Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-10 / 7. szám

BÉKÉS Mim Világ proletárjáig egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI NÉPÚJSÁG 1063. JANUÁR 10.. CSÜTÖRTÖK Ára 60 fillér XVIII. ÉVFOI.YAM, 7. SZÁM Javítani kall a Békés megyei autóközlekedési I Egy apának négy leánya | Pedagógusok írják | Rejtekhely az Elbán | Hideg idő A jelölőgyülések elé Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Szerdán a Parlament vadásztermében kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és megtárgyalta a február 24-i választások előkészítésében a népfront-mozgalom feladatait. A tanácskozáson megjelentek: Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnick Ferenc és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Bognár Rezső, Darvas József, Szabó Pál és Z. Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökei, valamint társadal­mi életünk sok más vezető személyisége, köztük az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak több tagja, számos művész, tudós, író, munkás és dolgozó paraszt. Dr. Ortutay Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának megnyitója után Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsinak elnöke mondott beszédet. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása Választópolgárok! rozta meg. A cél: a szocializmus teljes felépítése. A kongresszus határozatait népünk ismeri és ma­gáénak vallja. Most az a feladat, hogy megvalósítsuk ötéves tervünket. Ez a terv reális. El kell érnünk, hogy az ipari termelés 48—50 százalékkal, a mezőgaz­dasági termelés 22—23 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 16—17 százalékkal növeked­jék. Ehhez még jobb munkára, a vezetés színvo­nalának további emelésére és gondosabb gazdál­kodásra van szükség. A párt és a kormány az országépítés nagy feladatainak megoldására összpontosítja erejét, mindig szem előtt tartva az egyes emberek gondjait, mert a szocializmus legfőbb célja az emberek boldogsága. A jövőben is minden erejével küzd a békés egymás mellett élés politikájáért, az általános és teljes lesze­relésért, a béke megvédéséért. Ezeknek a feladatoknak az elvégzésében fon­tos szerep vár az új országgyűlésre és az új ta­nácsokra. A választópolgárok a jelölőgyűléseken szabad, őszinte eszmecsere után tegyenek javaslatot a jelöltek személyére. A népfront azokat jelöli kép­viselőknek, akik ismerik a nép gondjait, vágyait és lelkiismeretesen képviselik a dolgozók érde­keit. A Hazafias Népfront jelöltjei olyanok le­gyenek — munkások, parasztok, értelmiségiek, a társadalom minden rétegének képviselői —, akik eddigi munkájukkal kiérdemelték a dolgo­zók megbecsülését és bizalmát. Erőnk tudatában bizakodva nézünk a jövőbe. Rajtunk múlik, hogy jó reményeink valóra vál­janak. Magyar Dolgozók! Választópolgárok! Szavazzatok a Hazafias Népfront jelöltjeire, mert ezzel a szocializmus teljes felépítésére mondtok igent! Szavazzatok a Hazafias Népfront jelöltjeire, ezzel is erősítsétek közéletünk demokratizmusát, a szocialista nemzeti egységet! Szavazzatok a Hazafias Népfront jelöltjeire, erősítsétek népünk hatalmát, hazánk független­ségét, védelmezzétek a világ békéjét! Éljen szabad hazánk, a szocialista Magyaror­szág! Hazafias ^épfrnnf Országos Tanácsa Törzsi villongások Dél-Kaszaiban Magyar dolgozók! Február 24-én új országgyűlési képviselőket, új tanácstagokat választ az ország népe. Az elmúlt négy esztendő nagy győzelmeket ér­lelt hazánkban. Népünk szorgos munkája nyo­mán valóra váltak nagy, építő terveink. Iparunk, mezőgazdaságunk, kultúránk évről évre egész­ségesen fejlődött. Az elmúlt négy év alatt nemzeti jövedelmünk 31 százalékkal, a foglalkoztatottak száma 21 szá­zalékkal, a fogyasztás 19 százalékkal nőtt. Az élet országunkban jobb lett. Munkánk eredményei elismerésre találnak barátaink körében, s azokat még ellenségeink sem tagadhatják. Hazánk nemzetközi tekintélye tovább nőtt. A magyar nép történelmi vívmánya a mező- gazdaság szocialista átszervezése. Parasztságunk az egész társadalom segítségével, a korszerű, szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. A szocialista ipar mellett létrejött a szocialista mezőgazdaság: leraktuk a szocializmus alapjait. Országunkban megszűnt a kizsákmányolás, nincs munkanélküliség, a dolgozó embert nem gyötri a létbizonytalanság, az élet békés, biztonságos. Nincsenek többé ellentétes érdekű osztályok, ma minden becsületes embernek közösek az ér­dekei. Erősödik népünk szocialista nemzeti egy­sége. Közéletünk tiszta és az emberiesség szelleme hatja át. A szocialista törvényesség szilárd alapo­kon nyugszik. Becsülete van a tudásnak, a szor­galomnak, az alkotómunkának. A művelődés jo­ga mindenkié, a kultúra közkinccsé válik. Meg­becsülés jár minden jó szándékú embernek, aki magáénak vallja nemzeti céljainkat és kiveszi részét a közös munkából. Előrehaladásunk feltétele volt és marad, hogy az ország népe és vezetése egységes, összeforrott, hogy hazánk erejét az egyetemes emberi hala­dásnak, a béke megőrzésének szolgálatába állítot­tuk. Ahhoz a hatalmas szocialista táborhoz tar­tozunk, amely a béke biztosításának, a népek testvériségének és boldogulásának jelszavát írta zászlajára. Eredményeink nagyok, de nagyok a feladataink is. A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kong­resszusa az alkotómunka új programját hatá­Ma kezdődnek megyénkben a választásokat előkészítő, tanácsta­gokat és országgyűlési képviselő­ket jelölő gyűlések. A megye több mint 310 ezer szavazópolgára ta­lálkozik a következő hetekben azokkal az emberekkel, akiket négy évvel ezelőtt az államhata­lom helyi, felsőbb és legfelsőbb szerveibe küldött, hogy mandátu­muk lejárta után megvitassa velük: jól képviselték-e választóikat.Ezért az a négy és fél ezer jelölőgyűlés, mely a megye lakóterületein, üze­meiben, termelőszövetkezeti köz­pontjaiban, községeiben és váro­saiban lezajlik, egyben „szűrővizs­gálata” is lesz a tanácstagok eddi­gi munkájának. Noha az elmúlt négy év tapasztalata azt bizonyít­ja, hogy egészében egészségesen működik államhatalmunk legfőbb szervezete, mégis szükséges to­vább javítani egészségét. Szüksé­ges, mert napjainkban egyre bo­nyolultabbá, nagyobbakká válnak a szocializmus építésének követel­ményei és ez egyre nagyobb akti­vitást, hozzáértést, szakmai rá­termettséget követel a tanácsta­goktól is. Ha azt mondjuk: egészében egészségesen működtek megyénk­ben a tanácsok, ez még nem feje­zi ki teljességgel azt a fejlődést, melyet a legutóbbi választások óta megtettek. A helyi jelölőgyű­lések rögenfalán át érzékelhető­vé válik majd, hogy a négy esz­tendővel ezelőtti előzetes bizalom mennyire sűrűsödött aktivitássá, rendszeres hétköznapi tettekké, mennyire vált a tanácstagok szer­vező és közvetítő munkája a köz­ségfejlesztés alapjává. Tény, hogy nagy utat tettek meg ebben a ta­nácsaink. Miben mérhető le me­gyénkben ez a fejlődés? Mindenekelőtt abban, hogy a ta­nácsüléseken a tanácstagok döntő többsége rendszeresen megjelent, s egy-egy napirendi ponthoz 15— 20-an szóltak hozzá. A felszólalók jelentős része választói nevében hasznos javaslatokat tett a város, a falu vagy a termelőszövetkezet fejlesztésére. Ott voltak a tanács­tagok, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének első vonalában, s utána a termelőszövetkezetek megszilárdításáért folyó munká­ban csaknem kétezer tanácstag vesz részt közvetlenül, mint szö­vetkezeti gazda. Komoly eredmé­nyeket értek el a községfejlesztés társadalmi munkájának szervezé­sében is, melynek mindenki