Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-13 / 10. szám
MS. január IS. a Vasárnap CSALÁD-OTTHON i Pesti divat ~ Mintegy 160 új dívatmodeU variációi kerültek forgalomba a téli évadra. Ezek között a legcsino- sabbak voltak az ötletes megol- : dású, szőrmével, műbőrszegéllyel díszített női kosztümök. A kosztümök szoknyája nem szűk, haté em részekből szabott és élesre vasalt Érdekes;, hogy a ruhák többnyire lezser princessz szabásnak, csípőtől lefelé pedig hirte- tl<vi bővülnek. Harangszabású az s Ikalmi ruhák szoknyája. Ami a k abátokat illeti, ezek is több résztől szabottak, csak éppen a derék, r ál nem simulnak szorosan a test- 1 ez. Igen szépek a kétrészes bár- ■ tsonymhák, amelyeket fémmel átszőtt fehér csipkeblúz egészít ki. w A divat szakemberei beszámoltak arról, hogy az idén a karcsú- i Imák kedvez a divat. A legtöbb raodell a nyúlánk testformát, a karcsú derekat hangsúlyozza. A tafinált szabásvonalakkal ügyeBőrápolás Az egészséges, normális bőr nem I'Tányel annyira gondos ápolást, mint a száraz vagy zsíros bőr. A bőr Mvá- 1 osztási termékeit, a port, piszkot Szappanos vizes lemosással távoHitjuüc «l-a felületéről. A reggeM mosakodás r cmcsak a bőrt, hanem az egész szervezetet feiüditi, érősití, és növeli a ronnlkaiíépességet is. A kemény víz i gen sóik mész-, magnézium- és vassőt 1 ortóimaz. Ezek száiitjőic, elvékonyit- táfc a bőrt, és gyaScram gyulladást, ir- . rotációt okoznak rajta. Elleniben a, lágy vizet (esővíz, hóié) szereti a bőr. A kemény viz könnyen lágyítható fel- ■íbiralással vagy bőraflc, szódabfkaíbó- srw; szalmiákszesz, glicerin fi kávéskanállal 1 liter vízhez), tej fi csészével V liter vízhez) hozzáadásával. A víz minőségén kívül hőfokának is jelentősége van a mosakodásnál. A hideg viz bár felfrissíti, erősíti, edzi a bőrt, de az erek összehúzódása és a faggyúki- vátasztós csökkenése miatt romlik a bőr táplálása, és emiatt könnyem kiszárad. A meleg viz kitűnően tisztítja a bőrt, de ha állandóan meleg vízben mosakodunk, az erek tartósam kitágulhatnak, s a bőr petyhüdté, ernyedté .válik, kivörösödik. Ezért vagy, szobahőmérsékletű vizet használjunk mosakodásra, vagy felváltva meleg és hideg vizet. ’ Mosdás utón töröljük szárazra a bőrt, mivel a’ rajta maradó víz elpárolgása lehűti, és az erek összehúzódásával jár, kiszáradást, hámlást okoz, aminek következtében repedések keletkeznek. Nem szabad elfelejteni, hogy a bőr bizonyos területeken — a „szem körül, az orr- és ajafcredőkbem, valamint a nyakon — igen hamar elveszti. rugalmasságát, korán ,,öregszik”, ezért gondosabb ápolást igényel. ■ Ajánlatos az ilyen helyekre időnként puhító bőrkrémet kenni. párizsi divat sen karcsúsítanak. Derékban el- vágóttak a kiskosztümök, úgynevezett’ seszlisek. Párizsban nagy divat a kazalt is. Ez alól alig 15 centiméterre látszik ki a szoknya. Általában a ruha vagy a szoknya három centiméterre takarja a térdet. Általános jellemzője a párizsi divatnak, hogy a felső kabátok rövidebbek lettek A kabát elől testhez simúlóan szűk, a háta azonban egyenes szabású. A párizsi ruhák legdivatosabb anyagai: a gyapjúflanell, a tweed, a bükié. A kabátok többnyire tweedből készülnek. Kedvelt anyag a mindkét színén használható fregoli, és az újszerű bükié. Kedvelik a fekete, szürke, barna és a piros szín minden árnyalatát. Fekete gyöngyből készülnek a karkötők, a nyakláncok és a gyűrűszemek. Divatos az utcai öltözRengeteg név van a világon. Angliában sok kisfiút hívnak Johnnak, Spanyolországban a Pedro nevet kedvelik. Igen sok Iván nevű gyerek él az orosz városokban, falvakban, Grúziában meg Vánó akad mindenütt. A távoli Csukcs-félszigeten is sokféle nevük van az embereknek. Most hadd meséljem el nektek, hogyan keletkezett az egyik csukás név. Élt egyszer egy Csukcs kisfiú, akinek nem volt neve. A szülei addig-addág tanakodtak, hogyan is nevezzék, amíg a kisfiú már egészen nagy lett, de még mindig nem hívták sehogyse. Mindenki egyszerűen csak „fiú”-nak szólította. Egyszer vízért küldte őt édesanyja a tóhoz. Amint a fiú a víz fölé hajolt, hogy megmentse a vödröt, egy furcsa, eddig soha nem látott lény tekintett fel rá. A feje nagy volt, a szeme kerek. — Ki vagy te? — kérdezte a kisfiú. — Én hal vagyok. Még ezt sem tudod? — volt a felelet. — S neved is van? — kíváncsis. kodott a kisfiú. — Hát hogyne lenne — mosolygott a hal. — Kanajolhin az én nevem. Nagyon elcsodálkozott a kisfiú. „Lám, ez a hal kicsi, mégis van Pácolt nyúl Különféle leveleszöldséget karikára vágunk és egy lábosba helyezünk. A lábosba ezenkívül babérlevelet, borsot, ízlés szerint sót és vízzel vegyített ecetet teszünk, majd ezt jól felforraljuk. Á nyulat egy tálba helyezzük és ráöntjük a felforrt pácot. Naponta többször megforgatjuk és használatig benne hagyjuk. Aztán kivesszük a pácból, vékonyra vágott szalonnával meg- tüzedeljük. Egy tepsibe helyezzük, a pácban lévő zöldségből és a léből is keveset, majd fedő alatt pároljuk. Mikor megpuhult, sütőbe tesszük, hogy szép színt kapjon. Ezután beleadunk egy kanál lisztet és bőven felöntjük tejföllel. Ha nem élég savanykás a lé. kevés citromlevet adunk hozzá. Mikor a nyulat felvágtuk és tálra tettük, hogy egésznek lássék, a levét átszűrve ráöntjük. neve én meg már nagy vagyok, és még sincs nevem” — gondolta ma. gátoam. Ebben a pillanatban egy kicsike hal dugta ki fejét a vízbőL — Hát ez ki? — kérdezte tágra- nyüt szemmel a fiúcska. — Tán csak nincs ennek a pöttömnek is neve? — De bizony van. Vekinnek hívják — válaszolta Kanajolhin, a nagyobbik hal „Milyen furcsa — gondolta a kisfiú —, mindenkinek van neve, még az ilyen ici-pici halnak is. Egyedül csak nekem nincs.” Elszomorodott, gyorsan telemer. te a vödrét, és búsan elindult hazafelé. Ment, mendegéít a tundrán, és közben azt gondolta: „Jó lenne, ha engem Kanajcihinnak hívnának. Milyen szép név!” S egyre mondogatta magában' hogy el ne felejtse: „Kanajolhin, Kanajol- hin”. Üt ja zsombékbkon vezetett keresztül. Egyszer csak megbotlott, a vizet kiöntötte, s lám, a nevet elfelejtette. Mit volt mit tenni, vissza kellett fordulnia, hogy újból telemer. je a vödröt. A tónál isimét találkozott ugyanazzal a hallal. Meg is kérdezte tőle újra a nevét. Kanajolhin csodálkozott ugyan, de azért megmondta. — Jól van — mondta a fiú —, most már nem felejtem ed. Elindult a tundrán hazafelé, de megint csak megbotlott. A vizet kiöntötte, a nevet elfelejtette. Még egyszer vissza kellett mennie a tóhoz. Hazafelé most már nagyon vigyázott. Óvatos léptékkel haladt a meredek vízparton, a tundrán, a zsombékokon kérész. tüL Nem is botlott meg egyszer sem. A hal nevét is egyre mondogatta magában. Amikor már majdnem hazaért, éppen az ajtó előtt megint megbotlott. Most nem loccsantotta ki a vizet, de a hosszú név felét elfelejtette. Akár. hogy törte is a fejét, csak arra emlékezett, hogy a második féle Jolhin volt. Az első féle sehogy- sem jutott az eszébe. Nem volt kedve szégyenszemre visszatérni a tóhoz. így aztán Jolhin lett a neve. Azóta is gyakori ez a név az északi népeknél. Vigyija Szolovjova Borii Darázs József: Születésnap Hogyha virrad Születésnap Boldogsága Ragyog rám. S mindjárt reggel Madártejjel Örvendeztet Jó anyám! Nagymama meg Csudaremek Tortát kínál: Mandulást! És majd mondja: — Kisunoka, Életed csak Szépnek lásd! — Szép is mikor Reggel jókor Az én apám Megölel. Aztán lépte Künn a fénybe* Egybevegyül A csönddel. S ablakunkba Már a munka Friss ritmusa Zümmög be. Én meg játszom, S ld sem látszom. Annyi könyv van Ölembe?. ködéshez a kis, puhaszaru csizma. GYERMEKEKNEK A kisfiú és a neve natejzlapök Vannak az életünkben aprónak tűnő dolgok, melyeket csak idők múlásával tudunk teljességében értékelni. Ha azonban rögvest észrevesszük a történés jelentőségét, jobban járunk, így voltam én is. Tegnap cserélték a személyigazolványo- mait. Látszatra nem történt semmi. De én tudom, hogy igen. A beírásról tudtam meg, hogy öregebb vagyok, % a fényképről, hogy rondább. * Vannak ám belesebb emberek is, mint hajdanán jó Arisztotelész volt. Például jómagam. A nagy bölcs azt mondta, hogy „Ha boros pohárhoz nyúlsz, gondolj arra: az első poharat az egészségedre, másodikat az örömödre, harmadikat a bánatodra, negyediket a gyalázatodra iszod.” Elhatároztam, hogy én a harmadik után mindjárt az ötödikhez nyúlok. * Meglátogattam egy igazgatót. Csodálkoztam, hogy örül a jöt- tömnek. Később rájöttem, hogy miért. — Tudod — mondta —■, végre megihatok egy feketét a reprezentáció rovására. • Ismerem már Lajos gyors házasságának titkát. Ö mondta: — öregem, itt a tél, s hogy megnősültem már nincs tüzelőgon- dom. • Elmentem a kórházba hogy valakit meglátogassak. Istenemre mondom, utoljára tettem. Ügy néztek ott rám, mint akit nagyon visszavárnak. • Fiatal orvosbará* tóm idegesen járkál a szobában. — Mi bajod? — — kérdezem. — Ma lesz az első vakbél operációm és hiába, csak izgat. — Nem kell félni — mondom, — tapasztalatból mondom, hogy semmit sem érzel. * Kovács megsértői, dött, hogy a választók nem jelölték újra tanácstagnak. — De hiszen nem is járt rendesen a tanácsülésre sem. — Na és, az jelent valamit? Rájöttem, hogy igen, legalább ennyi önkritikája volt. Kiss Máté Ragasszál magadnak kosztümöt! Amerikában olyan műgyantát állítottak elő, amely a ruhadarabok varrásai helyébe ragasztást *esz lehetővé. Az anyag kiszabása és összefércelése után a szövetda- -abokat a megfelelő módon egymásra fektetik, és műgyantával ellátva forrón rávasalnak. Az így keletkezett „varrások” minden mosást kiállnak. Tehervonat —- a hálószobában A nyugatnémet Bamberg környékén egy tehervonat kisiklott, és egy kocsi a vasúti töltés mellett álló házba szaladt bele, áttörte a házfalat, és egy 60 éves asszonyt, aki az ágyban feküdt, súlyosan megsebesített. Üjabb állomás a nátha elleni harcban Angol orvoskutatók, a British Medical Journal című szaklap tanúsága szerint, újabb eredményeket értek el a közönséges nátha elleni küzdelemben. A szaklap beszámol egy salisbury-i kórház kutatásairól, ahol nátha-vírusokat fecskendeztek be önként vállalkozó kísérleti alanyok bőre alá. Bebizonyosodott, hogy az így kezelt emberek egyike sem kapott náthát, és a befecskendezéseknek semmiféle melléktünete sem volt. Az orvosok most ugyanezeknek a kísérleti személyeknek egy idő Hasznos tudnivalók ízletesebb és táplálóbb lesz a bab, ha leöntjük első vizét, amint forrni kezd, és hideg vízzel ismét felöntjük, majd három kanál étolajat teszünk hozzá, és úgy főzzük tovább. * A sárgarépa és a hagyma jól megpirul, ha a forró zsírba egy ki porcukrot teszünk. * A reszelő ismét éles lesz, ha esi. szolópapírral megdörzsöljük. * A főtt céklát könnyen lehámozhatjuk, ha a forró vízből azonnal hideg vízbe tesszük és így hűtjük le. * A kádban a rozsdás foltokat ecettel könnyen eltávolíthatjuk, múltán orr cseppek alakjában adják ugyanezeket az immunizáló vírusokat, és ha a hatással később is meg lesznek elégedve, ez már igen nagy lépést jelent a nátha teljes leküzdése felé. Bonyodalmak Shakespeare körül Hírt adtunk róla, hogy Angisában egyes irodalmárok ismét felvették a harcot a Shakespeare-ről vallott eddigi nézeteikkel szemben. William Carr, neves irodalomtörténész már tavaly követelte, hogy nyissák fel a nagy költő koporsóját, és az abban elhelyezett esetleges dokumentumok alapján győződjenek meg róla, valóban Shakespeare írta-e a neW tulajdonított műveket. Carr most arra akarja rávenni a hatóságokat, hogy Stratfordban zárják be a költő hitvesének, Ann Hathaway-nek a házát, mondván, hogy „semmiféle hiteles adat nem bizonyítja, hogy abban valóban Shakespeare felesége élt, ezt csupán egy 1795-ben megjelent, meglehetősen felelőtlen írás terjesztette el a köztudatiban”. William Carr szerint Shakespeare szülőházát sem szabadna annak nevezni, mivel senki sem állíthatja bizonyosan, hogy valóban ott született. Fűből készült ruhák? Nincs kizárva, hogy rövidesen fűből készült ruhákban és öltönyökben fogunk járni. Természetesen nem közvetlenül fűből, ahogyan a mezőn terem, hanem megfelelő eljárással kezelt fű-alapanyagból. A füvet üstökben ösz- szekeverik egy tejszerű ányaggal, felolvasztják, hevítik, lehűtik, majd fagyasztják. Mélyhűtött állapotban három hónapig áll, azután felolvasztják, és hozzákevernek különféle műrostokat, amelyek ellenállóbbá teszik. Ezt a terméket azután olyan rostokká dolgozzák fel, amelyekből már szövetet lehet készíteni. Az így készült anyagok állítólag igen kellemes és praktikus viseletét biztosítanak. Szafcnyelven biotextil- rostoknak)) nevezik őket. Tervbe vették, hogy a füvön kívül, esetleg szalmából, levelekből, virágokból stb. is készítenek majd tex- *ilanyagokat. Képzeljük csak el: jázminruhát Párizsból, orchideaköpenyt Dél-Amerikából, vagy muskátliruhát Magyarországról!
