Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-24 / 19. szám
1963. január 24. 4 Csütörtök Elek László tanárt országgyűlési képviselőnek, Rózsa Bélát járási tanácstagnak jelölték Szarvason A közelmúltban volt az a jelölő- gyúlés Szarvason a felsőfokú óvónőképző nagy előadótermében, melyen Elek László intézeti tanárt országgyűlési képviselőnek, és Rózsa Bélát, a járási tanács elnökhelyettesét járási tanácstagnak jelölték. A jelölőgyűlésen, melyen 120-nál többen jelentek meg, főként szarvasi pedagógusok, az óvónőképző és a Felsőfokú Me. zőgazdasági Technikum hallgatói vettek részt. Hódsági Ernő, a Hazafias Népfront járási elnöke mondott megnyitó beszédet. Tartalmas és mindvégig figyelmet keltő beszéde után javasolta országgyűlési képviselő-jelöltnek Elek Lászlót és járási tanácstagjelöltnek Rózsa Bélát. A gyűlés Jó eredménnyel zárfa az elmúlt évet a Sütőipari Vállalat — Az idén korszerűsítik az orosházi 7-es számú üzemet — A Békés megyei Tanács 4-es számú Sütőipari Vállalata 1962. évi termelési tervét 108,9 százalékra teljesítette. Az egy főre jutó termelési érték több mint 30 ezer forinttal haladta meg a tervezettet, amit létszámemelés nélkül, elsősorban a munka jobb szervezésével, a három műszak bevezetésével, a termelés ütemesebbé tételével értek el. Az eredmény országos viszonylatban is kiemelkedő. A kenyértermelés az előző évhez képest 6 5 százalékkal volt magasabb. Különösen a finom fehér kenyér fogyasztása növekedett. Péksüteményből egy százalékkal volt kisebb az igény. A gazdaságosabb termelés érdekében az idén 150 ezer forintos költséggel felújítják az orosházi 7-es számú üzemet és olajfűtésűvé alakítják át. Ezenkívül a vállalat garázst, színt és raktárt épít, amely alkalmas elhelyezést biztosít majd a gépkocsik és fogatos- kocsik, valamint a jelentős meny- nyiségű tüzelő tárolására. 0 elölőgy ülésen Orosházán, a 2-es kerületben Ad ász István, az Orosházi Vas. és Kályhaipari Vállalat dolgozója beszámolót tart. hallgatósága közül többen felszólaltak. Dr. Vincze Ferenc, a Felső, fokú Mezőgazdasági Technikum igazgatóhelyettese meleg szavak- I ban támogatta Elek László jelölését, akiről elmondotta, hogy hosszú idő óta ismeri és tudja, hogy mint országgyűlési képviselő is kiérdemli majd választói bizalmát Ugyanígy nyilatkozott Rózsa Béla jelöléséről is. A megjelent óvónőképző-intézett és felsőfokú mezőgazdasági technikumi hallgatók közül is többen — Nagy Erzsébet Sasvári Etelka — elmondották, hogy örülnek a javaslatoknak és szívesen adják majd szavazatukat jelöltjeikre. A jelölőgyűlés végén a jelöltek köszönték meg a bizalmat és ígéretet tettek arra, hogy választóik munkájukkal, tevékenységükkel meg lesznek elégedve. Kubai élménybeszámoló üDezöberényben és Hunyán Az elmúlt hónapokban a nőtanács már több alkalommal rendezett megyénkben élménybeszámolókat és találkozókat Ezeken külföldi útjukról számoltak be a Magyar Nők Országos Tanácsának képviselői. Január 23-áni délután a községi nőtanács és a Hazafias Népfront Mezőberényben rendezett találkozót a termelőszövetkezett nőbizottságok tagjai részére, melyen Erdei Lászlón®, a MNOT elnöke tájékoztatta a résztvevőket a nőmozgalmi feladatokról és a termelőszövetkezeti nőbizottságok tennivalóiról. Este a helyi filmszínházban élménybeszámolót tartott kubai útjáról. Tájékoztatójában részletesen beszélt a kubai nép életéről, a nők fejlődéséről és helyzetéről Igen színes és érdekes előadását nagy figyelemmel hallgatták a résztvevők. Hasonlóan, január 23-án Hunyán is rendeztek élménybeszámolót, melyen T urgonyi Júlia, a Magyar Nők Országos Tanácsa művelődési osztályának vezetője számolt be ugyancsak kubai útjáról. NAPTAR 1963. január 24., csütörtök. George Byron * — 175 évvel ezelőtt, 1788 januárjában született George Byron (ejtsd: Bájm) angol költő. Mivel a forradalom híve volt, a reakciós körök üldözték és el kellett hagynia hazáját. Boron- gós> szentimentális hangulatú versein a világfájdalom uralkodik. Hírnevét a Harold lovag (1813) című útinaplójával alapozta meg. Kiemelkedő műve a Mandfréd című dráma. Byron költészete a világirodalomban óriási visszhangra talált, nálunk a romantikus költőkre (Vörösmarty, Arany) és írókra (Jókai, Fáy, Kemény)> hatott. — 115 évvel ezelőtt, 1848. január 24-én született Vaszilij Szu- rikov orosz festő, aki megrázó erejű történelmi kompozícióban realista színekkel ábrázolta az orosz nép jellegzetes alakjait A Sztxelecek kivégzésének hajnala, Menysikov száműzetésben című műveivel I. Péter korát, Jermák meghódítja Szibériát és Szuvorov átkelése az Alpokon az orosz történelem egy-egy dicső mozzanatát örökítette meg. Főművének a társadalmi osztályok éles ellentétét bemutató Morozova bojámő (1882) című kompozícióját tekintjük. — 30 évvel ezelőtt, 1883-ban e napon halt meg Friedrich Flo- tow német zeneszerző. Mintegy 40, a francia vígoperák köny- nyed stílusában írt művei közül a nálunk is bemutatott Márta című opera (1847) emelkedik ki. Az amerikai földművelésügyi miniszter támadja a Közös Piac mezőgazdasági politikáját Washington Orville Freeman, az Egyesült Államok földművelésügyi minisztere sajtókonferenciáján ismét támadta a Közös Piac mezőgazda, sági politikáját. Freeman kifejtette: a kérdés nem az, vajon Nagy-Britannia csatlakozik-e a Közös Piachoz, hanem az, hogy mikor csatlakozik. De Gaulle ellenállása miatt — mondotta a miniszter — Nagy-Britannia közeli belépése reménytelennek látszik. Ha Nagy-Britannia tagja lenne a Közös Piacnak, ez liberalizálná e gazdasági közösség mezőgazdasági politikáját, mert Anglia ko. moly fogyasztó mezőgazdasági termékekben és érdekelt abban, hogy az árak alacsonyak legyenek. A Közös Piac azonban jelenleg védelmi falat emel az amerikai mezőgazdasági export elé. Az Egyesült Államok azt várta, hogy a Közös Piac ebben az évben határozatot hoz a gabonaárakról. De Gaulle álláspontja miatt azon. ban ezt a határozatot valószínűleg a jövő évre halasztják. Ez annyit jelent — mondotta Freeman —, hogy a Közös Piac jelenlegi magas mezőgazdasági védővámjai legalább egy évig változatlanok maradnak, ez pedig Amerika exportjait kedvezőtlenül befolyásolja. (MTI) »OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC A mama és a kisfia jól érzik magukat Most már minden rendben van... Farkas Józsefné boldogan öleli magához a kis Józsikát. A szépen berendezett csorvási szülőotthonban a mama és a kisfia gondos ápolásban részesül. Barják Anna szülésznő éjjel-nappal ott van mellettük. Hát most már én is makk ásszá változtam délutánonként, amikor hazaérkezem, tüzet rakok, befűtök. Az jár eszemben: így guggolt le az ősember is az első tűzhöz, — farakás, szikra, láng, lobogó hasábok, ejnye hát nem változik ez meg az atomkorszakban? A különbség csak annyi: az ősember megvárta, míg a villám faLgyújt egy fát, a parazsat őrizte aztán időről időre vagy önmaga csiholt tüzet két száraz fa dörzsölgetésével; én pedig arra várok, hogy a nedves gyufám fellobbanjon, az. tán arra, hogy az ösz- szegyűrt papiros lángoljon, aztán arra, hogy a nedves fába beleharapjon a láng, aztán arra... Uramisten, hogyan gondol, ta ezt Prométheusz, amikor — állítólag — lelopta az Olimposzról nekünk a tüzet? Mert nálam például kokszról van szó. A koksz ugrál a fapairá. zson, roppan-robban, ólyán lármát csap a kályhában. mintha gépfegyver lenne és nem koksz, égni azonban magának az Istennek, illetve félisten Prométheusznak sem ég. Én magam, szakáü- talan makk ász, pedig pirosmániás leszek a tél végéig. Nézem a tüzet, közben fújom. Akácfa voltál úgy lát. szik, az is akarsz maradni, hideg hasáb az aprófa tetején, legfeljebb elkomorulsz, megfeketedsz a füsttől, de égni nem égsz. Nyers vagy és rideg, a vizet könnyezed mely beléd szorult, s én leshetem, mikor lesz meleg a szobám. Már harmadszor nyalábotok fel papírosokat, lám, még egy kéziratot is fedáldo.//lakk ász zok. A kéziratban arról van szó, milyen szerelmes vágyóik, csupa tűz és láng. lobog a novellában a szerelem, ég a szívem, de az irodalom se segít, a novella elhamvad, a fa nem gyullad meg, soha ilyen csődjét az irodalomnak! Az aprófa pedig kifogyott. Milyen háztartási eszközt kellene most latba, illetve tűzbe vetni, esetleg a fakanalakat vagy a fűszerespolcot a konyhából — kár, hogy a tégla nem ég, szétszedném a házat. Molnár Ferenc ezt írta: a has a tüdő kérdése. Én meg azt nx>ndom: a tűz a tüdő kérdése. Fújjad, ki tudja, meddig fújhatod. Amíg halálosan bele nem vörösödsz, zihálsz, pulzusod megbolydul, verejtékezel immár. No lám, nem is kell befűteni, csak fújni az átkozott tüzet, máris meleged lesz. A fcutyafáját ennék a fának, azt hiszi, az erdőben van és nem a kályhában. Aztán: végre! A láng megfogta a hasábokat, úgy látszik, nem ereszti. Nézni kell. Nézni a csodát, a piros színű csodát, ég és pirossá sorvad a fa. Ilyen a tobogás: izzó és sorvasztó, milyen szép jelkép és jeladás. Lobogni, égni — elsorvadni a szenvedélyes lángolásban és melegítem vele, mások életébe melegséget vinni. De szép, de szép. Nézem a tüzet, a pirosló szemeket az aikonyatban, nézem az ugráló lángot, micsoda kedves manó- tánc, őszi-téli kedves üdére a faropogás melódiájára. Már nem kell fújni, oltha- tatianul ég, mint a szerélem, fel lehetne gyújtani véle a világot, hogy a csillagok melegedjenek füzénél, egyelőre azonban megelégszem, ha a faparázsnál meggyullad a koksz, ez a rideg matéria, ez a szénasz ármazékú ármány — tessék, elfeketítette a parazsat. Hát ennyit érne a lángolás, a tobogás, hát ennyit a hű szerelem? Gyerünk, tűz. Vár az íróasztalom, várnak könyveim, fogy az időm. Gyerünk, koksz, válj az izzástól lilává, tüzes fehérré, legyen tavasz a szobában, nyár. El kell olvasnom még ezt és ezt és ezt, olyan sok könyv van és olyan kevés nap. Gye. rítok meleg: áradj. Hideg szobában mindenki öregebb, mint ahogy a kora mondja, megtavaszodunk a langy melegben, csald meg koromat, koksztűz! Hadd higyjem a melegben, hogy barna még a hajam, hogy megfiatalodtam, hadd álmodozzam. Gyerünk, tűz: úgyis az a sorsod, hogy égsz — milyen jó égni másért, másokért. Engem pedig ments fel makk ász voltom alól, eleget guggoltam itt várakozva. Pattogj, hogy én beszüntethessem magánpattogásomat, lássam: mennyit ér ez a rábeszélésem. Aztán: végre. Pattog. Ég a koksz. Előveszem a könyvemet Ez történik a könyv lapjain, az történik. A tűz — hiába — érdekesebb. Bedő Béla
