Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-27 / 22. szám

IS#3. január Ti. 3 Vasárnap A zárszámadás áfa 150 ezer forint a napi forgalom Mezőkovácsháza boltjaiban százmillió forint értékű választék­ban gazdag árukészlettel készül­tek fel a zárszámadási idényre, hogy mindenütt kielégíthessék a lakosság igényeit. Számos helyen kirakodó vásárokat rendeznek a termelőszövetkezeti központban, így nem kell messzire menni a dermesztő hidegben az áruért. Jól forgalmaznak a helyi boltok is. Mezőkovácsházán például — ahol Alkotmány Tsz — zárszámadás után a napi forgalom százötven- ezer forint a földművesszövetkeze­ti boltokban. Különösen sok szép kötött holmit, drága szövetet, ágy­neműanyagot vásárolnak. A férfi­ingeket hatosával, nyolcasával vi­szik az asszonyok, de több motor­kerékpár, rádió és egyéb értékes darab cserél gazdát ezekben a napokban. Tanulnak . Dózsa a körcsladányi Tsz gazdiái KovaTik András tsz-agronómus vezetésével ezüstkalászos tanfo­lyamon tanulnak a körösladányi Dózsa Tsz növénytermelési brigád­jának tagjai. Az ezüstkalászos tan­folyam elsőéves anyagát heten­ként egy alkalommal harminckét. ten tanulmányozzák a tsz központ, jában. Egy-egy alkalommal 6 órán át tanulnak, s végeznek különféle kísérleteket a talaj kötöttségének megállapítására. Kovalik András agronómus kézilaboratóriumát is használja, hogy így szemléltesse a tananyagot A szövetkezet gazdái közül nyol­cán műszaki képzésre járnák a helybeli gépállomásra. Tizenhatan baromfitenyésztés! tanfolyamot végeznek, hatan pedig a szarvas­marha-tenyésztéssel ismerkednek a község más szövetkezeteiben rendezett tanfolyamokon. Csak NEOVILL festékkel jelöljék a juhokat a tenyésztők Régi szokás az, hogy a juhászok egy része élteskor megjelöli az anyajuhot is, a bárányt is. A jel­zésihez a leginkább kéznél lévő szurok, és kátránytartalmú fes­tékanyagot használtak. Az ilyen anyaggal való jelölést rendelet tiltja, mert nem lehet kimosni a gyapjúból, » ezért nem is tudja feldolgozni a gyár. A Gyapjúforgalmi Vállalat bé­késcsabai kirendeltsége felhívással fordult a juhtenyésztő termelőszö­vetkezetekhez és egyéni gazdák­hoz, hogy ne használjanak tiltott festékanyagú jelzést, mert az tör­vényes következményeket von ma. ga után. A kirendeltségnél megfe­lelő mennyiségben áll a NEOVILL juhjelzö festék, amely kimosható, s nem rontja a gyapjú minőségét, értékét. A kirendeltségen megfe­lelő szaktanácsokkal is ellátják az odaforduló juhtenyésztőket. Merre tart a «térarányai Lenin Tsz gazdálkodása? Hosszabb vita előzte meg dévaványai látogatásunkat. A megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályán a leggyengébben gazdálkodó szövetkezet után érdeklődtünk. Több közös gaz­daságot neveztek meg. Sajnos, a 203 szövetkezetből csaknem harmincat mondtak gyengén gazdálkodónak. Ezek közül vá­lasztottuk, mint leggyengébbet, a dévaványai Lenint. Elhatá­roztuk: ennek a szövetkezetnek a munkáját lapunkban egész éven át figyelemmel kísérjük. Szakembereket kérünk majd fel gazdálkodásuk elemzésére, ankétokat rendezünk. Egyszó­val, kutatjuk, hogyan lehetne jól gazdálkodó szövetkezetté fejleszteni. Az idén ez la­punk vállalkozása, s ezzel akarunk hozzájárulni ahhoz, a célkitűzéshez, hogy 1963 me­gyénkben is a gyenge tsz-ek megszilárdulásának éve legyen. • Ebben a 6200 holdas szövetke­zetben 390 tagot tartanak nyilván. A közös szántó 4200 hold. A gaz­dálkodás egyoldalú. Néha három éven át ugyanabban a táblában búza búzát követ. így nem csoda, hogy gyakran a vetőmagot sem fi­zeti vissza a föld. A múlt évben a búza átlagtermése 1400 holdon 6,4 mázsa volt. őszi árpából hat mázsa, csöves kukoricából — nyersen — 9 mázsa, cukorrépából 45 mázsa termett holdanként A tagság augusztus óta semmi előle­get nem kapott. Azóta többen el­maradoztak, nem dolgoznak. Most is előfordul, hogy nem tudnak da­rálni, mert nincs, aki kukoricát morzsoljon. Nem tudják az abra­Megyénk földművesszövetikeze- teí kellő körültekintéssel és két­megnézte a sebet. Hosszú, mély vágást kapott A dulakodás köz­ben alaposan összeroncsolódott a seb széle. Egyhamar nem gyó­gyul be. Aztán megérintette ke­zével a sebet, amelyből még mindig erőteljesen szivárgott a vét. Aszker azonnal megértette: valami nagyobb vér edényt vághatott el Torp kése. Sok vért vesztett, azért érzi ilyen gyen­gének magát Óvatosan, hogy ne tegyen egyetlen felesleges mozdulatot sem, amely gyöngítheti, lecsatol­ta a nadrágszíját, aztán üggyei- bajjal körül tekerte a combján, a seb fedett, majd a szíj alá dug­ta a kés nyelét, s néhányat csa­vart rajta, hogy jobban szorítson a kötés. Csillagokat látott a fáj­dalomtól, de legalább elállt a vérzés. Megint pihent egy kicsit. Ami­kor kifújta magát, eszébe jutott Torp pisztolya. Körülnézett ma­ga mellett. Az út szélén feküdt a fénylő markolatai browning. Aszker utána nyúlt Felemelte, megnézte, s beletette a pisztoly- táskájába. Utána hasra fordult négykézlábra állt, s megpróbált kiegyenesedni. De most sem si­került. A gyengeségtől megin­gott, s újra a földre zuhant. Egy kis idő múlva újból meg­próbálkozott a felállással. Ezút­tal nagy nehezen sikerült lábra állnia. Fejét magasra emelve, ki­nyújtott karral igyekezett meg­őrizni az egyensúlyát Az egész­séges lábával lépett egyet, s az­tán utána húzta a másikat, majd megint lépett. Kényszerű tapasztalatot hozott M • néhány lépés: így sán tikéivá több mint kétmillió forint kész­pénzt fizetett tagjainak az Üj még holnap estére sem ér el a repülőtérig. Viszont jól tudta azt is, hogy legkésőbb fél órán be­lül az utolsó ládákat is felrakják a még itt lévő repülőgépekre, beszállnak az ejtőernyősök is, s magasba emelkednek, indulnak a biztonságos hazai föld felé. Keleten hajnalpír rajzolódott az ég aljára. Lenge szellő fújdo- gált. Csakhamar elült a szél, s csend lett. Aszker egyszeresek mind jobban erősödő motorzú­gást hallott. A következő pilla­natban nehéz szállítógépek cso­portja húzott el a feje felett. Ke­let felé tartottak. Hamarosan gyengült a motorzúgás, s né­hány perc múlva ismét csend ült a tájra. — Az utolsók — suttogta ma­ga elé Aszker. Tett még néhány lépést élőre, aztán fájdalmas nyögések köz­ben a földre ereszkedett, s be­hunyta a szemét. Igen, elérkezett az óra. A küzdelem befejeződött. Az ő útja innen már nem visz tovább. Mennyi lehet még hátra az életéből? Legfeljebb órák, de az is lehet, hogy csak percek. Ha egyszer Messerchmidtek vijjog­nak felette, akkor bizonyos, hogy már a gyalogos egységek is elin­dultak a repülőtér felé. Az élső erre jövő autó beleütközik Upitz kocsijába meg a terepjáróba, s Torp holttestébe. Nyomban meg­kezdik a kutatásit, s akkor vége. Búcsút kell vennie mindenkitől es mindentől. Milyen a halál? Feltenyerelt a földön, s fel­emelte a fejét. Sehogy sem lehet megbékélni a halál gondolatával, amikor még — úgy tűnik — előt­te van az egész élet. Az élet! Mit tud ő erről az életről? Sokat. So­kat és ugyanakkor semmit. Hi­szen még a harmincadik eszten­dejét sem töltötte be!... Akaratlanul is könnyek pereg, tek a szeméből, ó sír? Hát igen, sír. Itt lehet, nem látja senki. Egyedül van, távol és elzárva mindenkitől. Körös-körül csak az éjszaka bársonya, a néma sík vi­dék, semmi más... Telt az idő. Valamelyest már megnyugodott. Egyben bizonyos volt: tisztán, becsülettel, igaz szívvel hal meg, bármi történik is. Hirtelen felkapta a fejét. Ügy rémlett, mintha ismét motorzú­gást hallana. Repülő lenne? Nem, ez néni hasonlít repülőmo­tor bugására. Akkor mi? Gépko­csi? Igen, úgy látszik, autó. Térdével az aszfaltot súrolva az úttest melletti árokpartra csúszott. Elővette a pisztolyt, s kihúzta belőle a tárat. Hat töl­tény volt benne. Akkor talán nem adja ingyen az életét... A motorzúgás egyre erősödött. S milyen különös: Aszker úgy érezte, mintha egyenletesebben verne a szíve, mintha a feje már nem zúgna annyira. Feljebb kú­szott az árokparton. Az úttest szélébe kapaszkodott a kezével. A tenyerén keresztül egyszer csak azt érezte, hogy egészen gyengén rezeg a föld. Nyomban az aszfaltra tapasztotta a fülét, s tisztán kivette: valami súlyos fémtest távoli zörgését vezeti az útburkolat. Kétséget kizáróan: tank közeledik. Tank vagy tan­kok. kot a helyszínre szállítani, mert nincs, aki befogjon. Néhány nap­pal ezelőtt a szövetkezet két bri­gádvezetője vállalkozott arra, hogy takarmányt visznek a juhok­nak. Az állatállomány egy év alatt felére csökkent. Jelenleg 100 tehe­ne*, 45 növendékmarhát, 88 kocát, 236 hízót, 370 süldőt, 1250 juhot, 1350 törzs baromfit és 95 lovat tartanak. A szövetkezet gépparkja egy teherautóból, egy Szuper-Ze- torból, egy MTZ és egy Zetor K— 25-ös traktorból áll. A termelési alap az 1961. évi zárszámadáskor 28 920 forintot tett ki, az 1962. évi zárszámadáskor pedig mínusz 704 ezer forintot! A szövetkezetnek nincs vetőmag-alapja, takarmánya, az üzemkiviteli hitelekre fedezete. A korábban felvett hitelek is ese­dékessé váltak. A Nemzeti Bank­nál egész évben sorban álltak. Ha valamilyen bevételre tettek szert, azt nyomban tartozásaik törlesz­tésére fordították. Ezért a szövet­kezetiek csak minimális munka­egység-részesedésre számíthatnak. Miért süllyedt Ilyen mély pontra a gazdálkodás? Ennek több oka van. A szövet­kezetét a korábbi vezetők erősebb ütemben akarták fejleszteni, mint amilyenre lehetőség volt. Tizenhá- rommillió forintnál is több a hite­lük. A hiteleket olyan beruházá­sokra fordították, amelyeket je­lenleg egyáltalán nem használnak ki. Többek között istállóik egy része üresein áll. Nincs takarmány, nincs jószág így az épületekre fordított hitel évről évre haszon nélkül terheli a közöst A gazdálkodás fejlesztésére, az üzemágak helyes kialakítására voltak jó elgondolások, de ezeket nem tudták megvalósítani, mert az egyoldalú búzatermesztés, ami­re tulajdonképpen a járási veze­tés késztette ezt a termelőszövet­kezetet, végeredményben a föld tápanyagainak feléléséhez veze tett. Elmondották a szövetkezet veze­tői, hogy a járási tanácsnál, ami­kor a termelési tervről beszéltek, akkor úgy tárgyaltak velük, mint a gazdaságilag már megerősödött szövetkezetekkel. Olyan növények termesztését viszont nem bízták rájuk, amelyek az ő területükön jól jövedelmeznek. Ugyanakkor a szövetkezet határát szinte tarkára festik azok a növények, amelye­ket a különféle szerződések alap­ján kell termelniük! így azután nem csoda, hogy a termelési ter­vek valóra váltására Dem éreznek felek"s »éget. Most azt hajtogatják, hogy a já­rás kivette a szövetkezetiek kezé­ből a vezetést. Pataki László el­nök, Sánta Sándor főagronómus és Hunya Dénes főkönyvelő igen sokat tett azért, hogy a Lenin Tsz gazdálkodásában végre rend teremtődjön. A tagság egy része szinte titáni erővel dolgozott, és dolgozik ma is, de a szövetkezetiek másik része abból él, amit mások megtermelnek. A közös vagyon dézsmálását többek a mindennapi munka befejező részévé tették! Van azonban egy egészséges mag ebben a tsz-ben, amelyre a munkák további szervezésében feltétlenül építeni kell, bárki is legyen a tsz elnöke, bárkit is vá­lasszanak erre a posztra. A Lenin Tsz tagjai vetették fel a gondola­tot; a vezetés kialakítását bízzák rájuk, s ne korlátokat szabjanak a munka megjavításához, hanem adjanak lehetőséget a tényleges önállóság megvalósításához. Ök maguk akarnak elnököt, főagronó- must és főkönyvelőt választani, mégpedig olyan embereket, akiket ezekre a posztokra érdemeseknek tartanak, akikkel közösen vállal­ják, hogy rendbe hozzák a tsz-t A gazdálkodás fellendítésére nagy lehetőségeik vannak. Elsősorban az a törekvésük, hogy jó takarmányalapot teremtsenek. Szeretnének öntözéses takarmány­termesztéssel is foglalkozni. Lehe­tőségük ugyanis van az öntözésre, de a technikai berendezés hiány­zik. A korábban javított földeket szeretnék rendszeresen istállótrá­gyázni, de annyira kevés az állat- állomány, hogy talán 13 év is ke­vés, a trágyázási forgó megvalósí­tásához. Van tehát bőven tennivaló a dévaványai Lenin Tsz-ben. Ho­gyan, miként lehetne a tagság szorgalmát összefogni és a közös célok megvalósítására felhasznál­ni? Hogyan lehetne olyan vezetési módszert kialakítani, amely az anyagi ösztönzést, a gazdálkodás fellendítésének fontos eszközévé^ teszi? Ezek a kérdések ma még nyitottak. A következő időszakban ezekre keresünk majd választ, mert a tavalyi gazdálkodás tanul­ságai itt is sok mindenre figyel­meztetnek. Dupsi Károly 3722 Előnyős feltételekkel köthet szerződést a földművesszövetkezetekkel tojásra, csirkére, hízott libára, hízott kacsára, pulykára. Kedvezmények: tojásra első félévben darabonként 8 dkg, második féléven darabonként 15 dkg liba után darabonként 10 kg, pulyka után darabonként.5 ks takarmányjuttatás állami áron A liba és pulyka ára kilogrammonként t Ft-tal magasabb, mint 1962, évben. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents