Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-10 / 7. szám
>963. január 10. 4 Csüt5rf5k .Javítani kell a Békés megyei autóköslekedést Jövőre még két községet érint ez a utó bu sz f o rg alom — Szaporítani kefl a fedett megállóhelyeket — Két és fél millióval több utast szállítanak megyénkben az idén, mint tavaly Tavaly átszervezték az aiutóköE- tekedés valamennyi vállalatát és életre hívták a KPM Autóközleker desi Veaérigazgató&agát. Minden megyéiben egy vállalat alakult így az ország egy-egy területéinek teherszállítása és autóközlekedése központosítva lett Ezzel több mint százmillió forinttal csökkentették a vállalatok önköltségét. Lender Jenő, az Autóközlekedési Vezérigazgatóság vezetője hétfőn sajtóértekezleten tájékoztatta — a vállalat fennállása óta első ízben — a sajtó képviselőit. Elmondotta, hogy az átszervezés legpozitívabb hatása, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Márasztérium közlekedéspolitikai célkitűzései és az egyes megyék pdliítikai és gazdaságpolitikai célkitűzései között, csaíknem teljes az összhang. A területi elv alapján végrehajtott átszervezésnek ez alapvető célja volt. Az átszervezéssel egyidejűleg a vállalatok hatásköre jelentékeny mértékben megnövekedett. A vállalatok rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a fuvarozásnál jelentkező helyi igényeket ki tudják elégíteni és így maximálisan szolgálják a termelés szférájában jeleníti toező szállítási igényeket. A múlt év végén létrejöttek a megyei szállítási bizottságok, melyeiknek az a feladatuk, hogy helyettesítsék, azt a funkciót, amelyet eddig a Központi Szállítási Tanács gyakorolt. Egy megyén belül az indokoltság eldöntésére az illetékes megyei szervek hivatottak. A vezérigazgatóság olyan gazdaságpolitikát folytat, hogy az országos közlekedéspolitikai elvek kialakítása és érvényesítése központi felidézi 15 millió utast terveznek szállítani, két és fél millióval többet, mint tavaly. A vezérigazgató elmondotta, hogy javult az ország autóöuszközlekiedóse, bár a legutóbbi vizsgálatok szerint is még több ezren maradnak le a járatokról. Békés megyében 1962-ben három községet — Bélmegyert, Nagyszénást és Vésztőt — kapcsolta be az autóbuszforgalomba, az idén még két község bekapcsolását tervezik. Elmondotta, hogy elismerés illeti a tanácsi szerveket az állomások kialakításának segítésében. Kérte azonban a tanácsokat, hogy a lehetőségekhez mérten szaporítsák a fedett megállóhelyeket. Ennek segítésére típusterveket dolgoznak ki, amit eljuttatnak a járásé és községi tanácsokhoz. A sajtótájékoztató résztvevői közül többen beszéltek a községekből bejáró, autóbusszal utazó dolgozók helyzetéről. Többször megtörténik, hogy a munkáiba siető dolgozókat csak késve tudják beszállítani munkahelyükre. A vezérigazgató több megoldás közül azt is javasolta, hogy a nagy ipartelepekkel rendelkező városokban jó lenne a lépcsőzetes munkakezdést bevezetni,'hogy ezáltal a meglévő autóbuszáUománmya! zavartalanul bonyolíthassák le a személyszállítást. , A Békés megyei személyforgalmat illetően érdekes beszélgetés zajlott le e sorok írója és a vezérigazgató között; — A békéscsabai—békési—vésztői kisvasút megszűnése óta határozottan javult ezeken a területeken a közlekedés. Gyorsabb az — Eat több esetben megtettük már. Lényeges javulás azonban nem történt. — Pedig biztosan igazuk volt, mert jómagam sem vagyok elégedett a Békés megyei autóbuszközlekedéssel. Ezt a röpke párbeszédet csak azért írtuk le hűségesen, hogy ez is egy bírálat legyen, s most már a vezérigazgatóé is. 1963-ban az autóbuszközlekedés utazási sebessége meggyorsul. Az új KRESZ módot ad ama, hogy egyes gépjárműtípusok elérjék a 80 kilométeres sebességet. Az autóbuszközlekedés menetrendjének alkalmazkodni kell ahhoz, hogy az útviszonyok javulnak és növelhető a műszaki sebesség. Mindazokon a