Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-30 / 24. szám
♦ BÉKÉS MEGYEI /ilág proletárjai, •gye süljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA T X’. NÉPÚJSÁG 1963. JANUÁR 30., SZERDA Ara 50 fillér xvHi. Évfolyam, 24. szám —B Nem véletlen hasonlóság | Gazdaságilag megerősödtek a megyeszékhely tsz-ei | Az áj KRESZ-rői | Róluk oz állam gondoskodik A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett Kádár János elvtárs beszéde a Ganz-MÁVAGgyár dolgozóinak választási nagygyűlésén ? A Hazafias Népfront Budapest nyolcadik kerületi bizottsága és a Ganz-MÁVAG gyár pártbizottsága kedden délután választási gyűlést rendezett a gyár Vörösmarty művelődési házának nagytermében. Már jóval a gyűlés kezdete előtt zsúfolásig megteltek a széksorok. A vörös és nemzetiszínű drapériával díszített elnöki emelvény mögött felírat hirdette: „A magyar nép a szociafizmus teljes felépítésének korszakába lépett”. Hosszan zúgott a taps, amikor az elnökség tagjai elfoglalták helyüket az emelvényen. Az elnökség tagjai között voltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Dapsi Károly, a Ganz-MAVAG pártbizottságának titkára üdvözölte a választási gyűlés részvevőit. Megnyitó beszédében elmondotta, hogy az elmúlt évben a gyári pártvezetőség levélben kérte meg Kádár elvtársat, látogasson el a Ganz-MÁVAG-ba. A gyár dolgozói nevében megköszönte, hogy Kádár elvtárs eleget tett a meghívásnak. Végül Dapsi Károly röviden vázolta a Ganz-MÁVAG dolgozóinak gazdasági és politikai munkáját. Ezután Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. Kádár János beszédének bevezetéseként megköszönte a szíves fogadtatást, szívből gratulált a Ganz-MÁVAG dolgozóinak ahhoz, hogy az 1962. évi tervet nehéz körülmények között is sikerrel teljesítették. Ezután átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Nép- köztársaság Forradalmi Munkás- Paraszt Kormánya forró, testvéri üdvözletét és jókívánságait, majd így folytatta beszédét: Kedves Elvíárnak! A választás fontos aktus hazánk alkotmányos életében. A jelölő, gyűlések a választópolgárok tevékeny és tömeges részvételével eredményesen befejeződtek. A választás célja három pontban jelölhető meg — mondotta. Az első és általános cél, hogy megerősítsük népi demokratikus rendszerünket s a másik, hogy megerősítsük és még hatékonyabbá tegyük politikánkat. A harmadik, nem kevésbé fontos cél, hogy olyan új országgyűlést, olyan új tanácsokat válasszanak dolgozóink, ámelyek alkalmasak annak a megtisztelő, de nehéz és nagy feladatnak ellátására, amely legfőbb törvényhozó szervünkre és helyi néphatalmi szerveink tagjaira vár. A választáson valójában a politikára és a jelöltekre kell szavaznunk. A megítélés nem különösen nehéz. Ami a politikát illeti, ezen a választáson nem új politikával, nem új programmal lépünk tél. Pártunknak, a Hazafias Népfront, nák és természetesen a kormánynak a választási programja ennek a politikának még hatékonyabb, még jobb megvalósítása, amelyet az utolsó esztendőkben folytattunk. Hadd szóljak néhány szót rendszerünkről. A választás és a rendszer a Föld valamennyi országában szorosan összefügg. A mi rendszerünk elnevezésében népi demokratikus, jellegében szocialista, tudományos meghatározás szerint r>e- dig munkáshatalom, proletár- diktatúra. A mi rendszerünknek sok kritikusa alead. Mint tudják, nem szeretik a kapitalisták, a nagy- birtokosok, a régi kiváltságok élvezői, sem azok, akik a tőkés országokban ma is hatalmon vannak, sem azok, akik a szocialista világrendszer létrejötte miatt korábbi kiváltságaikat elveszítették. Ezek a kritikusok gyakran mondják, hogy rendszerünk nem de- j mokratikus, nem szabad. Saját tő- • kés diktatúrájukat pedig nagy; előszeretettel nevezik „szabad vi- • lágnak” • Népünk azonban már nem' óvó- • dás a politikában. Sokat tanult és • sokat tud. Nagyon jól tudja, hogy • az úgynevezett szabad világban • külső megjelenési formájukban, • alkotmányukban, intézményeik- j ben néha eltérőek az egyes orszá- • gok. I Ismerünk olyan országokat is, ; amelyeket a polgári demokrácia j hazájaként emlegetnek. A „szabad * világ” részének nevezi magát; Nyusat-Németország és az Ameri- ; kai Egyesült Államok. j Az Egyesült Államokról a ha- • gyományök alapján sok ember hi. • szí, hogy ott szabadság és demok- 5 rácia van. De a magyar dolgozók, j akik már tudják, mi a különbség j a szabadság és a tőkés diktatúra • között, helyesen ítélik meg és mint 5 iogt5 prést bői veszik meg azt a • boszorkány’ildözést, amely az | Amerikai Éavesült ÁhamoVlv’n • lényegében minden haladó erő, szervezet ellen folyik. Hosszú-hosszú sorban lehetne folytatni az ilyen példákat a nyugati tőkés világ azon országaiból is, amelyeket ott demokratikusnak neveznek. ’ Ezzel a rendszerrel mi bátran és nyugodtan szembeállítjuk népi rendszerünk fő jellemvonásait. Nálunk nincs többpártrendszer. Társadalmi életünk egy párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt eszméi, politikai vezetésével fejlődik. , Klaukó Mátyás elvtárs, tat MSZMP megyei Bizottságának első titkára. Megyénk SZÜtötfe. Eredeti foglal! cozása földmunkás (kubikos). Az előző választásokon is, mint képviselő került az országgyűlésbe. Ezúttal a medgycsegyháfci Béke Termelőszövetkezet gazdái, akikhez a mezőkováesházi járás több termelőszövetkezete csatlakozott, jelölték országgyűlési képviselőnek. ^ Rendszerűnk a Hazafias Népfrontba tömöríti a kommunistákat és mindazokat a nem kommunista gondolkodású, haladó, becsületes erőket, amelyek egyetértenék alapvető »álunkkal: a szocialista társadalom felépítésével. Kádár elvtárs itt összehasonlítást tett a mi kollektív közösségi rendszerünk és a kapitalista rendszer között, amelyet Nyugaton előszeretettel neveznek az „egyéni szabadság” rendszerének, Mint mondotta, a kapitalista társadalom a tőkések és nagybirtokosok osztályának hatalmát jelenti, az egyén sorsát pedig a cím, a rang, a vagyon határozza meg. A mi rendszerűnkben a dolgozó osztályok, a munkás- osztály, a parasztság, az értelmiség az élet ura, a fejlődés meghatározója, az egyes embernek pedig a tehetség, a tudás és a munka biztosítja az érvényesülést Hogy ez kinek, milyen gyorsan sikerül, azt az dönti el, hogy ki, milyen szorgalommal tanuj és hogyan áll helyt a munkában. Sokat vitatott kérdés az állam- polgári egyenjogúság is — folytatta beszédét Kádár elvtárs. A proletárdiktatúra kritikusai szerint nálunk nem érvényesül az állampolgárok egyenjogúsága Kádár elvtárs ezzel összefüg gésben kitért a Horthy-rendszer választási és parlamenti rendszerére. Utalt arra, hogy nálunk a felsőházat kinevezték és nem választották. Az előírás szerint a fel. sőháznak tagja volt a Habsburg- Botharingiai uralkodóház minden tagja, aki 24. életévét betöltötte, még abban az esetben is, ha elmebeteg volt, mert ez ott nem volt kizáró ok. (Derültség) Azonkívül volt a tagok között öt herceg, 38 gróf, 16 báró. S hogvan érvényesül az állampolgárok egyenjogúsága most nálunk, a mi népköztársaságunkban a proletárdiktatúra országában? Általános és. egyenlő 1 a Választójogosultság, mert valamennyi 18. évét betöltött állampolgár — tehát gyakorlatilag az egész felnőtt lakosság — választójoggal rendelkezik. Körülbelül 6,5 millió, sőt valamivel több választó van Magyarországon. Kádár elvtárs a továbbiakban a mostani választási előkészületekkel foglalkozott. Elmondotta, hogy a választóknak mintegy fele részt vett a jelölőgyűléseken, S eléggé alaposan, behatóan megvitatták: kit állítanak jelöltnek. Mintegy 3800 esetben kicserélték a népfront eredeti jelöltjét és másik jelöltet állítottak, néhány száz esetben pedig pedig két jelöltet fogadtak el, hogy majd a szavazók döntsék el, ki lesz közülük képviselő, tanácstag. Több millió ember döntötte el te-1 hát, kit ajánlanak á listákra sa-' ját ügyük képviselőjeként, az országgyűlésbe vagy a tanácsokba. ■ A i mostani képviselőjelölteknejt — eredeti foglalkozás szerint — mintegy .42 százaléka munkás,, 18 százaléka paraszt és 36 százaléka értelmiségi. "Ä jelöltek kiválasztásánál kellően érvényesült az a követelmény, akar-e, képes-e, tud-e a tömegek által ismerj-és elfogadott politika érdekében -dolgozni. Az egész választásnak' ugyanúgy, mint rendszerünknek nem az a lényege, hogy egy párt vagy több párt működik-e, égy párt, vagy több párt indul-e a választásokon, hanem az, hogy tőkés diktatúra van-e, vagy munkáshatalom. A tőkés országokban a ha- 'adás erőivel szemben érvényesítik a diktatúrát, a kommunistákkal, más haladó emberekkel, a béke egyszerű, nem kommunista harcosaival szemben a monopóliumok, az imperialisták és a militaristák javára. A mi rendszerünkben is vtt diktatúra és van elnyomás, de- csak azokkal szemben, akik háborúra, a - népi demokratikus rendszer ellen szervezkednek, uszítanak, akik nemzeti vagy faji gyűlölködést szítanak. A nemzeti, faji gyűlölködést szí- tóksat, a háborús űszftókat, a’népi demokratikus rendszer ellen fe- nekedőket — ha ilyenek kerekednek —, február 24 után még határozottabban és még szigorúbban korlátok között tartjuk ée visszaszorítjuk. Kádár elvtárs a következőkben az elmúlt év munkájáról, eredményeiről szólott. Utalt arra, hogy a múlt esztendőben az ipari termelés 9 százalékkal nőtt, — és ez nagyon fontos —■ a termelés, növekedésének 63 százaléka a termelékenység Emelkedéséből származott. A mezőgazdaság a rossz időjárás miatt csak az előző évi ter- (Folytatás a 2. oldalon)