egy­formán látja hasznát. Az elmúlt tanácsciklus alatt ta­lán éppen ebben mérhető le leg­inkább a tanácstagok aktivitásá­nak növekedése, mert ez számok­ban is kimutatható. Míg 1958-ban alig több mint egymillió forint volt megyénkben a társadalmi munka realizált értéke, addig 1962-ben 7,9 millió forintra növe­kedett. Ez azt jelenti, hogy az egy keresőre jutó érték négy év alatt 5 forintról 35 forintra emelkedett. De növekedett az aktivitás a kü­lönböző állandó bizottságok mun­káját illetően is. Csak tavaly 3208 állandó bizottsági ülést tartottak, melyekről 1389 javaslat került a tanácsok elé. Az egészséges fejlődés alapja, hogy a tanácstagok együtt élnek, együtt dolgoznak az emberekkel, együtt érzik velük a fogyatékossá­gokat és a népfront zászlaja alatt együtt is oldják meg azokat. A jelölőgyűlések azonban mind­ezek helyeslése mellett alkalma­sak lesznek arra is, hogy megvon­ják a bizalmat azoktól, akik az el­múlt évek során nem tudtak szót érteni vagy egyáltalán szót válta­ni választóikkal, akik nem bizo­nyultak méltóknak a bizalmukra, akik a tanácsok egészséges szerve­zetében passzivitásuk, hozzá nem értésük vagy egyszerűen képzet­lenségük miatt a „beteg” gócokat képviselték. Hiba lenne, ha a jelö­lőgyűléseken átsiklanának efelett. Sértés nélkül, őszintén, nyíltan meg lehet értetni az ilyen tanács­tagokkal, hogy a község, város ta­nácsi irányítását olyan emberekre akarják bízni, akik az előrehala­dásért napi munkájukon túl ké­pesek többet tenni. És alkalma­sabbak is erre, akkor is, ha nem párttagok. Kiváló alkalmai a jelö­lőgyűlések annak, hogy a válasz­tók éljenek alkotmány adta jo­gukkal, s a politikai rátermettség mellett az egyedüli helyes mérce alapján küldjék jelöltjeiket a ta­nácsba: a hozzáértés, a szakmai képzettség mércéje alapján korra és nemre való tekintet nélkül azo­kat, akiket tisztel, megbecsül az egész körzet. A jelöltek kiválasz­tásánál ugyanez a mérce érvé­nyes a fiatalokra, s a nőkre is, le­gyenek azok párttagok vagy pár- tonkívüliek. Egy a lényeges: az új jelöltek a régi tanácstagokkal egyetemben képesek legyenek mi­nőségileg javítani a tanácsi mun­kát. Ez teheti csak még egészsé­gesebbé a február 24-én megvá­lasztott új tanácsokat, mélyebbé a választókkal való tömegkapcsola­tukat. A közelgő népfront-választások előkészítésének ezért rendkívül fontos állomásai a jelölőgyűlések, amelyeken eldől, hogy ki kerül fel a listára. Szükséges tehát, hogy a legteljesebb demokrácia alapján döntsék ezt el a választók, élve a bírálat fegyverével. A népfront­aktivisták ezért úgy készítsék elő a jelölőgyűléseket, hogy azokon az adott körzet valamennyi szavazás­ra jogosult polgára részt vegyen. Varga Dezső Leopoldville (AP, Reuter, AFP) A kongói központi kormány Lundula tábornok vezetésével ka­tonai vizsgáló bizottságot küldött a Katangávai szomszédos dél-ka­szai tartományba, ahol néhány nappal ezelőtt véres törzsi villon­gások törtek ki. Egy kongói kor­mányrendelet nemrégiben öt kü­lönálló részre osztotta fel a tarto­mányt, s az itt élő törzsek területi viszályok miatt egymásnak rontot­tak. Leopoldvillebe érkezett je­lentések szerint a törzsi harcok­nak közel 400 halálos áldozata van. Köztük van egy belga válla­lat két európai származású alkal­mazottja is. A Baluba és a Lulua törzsbeliek legvéresebb harcainak színhelye a gyémántbányájárói nevezetes Csikapa helység volt. Itt állítólag fellázadt a kongói kormánycsapatok egy zászlóalja is. A hírekkel kapcsolatban az ENSZ szóvivője Leopoldvilleben azt mondotta, hogy a világszerve­zetnek „nem volt tudomása” az -.seményekről. Igyekezett azonban Így beállítani a dolgokat, hogy az összetűzések azért következtek be, ■"ért az ENSZ nemrégiben kivon- csapatait Csikapa helység­i oőJL

Next

/
Thumbnails
Contents