jánost találtuk. Minké elvtárs már 12 éve tehenész Szerinte még egyetlen évben sem fejtek annyit, mint tavaly. Az első években szégyellték megmondani mennyi tejet adnak a tehenek, mert sokszor egy háztáji kecske többet adott, mint a közösben tartott állat. De hogyan is adtak volna többet, mikor egész télen kukoricaszáron és töreken éltek. Alig várták, hogy a márciusi napsütés elolvassza a havat, és ki lehessen hajtani az állatokat a dűlőutakra, ahol egy kis zöldet találhatnak. Abrakról szó sem volt. Némelyiknek a sovány koszt csak arra volt elég, hogy fenntartsa magát Most büszkén mutatja a rábízott jószágokat. Szépek, gömbölyűek. — A sarokban az a vöröstarka — mutat kedvencére — a Fecske, naponta 18—19 liter tejet is ad. De bemutatja az Istálló büszkeségeit is. A Bimbi a legjobbak közé tartozik 20—21, de fejtek már tőle 30—32 liter tejet is naponta. A Dália is megérdemli az abrakot, mert 21—22 litert is ad. Míg Minkó János napossal beszélgetünk, jönnek a többiek is a délutáni műszakra. Vági Ádám tehenész —, aki az igazgatóságnak is tagja — elsőnek érkezik. —• Ahhoz, hogy ebben az istállóban 11,5 liter lett a fejési átlag szükséges volt az is, hogy abrakot és megfelelő takarmányt adjunk az állatoknak — magyarázza Vági elvtárs. Naponta 3 kiló abrakot és vegyes silót etetünk. Egy kicsit több abrakot kapnak azok, amelyek jobban megérdemlik. Minden csoportban van 2—3 kedvenc, amelyik könnyen fejhető, sok tejet ad. A beszélgetés közben a legnehezebb munkára, a fejésre terelődik a szó. Bizony elzsibbad a kar, mire naponta 130 — 140 liter tejet kifejnek. — Szerettünk volna már változtatni ezen a nehéz munkán, de egyelőre nem tudunk — magyarázza Galyas István elvtárs, a íő- agronómus — aki az istállókba kalauzolt. Egy korszerű istállóban fele erővel dolgoznak az emberek. Mi reggel, este a kútnál itatunk. Bizony van munka, a ki- és behajtás meg a iászolhoz kötés is sok időt vesz el. Az emberek nem panaszkodnak, megszokták már a nehéz munkát. De azért szívesen hallgatják a főagronómus magyarázatát a korszerű tehenészetről, ahol az önitató és a fejőgép éppen olyan tartozéka az istállónak, mint a szellőztető berendezés. Itt még nincs ilyen, de a korszerűtlen körülmények között is becsülettel helytállnak a nagyszénás! Dózsa Tsz tehenészei. Csepkó Eta 90 ezer házinyulat vásárolnak fel Megyénkben az egyszerű társulások, falusi ifjúsági szövetkezetek egyre több házinyulat tenyésztenek. Az elmúlt évben 45 580 nyulat értékesítettek, aminek nagy része olasz exportra került. Ez évben a-földművesszövetkeztek 90 000 házinyúl felvásárlására készülnek. TAVASZVÁRÁS Nagyon, de nem tétlenül várjáik a tavaszt a békéscsabai Május 1 Tsz kertészei. Ágyazzák a palánták helyét. Az idén a tavalyinak több mint kétszerese, vagyis 7000 kertészeti ablaküveg alatt nevelnek palántát a 127 holdas kertészet szántóra, de korai me- legágyi zöldségtermesztésre is törekszenek. Lángra kapott benne a pokol, tudta: tüze egyre dühöngébbé válik, ő pedig egyenes fejjel hordhatja önérzetét, mintha érzéseit gyógyultra simogatta volna a feledés. Fehér fellegnyájat csalogatott Pannónia fölé a jó idő. Míg legelészni széledtek az égi juhok odafönt a kék mezőkön, idelent pompába robbant a táj. Rakétacsokrok fakadtak a doboldalakon, színes tüzűk illatot füstölt, és a nektárrá nehezült levegő szivárványosan fodrozódott a völgy felett, mint a tündértavak vize. A falu bódultán álmodott a dombok ágyékán, virágfürtok- be mártották ereszüket a háztetők, a kémények csendet lélegeztek, a lágy szalmákazlak kiszellőztették magukból a fagy szagát, és az idei napfényt a tavalyi nyár illatával fűszerezték. Mihelyt a völgyre pillantott Klári, elbizonytalanodott a járása. Letért az országút fakó-kék köveztóről, belegázolt a rét fiatal gyapjúba, megállt a magányosan mélázó, suhanc feketefenyőnél, ahonnan olyan picinek látta a falut, hogy akár a tenyerére vehette volna. Az áhítat süldőlánnyá varázsolta vissza, arcának asszonyosodó vonásait szűziesre lágyította az ön- feledtség. Űj bőröndjét vigyázó mozdulattal állította bokája mellé, hogy minél szabadabban lélegezhessen. Érezte mint válik serényebbé a vére a hazai illatoktól. Dani andaiogva lépkedett utána. Vállán általvetős tarisznyát cipelt, jobb kezében pici deszkatáskát lóbált. Cókmókját a bőrönd mellé rakta, kalapját levette, majd a fűbe ült. Hunyorogva, békés mosollyal nézte a falut. A sok piros tető között, az egyetlen utca közepe táján magánál marasztalta tekintetét a szülőház. Mosolya elfakult, lomhán belemarkolt a májusi főbe. — Mj lehet az én gonosz öregemmel? — kérdezte merengőn, hangosan gondolkozva. Klári letekintett rá. Emberének csak az erős vállát meg a fekete üstökét látta. — Nincsenek itthon, Dani... A férfi rendetlen fürtjei hevesen rezdültek, ahogy fölkapta a fejét — Hát hol vannak?... Az asszony elfelejtett levegőt venni. Dani kérdő tekintete hamuvá halványította arcán a pi- rosságot. — Elköltöztették őket.» Egy sárgarigó villant el a közelükben. Lent a faluban három kalapácsütés csendült. A cement szagú tarisznyára? hangya tévedt, sietős-kusza barangolással szimatolta végig a zsák ráncutcáit. Dani lehajtotta a fejét, csizmája sarkával lyukat horpasztott a barna földbe, fáradt rúgástótól halkan roppantak a fűgyökerek. Most értette meg, miért nem akarta Klári, hogy a télen akár egyszer is hazajöjjenek, miért utazott hozzájuk inkább az öreg Kincses, váltig bizonygatva, hogy mennyire szeret $ városban. A gödörnek feszítette sarkát, íölpattant és hagyva feleségét, csomagot, lezúdult a dombról, árkon-bokron át száguldott a faluba. Klári nem kiáltott utána. Lehajolt a gazdátlan kalapért, s babrálta remegő ujjakkal. Gom- dolattalanul, a hallgatag ég iszonyú súlyát tartva nézett embere után, aki egyre kissebbedve, kalimpáló karokkal, fedetlen fejjel botladozott át a völgyön. Dani a kertek alól érkezett apja portájára. Kiszakította sarkából a sövénykaput és eszeveszetten gázolt át a csalánerdőn, a lapulevelek kövér ernyőin, a lósóska ösztövér bokrain. A háborítatlan nyugalomban tenyésző gazok ősi, vad mohósággal burjánozták be a kertet, szinte dőzsölve élvezték a magányt, sűrű bozótjukba derékig merültek a gyümölcsfák. (Folytatjuk) A csehszlovák szövetkezetek közelednek az ipari termelés színvonalához A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népe a napokban emlékezett meg 1948 februárjának arról a döntő jelentőségű 120 órájáról, amely fordulópontot jelentett az ország életében: a nép, kommunista pártjának vezetésével meghiúsította a reakció államcsínyét és megnyitotta a népi demokratikus fejlődés útját. Azóta Csehszlovákiában nagy sikereket értek el a szocializmus építésében. A csehszlovák mezőgazdaság 1970-ig ipari színvonalra emelkedik, s már most is közeledik gazdálkodási módja az ipari termelés formáihoz. Jó példaként illusztrálják ezt képeink. A nyugat-szlovákiai Trsticei Egységes Földművesszövetkezet 2400 hektáron gazdálkodik, egyike a legnagyobb szövetkezeti gazdaságoknak. Tavaly cukorrépából és takarmányrépából, kukoricából, burgonyából és répából 12 vagon különleges siló- takarmányt készítettek. Az új technikai eljárásokat modem gépek, korszerű technika segíti megvalósulni. Képünkön egy burgonyaválogató gép látható. Nem egy olyan hústermelő üzem működik az országban, mint a rozmberki nagyhizlaló. Ezek előnyeiről legjobban az a tény tanúskodik, hogy a sertések naponta 50 dekagrammot híznak. Óránként 334 kilogramm húst termelnek így Rozmberkben. A hústermelés ilyen módon 20 százalékkal olcsóbb, mint a hagyományos módszer alapján. Új kedvezőbb feltételekkel folytatja a koca hitelezési akciót az Állatforgalmi Vállalat Csak egyszeri fiaztatást ke® vállalni és 4 mázsa abraktakarmányra ad a vállalat utalványt állami áron történő beváltásra! Kocánként legalább 3 darab süldőt kell átadni szerződéses áron, ezek után darabonként további 50 kg abraktakarmányt utalványoz a vállalat. A kedvező feltételek csak 1963. május 31-ig megkötetendő koca-hitelezési szerződésekre maradnak érvényben. Részletes felvilágosítást az Allatforgalmi Vállalat lel vásáriéi adnak. Békés megye? Allatforgalmi Vállalat m
