Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-11 / 8. szám

MB. Január H. 4 Péntek NAPTAR IRÁiVl A HÚSÜZEM Villámszemle a gyulai vágóhídon A Kétegyházi és a Csabai út ta­lálkozásánál komor épület fek­szik: a Gyulai Húsipari Vállalat vágóhídja. A magas téglafalak mögött azonban serény munka fo­lyik. Nem csoda. A húsüzem gé­pei egyre falánkabbak, egyre több és több kolbászt készítenek és szállítanak ma már a világ csak­nem minden részébe. A gyárat a vágóhíd szolgálja ki. Itt készítik elő a sertéseket fel­dolgozásra. Naponta kétszáz da­rabot és ez nem csekély mennyi­ség. Nagyon fontos ez a munka, mert ha csak egy napra is leállna a vágás, meglassulna a húsüzem növekvő teljesítménye, veszélybe kerülne a terv. A vágóhíd vezetője Marksteiner etvtárs elmondotta, hogy az Ál­latforgalmi Vállalat rendszeresen szállít A vágás emiatt egy pilla­natra sem szünetel. Férőhelyük van, ha több sertés érkezne egy­szerre. Mert négy-ötszáz félsertés előnynek lenni kell az üzemmel szemben. Megnéztem a vágó-brigád mun. kaját Nem volt szívderítő lát­vány, az igaz, de ilyen villám­gyors-kezű embereket csak a hús­üzemben láttam. (A csontozókat.) Az elektromos áramütés után — amivel elkábítják a sertéseket — tíz perc múlva már ott sorakoznak az ajtónál, várva a szállításra. Egyszerre 20—25-ös csoport ke­rül a vesztőhelyre, ahol elktromos kábítás és a szúrás után egy óri­ási gőzölgő üst fölé kerülnek. Csak a fejet és a lábakat forráz-1 zák. A sertés többi részéről géppel fejtik le a bőrt, amelyet Szegedre szállítanak. A gépi fejtés nem vé­gez nagyobb roncsolást és főleg gyors. A sertés ezután „kocsira” kerül, amely körülgurul vele, kö­rül a vágócsamokban. Dr. Bagó Imre belsőségvizsgát Az előkészített sertések tüzetes vizsgálaton mennek keresztül. A felbontás után lép akcióba a labo­ratórium. Bakteorológiad, szövetta. ni és más vizsgálatok után adnak engedélyt a szállításra, a feldolgo­zásra; A megvizsgált sertéseket speci­ális tehergépkocsi szállítja be az üzembe, így útközben sem érheti fertőzés, szennyeződés. Rákerül a húsra a sorszám és a pecsét. A húsüzem gépeinek telhetetlen gyomra pedig feldolgozza őket. Naponta kétszázat, évenként pedig csaknem 60 ezer darabot. 1963. január íi., péntek. dr. Földes Ferenc Húsz évvel ezelőtt, 1943. janu­árjában halt mártírhalált dr. Föl­des Ferenc, a magyar munkás- mozgalom egyik kiemelkedő alakja. Középiskolái elvégzése után külföldön tanult, hazatérve nem engedték az egyetemet be­fejeznie. Propagandamunkát vál­lalt a KIMSZ-ben, ezért letar­tóztatták. Büntetése letöltése után Olaszországban fejezte be az egyetemet, majd hazajött és bekapcsolódott a párt illegális munkájába. Megírta a Munkás­ság és a parasztság kulturális helyzete Magyarországon c. le­leplező tanulmányát. Jelentős része volt a háborúellenes Ma­gyar Történelmi Emlékbizottság 15-i Petőfi-szobor előtti tüntetés­létrehozásában, és egyik meg- nek. Ezután büntetőszázaddal a szervezője volt az 1942. március frontra hurcolták. • 240 évvel ezelőtt, 1723-ban e napon született Pray György történetíró. Ö fedezte fel a legrégibb összefüggő nyelvemlé­künket, a boidvai Bencés kolostorban, a XII. század végéről származó Halotti beszéd-et. Nincs belvízveszély Megyénkben eddig nem okozott kárt az olvadás és az esőzés Az ország több helységében, mint ismeretes, zavarokat okozott a gyors olvadással együttjáró bő­séges esőzés. Megyénkben az el­múlt napokban nem