Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-03 / 28. szám
J Hfl, február 3. 3 Va-sáraap Űj módszeret, új technika Kéimotoros traktorok Hollywood: Most állították Üzembe a képen látható amerikai > „562” típusú ítVldmaró gépóriás okát. Fjeket a különleges két- motoros traktorokat egy hollywoodi építésnél kitűnően ki tudják használni, mert szédítő gyorsasággal viszik le a meredek terepen kiásott földek Százhat százalékra teljesítette a békési járás évi Az elmúlt napokban a bélkési járási tanács vto-ülésén értékelte a községek elmúlt évi adófizetési teljesítését. Az éves pénzügyi tervét a járás 106 százalékban teljesítette. A tíz község közül a legjobb eredményt Körösbarcsa érte el, amely éves tervét 117,5 százalékban teljesítette. A negyedik negyedéves adófizeév adatait Ismertetjük. Az első oszlop számai a tőkés országok mutatód, a második oszlop a szocialista tábor számait mutatja. 195« 1961 Villamos áram (kw órában) 418 178 932 494 Szén (m. to.) 719 543 603 1108 Kőolaj (m. to.) 285 52 468 175 Nyersvas (m. to.) 85 30 85 89 Acél (m. te.) 91 44 ■ 125 106 Cement (m. to.) 66 36 113 90 Nyers cukor (millió tonna) 10 7 18 12 A számokból kitűnik, hogy a •szén és nyersvas — tehát a legfontosabb alapanyagok — egy főre jutó termelésében már megelőztük a legfejlettebb kapitalista országok színvonalát. S a távolság abban, amiben még elmaradtunk, egyre csökken. Sőt, mind több olyan áru van, amiben a Szovjetunió — mely a kapitalizmussal folytatott versenyben a főszerepet játssza, — már elérte vagy túlszárnyalta az amerikai színvonalat. Így például 1938-ban még csak a búza, rozs, árpa, zab, burgonya, rostlen, cukorrépa, tégla és az ablaküveg szerepeltek ezen a listán, adófizetési tervét tési tervteljesítésben azonban lemaradás tapasztalható. A járás községei globálisan 92,5 százalékot értek el. A községek közüli nem tett eleget a pénzügyi terv teljesítésének Békés, Bélmegyer, Csárdaszállás, Kamut, Ké'jsoptrony és Mezőberrény. Legalacsonyabb a pénzügyi tervteljesítés a negyedik negyedévben Békésein, ahol mindössze 84,8 százalékot értek el. 1960 ban pedig már a vasérc, a kőszén, a koksz, a forgácsoló szerszámgépek, a mozdonyok, a villanymozdonyok, a vasúti személy- kocsik, a traktorok, kombájnok, előregyártott vasbetonelemek, fűrészáruk, gyapjúszövetek, a cukor, a hal, az állati zsiradékok és a gyapjú termelése is. Sőt, mint említettük, 1962-ben a Szovjetunió acélból is többet termelt az USA- náL E számadatok a növekvő eredmények mellett megmutatják azt a nagy feladatot is, mely külön- külön hárul az egyes szocialista országokra népgazdaságuk fejlesztésében, ahhoz, hogy elérjék és meghaladják a kapitalista rendszer termelését. A KGST felmérhetetlen segítséget ad ehhez valamennyi szocialista országnak. Ezt mutatja az az ütem, melyet 1959 óta elértünk az ipari termelésben, 1958-at 100-nak véve alapul a következőképpen fejlődött országainkban az ipari termelés: 1939 1960 1961 Bulgária 120 134 149 Csehszlov. 111 124 135 Lengyeíorsz. 109 122 135 Magyarorsz. 110 123 137 Testvéri segítség Endréd legészakibb részén a községtől 5—6 kilométerre van egy kis település. Az endrődiek hivataloson V. kerületnek hívják, köznyelven pedig Nagylaposnak. Nem is olyan régen csak egy kis tanya- csoport volt ez, ma rrár 60—§5 házból áll. Itt élnek, dolgoznak két termelőszövetkezet gazdái, 2—2 ezerholdas birtokukon. Az 1950-es évek végén így jellemezték az endrődiek a nagyla- posiakat: „ott csak vaskalapos emberek élnek.” Ezt arra értették, hogy minden újnak ellenséged az ott lakók. Csak az jó nekik, amit évtizedeken át megszoktak, amibe beleszülettek. Egyet azonban nagyon szerettek: dolgozni. De csak két kezükkel, minden fiziki erejüket felhasználva. A termelés könnyítésére felajánlott gépekről hallani sem akartak. Féltek minden újtól. Egyik alkalommal a termelőszövetkezetek közös tanácskozásán (1956—57-ben történt) valaki azt mondta: adjunk műtrágyát az Üj Barázdának is, hadd tér. maijenek jobban, többet, mint eddig. Azott lévő tsz-küldött felállt, s azt mondta: Nam kell az nekünk. Tudunk ml a két kezünk munkájával is annyit termelni mint azok, akik műtrágyázzák a földet. Megelégedve nyugtázták a holdanként! 5—6 mázsás búzatermést, a 15—16 mázsa csöves kukoricát. Senki sem zúgolódott a 19—20 forintos munkaegység értéken. Ma, 5—6 év után mintha kicserélték volna az embereket. Fejlődtek, kulturálódtak, megtanulták, hogy csak jobb módszerekkel, gépekkel lehet könnyebben, szebben élni. Nem tudnának már amy- nyi gépet, műtrágyát felajánlani a szövetkezetnek, amelyre azt mondanák, hogy most már élég, több nem kell. Gazdaságilag is megerő. södött az Űj Barázda Tsz. öt-hat év óta a munkaegység értéke 33 forint fölött van. S ez a vezetőségen Is múlott. Az igazgatósági tagok, Csikós József elnök, Hajdú Lajos agronómus sokat tetteik azért, hogy a kétezerholdas közös gazdaság példakép legyen, nemcsak a kis településen — Nagylaposon —, de Endrődön is, ahol ma már elismeréssel beszélnek a szövetkezetről és annak vezetőiről. Van ennek a településnek egy NDK 112 121 nincs adat Románia 110 127 147 Szovjetunió 111 120 131 gyengébb foltja is: a Kossuth Tér. melőszövetkezet. Földjük azonos, mezsgyések az Űj Barázdával. S mégis mérföldnyi a különbség a két gazdaság között. Az okokat nem kell soká keresni. Gyenge volt a vezetőség, s emiatt az emberekben sem alakult ki megfelelően a közösségi szellem. Alig termeltek annyit, mint egyéni gazda korukban. Harmadából mű. vélték a kukoricát, s az állattenyésztésről itt nem is lehet beszélni. Évek óta, de tavaly sem érte el a munkaegységérték a 15 forintot sem. & 0k DOIUlOt okozott a Kossuth Tsz a község vezetőinek is. Hogyan, miképpen lehetne talpra állítani? Mindig ezen töprengtek.- Segítették, ahogyan, s amivél csak tudták. Pontosan olyan edesgyer- mekük volt, mint bármely tsz a községben. De hiába voit a segítés, a támogatás, mert ahhoz a családhoz hasonlított a szövetkezet, amelynek tagjai dolgoznak, keresnek, de a pénzt nem tudják beosztani. Sokszor felmerült olyan gondolat is, hogyha a két szövetkezet — az Űj Barázda és a Kossuth — egyesülne, akkor a kettő együtt jó gazdasággá fejlődne. Ebbe azonban beleszóltak az Űi Barázda Tsz tagjai is és nemet mondtak. Január első napjaiban a község vezetői újból tanácskoztak, beszélgettek a Kossuth Tsz problémádról. Ekkor vetődött fel a gondolat — a tamási példa nyomán- e vagy csak úgy spontán, ma már senki sem tudja —, hogy az erősebb segítse a gyengét. Segítse az Űj Barázda Tsz vezető gárdája a Kossuth Tsz-t. Csikós József elnök és a 28 éves Hajdú Lajos agronómus szívesen vállalták a megbízatást. Örömmel fogadták őket a Kossuth Tsz tagjai is. Azóta a két szakember csaknem nap mint nap vendég a Kossuth Tsz-ben. A párttagokkal, az újjáválasztott vezetőséggel karöltve módosították a termelési tervet. Javasolták, hogy növeljék a takarmánytermő területet, s az állattartás helyett teremtsék meg az állattenyésztés feltételeit. Használják ki maximá- 'isan az öntözési lehetőségeket. A Kossuth Tsz földjeit ugyanis több helyem átszeli a Berettyó. Eddig a milliókat jövedelmezhető öntözéses gazdálkodást meg sem kísérelték. Nem foglalkoztak baromfitenyésztéssel sem, pedig az, jgen rövid idő alatt, kevés befektetéssel, nagy jövedelmet hozhat. A módosított gazdálkodási tervbe az öntözéses kertészet, a baromfinevelés is bekerült. Nem n?gy tettekről van szó, csupán arról, hogy a két szakember segítségével biztosan megváltozik a Kossuth Tsz híre, s rövid idő után úgy emlegetik az endrődiek is Négylapost, hogy ott két egymást segítő, jól gazdálkodó termelőszövetkezet van. Csepkó Eta. Kinevezték a megyei halászati felügyelőt — Társadalmi ellenőröket avatnak vasárnap -»Az Országos Halászati Főigazgatóság kinevezte megyénk halászati felügyelőjévé Nagy Sándort, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának előadóját. Ezentúl a halászattal kapcsolatos teendőket az Országos Halászati Fő- igazgatóság, a gyomai Viharsarok Halászati Term elősző vetkezet és a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Intéző Bizottságának halasítási terveit külön erre a feladatkörre állított személy* szervezi és intézi. A halászati felügygelő az Országos Halászati Főigazgatóság kérőiére a Körösök vízrendszerére megszervezte a társadalmi ellenőröket. Ezeket feladatúik ellátására vasárnap, február 3-án felesketik és a szükséges intézkedésekre kioktatják őket. Pályázat vízmű tervezésére Az Építésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság pályázatot hirdet vas- és mangántalanítóval ellátott vízmű tervezésére. A pályázati kiírást 30 forintért már átvehetik az érdeklődők az ÉM Tervezési Főosztályán (Budapest ötödik kerület Beloiannisz utca 2. ötödik emelet 5.) s ugyanitt kell benyújtani az el készült terveket legkésőbb áprilii 22-ig. A pályázat díjazására ősz szesen 65 000 forintot irányozta! elő. A legnagyobb díj azonbai nem lehet több húszezer forint nál és a megvásárolt tervekér négyezer forintnál kevesebbe nem fizetnek ki. (MTI) A munka termelékenységében viszont hazánk — ha az utóbbi két évben csökkentette is a hátrányt — mégis elmarad a fejlettebb szocialista országoktól. Nézzük ezt a táblázatot is: »1959 1960 1961 Bulgária 105 107 115 Csehszlov. 108 116 122 Lengyeíorsz. 108 120 129 Magyaroroz. 105 111 119 NDK 111 119 nincs adat Románia 107 119 nincs adat Szovjetunió 107 113 118 Ha összevetjük ezeket az adatokat a tőkés rendszer hasonló mutatóival, látjuk, hogy 1965-ben általánosságban még mindig elmaradunk a fejlettebb kapitalista országoktól. De 1970-re a szocialista termelőmód előnyeit kihasználva, a hivatalos számítások szerint a Szovjetunió, az NDK, Csehszlo vákia, Magyarország, s a többi szocialista ország világviszonylat, ban a legmagasabb színvonalat éri majd el az egy főre eső ipari termelésben. Targa Dezső A földművesszövetkezetek megkezdték a tojás,baromfi, toll és házinyúl szerződések kötését Magas átvételi ár, kamatmentes előleg a tojás, liba, pulyka, házinyúl után állami áron takarmányjuttatás mellett. A fenti cikkekre mielőbb kössön szerződést. Részletes felvilágosítást ad a helybeli földművesszövetkezet, ahol a szerződés is megköthető. 8192
