Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-26 / 21. szám
J BÉKÉS MEGTEL fitég proletárjai, og y elüljetek I .A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1963. JANUAR 36., SZOMBAT Ara 90 fillér XVIII. ÉVFOLYAM. 21. SZÁM Hegyeket leket aegmozgatni az kj Mftttnány gazdáival | Fiataljaink boldogságáért | Munkaügyi taiácsatfé J Kisebb havazások TSbbtermelósre ösztönző premizálást! Közúti forgalommal oldják meg a legfontosabb áruk folyamatos szállítását — A megyei szállítási bizottság ülése — Az áruszállítás és a tehervonati forgalom korlátozására hozott rendelet végrehajtását tárgyalta meg csütörtökön a megyei szállítási bizottság. A tanácshoz érkezett jelentésekből ugyanis kitűnt, hogy a főbb árufajták szállítási korlátozása több gazdasági egységet — vállalatot, gazdaságot — súlyosan érint, melyek emiatt nem tudják biztosítani a termelőmunka folyamatosságát Ezért a megyei szállítási bizottság úgy határozott, hogy a legfontosabb áruk szállítását közúti forgalommal, a TEFU és esetleg más közlekedési szervek segítségével szükséges megoldani. Mindazok a vállalatok, gazdaságok, melyeket érint a dolog, s a Népújság január 22-i számában, közölt szállítási korlátozás alá tartozó áruféleségek hiánya miatt nem tudják folytatni a zavartalan termelést, mérjék fel a január, február és március hónapra szállítani kívánt legszükségesebb nyersanyagok és áruk mennyiségét, s ezt sürgősen juttassák el a megyei szállítási bizottsághoz. A bizottság ugyanakkor felkérte a megyei tanács illetékes szakosztályait, hogy a szóban forgó gazdasági egységekkel értekezzen ebben az ügyben, az időjárás okozta nehézségek ellenére szervezze meg a folyamatos termeléshez szükséges alapanyagok és áruk szállítását. ... Dacolnak a kemény téllel a Békéscsabai Téglagyár munkásai A kemény tél próbára teszi a Békéscsabai Téglagyár munkásait is, akik az esedékes nagyjavítást végzik, hogy tavasszal ismét megkezdhesse működését a gyár. A tartós fagyok miatt a kemencejavítást abba kellett hagyniuk csaknem mindenütt. Egy ideig gőzfűtéssel próbálták biztosítani a munka folyamatosságát, de elfőA művelődésügyi tárca idei költségvetése meghaladja az 5,5 milliárd forintot, 500 millióval több a tavalyinál r os ban 1,9 millió forinttal biztosít a tárca nagyobb összeget a múlt évinél. A Műyelődésügyi Minisztériumhoz tartozó felsőoktatási intézmények költségvetése majdnem 80 millióval növekszik. Ez lehetővé teszi, hogy biztosítsák a szükséges oktatói létszámot, valamint technikai segédmunkaerők beállítását az egyetemeken, főiskolákon, a tanító- és óvónőképzőkben. A felsőoktatási intézmények megnövedekett költségvetési előirányzata módot ad arra is, hogy anyagi téren — ösztöndíjban, tanulmányi segélyekben — az előző évinél fokozottabb segítséget nyúj. son a tárca a hallgatóknak. (MTI) gyott a szén. Csupán a 2-es telep egyik kemencéjénél maradtak talpon a kőművesek. Koksz-kosarakkal melegítettek, hogy ne fagyjon meg a habarcs, s időre, e hét végére be tudják fejezni a javítást. Erőfeszítéseik sikerrel jártak. A gépek karbantartása is csak nagy nehézségek árán halad. A hatalmas termekben hulladékkal, élkorhadt farámákkal, a rakodótereken ott maradt szénporral fűte- hek. A vasasok kitesznek magukért: a karbantartási ütemtervet eddig még minden dekádban teljesítették. Tízmillió forint a takarékossági számlán Megyénk fiataljai az elmúlt évben eredményesen vették ki részüket a takarékoskodásból tízmillió forint került a KISZ megyei takarékossági számlájára. Ez a tekintélyes összeg az üzemi fialtatok anyagtakarékosságának, újl-' tásainak, a falusi és hivatali KISZ-szervezetek által végzett társadalmi munkák értékéből tevődik össze. A takarékossági munkából a legaktívabban a Békéscsabai Téglagyár, a Békéscsabái MÁV-fűtőház, a Mezőhegyes! Cukorgyár és a Gyulai Harisnyagyár kiszistái vették ki részüket. Új gyártmányok készítésére tér át a forgácsoló Szövetkezeteink zömében most még az elmúlt évi eredményeik számbavételével, a gazdálkodásba csúszott hibák elemzésével vannak elfoglalva. Jó néhány szövetkezetben azonban lezárták ily módon is a tavalyi esztendőt, s most már az ez évi termelési terv véglegesítésén, a tervet tárgyaló közgyűlés előkészítésén fáradoznak. A termelési terv tárgyalásához szorosan hozzátartozik a jövedelemelosztásának módja, de az is, hogy melyik szövetkezetben milyen anyagi ösztönzéssel, premizálási formával igyekeznek majd ebben az esztendőben túlteljesíteni a tervezett terméseredményeket és az állattenyésztésből származó bevételeket. A jövedelemelosztás és a premizálás módjának megállapításához feltétlenül fontos leszűrni a tavalyi jó és helytelen tapasztalatokat minden egyes szövetkezetben. Nem nehéz ez, mert bőven akad a tavaly alkalmazott premizálás módjai közt olyan is, amely hathatósan növelte a szövetkezeti gázdák munkakedvét, de olyan is, amely egyenetlenséget, vitát, nézeteltérést váltott ki, s ezért inkább fékező, mint élőrelenditő hatással volt a terméseredmények, az állatállomány hozamainak alakulására Az endrődi Béke Tsz-ben is utólag jöttek rá: helytelen a többlettermelési prémiumból kirekesztőm azokat, akik a kukorica vetésében, ekekapázásában és öntözésében közreműködtek, mert nem közömbös a vetés sűrűsége, az ekekapázás minősége, de a lelkiismeretes öntözés sem. A gyomai Üj Élet Tsz-ben pedig azt a hibát követték ei, hogy az öntözéses kukorica termeléséért is olyan prémiumot állapítottak meg, mint az öntözés nélküliért. Egyes szövetkezetekben olyan növényekből is osztottak prémiumot, amely szinte alig igényel kézi munkaerőt. Például a búzából és más kalászosból, amelyek terméseredményét az időbeni vetésnél, fejtrágyázásnál és aratásnál más egyébbel nem igen lehet befolyásolni. Más szövetkezetekben a premizálást átfordították a teljes részművelésre, s ez nemcsak oda vezetett, hogy vajmi keveset növekedett a közös vagyon, a bővített újratermelés lehetősége, hanem szinte egyéni gazdálkodási forma vált uralkodóvá, mert a szövetkezeti gazdák csak addig törődtek a közössel, amíg a számukra kimért területet megkapálták, letakarították. Amint a fentiekből is kitűnik, megyénk szövetkezeteiben sokféleképpen igyekeztek ösztönözni tagjaikat a többtermelésre. Zömükben ■— 118-ban — a hagyományos munkaegység-elszámolást és a terven felül megtermett mennyiség 10—20—30—50 százalékának természetbeni kiosztását alkalmazták. A többi szövetkezetekben eredményességi munkaegységet, teljes pénzbeni javadalmazást és a Nádudvaron kialakult elosztási módszert alkalmazták, «agy ezeknek a módszereknek a keverékét, összességében értékelve az anyagi ösztönzés formáit, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya mellett működő üzemszervezési szakosztály megállapította, hogy a nagy szárazság ellenére, a legtöbb helyen jó eredményt hozott a premizálás. Néhány kivétellel időben, kevés veszteséggel, több termést takarítottak be a szövetkezetek tavaly, mint a hasonlóan száraz 1961-es esztendőben. Például a békési Szabadság Tsz a 40 százalékos természetbeni premizálás ellenére a tavaly- előtti 224 mázsa kukorica helyett most 562 mázsát tudott tartalékol, ni azért, mert az időbeni jó kapálás a tervezett 15 mázsa májusi, morzsolt helyett 18 mázsa holdanként termést eredményezett. Ilyen példát számosat sorolhatnánk még fel annak igazolására, hogy megyénk szövetkezeteinek zömében, főleg azokban, amelyek még közepesen vagy ennél gyengébben gazdálkodnak, szükséges a premizálás alkalmazása. Arra, hogy milyen legyen a premizálás fórmája, nehéz lenne, de nem is volna helyes recepteket adni. Annyi azonban bizonyos: káros az Olyan premizálás — különösen 6 részművelés — amely fékezi a közös vagyon gyarapodását; a közös állatállomány takarmány- szükségletének biztosítását, de az olyan is, mint amilyet egyes szövetkezetek alkalmaztak, hogy a növénytermesztők egy-egy ledolgozott munkanapra vetítve, többet kerestek, mint áz állatgondozók. Sok helyen kihagyták a számításból a segédüzemek, a kovácsok, bognárok és gépműhelyi dolgozók premizálását is. A sar- kadi Lenin Tsz-ben a kovácsoknak és a bognároknak célprémiumot adtak, a szerelőket pedig aszerint jutalmazták, hogy az általuk kijavított gépek hány nor- málhoid talajmunkát végeztek. Ezzel nemcsak az ellentétek forrását szüntették meg, hanem azt is, hogy nem álltak sokáig az erő- és a munkagépek a javítóműhelyben. Most a tavaszi munkák beindulása előtt van az ideje annak, hogy a termelőszövetkezetek alaposan meghányj ák-vessék az anyagi ösztönzés módját, s olyan jövedelemelosztási és premizálási rendszert dolgozzanak ki, amely kedvező hatással lesz a közös vagyon és a tagok jövedelmének alakulására. Legjobb ha a premizálás mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a termelési tervek túlteljesítésére ösztönöz, ha az össztermés 5—10—15 százalékát osztják ki prémiumként, figyelembe véve nemcsak a talajadottságokat, hanem az egyes növények termőképességét is. Nagyon lényeges a mértéktartás a premizálásban is, hiszen a szövetkezeteknek nemcsak az idén, hanem jövőre is gazdálkodni kell, márpedig a közös vagyon gyarapo. dása, a megfelelő takarmánybázis és a bővített újratermelés megalapozása nélkül ez el sem képzelhető, Kukk Imre A tárca ez évi költségvetéséről tájékoztatták az MTI munkatársát a Művelődésügyi Minisztériumban. Elmondották, hogy kormányzatunk a nemzeti jövedelemből egyre nagyobb összegeket for. iít kulturális kiadásokra, oktatási, népművelési célokra. Bizonyítéka ennek, hogy a tavalyihoz képest több mint 500 millióval — csaknem 10 százalékkal — emelkedett a költségvetési előirányzat, amely meghaladja az 5,5 milliárd forintot. Az összeg döntő többsége az alsó a közép- és a felsőfokú aktatás fejlesztését szolgálja. A költségvetés növelésének eredményeként óvodáinkban — az ilőző évihez viszonyítva — 8700- zal több kisgyermeket helyezhetnek el. 1963-ban lehetővé válik röbb mint négyszáz újabb általános iskolai osztály nyitása, s csaknem ötszázzal a napközis csoportok számának növelése. A középiskolákban mintegy hatszázzal lesz több osztály, a diákotthonokban hétszázzal emelik a bentlakó fiatalok számát, 1500-zal pedig az olyan tanulószobásokét, akik étkeztetésben is részesülnek. Ugyancsak növekedett a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények költségvetési előirányzata. Ez évben egyebek közt befejeződlek a Kőszegi Gyógypedagógiai Intézet felújítási munkái. Itt a kiadások fedezésére, s az ellátás javítására l,2f « Fóti CyertnekvóA Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár ez évben több új gyártmány készítésére tér át. A műszaki dolgozók már megkezdték önnek technológiai előmunkálatait, hogy februárban elkészülhessenek az új gyártmányok prototípusai. A tervek szerint 1963-ban mintegy hétmillió forint értékű különböző méretű gépsatut készít a forgácsoló. Ugyanakkor belesegít a híradástechnikai gépek gyártásába Is, többek között klsmére'ű torgatható kézi prések készítésével, melyből év végéig 102 darabot ad át a híradástechnikai iparnak. Furcsa módon az üzem nevében eddig nem fejeződött ki a fő gyártási profil. A Forgácsoló Szerszámgyár összkészítményei között ugyanis a korábbi években éppen a forgácsoló szerszámok gyártása volt a legkevesebb. Két évvel ezelőtt mindössze kétmillió, tavaly hatmillió forint volt a legyártott szerszámok értéke. 1963-ban az új profil mellett a szerszámkészítés (menetfúrók, marók kellékei stb.) forint értékben déri a tízmilliót.