okozott kü­lönösebb gondot a nagyobb töme­gű víz. Filmet készítenek a Békési Nyomdáról Széli István a forrázás után borotválja a sertésfejeket. Az állandóan épülő, fejlődő Bé­kési Nyomda nemcsak gyártmá­nyairól híres, hanem arról is, ahogyan gyártmányait előállítja. Két évvel ezelőtt vezették be az országban elsőnek a méretpontos iormaelőkészítést, amely forradal­masítja a nyomdaipart. Ezzel az eljárással gyorsan és jól termel­nek, gazdaságosabb is, mint a ha­gyományos eljárás. A magasnyo­másban ezt az egyedülálló eljárást Érdemes az apók—aMaftok—bútorok festését kisebb lakáskarbantartási munkákat házilag elvégezni — Tanácsadás a szaküzletekben — Január 1-vel mintegy 30 száza­lékkal olcsóbbak lettek a különbö. ző dajfestékek, zománcok és lak­kok, valamint a műanyag falfes­tékek és a műgyanta lakkok, zo­máncok. A festékek árának le­szállítása mintegy 50—60 millió forint megtakarítást tesz lehetővé a lakosság számára. A festékek árának csökkentésé­vel 1963 végéig az egész ország te. rületén 15—20 százalékkal leszál­lítják a lakáskarbantartási dijai­kat is, az új árak azonban lehető­vé és érdemessé teszik, hogy mind többen saját maguk végezzék él a különböző festéseket és a ki­sebb lakáskarbantartási munká­kat A legfontosabb festékfajták ára csökkent a legnagyobb mér­tékben. Például egy kiló alapozó dajfesték a korábbi 24 forint he­lyett 16,70 forintba kerül, egy kiló horgányfeliér dajfesték 10 forint­tal lett olcsóbb: új ára 23,40 fo­rint A zománcfesték ára 38,80 fo­rintról 25,10 forintra csökkent. A vaskerítések, vízlevezető csator­nák és egyéb vastárgyak megóvá­sát szolgáló, rozsdagátló olajfes- kek a korábbi 41 forint helyett 28,60, a minium ára pedig 52,10 helyett 36,40 forintba kerül ki­lónként Főleg a háziasszonyokat érdekli, hogy a 120 grammos kály. hacső-laikkot 9 forint helyett 6,30 forintért vásárolhatják. Mintegy 15 százalékka l csökkent a nemiég forgalomba került mosható, tartós falfesték, az Enfix és a Wallkyd ára is. Az árleszállítás eredményeként például egy konyhabútor teljes át­festéséhez a korábbi 120—130 fo­rint helyett 80—90 forint értékű festék szükséges. Hasonlóképpen egy kétezámyú bejárati ajtó két­szeri festése és egyszeri zománco­zása 110—120 forint helyett 70— 80 forintot „emészt fel”. A kereskedelem felkészült a vár. ható nagyobb forgalomra. Az ed­digieken kívül, főleg a külső ke­rületekben, további 18 bdtot je­löltek ki festékárusításra. A szak- üzleteikben bevezetik a tanácsadó- szolgálatát. A vásárlók ismerfető- füzetet kapnak, hogy milyen bú­tordarabhoz milyen és mennyi fes­téket, hogyan kell félhasználndúk (MTI) állandóan fejlesztik. Hogy hírü­kön túl a módszereiket is megis­merjék az országban, a filmgyár elhatározta, hogy műszaki doku­mentumfilmet készít a Békési Nyomdában. A film forgatását még januárban megkezdik. A Körösvídóki Vízügyi Igazga­tóság jelentése szerint a megduz­zadt Fekete-Körös szerdán éjfél­től csütörtök reggelig visszahúzó­dott medrébe, így a hétfőn éjjel el­rendelt 1. fokú árvízvédelmi ké­szültséget megszűntették. Kedden délután azonban I. fo­kú belvízvédelmi készültséget rendeltek el, mert a főcsatornák vize elérte a szivattyúzási szintet. Szerdáin még 14 nagy és 3 kisebb szivattyút üzemeltettek. A talaj felszínén 7—8000 holdon van víz­tükör. Zömében a Sebes-Körös vésztői részein, elsősorban azokon a területeken, ahol a mélyszántást nem végezték el. Ezek a vizek nem károsak, nem jelentenek bel­vízveszélyt, mert a fagy felenge­désével leszivárognak. Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Csütörtökön délelőtt a szakszer­vezeti székház nagytermében ülést tartott a decemberben újjáválasz­tott Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa. A két napirendi pont re­ferátumát Lipták Pál élvtárs, az SZMT vezető titkára tartotta. Elő­ször a tanács féléves munkatervét beszélték meg. A tervek szerint február 15-én a szocialista brigád, mozgalom 1962. évi tapasztalatait és az 1963. évi feladatait, május 31-én pedig az első negyedév ter­melési terveinek teljesítését és az átlagbérek alakulását tárgyalják meg. Az ülésen megtörtént a tanács új tagjainak bevonása a különféle társadalmi munkabizottságok te­vékenységébe. NASZIBOV Pontosan huszonnégy óra múl­va megismétlődött a szovjet re­pülők bombatámadása.' Ezúttal az ugyancsak az észak-keleti vá­rosrészben elhelyezett olajtároló­kat, benzinraktárakat érte a sző­nyegbombázás. Az olaj ciszternáik szétrombolá- sa után újabb repeszbombaszéri­át szórtak az autógarázsokra, majd tíz bombát szórtak egy la­katlan részre — a város és az Elba-parti erdő közötti puszta­ságra, a híd és az útelágazás kör­nyékére. Reggel — közvetlenül a várost ért első bombatámadás után — Aszker a Berliner Platz 15. szá­mú ház ajtaján csöngetett. A szovjet felderítők egész hé­ten figyelték az épületet. Meg­tudták a ház tulajdonosának a nevét, sőt azt is kiderítették, hogy magányosan, egyedül él az illető. Meggyőződtek arról is, hogy Upitz és Seifert elutazott KarlshistebáL A csengetésre egy háziköntöst viselő férfi nyitott ajtót. Porce­lán pipát rágott a foga között. — Kari Aupel urat keresem — szólalt meg Aszker. — Én vagyak az — felélte az illető. — Seifert, tábornok megbízott­ja vagyok. Aupel utat engedett. Aszker belépett az ajtón. — A jeltárgy? — kérdezte tő­le. Aupel kinyitotta a páncélszek­rényt, s az egyik fiókjából elő­vette a kettétört fésű felét. Ami­kor visszalépett a vendéghez, Aszker a gyufazsebében keres­gélt valamit, majd egy másod­percre abbahagyta a matatást, s cigarettát tett a szájába. —■ A bombázások miatt jövök. Nem értjük, mi történt, hiszen... — De hisz ezek máshonnan való gépek! < —Lehetetlen. — Szovjet repülők. A reflekto­rok fényében magam láttam a csillagot a szárnyukon... — Akkor azonnal beszélnünk kell Thedderrel. Maga most... — Csak este lelhet. — Rendben van. — Aszker a zsebét tapogatta. — Legyen szí­ves adjon egy szál gyufát. Egy nagyon fontos hírt kell közöl­nöm.. Senki sem hall bennün­ket? — Egyedül vagyok a házban. — Aupel a háziköntöse zsebébe nyúlt, elővette a gyufát, meg­gyújtott egy szálat, s két tenye­rével védte a lángot, szolgálat- készen Aszker felé hajolt vele. — Köszönöm, köszönöm, majd magam... Aszker az égő gyufaszál félé nyúlt. Egy csattanás hallatszott, s Aupel csuklóján máris bilincs szorult. • Űjabb három nap múlva Sei­fert tábornok berlini szolgálati szobájában csengett a városi te­lefon. A tábornok a füléhez emelte a kagylót, s megnevezte magát. — Ki beszél? — kérdezte visz- sza a vonal túlsó végéről beszélő hang. — Legyen szíves ismételje meg. — Seifert tábornok. — Igen, most mór értem!... Tábornok úr, itt Kari Aupel be­szél. — Aupel? — Igen, tábornok úr, Aupel. A címem: Karlsluste, Berliner platz... — Ja, persze, tudom... — Sei­fert nyugtalanul feszengett a ka- roeszókben, s még szorosabban a

Next

/
Thumbnails
Contents