Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-13 / 10. szám

MS. január IS. a Vasárnap CSALÁD-OTTHON i Pesti divat ~ Mintegy 160 új dívatmodeU va­riációi kerültek forgalomba a téli évadra. Ezek között a legcsino- sabbak voltak az ötletes megol- : dású, szőrmével, műbőrszegéllyel díszített női kosztümök. A kosz­tümök szoknyája nem szűk, ha­té em részekből szabott és élesre vasalt Érdekes;, hogy a ruhák többnyire lezser princessz szabá­snak, csípőtől lefelé pedig hirte- tl<vi bővülnek. Harangszabású az s Ikalmi ruhák szoknyája. Ami a k abátokat illeti, ezek is több rész­től szabottak, csak éppen a derék, r ál nem simulnak szorosan a test- 1 ez. Igen szépek a kétrészes bár- ■ tsonymhák, amelyeket fémmel át­szőtt fehér csipkeblúz egészít ki. w A divat szakemberei beszámol­tak arról, hogy az idén a karcsú- i Imák kedvez a divat. A legtöbb raodell a nyúlánk testformát, a karcsú derekat hangsúlyozza. A tafinált szabásvonalakkal ügye­Bőrápolás Az egészséges, normális bőr nem I'Tányel annyira gondos ápolást, mint a száraz vagy zsíros bőr. A bőr Mvá- 1 osztási termékeit, a port, piszkot Szappanos vizes lemosással távoHitjuüc «l-a felületéről. A reggeM mosakodás r cmcsak a bőrt, hanem az egész szer­vezetet feiüditi, érősití, és növeli a ronnlkaiíépességet is. A kemény víz i gen sóik mész-, magnézium- és vassőt 1 ortóimaz. Ezek száiitjőic, elvékonyit- táfc a bőrt, és gyaScram gyulladást, ir- . rotációt okoznak rajta. Elleniben a, lágy vizet (esővíz, hóié) szereti a bőr. A kemény viz könnyen lágyítható fel- ■íbiralással vagy bőraflc, szódabfkaíbó- srw; szalmiákszesz, glicerin fi kávéska­nállal 1 liter vízhez), tej fi csészével V liter vízhez) hozzáadásával. A víz mi­nőségén kívül hőfokának is jelentősé­ge van a mosakodásnál. A hideg viz bár felfrissíti, erősíti, edzi a bőrt, de az erek összehúzódása és a faggyúki- vátasztós csökkenése miatt romlik a bőr táplálása, és emiatt könnyem ki­szárad. A meleg viz kitűnően tisztítja a bőrt, de ha állandóan meleg vízben mosakodunk, az erek tartósam kitá­gulhatnak, s a bőr petyhüdté, ernyedté .válik, kivörösödik. Ezért vagy, szoba­hőmérsékletű vizet használjunk mosa­kodásra, vagy felváltva meleg és hideg vizet. ’ Mosdás utón töröljük szárazra a bőrt, mivel a’ rajta maradó víz elpá­rolgása lehűti, és az erek összehúzódá­sával jár, kiszáradást, hámlást okoz, aminek következtében repedések ke­letkeznek. Nem szabad elfelejteni, hogy a bőr bizonyos területeken — a „szem körül, az orr- és ajafcredőkbem, valamint a nyakon — igen hamar el­veszti. rugalmasságát, korán ,,öreg­szik”, ezért gondosabb ápolást igényel. ■ Ajánlatos az ilyen helyekre időnként puhító bőrkrémet kenni. párizsi divat sen karcsúsítanak. Derékban el- vágóttak a kiskosztümök, úgyne­vezett’ seszlisek. Párizsban nagy divat a kazalt is. Ez alól alig 15 centiméterre látszik ki a szoknya. Általában a ruha vagy a szoknya három centiméterre takarja a tér­det. Általános jellemzője a párizsi divatnak, hogy a felső kabátok rövidebbek lettek A kabát elől testhez simúlóan szűk, a háta azonban egyenes szabású. A párizsi ruhák legdivatosabb anyagai: a gyapjúflanell, a tweed, a bükié. A kabátok többnyire tweedből készülnek. Kedvelt anyag a mindkét színén használ­ható fregoli, és az újszerű bükié. Kedvelik a fekete, szürke, barna és a piros szín minden árnyalatát. Fekete gyöngyből készülnek a karkötők, a nyakláncok és a gyű­rűszemek. Divatos az utcai öltöz­Rengeteg név van a világon. Angliában sok kisfiút hívnak Johnnak, Spanyolországban a Pedro nevet kedvelik. Igen sok Iván nevű gyerek él az orosz vá­rosokban, falvakban, Grúziában meg Vánó akad mindenütt. A tá­voli Csukcs-félszigeten is sokféle nevük van az embereknek. Most hadd meséljem el nektek, hogyan keletkezett az egyik csukás név. Élt egyszer egy Csukcs kisfiú, akinek nem volt neve. A szülei addig-addág tanakodtak, hogyan is nevezzék, amíg a kisfiú már egé­szen nagy lett, de még mindig nem hívták sehogyse. Mindenki egyszerűen csak „fiú”-nak szólí­totta. Egyszer vízért küldte őt édes­anyja a tóhoz. Amint a fiú a víz fölé hajolt, hogy megmentse a vödröt, egy furcsa, eddig soha nem látott lény tekintett fel rá. A feje nagy volt, a szeme kerek. — Ki vagy te? — kérdezte a kisfiú. — Én hal vagyok. Még ezt sem tudod? — volt a felelet. — S neved is van? — kíváncsis. kodott a kisfiú. — Hát hogyne lenne — mosoly­gott a hal. — Kanajolhin az én nevem. Nagyon elcsodálkozott a kisfiú. „Lám, ez a hal kicsi, mégis van Pácolt nyúl Különféle leveleszöldséget ka­rikára vágunk és egy lábosba helyezünk. A lábosba ezenkívül babérlevelet, borsot, ízlés szerint sót és vízzel vegyített ecetet te­szünk, majd ezt jól felforraljuk. Á nyulat egy tálba helyezzük és ráöntjük a felforrt pácot. Na­ponta többször megforgatjuk és használatig benne hagyjuk. Aztán kivesszük a pácból, vé­konyra vágott szalonnával meg- tüzedeljük. Egy tepsibe helyez­zük, a pácban lévő zöldségből és a léből is keveset, majd fedő alatt pároljuk. Mikor megpuhult, sütőbe tesszük, hogy szép színt kapjon. Ezután beleadunk egy kanál lisztet és bőven felöntjük tejföllel. Ha nem élég savanykás a lé. kevés citromlevet adunk hozzá. Mikor a nyulat felvágtuk és tálra tettük, hogy egésznek lássék, a levét átszűrve ráöntjük. neve én meg már nagy vagyok, és még sincs nevem” — gondolta ma. gátoam. Ebben a pillanatban egy kicsi­ke hal dugta ki fejét a vízbőL — Hát ez ki? — kérdezte tágra- nyüt szemmel a fiúcska. — Tán csak nincs ennek a pöttömnek is neve? — De bizony van. Vekinnek hívják — válaszolta Kanajolhin, a nagyobbik hal „Milyen furcsa — gondolta a kisfiú —, mindenkinek van neve, még az ilyen ici-pici halnak is. Egyedül csak nekem nincs.” Elszomorodott, gyorsan telemer. te a vödrét, és búsan elindult ha­zafelé. Ment, mendegéít a tundrán, és közben azt gondolta: „Jó lenne, ha engem Kanajcihinnak hívná­nak. Milyen szép név!” S egyre mondogatta magában' hogy el ne felejtse: „Kanajolhin, Kanajol- hin”. Üt ja zsombékbkon vezetett keresztül. Egyszer csak megbot­lott, a vizet kiöntötte, s lám, a nevet elfelejtette. Mit volt mit tenni, vissza kel­lett fordulnia, hogy újból telemer. je a vödröt. A tónál isimét talál­kozott ugyanazzal a hallal. Meg is kérdezte tőle újra a nevét. Ka­najolhin csodálkozott ugyan, de azért megmondta. — Jól van — mondta a fiú —, most már nem felejtem ed. Elindult a tundrán hazafelé, de megint csak megbotlott. A vizet kiöntötte, a nevet elfelejtette. Még egyszer vissza kellett men­nie a tóhoz. Hazafelé most már nagyon vigyázott. Óvatos lépték­kel haladt a meredek vízparton, a tundrán, a zsombékokon kérész. tüL Nem is botlott meg egyszer sem. A hal nevét is egyre mon­dogatta magában. Amikor már majdnem hazaért, éppen az ajtó előtt megint megbotlott. Most nem loccsantotta ki a vizet, de a hosszú név felét elfelejtette. Akár. hogy törte is a fejét, csak arra emlékezett, hogy a második féle Jolhin volt. Az első féle sehogy- sem jutott az eszébe. Nem volt kedve szégyenszem­re visszatérni a tóhoz. így aztán Jolhin lett a neve. Azóta is gya­kori ez a név az északi népeknél. Vigyija Szolovjova Borii Darázs József: Születésnap Hogyha virrad Születésnap Boldogsága Ragyog rám. S mindjárt reggel Madártejjel Örvendeztet Jó anyám! Nagymama meg Csudaremek Tortát kínál: Mandulást! És majd mondja: — Kisunoka, Életed csak Szépnek lásd! — Szép is mikor Reggel jókor Az én apám Megölel. Aztán lépte Künn a fénybe* Egybevegyül A csönddel. S ablakunkba Már a munka Friss ritmusa Zümmög be. Én meg játszom, S ld sem látszom. Annyi könyv van Ölembe?. ködéshez a kis, puhaszaru csizma. GYERMEKEKNEK A kisfiú és a neve natejzlapök Vannak az életünk­ben aprónak tűnő dolgok, melyeket csak idők múlásával tu­dunk teljességében értékelni. Ha azonban rögvest észrevesszük a történés jelentősé­gét, jobban járunk, így voltam én is. Tegnap cserélték a személyigazolványo- mait. Látszatra nem történt semmi. De én tudom, hogy igen. A beírásról tudtam meg, hogy öregebb vagyok, % a fényképről, hogy rondább. * Vannak ám bel­esebb emberek is, mint hajdanán jó Arisztotelész volt. Például jómagam. A nagy bölcs azt mond­ta, hogy „Ha boros pohárhoz nyúlsz, gon­dolj arra: az első po­harat az egészségedre, másodikat az örömöd­re, harmadikat a bá­natodra, negyediket a gyalázatodra iszod.” Elhatároztam, hogy én a harmadik után mindjárt az ötödikhez nyúlok. * Meglátogattam egy igazgatót. Csodálkoz­tam, hogy örül a jöt- tömnek. Később rá­jöttem, hogy miért. — Tudod — mond­ta —■, végre megiha­tok egy feketét a rep­rezentáció rovására. • Ismerem már Lajos gyors házasságának titkát. Ö mondta: — öregem, itt a tél, s hogy megnősültem már nincs tüzelőgon- dom. • Elmentem a kór­házba hogy valakit meglátogassak. Iste­nemre mondom, utoljára tettem. Ügy néztek ott rám, mint akit nagyon vissza­várnak. • Fiatal orvosbará* tóm idegesen járkál a szobában. — Mi bajod? — — kérdezem. — Ma lesz az első vakbél operációm és hiába, csak izgat. — Nem kell félni — mondom, — ta­pasztalatból mondom, hogy semmit sem ér­zel. * Kovács megsértői, dött, hogy a választók nem jelölték újra ta­nácstagnak. — De hiszen nem is járt rendesen a ta­nácsülésre sem. — Na és, az jelent valamit? Rájöttem, hogy igen, legalább ennyi önkritikája volt. Kiss Máté Ragasszál magadnak kosz­tümöt! Amerikában olyan műgyantát állítottak elő, amely a ruhadara­bok varrásai helyébe ragasztást *esz lehetővé. Az anyag kiszabása és összefércelése után a szövetda- -abokat a megfelelő módon egy­másra fektetik, és műgyantával ellátva forrón rávasalnak. Az így keletkezett „varrások” minden mosást kiállnak. Tehervonat —- a hálószobá­ban A nyugatnémet Bamberg kör­nyékén egy tehervonat kisiklott, és egy kocsi a vasúti töltés mellett álló házba szaladt bele, áttörte a házfalat, és egy 60 éves asszonyt, aki az ágyban feküdt, súlyosan megsebesített. Üjabb állomás a nátha el­leni harcban Angol orvoskutatók, a British Medical Journal című szaklap ta­núsága szerint, újabb eredménye­ket értek el a közönséges nátha elleni küzdelemben. A szaklap beszámol egy salisbury-i kórház kutatásairól, ahol nátha-vírusokat fecskendeztek be önként vállal­kozó kísérleti alanyok bőre alá. Bebizonyosodott, hogy az így ke­zelt emberek egyike sem kapott náthát, és a befecskendezéseknek semmiféle melléktünete sem volt. Az orvosok most ugyanezeknek a kísérleti személyeknek egy idő Hasznos tudnivalók ízletesebb és táplálóbb lesz a bab, ha leöntjük első vizét, amint forrni kezd, és hideg vízzel ismét felöntjük, majd három kanál ét­olajat teszünk hozzá, és úgy főz­zük tovább. * A sárgarépa és a hagyma jól megpirul, ha a forró zsírba egy ki porcukrot teszünk. * A reszelő ismét éles lesz, ha esi. szolópapírral megdörzsöljük. * A főtt céklát könnyen lehámoz­hatjuk, ha a forró vízből azonnal hideg vízbe tesszük és így hűtjük le. * A kádban a rozsdás foltokat ecettel könnyen eltávolíthatjuk, múltán orr cseppek alakjában ad­ják ugyanezeket az immunizáló vírusokat, és ha a hatással később is meg lesznek elégedve, ez már igen nagy lépést jelent a nátha teljes leküzdése felé. Bonyodalmak Shakespeare körül Hírt adtunk róla, hogy Angisá­ban egyes irodalmárok ismét fel­vették a harcot a Shakespeare-ről vallott eddigi nézeteikkel szem­ben. William Carr, neves iroda­lomtörténész már tavaly követel­te, hogy nyissák fel a nagy költő koporsóját, és az abban elhelye­zett esetleges dokumentumok alapján győződjenek meg róla, va­lóban Shakespeare írta-e a neW tulajdonított műveket. Carr most arra akarja rávenni a hatóságokat, hogy Stratfordban zárják be a költő hitvesének, Ann Hathaway-nek a házát, mondván, hogy „semmiféle hiteles adat nem bizonyítja, hogy abban valóban Shakespeare felesége élt, ezt csu­pán egy 1795-ben megjelent, meg­lehetősen felelőtlen írás terjesz­tette el a köztudatiban”. William Carr szerint Shakespeare szülőhá­zát sem szabadna annak nevezni, mivel senki sem állíthatja bizo­nyosan, hogy valóban ott született. Fűből készült ruhák? Nincs kizárva, hogy rövidesen fűből készült ruhákban és öltö­nyökben fogunk járni. Természe­tesen nem közvetlenül fűből, aho­gyan a mezőn terem, hanem meg­felelő eljárással kezelt fű-alap­anyagból. A füvet üstökben ösz- szekeverik egy tejszerű ányaggal, felolvasztják, hevítik, lehűtik, majd fagyasztják. Mélyhűtött ál­lapotban három hónapig áll, az­után felolvasztják, és hozzákever­nek különféle műrostokat, ame­lyek ellenállóbbá teszik. Ezt a terméket azután olyan rostokká dolgozzák fel, amelyekből már szövetet lehet készíteni. Az így készült anyagok állítólag igen kel­lemes és praktikus viseletét bizto­sítanak. Szafcnyelven biotextil- rostoknak)) nevezik őket. Tervbe vették, hogy a füvön kívül, eset­leg szalmából, levelekből, virá­gokból stb. is készítenek majd tex- *ilanyagokat. Képzeljük csak el: jázminruhát Párizsból, orchidea­köpenyt Dél-Amerikából, vagy muskátliruhát Magyarországról!

Next

/
Thumbnails
Contents