Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-27 / 22. szám
1953. január 27. 4 Vasárnap Forradalmaiig újítás Februárban bekapcsolódik a termelésbe a Békéscsabai Ruhagyár terítőgépe Két évig dolgozott Szendrői László gépészmérnök azon az újításon, amelyet nemrégen elfogadott egy minisztériumi bizottság, s most végre hasznára válhat a termelésnek. Sok töprengésbe, véget nem érni akaró számítgatásba, kísérletbe telt, míg végül elkészült. Sokat hallottunk már róla, smost egészében is látható a 120x140 centiméteres ötletes, programvezérlésű automatagép. Egyedüli a világon, amelyik nemcsak felteríti 6 egymásra rakja az asztalon a kiszabásra kerülő anyagot, hanem azt mindkét végén el is vágja. A terítés fáradságos munkáját eddig kézzel végezték a ruhagyárban is. Egy dolgozó a 10—12 méteres asztalok mellett, amíg hosszában és szélességében pontosan egymásra illesztette az inganyagot, naponta 11—13 kilométert gyalogolt. Hogyan lehet ezt a fáradságot kiküszöbölni és egyúttal meggyorsítani a terítést? — ennek a megoldása adott indítást Szendrői mérnöknek egy tearítő- gép konstruálására. Az elgondolás megszületett, s nyomában kitartó, fáradhatatlan munkával megszületett az új gép is, amelyikbe csak be kell fűzni az anyagot, majd bekapcsolni az áramot, s- utána már mindössze az a feladat, hogy ellenőrizzék a működését. Miben van nagy jelentősége az új automatának? Ezt akkor érzékelhetjük kellően, ha teljesítőképességét összehasonlítjuk a fizikai munkával. Míg 14 dolgozó két műszakban, tehát 16 óra alatt, 40 ezer méter anyagot tud teríteni a szabáshoz, addig a gép ugyanezt a mennyiséget mindössze 4 munkással alig több mint 13 óra alatt végzi él. Évente 80—100 ezer^forint megtakarítást jelent a működte- 'ése, mely a termelékenység növeléséből, a munkaerő jobb kihasználásából, s egyéb rezsiköltségek megtakarításából ered. Kézi munkával mindössze 10-12 méteres terítékeket lehet csinálni eredményesen, úgy, hogy ne csökkenjen a minőség. Az új gép 26 méteres asztalon dolgozik majd a gyárban, de 40—50 méteres terítékek készítésében lehet leginkább kihasználni. Ez azt jelenti, hogy alkalmazása teljesen forradalmasítja a szabászatot, növeli a helykihasználást, szükségessé teszi a munkafo- lyama'ok átszervezését. Szendrői elvtársinak a gyakorlat, a nehéz fizikai munka meglköny- nyítésének, a termelékenység hathatós növelésének a lehetősége adott inspirálást jelentős újítása' elkészítéséhez. A minisztériumi bizottság nagyüzemi használatra alkalmasnak találta az automata terítőgépet, s februárban már a gyakorlat fogja bizonyítani ann^k hasznosságát. ‘ v. <L Platón 'NAPTAR 1963. január 27., vasárnap. 2310 évvel ezelőtt, időszámításunk előtt 347-ben halt meg Platon görög filozófus, Arisztotelész tanítója. Az ún. ideatana révén az idealizmus filozófiai irányzatának megalapítója. 387- ben ö nyitotta meg Athénben az első filozófiai főiskolát, az Akadémiát. Több mint 30 dialógusa maradt fenn, amelyekben filozófiai elveit fejtette ki: Phaidros, Symposion, Az állam, Apológia. Platon az akkor ismert tudományágak közül a geometriát a fontosságának megfelelő helyre állította. Vasutak — 500 km/óra sebességgel 1962-ben Münchenben a világ vasúti társaságainak képviselői nemzetközi értekezletet tartottak. Ezen a kongresszuson vetődött fel a városok közötti forgalom új távlatainak kérdése. Ma a légiközlekedés egyre nagyobb vetalytársat jelent a vasút számára, s hogy a versenyben lépést tudjanak tartani, két dologra van szükség elsősorban: nagyobb sebességre és a magas fokú automatizálásra. Csak néhány példát az újabb elgondolások közül: A Német Szövetségi Vasutak ex- presszvonalat akar építeni Hamburg és Hannover között Ezen a pályán a szerelvények tervezett sebessége elérné a 200 km/órát. Japánban a két nagyváros, Tokió és Osaka között 250 km/óra sebességet biztosító sínrendszert építenek és nem sokkal marad el e mögött a francia vasutak Basel— Mülhausen—Strassburg között haladó korszerű szerelvényeinek sebessége. Ügy látszik azonban, hogy az említett értékek túllépése ma már egyre nehezebben megy s éppen ezért új technikai megoldásokra van szükség. Angliában dolgozták ki a légpárnás hajókkal folytatott eredményes kísérletek nyomán a légpárnás vasúti motor, kocsi, a Hovercar tervét. A számítások szerint a várható haladási sebesség 300 és 500 km/óra közötti leiiet. Az új típusú motorkocsinak nincsenek kerekei. Hajtóművei sűrített levegőt állítanak elő és ezzel mintegy 10—15 cm vastagságú légpárnát alkotnak. Ezen a légpárnán igen csekély súrlódással haladhat a kocsi. Természetesen kerekek hiányéban a Hovercar pályaszerkezete is újszerű lesz — ezt rajzunkon mutatjuk be olvasóinknak. Egyelőre 150 személyes motorkocsikat terveznek, 500 km/óra csúcssebességgel. Mit jelent a gyakorlat szempontjából ez az érték? Angliában, ahol az első Hovercar pálya épül majd, a London—Edinburghi távolság megtételére, az expressz vonatnak 7 órára van szüksége, repülőgéppel ugyanez az út — figyelembe véve a városközpont és a repülőtér közti távolság megtételére szükséges időt — mintegy 3 és fél óra. Ugyanakkor a Hovercar 1 óra 40 perc alatt teszi meg az utat. A Hovercamak további előnyei Is vannak: oszlopokon nyugvó pályaszerkezete ugyan drágább, mint a közönséges vasutaké, de ugyanakkor — mivel teljesen elkülönítve kell felépíteni — csökkenti a balesetveszélyt: a Hovercar pályaszerkezete ugyanis mentes a közutakkal való kereszteződésektől (az oszlopokra épített pályát az utak felett vezetik át). A Hovercarhoz hasonló megoldás a képünkön ugyancsak bemutatott Levacar, amely azonban a közönséges vasúti sínekhez hasonló szerkezeten halad: a sínszálat minden oldalról légfúvókák veszik körül és az általuk betáplált levegő körülbelül 1 cm vastag „levegőfilmet” képez a sín körül. A végső cél itt is az, hogy a motorkocsi minél kisebb súrlódással haladjon. Felvetődik még a kérdés: kerekek hiányában milyen hajtómű biztosítja a jármű előrejutását? Itt több lehetőség kínálkozik: a hagyományos légcsavarok, továbbá sugárhajtóművek alkalmazása, a legkorszerűbb megoldás azonban az úgynevezett „lineáris villamos motor.” Ennek működése a közön, séges háromfázisú indukciós aszinkron motorokéhoz hasonló. Baloldalt a Hovercar, jobboldalt a Levacar légpárnás kocsik metszeti képe. Figyeljük meg a Levacar belsejében rajzolt nyilakat, ■aelyek a levegőfilmet létrehozó égsugár betalálásának irányát muU tjük. Képzeljük el azonban a motornak mind a forgó, mind a tekercsrend. szerrel ellátott állórészét kiterített (síkba kifejtett) formában. Az elektrotechnika törvényei ilyen „kiterített”, vagyis „lineáris” motor esetében is érvényesek: az álló és a — most már csak képletesen mondhatjuk — ,,forgó” rész között a villamos áram nyomán most is létrejönnek elmozdulást biztosító erőhatások. A légpárnás jármű, veknél ilyen lineáris motorokat használnak: a sínszál képezi a síkbaterített forgórészt, míg a sínszálat két oldalról ugyancsak síkbaterített, és most a motorkocsi alvázára szerelt tekercsrendszer fogja közre. A tekercsrendszer (ez volt korábban a normális villamosmotor álórésze), valamint a sínszál között a tekercsbe keringő áram hatására létrejövő erőhatások biztosítják a kocsi mozgását. Ligeti György — 65 évvel ezelőtt, 1898-ban született Toivo Antikainen finn forradalmár, az 1918-as finn forradalom, az oroszországi polgárháború és a fehér-finn intervenciós harcok résztvevője. Forradalmi tevékenysége miatt 1934-ben életfogytiglani börtönre ítélték. 1946-ben a szovjet kormány közbenjárására szabadult ki; a Szovjetunióba emigrált, ahol a karél-finnek képviselője lett a Legfelsőbb Szovjetben. • FÖLDRAJZI ÉRDEKESSÉG Az első „szuezi-csatomát” 3400 évvel ezelőtt, időszámításunk előtti 15. században Hatsepszut egyiptomi fáraónő építtette. Nyomvonala eltért a maiétól, mert a Nílus legkeletibb deltáját használták fel (a mai Port Saidtól keletre torkollott bele a Földközi-tengerbe). Ez a csatorna — a Timsah-tón átvezetés miatt — fele akkora hoszú volt, mint a mai, szélessége 45, mélysége 5 méteres volt. Hatsepszut utódai nem fordították gondot a karbantartására és hamarosan betemette azt a sivatag homokja. Diétás ételek megyénk bolti aiban (Tudósítónktól.) Korábban sok gondot okozott a betegségből gyógyultaknak az étkezés, ha az orvos diétát írt elő. Ezen a gondon segített az elmúlt években a Budapesti Konzervgyár. Nagy László, a gyár igazgatója tájékoztatott bennünket arról, hogy milyen ételeket készítenek a diétások részére. Többek között; igen kedvelt a kapros káposzta | sertésdagadóval és a borjúrizotto. Az ételrecepteket kiváló szakemsa rs:: |U! :::: :::: Újjávarázsoljuk bőrkabátját, cipőjét bármilyen színre szakszerűen átfestjük Keresse fel mielőbb a Körösvidéki Egyesült Cipész Kisipari Termelőszövetkezet mezőberónyi telepét, Mezöberény, Kossuth tér 9. Telefon: 55. Postán elküldött kabátokat és cipőket a legrövidebb időn belül kívánságának, megfelelően átfestve visszaküldjük. 28 berek állítják össze és előzőleg — mielőtt a boltokba kerül — szakvizsgáló intézet ellenőrzi a készítmények összetételét. Az üzletekben konzervként árusítják ezeket az ételeket Minden dobozon külön feltűntetik tartalmának alkotórészeit Megyénk boltjaiban is kaphatók ezek a diétás ételek. Így többek között Békéscsabán az 53-as, Gyulán az 1-es, Orosházán a 81-es, Szarvason pedig a 111-es bolt hozza forgalomba a sószegény húskészítményeket, a puffasztott tarhonyát, a grahamkenyeret és más, a diétások részére készült ételeket « | Az endrődi „törvény“ : A VIII. általános iskola kötő■ lező elvégzését mondja ki a tör- I vény. De az érettségi bizonyít■ vány megszerzése ma egyre in■ kább követelmény. Egyes közsé■ gek, közöttük Endrőd is e tekin- : tetben lépést tart a fejlődéssel. • Itt a falu népe szinte kötelezővé ; tette az érettségit. Életük szd- : gáltatja erre a legjobb példát. ■ A tények bizonyítanak: tavaly 78 j fiatal ballagott a nyolcadik álta. ! lános iskola befejezésekor. S a j ballagok útja nem a közvetlen E termelőmunkába vezetett, ha• nem a magasabb iskolába. A 78 • fiatalból 73 tanul tovább gint- ; náziumban és szakközcpiskolá! ban. ■ ■ j Ez igen jelentős, de-egyáltalán ! nem endrődi jelenség. Már sok : községben ez így van és egyre ■ többen így lesz. Bár még nincs : rá írott törvény, de az érettségi j megszerzése íratlanul is, Endrö- j dön kívül is, máshol is kötele- : ző!