területeken, ahol létjogosultsága van, gyorsjáratokat is szerveznek, az utazási idő továbbá csökkentése érdekében. Az idén új szolgál tatássál gazdagszik még a vidék. A bevált bu_ dapesti gyakorlathoz hasonlóan, a belkereskedelem számos vidéki nagyvárosban megszervezi a boy- szolgálatot. A lakosság vásárolt iparcikkeinek hazaszállításához az autóközlekedés biztosít gépjárművet. Az autöközlékedés vezetője és a sajtó képviselői kifejezték azt a véleményüket, hogy az első találkozás hasznos vokt Kiss Máté NAPTAR W63. jaunár W., csütörtök. AJekszej Tolsztoj 80 évvel ezelőtt, 1883. január 10-én született Alekszej Tolsztoj szovjet író. Művei kora minden társadalmi rétegének életéről, az értelmiség útkereséséről nyújtanak hatalmas körképet. Gyermekkori élményeit a Nyikita gyermekkora (1920) című művében dolgozta fel. Az I. világháború után külföldre emigrált, de felismerve az emigráció arculatút, hazatért hazájába (Emigránsok — 1931.) Fantasztikus regényeiben (Aelita, Garin mérnök hiperboloidja) élesen bírálta a kapitalizmust. Főműve a Golgota című regénytrilógia, melyben már a szocialista-realista stílusban az új Oroszország kialakulását festette. Kiemelkedő történelmi regénye I. Péter és a Rettegett Iván című történelmi drámája. — 140 évvel ezelőtt, 1823-ban e napon született LIGETI ANTAL festő. Keleti utazásának jegyeit viselik romantikus hangulatú tájképei. « — 105 évvel ezelőtt, 1858-ban e napon született HEINRICH ZiMe (ejtsd: Cilié) német rajzoló és karikatúrista, a berlini proletariátus életének naturalista és a kapitalista rendszert vádoló ábrázolója. Szellemi vetélkedő ipari tanulóknak Az Orosházi Gépállomás női adminisztrátor brigádjának tagjai vállalták a helyi ipari tanulók patromálását. Hogy felajánlásukat komolyan veszik, annak mái- több esetben szép tanújelét adták. Leg. utóbb szellemi vetélkedőt indítottak él az 52 ipari tanuló részvételével. A kérdéseket nagy gonddal válogatták össze a brigád tagjai, s a négy csoportban politikai, szakmai, irodalmi és általános téma szerepéi. A nemrég megtartott selejtező után kerül sor az elődön, tőre, majd a döntőre, amikor a legjobb ipari tanulók mérik össze tudásukat, s a legkiválóbbak jutalomban részesülnek. Két jelentős újítás ax Orosházi Baromfikeltető Állomáson adat, de a fuvarozási feladatok teljesítésében növekedjék a vállalatok hatásköre, a helyi politikai és tanácsi szervek szerepe, hogy a létrehozott megyei vállalatok nemcsak formájában, hanem tartalmában is az egyes közigazgatási egységek gazdaságpolitikai célkitűzését minél hatékonyabban szolgálják. A ködhasználatú autóközlekedés 1962. évi tervét teljesítette. Elszállított 61 millió tonna árut és 416 millió utast. Békés megyében az autóbusz, mint a döcögő kisvonat. Azonban mégis senk panasz merült fél a korszerűtlen forgalomirányítás és túlzsúfoltság miatt. Van-e tervük Önöknek, vezérigazgató elvtárs, a békéscsabai helyzet megjavítására? — Említettük, hogy a vállalatok önállóak. Rajtuk múlik a személy- forgalom megjavítása. Ha tehát a Békés megyei Népújság úgy látja, hogy nem kielégítő a személyforgalom annál a vállalatunknál, akkor bírálják meg őket. Az Orosházi Baromfikeltető Állomás dolgozói sokat törték a fejüket azon, hogy a munkájukat hogyan tudnák könnyebbé, gazdaságosabbá tenni. Különösen a gépek belső hőmérsékletének szabályozása és a tojások forgatása vett hosszú időt igénybe a keltetés folyamatában. Ezt a két problémát kellett tehát elsősorban megoldaniuk, ami nemrég sikerrel is járt. A gépek belső hőmérsékletének szabályozására eddig kannával öntötték a hideg vizet a keltetőgépek tartályaiba, ami azonban l A veszekedésre az szolgáltatott okot, hogy a dirit nem választották meg küldöttnek a horgászok értekezletére. Zengett az iroda, úgy üvöltött a diri, pedig különben nagyon nyugodt ember volt. Az előszobában a titkárnő kezében a tálcán összekoccantak a feketekávés csészék, már vinni akarta befelé a nedűt, mielőtt kirobbant a vihar. Vissza is fordult az ajtótól, nem jó ilyenkor belépni, még feketével sem. Pillanatnyi szünet következett, aztán Somkóró vékony, kissé ijedt hangját lehetett hallani: — De igazgató elvtárs, mi igazán nem akartunk rosszat. Tetszik tudni, nem akartuk elrontani a vasárnapját. Ugyanis vasárnap lesz az értekezlet s nem is Pesten, hanem a Tassi zsilipnél, ugyanis mindjárt horgászversenyt is rendezünk. S oda csak nagy nehézségek árán lehet eljutni. A tanyába, ahol a gyűlés lesz, nem is vezet út. A szántáson, egy keskeny, alig barázdányi csapáson lehet odajutni. Kocsival arra nem is járnak ... — Maga ne féltsen engem — dörrent megint a diri erőr teljes baritonja. — Ha maguk kibírják, kibírom én is. Talán én nyamvadtabb vagyok mint maga. Tud maga egymás után tíz fekvőtámaszt csinálni, úgy, hogy utána ne is lihegjen. Mert én tudok. S utána nem is szusszanok. Ide süssön ... Néhány pillanatig csend, mintha elült volna a , vihar, de aztán megint csak a diri mondja: — Na, mit szóT ehhez? Somkóró torkát köszörüli, hümmög, de aztán ha lehet még félénkebben mint előzőleg megszólal: — S tudja igazgató elvtárs, arra is gondoltunk, hogy úgyis lemondana. Hiszen megválasztották a gombkötők országos értekezletére, a pengefenők központi ünnepségének elnökségébe, a kerületi bélyeggyűjtő tanácskozásra, az üzemi sakk-körök országos választmányának előkészítő értekezletére, s mindezt lemondta. Pedig ezek hétköznap voltak és a fővárosban... A levegő villamossággal telített. Most, most történik valami. Ilyen szemrehányást tenni, ilyen érveket felsorakoztatni. Uram Isten mi lesz ebből. Ebben a pillanatban már csattan is az igazgató hangja. — Maga szerencsétlen Somkóró. Hát maga nem jött rá, ha nem hívnak meg, nem tudom lemondani a részvételt. S tudja milyen jól dolog ez... Rókás Sándor nem mindig kellő időben történt meg. Előfordult, hogy amíg mind a tíz gépnél elvégezték ezt a műveletet, addig elkéstek a hűtéssel és a gépek túlmelegedett belső terében több tojás tönkrement. Dumitrás Sándor, a keltető állomás vezetőjének elgondolása alapján Nagy András villanyszerelő egy kiselejtezett gép radiátorcsöveiből vízvezetékrendszert állított össze, melynek segítségével a hideg víz beeresztése a gépek tartályaiba egy-egy csap megnyitásával történik. Hasonlóan oldották meg a keltetőgépen áthaladó felmelegedett víz elvezetésének problémáját, vagyis az állandó cirkulációt. A gépekbe helyezett liba- és kacsatojások forgatását eddig darabonként kézzel végezték. ElőforÉpül az üvegolyasztó kádkemence A Budapesti Gyarkémény. Kazán. és Kemenceépítő Vállalat dolgozói a legnagyobb téli hidegben is éjjel-nappal folytatják az Orosházi Üveggyár üvegolvasztó kádkemencéjének az építését. Ennél a munkánál két brigád dolgozik, melyek közül első Pifkó András brigádja. Céljuk, hogy január végéig befejezik az öntött huta üvególvasztó kádkemencéjének az építését és megkezdik a többi ke. mencét is. Képünkön a Pifkó-brigád két tagját láthatjuk munka közben. dúlt azonban, hogy egy-egy tojás visszabillent az előző helyzetébe, ami sok esetben tönkrement. Most egy lécekből összeállított rácsszerkezettel a tojásokat a tálcához szorítják és az egész megfordításával egyszerre 50—60 darab tojás kerül a szükséges új helyzetbe, ötven-hatvan mozdulat helyett tehát, mindössze egyet kell végezni és nem történhetik meg, hogy a tojás előző helyzetébe billenjen vissza. Ennek jelentőségét különösen akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogy a 30 napi kelési idő alatt, naponta kétszer kell a tojásokat megfordítani és évenként átlag 100 ezer libát és kacsát keltetnek az állomáson. A két újítás bevezetését mindössze 5—6 száz forint költséggel oldották meg az Orosházi Baromfikeltető Állomás dolgozói.
