Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

IMS. Január 30, 3 Vasárnap * A mezőkovácsházi baromfikeltető-állomáson Kovács Istvánná a keltetőállomás laboratóriumában, a nagykamará­st termelőszövetkezettől beérke­zett tyúktojásokat lámpázza. Második éve működik a me­zőkovácsházi 30 gépes baromfikel­tető-állomás. Ez idő alatt több százezer naposcsibét adtak át az orosházi BARNEVÁL-nak, amely továbbtenyésztésre a termelőszö­vetkezetnek adta el. A keltető- állomásnak 28 termelőszövetkezet szállít tyúk, kacsa, liba és pulyka­tojást. A 30 gépből nov. óta 5 üzemel, amelybe gépenként tíz­ezer tojást raknak be. Az igény­nek megfelelően, megosztva, he­tenként másfél gépből 11—12 ezer csirkét szállítanak el. November­től január 8-ig 54 ezer csirkét ad­tak át a BARNEVÁL-nak. A kel­tetőállomás terve 1962 november­től 1963 augusztus végéig egymil­lió 860 ezer naposbaromfi, amely­nek többsége csirke. De keltetnek kacsát, libát és pulykát is. A terv szerint 63 ezer kacsát, 2400 libát és 186 ezer pulykát keltetnek a termelőszövetkezeteknek tíz hó­nap alatt. Ruisz István a keltetőállomás vezetője és Kerekes Istvánné gépke­zelő a kikelt eleven kis csirkéket nézegeti. fl Földművelésügyi Minisztérium javaslatai a terméliszSvetkezeti jövedeiemeiosztási módszerek továbbfejlesztésére Az elmúlt évek tapasztalatai be­bizonyították, hogy a termelőszö­vetkezetek megszilárdulásához je­lentősen hozzájárultak a különbö­ző ösztönző jövedelemelosztási módszerek. A Földművelésügyi Minisztérium összegyűjtötte a ta­pasztalatokat és javasolja a ter­melőszövetkezeteknek a legered­ményesebb módszereket. A javas­latok a Mezőgazdasági Értesítő 3. számában jelentek meg. A növénytermelésben, különö­sen a kapásnövények termesztésé­ben a munkaegység-jóváírás és ezzel együtt az egész termés bizo­nyos százalékának kiadása a leg­elterjedtebb. Ezenkívül széles körben alkalmazzák a különböző célprémiumokat és a termékrésze­sedést A minisztérium javasolja, hogy a szövetkezetek az anyagi ösztönzést a növényvédelem terü­letére is terjesszék ki. Az állattenyésztésben legered­ményesebbnek bizonyult a végtermékek után megállapí­tott munkaegység-jóváírás, to­vábbá a terven felül elért eredmények premizálása. A minisztérium javasolja, hogy a következő időszakban a munkadí­jazást és a célpremizálást első­sorban a takarmányértékesülás és az előállított termékek minősége alapján állapítsák meg. Mind nagyobb jelentőségű a gé­pesítésben dolgozók anyagi ösz­tönzése. Itt legelőnyösebb a telje­sítménytől függő munkaegység-ja­vadalmazás mellett a munka pénzbeni díjazása. A géppel mű­velt kapáskultúráknál jól bevált a terméseredményektől függő pre­mizálási rendszer. A termelőszövetkezeti vezetőik javadalmazásánál igazságosnak és ösztönzőnek mutatkozik az, ha az alapja­vadalmazást a termelőszövet­kezetben előállított termelési érték nagysága szerint, a kie­gészítő javadalmazást pedig elsősorban az áruértékesítési tervek teljesítése szerint hatá­rozzák meg. A vezetők javadalmazásának mér­tékét és módszereit a közgyűlés állapítja meg. Az elmúlt év tapasztalatai is­mét bebizonyították, hogy mind | nagyobb a jelentősége a termelő- I szövetkezetekben a rendszeres elő­legosztásnak, az előlegezés garan­tálásának, ahol pedig a feltételek már arra alkalmasak, a garantált munkadíjazás bevezetésének. A pénzbeni munkadíjazást alkalma­zó termelőszövetkezetekben is szükségesnek látszik a különbö­ző premizálási formák fenntartá­sa, akár pénzben, akár természet­ben. A minisztérium javaslatai vé- 2üj hangsúlyozzák, hogy a munkadíjazás és a jövede­lemelosztás módszereinek megválasztása a terme’őszB- vetkezeti tagság, illetve a köz­gyűlés joga. Ennek a jogának gyakorlásában az illetékes párt- és állami szer­vek támogatják. Kívánatos, hogy ebben az esztendőben a termelő- szövetkezetek bátran alkalmazzák az anyagi ösztönzés legjobb mód­szereit, amelyek mind a gazdálko­dás erősödését, mind pedig a tag­ság jövedelmének növekedését elősegítik. (MTI) Tízmillió forint értékű építkezést vállaltak A gyulai Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben hatvan tagra emelték az építőbrigád létszámát Baumam Flórián brigádvezetővel az élen a saját portájukon kívül, a járás számos termelőszövetke­zetében építenek ez évben. Eddig tizenkét előszerződést kötöttek, s összesen tízmillió forint értékű munkát vállaltak. A jó munkájá­ról Ismert brigád teljes felké­szültséggel várja a jó időt, hogy munkába állhasson. A zárszámadó közgyűlések hírei Két és fél millió forintot fizettek ki Az orosházi járási KISZ-bizottség értékelte a mezőgazdaságban dolgozó ifjúsági munkacsapatok múlt évi eredményét — Nyolc brigád- illetve munkacsapatvezetőt javasoltak jutalomra Az orosházi járási KlSZ-bizott- ság a közelmúltban értékelte a mezőgazdaságban dolgozó ifjúsági munkacsapatok tavalyi eredmé­nyét. Az értékelésből kitűnik, hogy igen sok közös gazdaság if­júsági kollektívája állta meg ki­válóan a helyét a termelőmunká­ban, s így részesei voltak az 1962-es év gazdálkodási sikerei­nek. Az ifjúsági munkacsapatok, illetve brigádok vezetői közül a legjobbakat a járási KlSZ-bizott- ság tárgyjutalomra javasolta. Ezek között találhatjuk Szmuta Klárát, a csorvási Petőfi Tsz munkacsa­patveze'őjét, aki társaival igen eredményesen dolgozott az elmúlt évben, s jellemző csapatára, hogy többen jelentkeztek a fiatalok a mezőgazdasági technikumba. Sáf­rány János, a nagyszénásl Dózsa Tsz ifjúsági brigádjának ve­zetője, s érdeme, hogy kö­rültekintő munkaszervezéssel időben elvégezhették a be­takarítási munka rájuk eső ré­szét. Kukoricából és dohányból a vállalt területnél nagyobbat mű­veltek meg, illetve takarítottak be. Janurik Irén szintén a nagyszé- nási Dózsa tagja, s mint munka­csapatvezető igen szép eredményt ért el társaival a gyümölcster­mesztésben. Rácz Anna munka­csapata már több éve a csanád- apácai Haladás Tsz kertészedben dolgozik. Nagyrészt az ő érdemük, hogy a közös gazdaság szép ered­ményeket ért el a zöldségtermesz­tésben. Szabó Mihály a gádorosi Petőfi Tsz-ben dolgozik, s munká­jára elsősorban a minőség jellem­ző. Szála Anna csapatával szintén a zöldségtermesztésben tevékeny­kedik, a tótkomlósi Viharsarok Tsz kertészeti területén. Rájuk is a szorgalom, s a kiváló minőségi munka jellemző. Bugyinszki Zsu­zsa a tótkomlósi Alkotmány Tsz fiatal munkacsapatvezetője. Mun­katerületük a növénytermesztés, ahol igen szép sikereket értek el az elmúlt évben. Zsótér Jángs, a jsorvási Vörös Október Tsz ifjú­sági brigádjának vezetője a nö­vénytermesztésben dolgozik bri­gádjával. Jó szervezéssel és azzal, hoev ért a fia'alck nyel­vén, az általa vezetett kollektíva mindig az elsők között jár a so­ron következő munkákban. Így elérhették, hogy a brigád területé­re vonatkozó tavalyi tervet túltel­jesítették. A néhány kiragadott eredmény is meggyőzően bizonyítja, hogy az orosházi járás termelőszövetkeze­teiben igen komolyan veszik a fia­talok az Ifjúság a szocializmusért -nozgalpmnak a termelőmunkárr vonatkozó feltételeit. Mindent el­követnék annak érdekében, hogs legjobb tudásuk szerint segítsék a gazdálkodási terv sikeres megva­lósítását a szövetkezet fejlődését, valamint a közösség jobb életkö­rülményeinek megteremtését. r. A Békéscsaba és Vidéke Körzeti Föidművesszövetkezet értesíti a szövetkezet tagjait, hogy 1962. évi vásárlási könyvek beszedését megkezdte és azokat a boltegységekben 1963. január 31-ig le­het leadni. A később leadott könyveket az egységek vezetői nem veszik át. 1963. évre új könyveket, ugyancsak az egységek vezetői adnak. Vezetőség 081Ó8 VÉGEGYHÁZÁN szombaton először jött össze a község lakos­sága közös zárszámadó közgyűlés­re. A korábbi években ugyanis tét termelőszövetkezet működött a községben, s egy évvel ezelőtt Szabadság néven egyesültek. Ke­rekes András tsz-elnök beszámo­lójából kiderült, hogy sokoldalú előnyét már az első évben tapasz­talták az egyesülésnek. 1962-ben a rendkívüli szárazság ellenére pontosan egymillió forint érjékked termelt többet a Szabadság Tsz, mint a korábbi esztendőben a két szövetkezet együttesen. Egy mun­kaegységre a tervezett negyvenhá­rom forint értéket osztottak. A községi átlag 1961-ben 11 ezer 475 forint volt egy-egy szövetkezeti tagnak, most 1962-ben 15 ezer 562 forint. A közös vagyonuk egy év alatt négymillió forinttal gyarapo­dott. A zárszámadó közgyűlésen kétmillió-hatszázezer forint kész­pénzt fizettek ki a tagoknak. Ajándékműsor MEZŐKOVÁCSHÁZÁN, a járá­si művelődési otthon nagytermé­ben bensőséges ünnepséget ren­deztek az Üj Alkotmány Tsz zár- számadó közgyűlése alkalmából. A termelőszövetkezet KlSZ-ifjú- sága és a művelődési otthon mű­vészeti együttese szórakoztatta vi­tám műsorral a megjelenteket. Az ajándőkműsort azért kapták, mert kora tavasztól késő őszig becsü­lettel helytálltak a mezőgazdasági munkákban. A zárszámadó beszámolót Báli István tsz-elnök tartotta. Elmon­dotta többek között, hogy közös vagyonuk több mint négymillió forinttal gyarapodott 1962-ben, a munkaegységenként sikerült elér­ni a tervezett összeget. A késő dél­utáni órákban láttak hozzá a két­millió 132 ezer Ft kifizetéséhez. Készül a zárszámadás a köröstarcsai Petőfi Tsz-ben A könyvelésen egyeztetik az adatokat, ellenőrzik a tagok évközi elszámolását. Minden számlát gnndosan átvizsgáln-k mi-lőtt el­készítik az összesítőt, majd a mirleget. Képünkön balról jobbra: Ladányi Istvánné, Plavecz Andrlsné. Boros Imréné és id. Bar- talus Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents