Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-05 / 3. szám

IMS. január í. Befejeződött az Ajkai Hőerőmű bővítése Tavaly befejeződött az Ajkai Hőerőmű nagy bővítése, amire egy- milliárd 44 millió forintot költöttek. A jobb sor» kapujához értek a doboziak Jobb sorsra érdemes a dobo­zi nép! Szorgalmas fajták az itte­ni emberek. Szavuk, kétkezi mun­kájuk csak azért nem hozhatott eddig igazán édes gyümölcsöt, mert itt is voltak emberek, akik­nek fájt, ha másokat gyarapodni, boldogulni láttak. S voltak olyan emberek is, akiit: nem tűrték ma­guk körül az okosabbakat. Ezek a vezetők annak ellenére, hogy ott éltek társaik között, nem látták a fától az erdőt. Konok természetük ráadásul a hozzáértés hiányával is párosult. Parancsolgatással tartot­ták fftnn önmaguk királyságát, s ez idő alatt azután olyan dolgok­ra vetemedtek, mint a gazdálko­dás eredményeinek megmásítása. Milliókat érő, nem létező szövet­kezeti vagyont bújtattak a meg­lévők köntösébe, hogy az osztha­tóság alapját kövérebbre dagasz- szák. Az egyszerű emberek sa­ját szövetkezetük életében sem láttak tisztán. Mint valami ős-köd gomolygott a fejekben, hová ve­zet ez az út?! Az évek hosszú sorában felsze­dett sár betapasztotta a szájukat, a túlkapások tengernyi áradatá­ban már majdnem elvesztek. Igen, majdnem elvesztek. Doboz népe abban az időben nagyon Háromnapos tapasztalatcsere-látogatáson vettek részt a fiatal állattenyésztő szakemberek A Békés megyei Tanács a me­zőgazdasági osztály kezdeménye­zésére a KISZ megyebizottság­gal együtt háromnapos tanulmá­nyi kirándulást szervezett, a fia­tal állattenyésztő szakemberek részére. A részvevők a háromna­pos tapasztalatcserén állami gaz­daságokba és tsz-ekbe látogattak eL Az utazás első napján a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem­re látogattak, ahol Magyart And­rás, az egyetem rektora, a mező- gazdasági tudományok doktora tartott előadást a kosztromai magyar-tarka tehenekkel folyta­tott keresztezés eredményeiről. Egy holdon 90 mázsa burgonya Hagygomboson, az egyetem tangazdaságában pedig a szabad- tartáson borjúnevelést és az elle­tő negatív állatállományú tenyé­szetet tekintették meg. Egerbe érve, _ a nagy történelmi neveze­tességű vár és a sok műemlék jellegű épületek megtekintésén kívül, ellátogatták a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezetbe is. A szövetkezet vezetői többek kö­zött elmondották, hogy 1959-ben társultak, s jelenleg 4292 hold te­rületen gazdálkodnak. Igen sok munkaigényes növényt — apró- magokat —, burgonyát termel­nek. Az utóbbiból 90 mázsa át­lagtermést értek el holdanként. A meglévő 437 szarvasmarhát korszerű istállókban, az 1058 sér­tésükét pedig egészséges, tágas akollai ellátott ólakban helyezték él. Minden hold föld után 55 ki­logramm vegyeshúst értékesíte­nek. Munkaegység-értékük 43 fo­rint. Keltetéshez földgáz Nagy elismerést váltott hi a látogatókból az egri baromfikel­tető, amelyet 104 könnyező tsz közös társulásával hoztak lét»e. A 8,ti millió forint beruházással felépült keltetőállomás a közeljö­vőben 24 géppel kezdi meg az A segítés új módszer a vezetésben A békési járás mezőgazdasági osztálya áj módszert vezetett be a szö­vetkezetek vezetésében; a segítést. Pártunk 19G2. márciusi határozata ■ián szakemberekkel megerősítették a járási tanács mezőgazdasági osz­tályát. Ennek eredményeként a szakemberek a korábbinál jóval többet tartózkodnak a járáshoz tartozó 27 termelőszövetkezetben és a helyszí­nen nyújtanak segítséget a vitatott gondok és problémák megoldásához. Elsősorban a tsz vezetését segítik, jó módszerek kialakítására, s ügyelnek arra. hogy az áj vezetési módszer minden esetben a szövetkezeti demok­ráciát erősítse. Esetenként átfogó ellenőrzéseket tartanak. Ebbe a mun­kába bevonják — jó módszerek átvételére — a szövekezetek igazgatósági tagjait, vezetőit és az ellenőrző bizottságot is. A szövetkezetek előtt álló feladatokat széles körben — munkahe lye^tént megbeszélik az emberekkel. A kondorost Dolgozók Termelőszövetkezet kh-as gazdasága, azonnali belépésre keres főiskolai végzettség­gel és legalább lé évi nagyüzemi gyakorlattal rendelkező főállattenyésstőt ás egy fő nagy gyakorlattal rendelkező gépműhelyvezetőt Meetés megyezés szerint, felvétel esetén útiköltséget térítünk. üzemelését, de szükség esetén még további 12 gépet tudnak be­állítani a termelésbe. A keltetés­hez szükséges hőenergiát a kö­zelijén feltárt földgáz szolgáltat­ja. A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban a szakosított gaz­dálkodással ismerkedtek meg a résztvevők. Megtekintették a gazdag juh-, szarvas- és növen- dékmarha, valamint a ridegtax- tásos borjúnevelést. A háromnapos túra alatt látot­tak, az ott szerzett tapasztalatok, az érdekes szakmai megbeszélé­sek minden bizonnyal megköny- nyítik és élőbbre viszik a továb­bi munkájukban a tapasztalat- cserén részt vett szakembereket. Dobi János megfogyatkozott. AfcSk az otthoni föld szerelmesei voltak, máshol igyekeztek — még nagyobb áldo­zatok árán is — kenyeret keresni. Békéscsabán, Gyulán és a me­gye állami gazdaságaiban vállal­tak munkát. S amíg ők máshol holdanként 25—30 mázsa kukori­cát termeltek, addig a dobozi ha­tár egy részét felverte a gaz. Ilyen előzmények után jött a falu nagy átalakulása. Doboz népe annak el­lenére, hogy igen sok rosszat lá­tott, az akkori termelőszövetkezet gazdálkodásában, mégis az új mel­lett döntött. Hosszú vajúdás, vita, kétkedés után végre itt is új élet fakadt. Csak ez nem ment olyan simán. Kanyargós, göröngyös uta­kon érkeztek ide az emberek, s mert az egész falu jött, az élet, a szövetkezet vezetésében nagy vál­tozásokat követelt. Űj vezetőket, új szervezést, új és új bizakodást, a korábbi szennyesek patyolatát. 1961-ben 7 forintot ért egy mun­kaegység, s hogy mégis 17-et oszt­hattak, ezt adott szavuknak kö­szönhették. Az 1962-es év terhére ugyanis magukra vállaltak több millió forint előleget. Es 1962-ben a dobozi Petőfiben ténylegesen 29 forintot ér egy munkaegység. De ebből ki kell fizetniük az elő­leget, amelyet az 1961-es zárszám­adáskor felvettek. Így 22—23 fo­rintot osztanak. Az itteni szövet­kezetben a múlt évben kerekem 22 forinttal ér többet egy-egy mun­kaegység, mint az azt megelőző esztendőben. Jelentős e változás! S ez megértést, bizalmat, nagy- nagy bizakodást váltott ki az em­berekből. Persze vannak még gon­gok. flZ évek sokaságán megkövült bizalmatlanság nehezen oldódott, s oldódik még ma is. A szövetke­zet új vezetősége annak idején fel­vette a feléje dobott kesztyűt, de nem azért, hogy a kesztyűdobók­kal párbajt vívjon, hanem a meg­győzésért, a szövetkezeti gaz­dálkodás. becsületének megvédé­séért, a nagy célok emberi közei­be hozásáért, a múlténál lénye­gesen jobb sorsra érdemes dobo­ziak anyagi és kulturális életének felemelkedéséért. Az embereknek igazából megtetszett a nyílt, őszin­te beszéd. Ez sokaiknak visszaadta a korábban megtépázott emberi rangot, a szövetkezetért érzett fe­lelősséget pedig mindjobban az Seprűcirok — exportra A MÉK kunágotad ciroktelepén most van a szezon. A nyáron a termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyok és lányok egy csoport­ja itt talál munkát a téli hónapok­ban. Már kialakult az évek so­rán egy törzsgárda, melynek tag­jai minden télen itt találkoznak. A munkát már az ősszel meg­kezdték a cirok átvételével, s most a válogatást és préselést végzik. Két műszak'ban dolgoz­nak a lányok és asszonyok, s eddig 38 vagon seprűcirkot szállí­tottak el. Egy részét Csehszlová­kiába, Ausztriába, Franciaország­ba és Kanadába szállítják. Ex­portra összesen 20 vagonnal kül­denek. Ezenkívül a szegedi, oros­házi é® budapesti feldolgozó-üze­mekbe is szállítanak árut. Az idény végére összesen 85 vagon seprűcirkot állítanak össze fel­dolgozásra kész állapotba. Az itt dolgozóknak jó jövedelmet jelent ez a téli munka. A havi átlagkere­set 900—1000 forint, s az idén a tervezettnél tovább dolgoznak, hiszen igen nagy mennyiségű ter­mést kell előkészíteni a szállítás­ra, többet mint az elmúlt idény­ben. Ezüstkalászos gazdatanfolyam, technikumi felnőttosztályok Szeghalmon (Tudósítónktól.) Az 1962—63-as évben Szeghal­mon is jelentősen megnőtt az ál­talános és középiskolák felnőtt- tagozatain részt vevők száma. A dolgozók esti iskolájában hatvan­négyen tanulnak, ezenkívül a gimnázium levelező tagozatán öt- venketten, a mezőgazdasági tech­nikumban pedig nyolcán. Az ősz­szel kezdte működését a közgazda- sági technikum, ahol 120 felnőtt tanul. Népszerű az ezüstkalászos gaz- datanfolyam is, melyen főleg ter­melőszövetkezeti tagok vesznek részt. Jelenleg II. évfolyam műkö­dük Szeghalmon. * emberek érteiméibe véste. A veze­tés nem sajátította ki magáénak a szövetkezetét, hanem a közös sors további hogyanjának tervezésé­ben, a szövetkezeti gazdákat is segítségül hívta. A közös gondjai így váltak mindenkiévé, akiknek valamilyen része volt a nagy vál­lalkozásban. Csupán decemberben 25 brigádgyűlést tartottak. Az igazgatóság a küldöttgyűlésen jó­váhagyott munkaterv alapján határozza meg a küldött- és köz­gyűlések közötti legfontosabb te­endőik ellátására aiz elnök mun­káját. Doboz élni akar! Már a jövőt tervezik. Az idén — 1963-ban — 1200 holdon öntöznék a Fehér- és a Fekete-Körös vizével. Hat esőz- tető-berendezés szórja majd az életet adó vizet a cukorrépára, a kukoricára és a konyhakertre. Ez utóbbiból 250 holdat terveznek, hogy legyen munkája a fiatalok­nak és az asszonyoknak. Iz elnök mellé került főagro- nómus is túljutott az ismerkedé­sen. A határ táblái már mélyen belevésődtek emlékezetébe és mint nyitott könyviapók állnak előtte. Magas szaktudását hétezer holdon gyümölcsöztetheti, a dobo­zi emberek övezte megbecsüléssel. Hogy a kép a megtalált útról még kerekebb legyen, feltétlenül idekívánkozik; Doboz népe ma tanul. Van, aki az általános isko­láit pótolja vagy technikumba jár, van, aki szaktanfolyamra iratkozott. Akik tanulnak, a szö­vetkezettől anyagi támogatást kapnák. A függetlenített vezetők vizsga előtt 7 nap szabadsághoz jutnak, a brigád tagjai pedig ugyanerre az időre napi másfél munkaegység-jóváírásban része­sülnek. A technikumi vizsgázók 15 nap fizetett szabadságot vehet­nék igénybe. A szaktanfolyamok látogatói az előadások látogatásá­ért óránként 0,1 munkaegységet írhatnak be könyveikbe, s az ered­ményes szakmunkás-vizsga után pedig 10 százalékkal kapnak ma­gasabb bért azoknál, akik nem tanultak. I jó gazdasági eredmények­ben — a tanulás mellett — ott van a nádudvari premizálási mód­szer is, amely szorgosabb munká­ra ösztönzi a szövetkezetieket. S az elnöknek bizakodóan cseng a hangja: gazdag tsz leszünk... Ügy legyen! Dupsi Károly Öt tenyészbika 114 ezer forint Az orosházi Oj Élet Tsz 1962- ben öt fiatal tenyészbikát adott át* a termelőszövetkezeteknek, álla­mi gazdaságoknak továbbtenyésa- tésre. A bikákért — amelyek ter­ven kívül voltak — 114 ezer fo­rintot kaptak. Volt olyan is, amelyért — a Mezőgazdasági Ki­állításon dijat nyert — 31 ezer forintot kaptak. A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁL­LALAT (Műszaki Bizományi) janu­ár 8-án (kedden) Békéscsa­bán, a MÉH Vállalat Sallai u. 6. sz. alatti helyiségében, gépek, motorok, műszerek, műhelyberendezések stb. becs­lését, illetve lebonyolítását végzi. 81243

Next

/
Thumbnails
Contents