Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-20 / 42. szám

BEKES MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1963. FEBRUÁR 20., SZERDA Ara 50 fillér XVin. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Irány a kommunista világgazdaság | Olvasóinké a szó | A megyei I. OSZtály | Jégzajlás a Körösökön | Esős idő Több segítséget az újítóknak Az újítóik; és feltalálók tevé­kenysége napjaink erőteljesen szélesedő mozgalma. Az elmúlt évben megyénk ipari és mezőgaz­dasági üzemeiben benyújtott sok száz újítási javaslat is ezt a tényt támasztja alá. A bevezetett újítá­sok tavaly jelentős összegeket ta­karítottak meg a népgazdaságnak. Hogy csak néhány példát említ­sünk, a Békéscsabai Pamutszövő­ben félmillió, a Gyulai Bútoripari Vállalatnál 200 ezer forint önkölt­ség csökkenést eredményeztek a bevezetett újítások. Az újítómozgalom egyre fonto­sabb eszköz, mintegy kiegészítője a műszaki fejlesztési tervnek, ál­talában gazdasági terveink megva­lósításának, a termelékenység gyors ütemű feljesztésének. Eb­ben a mozgalomban is a munkás- osztály, a műszaki értelmiség nö­vekvő szocialista öntudata, mű­veltsége, szakmai ismereteinek gyarapodása fejeződik ki. Az újító, ésszerűsítő munka közben fejlet­tebb megoldásokon töri a fejét, mind mélyebbre hatol a technika, a munkafolyamat bonyolultságá­ban. Bővülnek ismeretei, növek­szik látóköre, biztonsági érzete. Olyan emberek ők, akiket forra­dalmi nyugtalanság hat át, s az alkotás ízének, örömének megis­merése további munkára, kutatás­ra serkenti őket. S eközben újabb dolgozókat vonnak be az újító­mozgalomba. Nagy ügyet szolgálnak tudato­san az újítók és éppen ezért az újítások, ésszerűsítések szélesebb körű alkalmazása politikai feladat. Már pedig el kell mondanunk, akadnak még üzemek, vállalatok, amelyekben segítés helyett ma­gukra hagyják az újítókat, meg­valósítható gazdaságos javaslatai­kat hanyagul kezelik, elodázzák a bevezetésüket, s ezzel kedvüket szegik a további újításokra. Mun­kásoknál és vezetőknél egyaránt fellelhető az ilyen szemlélet, s jól­lehet az újításoktól való idegen­kedés alapja más és más, ered­ménye azonban ugyanaz: általa megsértik a társadalom és az egyén érdekeit. Fontos feladat üzemeinkben, hogy változtassunk ezen a hely­zeten, s az újítómozgalmat még inkább a műszaki és gazdasági tervek teljesítésének segítőjévé te­gyük. Mert a mozgalom hatékony­sága attól függ, mennyire terv­szerű és céltudatos ez a tevékeny­ség, mennyire áll összhangban az üzem, a vállalat szempontjából legfontosabb feladatok megoldá­sával. Ügy véljük, ebben szüksé­ges nagyobb tájékoztatást kap­niuk az újítóknak a vezetőktől, így, közös törekvéssel alakulhat­nak ká azok az újítási-feladatter­vek, amelyek ugyan nem sza­bad, (!) hogy keretek közé szorít­sák az újítómozgalmat, mégis bi­zonyos célirányosságot adnak ne­ki, s egyben az üzem gazdasági vezetőit is jobban érdekeltté te­szik' a hasznos újítások bevezeté­sében. V. D. Négy nappal a választások előtt Megkezdték az urnák kiszállítását — Pótfelvétel a választói névjegyzékbe Már csak négy nap választ él bennünket a választástól. A me­gyei választási elnökség mellett már létrehozták a választási iro­dát, a járásoknál ugyancsak meg­vannak ezek. A megyei választási csoport megbízottjai már febru­ár 15-én a nyomdákban átvették a megyei, járási, városi tanácsta­gok részére elkészített szavazóla­pokat, valamint átvették az or­szággyűlési képviselők szavazó­lapjait is. A választást megelőző időszakban a megyei választási iroda ügyeleti szolgálatot tart. Á Békéscsabai Városi Tanács­nál és minden választási irodán most adják ki azokat az igazoló­lapokat azoknak, akik február 24-én nem tartózkodnak állandó lakhelyükön és máshol szavaznak. Békéscsabán csütörtökön a szavá­zát szedő bizottságok elnökeinek: és a választókerületi bizottságok: elnökeinek előkészítő értekezletet S tartanak. Békéscsabán már meg- ; kezdődött a szavazatszedő helyi- • ségek előkészítése, így több he- 5 lyen már a szavazófülkéket is • előkészítették. Elkészítették az : urnákat is, amelyekbe a választók : szavazataikat adják le. Még min- • dig előfordul, hogy többed kérik ) a választói névjegyzékre való fel- : vételüket. Az elmúlt héten Bé- ! késcsabán több mint 250-en ke- í resték fel a választási irodát, : hogy pótlólag vegyék fel őket a : névjegyzékre. Tegnap a megyei tanács végre- : hajtó bizottsága meghallgatta a í megyei választási elnökség jelen- ; tését a választási munkák élőké- : szítéséről.------------------------------ I M indenki értesítést kap arról, milyen sorszám alatt szerepel neve j a választói névjegyzékben Az országban utolsó, befejező szakaszukhoz érkeztek a választási előkészületek. A városokban és a községekben már meghatározták zatszedő bizottság tagjainak mun. • kaját, ha külön keresgélés nélkül J az értesítőről leolvashatják a név- • jegyzéki számot. (MTI) >». . mtxwvv. 1WT­-----I-----­K ovács Gábomé, a gyomai Dózsa Termelőszövetkezet egyik alapító tagja, 14 év óta folytat közéleti tevékenységet községé­ben, bár négy gyermeke van. Aktív részese volt Gyomán a nőmozgalom szervezésének, s irtás társadalmi munkából is ki­veszi a részét. Ezért már az 1958-as választásokon is pótképvise­lőnek választották meg, s február 24-én szintén így szerepel majd a neve a jelöltek listáján. : : i : a szavazóköröket, kijelölték a sza­vazóhelyiségeket, s előkészítették a fülkéket és az urnákat is. A következő napokban órszág- szerte minden választójogosult ál­lampolgárt értesítőn tájékoztat­nak az illetékes tanácsok arról, hogy milyen sorszám alatt szere­Tegyük társadalmi üggyé a gyenge ts»-ek megszilárdítását Ülést tartott a'megyei tanács végrehajtó bizottsága pel nevük a választói névjegyzé­ken, s hogy hol van a választóke­rületükhöz tartozó szavazóhelyi­ség. Az értesítőt érdemes megőriz­ni, mert a szavazáskor nagyban megkönnyíti és gyorsítja a szava­Márciusban rántaniValó csirkét értékesít a aagyszénási Lenin Tsz Megyénkben az elmúlt évben első alkalommal foglalkoztak a nagyszénási Lenin Termelőszövet­kezetben zárttartásos gyöngyös- neveléssel. A kísérlet bevált. A 2400 gyöngyös, minimális elhullás mellett, három hónap alatt 1,20 kilogramm átlagsúlyt ért él. Az idén a zárttartásos módszerrel két­ezer gyöngyöst és kétezer puly­kát akarnak felnevelni. Férőhely hiánya miatt ebben az évben csak hatezer csirkét tud­nak felnevelni. Az első 2140 na­poscsibét december 28-án szállí- iották ki az orosházi keltető állo­másról. A 6—7 hetes csirkék át­lagsúlya 65 deka. Március elején már él akarják szállítani átlag (jO deka súlyban. Kedden délelőtt Békéscsabán ülést tartott a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. Ezen megvitat­ták többek között a gyenge ter­melőszövetkezetek vezetésének, üzemszervezésének gondjait. A végrehajtó bizottságot Supala Pál elvtárs, a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályvezetője tájékoz­tatta. A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztálya a múlt évben jelentős segítséget adott a gyengén gazdál­kodó termelőszövetkezeteknek. Ketvenmél több magas képzettségű vezetőt irányítottak a termelőszö­vetkezetekbe — több éves mun­kára —, hogy a gazdálkodás fel­lendítését elkezdhessék. A kihe­lyezett elnökök, agronómusok és könyvelők többsége becsületesen, igen nagy szorgalommal és oda­adással dolgozott. Voltak azonban olyan tsz-vezetők is, akik nem tudtak megfelelő kapcsolatot ki­alakítani a tagsággal. Ezeket a köfcgyűlésekkel egyetértésben le­váltották. A sokirányú intézkedés hatásá­ra 15 termelőszövetkezet — amely korábban ffiérleghiányosan gaz­dálkodott — megerősödött. A végrehajtó bizottság elismeréssel szólt az eredményről. Hiba vi­szont, hogy a gyengén gazdálkodó szövetkezetek közé részben az aszályos időjárás, részben pedig a helytelen vezetési módszerek kö­vetése miatt újabbak kerültek. A vitában többen felszólaltak. Haraszti János elvtárs, a gazdál­kodás alacsony színvonalát, a ve­zetés problémájának említette. Klaukó Mátyás elvtárs, a veze­tés színvonalának növelését sür­gette. Javasolta, hogy a mérleghi- ányosan és gyengén gazdálkodó termel »szövetkezetek elnökeit, agronómusait negyedévenként hívják össze és beszéljék meg ve­lük a megoldásra váró gazdasági feladatokat. A vitában felszólalt még haszli Pál elvtárs, aki a szerződéses ter­mesztéssel, Supala Pál elvtárs pe­ban elkészült az újítómozgalom múlt évi mérlege. A könnyűipar újítói egy év alatt 25 ezer újítást nyújtottak be és a javaslatoknak csaknem a felét — 12 000 újítást vezettek be az üzemek. Az újító­dig az említett szövetkezetek kö­zös vagyonának gyarapodásával foglalkozott. A vitát Arany Tóth Lajos elv­társ, a végrehajtó bizottság elnö­ke foglalta össze. — A gyenge termelőszövetkeze­tek gazdálkodásának tapasztala­ta arra sarkallja a végrehajtó bi­zottságot — hangsúlyozta —, hogy a járási tanácsokkal közösen, idő­ről időre elemezzék a tsz-ek gaz­dálkodását. A gyenge termelőszövetkezetek gazdasági szilárdításával kapcso­latban több fontos határozatot fo­gadott el a végrehajtó bizottság, majd a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülést és a választás előkészületeit vitatták meg. sok 180 millió forinttal javították a vállalatok gazdasági eredmé­nyét. Az újítóknak 12 millió fo­rint díjat fizettek ki, hét újítá­sért, illetve találmányért kap­tak 50 000 forintos vagy ennél nagyobb összegű díjazást. (MTI) E»y év alatt 12 000 újítást vezettek be a könnyűiparban A Könnyűipari Minisztérium-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents