Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-27 / 22. szám

IMS. Január 27. 5 Vasárnap fiz április 4-i ünnepségre készülnek, leltározásban segítenek, jégpályát készítettek a békéscsabai iskolások A zimankós időjárás és a várat­lan szénszünet megváltoztatta a békéscsabai Kállai Éva Üttörőház programját is. — Mint Lakos Má­ria, az úttörőház vezetője elmon­dotta, a nagy hideg miatt elma­radtak a kisdobosok és az úttörők részére tervezett téli túrák, s he­lyettük bővültek a szakköri fog­lalkozások. A szünetben minden délelőtt televíziós előadásokra, délutánomként pedig 18 szakkör óráira járnak váltakozva a gyere­kek. Különösen a technikai szak­körök: az asztalos-, a lakatos- és a rádióskor vonzza a fiatalokat, s közvedvelt most továbbá a hazai' pajtásokkal levelező szakkör is a jó meleg szobában. A kényszerű szünetet az úttörő­ház művészeti szakkörei a felsza­badulási emlékünnepségre való felkészülésre használják fel: az úttörő Irodalmi színpad április 4-i műsorát próbálja a 100 tagú isko­lás énekkarral és a pajtások szim­fonikus zenekarával közösen. Közös televíziós délelőttöket tartanak az iskolában is. A II-es számú általános iskola udvarán a gyerekek jégpályát is készítettek, amelyen a sarkvidéki hidegnek is fittyet hányva, vidá- a riporter-kör, j man korcsolyáznak, edzik szerve- és a külföldi | zetüket az egészséges sporttal. Jogfcmácscsimk vá!zszol F. ▼.-NÉ KÉRDEZI SZARVASRÓL: Hány hét szülési szabadság jár annak az anyának, aki gyermekét az új ren­deletét megelőzőleg szülte? Most Jelent meg a munkaügyi md- ndszter 101/1963/L Mü. M. sfc. utasítása a dolgozó nőik szülési szabadsága ki­adásával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásárótt, mely szerint: ^ a) Az Mt. 97. paragrafusa (2) be­kezdésében meghatározott esetein kí­vül a nő a szülési szabadságának a az-ülés előtt igénybe nem vett részét a születést követően akkor is igénybe veheti, ha azért nem töltött el a sza­badságból négy hetet a szülés előtt, mert a szülés a várt időpontnál ko­rábban következett be. b) Ha a dolgozó nő a szülés előtt — a várható időpont kiszámításánál tör­tént tévedés vagy egyéb ok (túühondás) miatt — négy hétnél hosszabb szabad­ságot vesz igénybe, a 4 héten fedül igénybe vett szabadságidő tartamával a szülés után kivehető szabadság ide­jét csökkenteni nem kéül. 2. a) A szülési szabadság a rendel- l.Qínés-iszüiLés címén akkor hosszabbít­ható meg, ha a dolgozó nőnek — szü- téeTélőtt igénybe vett szabadsága foly­tán —■ a szülést követően igénybe ve­hető szabadsága 20 hétnél rövidebb. A szabadság szülést követő időtartama azonban a meghosszabbítással sem le­het 20 hétnél több. b) A szülési szabadságnak rendelte nes-szülés címén történő meghosszab­bítására akkor kerülhet sor, ha kora- szülés történt, amennyiben a koraszü­lött a szüléskor 2500 gr. alatti súlyú, vagy ikrek születtek, feltéve mindkét eöetben, hogy az újszülött a nő részére a szülés után egyébként járó szabad­sága leteltekor is életben van. Nincs helye koraszülés címén meghosszabbí­tásnak akkor, ha a gyermeket kora­szülött otthonban (osztályon) ápolják. c) A szabadság meghosszabbítását a szülést ellátó -'gyógyintézet, szülőott­hon, illetőleg a szülő nőt (gyermek- ágyas), ellátó orvos igazolása alapján az állami egészségügyi szolgálatnak a keresőképtelen állományba vétel jo­gával felruházott orvos javasolja. A javaslatot a szülési szabadság leteltét megelőző héten írásban kell megtenni. S. Ha a gyermeket koraszülöttek ápo­lására fenntartott intézetben gondoz­zák, a szülési szabadság emiatt igénybe nem vett részét — a szülést követő egy év leteltéig —» akkor is igénybe lehet venni, amikor a gyermeket az Intézet­ből elbocsátották. 1 a) Ha a gyermek halva születik, vagy a szülési szabadság ideje alatt meghal, a szülési szabadság a halál napját követő 8. nappal — ha csak egyébként már korábban le nem járt — megszűnik. A szülés utáni szabad­ság azonban 6 hétnél rövidebb ebben az esetben sem lehet. b) Hia a dolgozó nő az újszülöttet az állami gondozásba adja, a gondozás­ba adást követő napon a szülési sza­badság megszűnik. A szülés utáni sza­badság azonban 6 hétnél rövidebb eb­ben az esetben sem lehet. c) Ha az alábbi feltételek állnak fenn, az orvos véleménye alapján a szülési szabadság az a—b) pontok ese­teiben a szülést követő ló. hét leteltéig rr>egh ossza bbítha tó: — nagyobb vérveszteség utáni vér­szegénység; — a terhességi mérgezés súlyos alak — ha a gyermekágyban hosszabb ide­ig tartó lázas állapot volt; — ha szülés kapcsán sipoly keletke­zett vagy a gyermekágyban trombó­zis, vagy embória lépett fel; — ha a szülő nő a szüléssel kapcsolat­ban súlyosbodott, idült (szív-, tüdő-, vese-, súlyosabb anyagcsere) beteg­ségben szenved. 5. Ha a nő a szülés napjáig kereső­képtelen beteg volt, ezt az időt — de Legfeljebb a szülés napját megelőző 4 hetet — szülési szabadságnak kell te­kinteni. Ha azonban a dolgozó nő még a szülés napja előtt keresőképessé vált, és az orvos véleménye szerint saját és magzata egészségének veszé­lyeztetése nélkül munkáját tovább vé­gezheti és végzi Is, a keresőképtelen­ség időtartamát a szülési szabadságba beszámítani nem szabad. «. Azok a dolgozd nők, akik 1962. de­cember 24. napján szülési szabadságon votílak, jogosultak az 1962. évi 26. sz. törvényerejű rendeletben előírt fel­emelt szülési szabadságra. A felemelt iziabadság akikor is jár, ha az említett időpontban a szabadságot a rendelle­nes szülés következményeként vették Igénybe. ?. Ez az utasítás az 1963. évi Január lió 1 napján lép hatályba, ezzel egy­idejűleg hatályát veszti a 8001—5,11950. (Éti. K. 12) Eü. M. számú utasítás.” Eg-y kedves szíory* és ÍOO hoSd kukorica Már őszfii a haja, pedig fiatalember. Beszédbe elegyedni, csevegni nagyon nehéz vele, nem azért, mintha túlságosan magába- zárkózott lenne vagy nem volna közlendője az embereik számára. Szerény ember. Túlságosan is szerény. Bizonyos, hogy sokan olyan tudományos eredmények után, melyeket ő mondhat saját­magának, nem lennének ilyen szerények vagy egészen másfajta szót kellene keresni jellemzésük­re... De ő mégis szerény, halk- beszédű. Találkozásunk első perceiben ilyennek ismertem meg Németh Sándort, a szarvasi ÖRK1 tudo­mányos munkatársát A magam­ban hirtelen analogizált karakter­rajz később sem változott, inkább bővült. Azzal, hogy Németh Sán­dor nemcsak túlságosan csendes, halk szavú ember, hanem mély­ségesen hisz is a munkájában és amikor már tudományos kérdé­sekről beszélgetünk, a tiszta tűző szenvedély is beragyogja monda­tait Kissé megszokott talán, hogy a kezdősorok után megpróbálom felvázolni az életét, az embert, addig a pillanatig, hogy íróasztala mellett ülve, először döcögősen, de aztán mégis csak csobogni kez­dett közöttünk a beszélgetés pa­takocskája és ahogyan az már a természetben is törvény; a patak­ból folyó, a folyóból folyam és a folyamból tenger varázsolódott: a tudományos kutatómunka ten­gere, mélyben néhány csepp fény- lőbbé tételén Németh Sándor munkálkodik. Azt mondja, nem Békés megyei, 67-ben költözött ide, fele­ségével, aki — de itt álljunk meg egy szóra! — szintén tudományos munkát végez, az ÖRKI mikro­biológiai laboratóriumában dolgo. zik. Meg kellett kérdeznem, hi­szen kedves kis szitoryt szimatol­tam: Ugye, diákszerelem? Tulaj­donképpen nem is lepődtem meg az igenlő válaszon, de akkor annál inkább, amikor azt kérdeztem: És... ugye, nem veszi indiszkréció­nak, de miért is volna az; a ne­ve...? Elmosolyodott és láttam a szemén, hogy rágondol, amikor mondja: Irina... Irina Sztepano- va... Hogyan? Most már rám nevetett, tiszta, szép örömmel. Jól hallotta: Irina Sztepanova. Van egy kislányunk is, ő is Irina... A reményeimben felötlő „ked­ves kis sztory-ból nagyon szép történet lett. „ötvenegyben végeztem az ag­rártudományi egyetemet Gödöl­lőn. Utána ugyanott tanársegéd voltam egy évig, Kolbai profesz- szor mellett... 1952-ben a moszk­vai Tyimirjazev akadémia hallga­tója lettem, a növénytermesztési tanszéken. Jakusin akadémikus volt a tanszék vezetője... Kiváló tudós. Itt kezdtem speciálisan az öntözéses kukoricatermesztéssel foglalkozni. Három évig tartott az akadémia...” — És... Irina? — ö is ott tanult. Megismer­kedtünk..; — És... ne haragudjon: nem volt nehéz, egy kicsit fájdalmas... otthagyni az ismert környezetet, a tájat, a hozzátartozókat — a szülőhazát? Cseni! lett közöttünk. Már arra gondoltam, ezt nem kellett volna... Amikor: — Irina szülei meghaltak a há­borúban... Csak a nagymamája él. Ö is eljött hozzánk egy év múlva. Most együtt vagyunk. A nagyma­ma éltetője, kincse a kis Irina, a dédunoka...* Ez tehát az otthon, villanások a magánéletből, kedves, igaz törté­net egy magyar fiúról és egy orosz lányról, akik egymásra találtak... Az igazgató, nem. Má­ba forgott annyit ripor­terkézben, hamar átvet­te az irányítást, perceken belül dobni óhajtotta a sajtó emberét. — Na, mondja el hát gyorsan, gyorsan, mit akar, nincs sok időm, s ami kevés van, nem új­ságírókra pazarolom. Mit szúrtak ki már megint? Melyik szűk keresztmet­szetemre feküdtek rá? Jaj, micsoda emberek maguk, ki nem állom az újságírókat, már megbo­csásson. — Kérem, kérem — dadogta a vádlott újság­író szemüvegét törölget- ve — az üzem fiataljai­ról van szó... Akkorát dördült az igazgató hangja, mint az ágyú, a kezdő Egon Er­vin Kisch szívdobogása a duplájára emelkedett, a szomszéd szobákban egy pillanatra megakadt a gépelés. — Már megint mi ba­juk a fiatalokkal? Vala­mi bajuk mindig van. Hogy lógnak, lébecolnak, mi? Hej, ki nem állom a kotnyeleskedésüket, a szakszerűtlenségüket! Ez az, a szakszerűtlenségü­ket, már megbocsásson. — Kérem. Kérem. Ar­ról van szó, hogy van Itt -91/ kiszívta újító brigád. Az újságíró dobhártya­Nem s az újságírókat ján kopogott a szó, mint a jégeső: — Van. Van. Na és ha van? Mit akar ebből ki­hozni? Jaj, maguk, szé­gyenei a világnak... már megbocsásson. — Kérem. Kérem. Meglátogattam ezeket a fiatalokat. — Hogyan?' Az én en­gedélyem nélkül meglá­togatta őket? — Irééén- kel — Tessék, igazgató kartárs. — Küldje csak föl a rendeszet vezetőjét. — Csak úgy meglátogatta a műhelyt! Néha egy ka­nál vízben meg tudnám fojtani az... már meg­bocsásson. — Kérem. Kérem. Meglátogattam ezeket a fiatalokat és meggyőződ­tem róla, hogy kitűnő dolgokat csinálnak. — Folytassa csak, foly­tassa. Mire akar kilu­kadni, mikor jön a de? Ki nem állom a prakti­kájukat... már megbo­csásson. — ... és a fiatalok azt mondták. De nem harag­szik? — De haragszom. De ez magát ne érdekelje. Írja csak meg, nem elő­ször terítettek ki. Újság­írók, micsoda népség... már megbocsásson. — És azt mondták, hogy az igazgató elvtárs nélkül semmire se men­tek volna. Mondták, hogy az „öreg”... — Így mondták, hogy az öreg? Haszontalan kölykök! Beszéljen csak nyugodtan, azért látom, az érem másik oldalát is nézi. — ... hogy az öreg nagyszerű tanácsai ara­nyat értek. Hogy az igazgató elvtárs nélkül semmire se mentek vol­na. — Na, na. Túloznák. De azért csak beszéljen. Csak bátran, bökje ki, ami a szívén fekszik, el­bírom a kritikát. Ugyan már, ne legyen olyan el- fogódott! — Irénkee! — Két fe­ketét! — Egyszóval, megálla­pítottam, hogy ön sokat tett ezekért a gyereke­kért. — Na, na kérem, lega­lább maga ne túlozzon. — De ha egyszer csak. ugyan ezt mondták. — Jó, jó kérlek, már megbocsáss, de én va­gyok az idősebb, nem szeretem a hízelgést. Persze, nem mondom, vannak jó meglátásaid. Egész jók a meglátásaid. — Ugyan, én csak... — Te csak ne szerény­kedj, kérlek. Jól isme­rem az újságírókat, de te valahogy más vagy. — Köszönöm, Irénke. — Te, kérlek szépen, nagyon helyesen hibáztál rá egyes dolgokra, nagyon helyesen. — Ne tessék már ilye­neket mondani. — Liter bort fizetsz, mert nem tegeztél visz- sza. Te, kérlek szépen, úgy látom, te már az új típusú újságíró vagy. Tudod milyen nagy szó ez? Pszh, aki szakszerű­en ír. Ez az, szakszerűen írni! A legnagyobb dolog, amit el tudok képzelni. — Szegény kis gyakor­nok vagyok. — Hagyd már a fené­be ezt a szerénységet! De épp ezt szeretem ben­ned. Hát ez meg ki a pokol? Ja, persze, a rendész, a Lontai! Jöj­jön csak barátom, jöjjön, bemutatom magát az én kedves újságíró bará­tomnak ... Nagy S. József A másik oldal, az élet másik gyö­nyörűsége mindkettőjüknek a hi­vatás, a kutatómunka. A kis kité­rő után erre a tájra hullámzik be­szélgetésünk folyója, és ahogy mind szélesebb horizontú távla­tokat nyit előttem, úgy fut ez a folyó a tenger felé... „Igen, tengernyi dolgunk van. Aki nem ismeri, azt gondolhatná: az öntözéses kukoricatermesztés kísérleti munkája nem is olyan nagy valami. Pedig mennyi, de mennyi összetevője, részkérdése van!... És a gyakorlat, az külön vár, amit meg kell vívni. Be kell bizonyítani, hogy így a jobb és rosszabb az, ahogy nagyapáink, dédapáink csinálták...” Szenvedély: most róla lehetne megmintázni. „Ötvenhétben kezdtem a gya­korlati kísérleteket. A beltenyész. téses hibridek megjelenésekor elénk állt a kérdés: vajon melyik hálálja meg jobban az öntözést? A másik probléma a tenyész-terü- letek körül merült fel. A hibridek nagyon igényesek erre és tudja, régebben az öntözési kísérleteket kukoricafajták szerint végezték, a fajták pedig nem azonosak a hibridekkel. A harmadik: a vegy­szeres gyomirtás mennyire hasz­nosítható öntözéses táblákon? Persze, ez csak a kutatómunka váza, százféle részletkérdésről, ugye, ne is beszéljek?” Magyaré*, ismertet min­dent, amit csak kérdek, szívesen. Így jegyezhetem fél, hogy a kísér­leteket a gazdaság teledén kezdte él, aztán arra gondoltak: mi lenne, ha a szarvasi szövetkezetekben is megpróbálnák? A Táncsics Tsz­szel és annak mozgékony elnöké­vel, Gyekiczki Pállal kezdett koo­perálni és tavaly jó 100 holdon megcsinálták az öntözéses kukori­catermesztést. „Nem sikerült minden úgy, ahogy szerettem volna. A nagy szárazság a telep berendezését nem segítette. Csatomanyitó eké­vel dolgoztunk, de kézi földmun­kára is szükség volt, elkéstünk egy kicsit az öntözés kezdetével, így is 30 mázsát termett egy hold, ahol meg nem öntöztek, 10—12 mázsát.” Közbeszólnék. „Tudom mit akar kérdezni. Persze, hogy voltak fej csóválok, a legtöbb idősebb tag azt mondta, hogy felesleges ez a nagy néki- gyűrkőzés. A törés után aztán már nem csóválták a fejüket. Bó­logattak inkább: No nézd, csak A szerénység, amikor már a füzetemet készülök behajtani, újra csak kiegyensúlyozza a jogos szenvedély indulatát és azt mondatja Németh Sándorral: Mások is így dolgoznák: kutató­munka, plusz gyakorlat. A tudo­mányos eredmények minél előbb kerüljenek ki a mezőgazdaság véráramába és gyümölcsözzenek. Sokan vagyunk, mindenkinek megvan a maga szövetkezete, ahol ültetgeti, nevelgeti azt, amit megálmodott és laboratóriumok­ban, munkaasztalnál Öntött elmé­leti formába... Különben egy hí- recske, jó lesz a végére: a tán- csicsbeliek elhatározták, hogy ebben az évben 60 holddal meg­emelik az öntözött kukorica te­rületét. Kommentár nem is kell hozzá. Csak egy kézszorítás, amelyben azok üdvözletét tolmá­csoltam, akik elolvasva ezeket a sorokat, most azt mondják ma­gukban: Kitűnő ember! Sass Ervin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents