Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-20 / 16. szám
1983. január 20. 2 Vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1962• évi népgazdaságfejlesztési terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról.) tezőtlenebb volt, mint 1901-ben. 1962-ben egy kát. hold szántó- területre 127 kg (egy hektárra szó. mítva 221 kg) műtrágya jutott, 23 százalékkal több, mint 1961-ben. 1962-lbem több mint 380 000 kát. holdat (220 000 hektárt), 65 százalékkal nagyobb területet öntöztek, mint 1961-ben. Az év folyamán 7700 traktort. 5100 tratorekét, 1100 aratócséplőgépet és több más munkagépet kapott a mezőgazdaság. Az év vé. gén a mezőgazdaságban mintegy 50 000 traktor volt Az 1962 októberi állatszámlálás adatai szerint a sertések száma 7,8 millió volt. A szarvasmarhaállomány ugyanezen időpontban meghaladta a kétmilliót és lényegében ugyanannyi volt, mint 1961 azonos időpontjában, a tehénállomány ezen időszakban 5,6 százalékkal csökkent. 1962-ben az összes felvásárlás — a tervben előirányzott 10 százalékkal szemben — 5 százalékkal haladta meg az 19G1. évi szintet Berufs ázások— építkezések 1962-ben beruházásokra és felújításokra együttesen — előzetes adatok szerint — kereken 48 milliárd forintot használtak fel, körülbelül 8 százalékkal többet mint 1961-ben. A beruházások összege az év folyamán valamivel kisebb volt, mint amennyit az 1962. évi népgazdasági terv előirányzott, de az 1961. és 1962. évi beruházások együttesen meghaladták a második ötéves terv első kétévi előirányzatát Az év folyamán a beruházások továbbra is elsősorban az ipari termelés bővítését szolgálták: 1962-ben az ipari beruházások összege mintegy 16 milliárd forint volt, az összes beruházások 44 százaléka. A mezőgazdaság fejlesztésére az év folyamán kb. hatmilliárd forintot fordítottak, ami az ösz- szes beruházások körülbelül 17 százaléka volt 1962-ben a népgazdaság állóalapjainak bővítésére számos új beruházást helyeztek üzembe. Bőv< az egészségügyi és a kulturális hálózat is Oj tbc gondozóintézet épült Budapesten, új rendelőintézet Edelényen. Számos új bölcsőde, óvoda és napközi otthon épült. Ál. talános iskola épült Budapest több kerületében, Miskolcon, Győrött, Szombathelyen, Cegléden, Kiste- renyén stb. Középiskola épült Nyíregyházán, Ajkán, Zalaszent- gróton stb. Élelmiszeripari tanulóotthon épült Budapesten a tizennegyedik kerületben, szlovák diákotthon Békéscsabán. Kol'égiu- mot építettek Debrecenben az egyetemi hallgatók, Esztergomban a szénbányászati technikum tanulói számára. Lakosság joredolmei és vásárlásai 1962-ben a lakosság pénzbevétele (a munkabérek, a pénzben kifizetett munkaegységrészesedés, a nyugdíj, a táppénz, a családi pótlék, a nyereségrészesedés, az államkölcsön-visszafizetés és valamennyi egyéb pénzbevétel) 42 százalékkal haladta meg az 1961. évit. A pénzbevételek növekedésében szerepet játszott a munkabérből élők számának növekedése, továbbá az is, hogy a parasztság jövedelmeinek nagyobb része volt pénzbeli jövedelem, a természetbeni jövedelmei csökkentek. A pénzjövedelmek növekedése mellett — a kedvezőtlen mezőgaz. dasági terméssel és az idény eltolódásával összefüggésben a zöldség. és a gyümölcsárak mind az üzletekben, mind a piacokon az év nagy részében magasabbak v<>l- tak, mint 1961-ben. Ez az áremól- dés 1962-ben az összes élelmiszerek árszínvonalát mintegy 2 százalékkal megnövelte. A déligyümölcsök, a kávé és a csokoládé érának 1961. december 10-én elrendelt csökkentése, valamint a sör és a cigaretta árának növelése, 1962-ben összességében ki. egyenlítette egymást. Előzetes számítások szerint a munkás és alkalmazott keresők reálbére 1962-ben átlagosan 1 százalékkal,, az egy főre jutó reáljövedelem 2 százalékkal haladta meg az 1961. évi szintet, ami valamivel kevesebb, mint amennyivel a terv számolt. A parasztság fogyasztásának reálértéke — előzetes számítások szerint — az előző évi szinten maradt. * Az élelmiszerforgalom — összehasonlítható árakon számítva — kb. 4 százalékkal haladt# meg az 1961. évit. 1962-ben pl. húsból kb. 8 százalékkal, baromfiból több mint 30 százalékkal, tejből 7 százalékkal többet adott él «a kereskedelem, mint 1981-ben. 1962-ben a kávé és a déligyümölcsök forgalma másfélszerese, a csokoládé- forgtóoín, óbb mint háromszorosa veit az 1931. évinek. A kiskereskedelem 1962-ben mintegy 15 százalékkal több tartós fogyasztási cikket (bútort, járművet, háztartási gépet, televíziót stb.) adott el, mint 1951-ben. Ruházati cikkekből ugyanakkor a lakosság vásárlása nem érte el az 1961. évit. Az év folyamán a lakosság takarékbetétállománya kb. 2,1 milliárd forinttal növekedett és 1962 végén elérte a 8,8 milliárdot. A lakosság egészségügyi és kulturális ellátottsága A társadalombiztosítás és az egészségügyi hálózat 1962-ben tovább bővült. Az év folyamán a társadalombiztosításba bevontak száma 200 000-rel emelkedett és ejinek nyomán a társadalombiztosítás a lakosság több mint 95 százalékára terjed ki, A nyugdíjasok és járadékosok száma egy év alatt 100 000-rel emelkedett: az év végén több mint 950 000-en részesültek nyugdíjban, illetve járadékban. A kórházi ágyak száma 1500-zal, az orvosok száma több mint 600- zal nőtt. A csecsemők és gyermekek szakorvosi ellátása érdekében folytatódott a gyermekorvosi körzetek kialakítása: számuk az év folyamán 125-tel (40 százalékkal) nőtt. 1962-ben tovább fejlődött az ók- tatás és a lakosság kulturális ellátottsága is. Az 1961/62-es tanévben az általános iskola VIII. osztályát több mint 140 000-en végezték el, a középiskolákban közel 17 000-en tetteik érettségi vizsgát. Az 1962/63-as tanévben az ország lakosságának egyötöde, mintegy kétmillió fő részesül rendszeres oktatásban. A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatain tanulók száma az idei tanévben Az idén 78 szövetkezeti lakás épöl Békéscsabán 300 állami lakást adtak el — Társasén sorház-építkezések kezdődnek Már tavaly megkezdődött Békéscsabán a szövetkezeti lakások építkezése. Néhány lakásban már az új tulajdonosok be is költöztek. Az OTP békéscsabai fiókjának vezetője, Martincsek László tájékoztatta lapunk munkatársát a szövetkezeti lakásépítkezések helyzetéről. — Mennyi szövetkezeti lakás épült eddig, s mik a távolabbi tervek? — Már a múlt évben hetvennyolc szövetkezeti lakás építése indult meg, amiből átadásra került 39. Ezek többsége kétszobás, összkomfortos, beépített konyhával és berendezett fürdőszobával. A hátralévő 39 lakás január végén vagy február elején kerül átadásra. Ebben az évben további 78 szövetkezeti lakásépítkezését kezdjük meg Békéscsabán, ugyancsak a vásárté- -en. A távlati tervekhez tartozik az, hogy 1964-ben 126, 1965-ben pedig 174 szövetkezeti lakás építésére kerül sor. — Hogy és hol kell jelentkezni a s^ivetkezeti lakáA fennmaradó összeget 25—30 évi kamatmentes részletben kell kifizetni. — Épül-e más városban szösokra? — A munkahelyek, tehát a vállalatok és intézmények kapnak meghaladja a 330 000-ret, csaknem ■ igénylési lapot, amelyet az üzemi egyötödével magasabb, mint az: vagy hivatali szakszervezeti bi- előző tanévben volt. Számos új tí_ pusú — az 1962/63 tanévben induló — felsőoktatási intézménnyel (főiskolával) bővült az oktatási hálózat. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma 67 300 fő, 14 000- rel, (26 százalékkal) több mint az elmúlt tanévben volt, ezen belül a nappali tagozatokra 5700-zal többen járnak. Szakmunkás tanulóképzésben 1962/63-ban 144 000-en vesznek részt (MTI) zottság ismertet a dolgozókkal. A jelentkezés név szerint történik. A hozzánk visszajuttatott jelentkezési lapok sorsáról egy külön bizottság dönt, amelyben részt vesznek a különböző társadalmi szervek. A jelentkezésnek az a feltétele, hogy az igénylőnek rendelkeznie kell a lakás árának 15—17 százalékával. Egy-egy szövetkezeti lakás ára — természetesen átlagárat értve — 98—100 ezer forint. vetkezeti lakás? — A távlati tervek szerint csak egy-két év múlva kerül sor arra, hogy Gyulán, Orosházán és Békésen is építhessünk szövetkezeti lakásokat. Ezekben a városokban jelenleg a társas- és sorház-építkezés folyik. A társasház-építkezés feltétele, az egyéni kislakásépítéssel szemben az, hogy itt legalább négy személynek kell '.ársulnia. Előny viszont, hogy míg a kislakásra hetvenezer forint kölcsönt nyújt az OTP, addig a társasházra 120 ezer forintot. A sorház-építkezés pedig azt jelenti, hogy a lakásokat itt az OTP saját erőből építi fel, s a jelentkezőnek a beköltözéskor a lakás árának 25 százalékát kell kifizetni, a fennmaradó összeget pedig 2 százalékos kamat mellett hosszú léjáratú részletben kell törlesztenie. A társas- és a sorházépítkezések is megindultak már. Társasház-építkezés előkészítése folyik Orosházán, Békésen, Gyulán és Gyomén. A ■ sorház-építkezés pedig Gyulán már be is indult, ahol ebben az évben 32, Békéscsabán pedig körülbelül 50— 60 lakás kerül átadásra. — Menny! állami kislakást adtak el a múlt évben és lesz-e még állami kislakáseladás ebben az évben? — 1962-ben a megyében 508 lakást adtunk el, ebből Békéscsabán 134-et. 1963-ban további 300 lakás eladására kerül sor. Itt elsősorban azok vannak előnyben, akik benn laknak a lakásban, s a hosszú lejáratú hitelakció számukra kedvezővé teszi ezeknek a lakásoknak a megvételét. Mindennapi életünk során valamennyien számtalan ellentéttel találkozunk. Az mondjuk például: ennek és ennek az embernek sok a rossz tulajdonsága, de emellett vannak jó oldalai is. Azt mondtuk a múltban: a tőkések kizsákmányolnak bennünket, bérmunkásokat. A tőkés és bérmunkás ellentéte ma is valóságos a kapitalista államokban. Azt mondjuk ma: a szocializmus harcban áll az imperializmussal. Ez az ellentét is valóságos és csak harc útján oldódik fel. Látjuk tehát az ellentéteket és észrevesszük a köztük lévő viszonyt is. Sőt azt is tudjuk, hogy az ellentétek csak harc révén, egyiknek, mégpedig a haladóbb oldalnak, a hanyatló oldal felett aratott győzelme útján oldódnak fel. Ugyanakkor meg Is külömböz- ' etjüik az ellentéteket annak elKonzultáció Az objektív és a szubjektív ellentmondásokról antagonisztikusnak kiált ki, s fiókevesaetten tapsol a létezésének. Nézzük meg hát. melyek a valóban amagonisz ikus ellentkíthetetilen ellentétek, legfeljebb ideiglenesen, szubjektív nézet elszetnek, de a legmagasabb rendűén szervezett anyag, amely egyedül képes gondolkodásra. A gondolat nem más, mint fogalomalkotás a dolgokról, jelenségekről, folyamatokról, tehát a valóságról. S habár Igaz az, hogy a lét határozna meg a tudatot, a gondolkodást, ez nem jelenti, hogy a tudat, a gondolkodás ne birna bizonyos önállósággal. Ebből fakad, hogy a tudat nem mindig tükrözi hűen a térések egy-egy dolog megítélésé- valóságot, nem mindig ismeri fel ben, — ahogy ezt Hruscsov elv- a dolgok igazi lényegét. Más szótárs fejtette ki berlini beszédé- val: igaznak mond olyat, ami nem _____________________________ ben. Ezek a nézeteltérések azon- esik egybe a valósággal. Tehát az m ondások és melyek a nem ban normális viszonyok közölt a vélemény, melyet egyes dolgokcsökkennek, sőt teljesen megszán- ról alkotunk, egyoldalú, szubjekanuigonisziikusak? Az antagonizmus ellenséges, egymással szemben álló társadalmi erők, alapvető érdelcek, célok és tendenciák kibékíthetetlen ellentmondása. Ezek az ellentétek két olyan fél között vannak, akik lenére, hogy valamennyi egyaránt merőben más gazdasági körülmé- létezik. Vannak ugyanis olyan el- nyék között élnek. A tőkés péllentmondások, amelyek az adott körülmények között kibékíthetet- lenek (antagoniszlikusak) egymással és vannak olyanok, amelyek az adott körülmények között is kibékíthetők — (nem an- ‘agonisztikusak). dául a jermelőeszközök tulajdonosa és magától sohase adja fel gyárát, hogy „kibéküljön” a ki- «jgákmányoLjaival, akiknek a munkájából élhet dologtalanul. Nem antagonisztikusok a népen belüli ellentmondások. Vagyis Mindezt azért írtuk le beveze- olyan társadalmi erők, tenden- tőben, mert gyakran hallani pár- ciák közti ellentmondások, ahol on vagy a nemzetközi mozgalmon erősebb az egység, s az érdelcazo- belüli nézetei érésekről, melyeket nosság. A szocialista tábor orszá- a külföldi sajtó és rádió, nyilván, gai között, ahol a termelőeszköz nek, Mao Ce tung, a Kínai Kommunista Párt vezetője fejtette ki ezeket az elveket az Ellentmondásokról című kiváló könyvében, mely nagyszerű hozzájárulás a marxista dialektika elméletéhez. Miért mondjuk „szubjektív” ellen'.éteknek azokat a nézeteltéréseket, amelyek előfordulhatnak akkor is, ha két ember teljesen azonos gazdasági körülmények között él, s mégis egyes kérdésekben vitázik egymással? Jenjüket tekintve miért szubjektivek ezek a nézetei'élések? Amilyen anyagi, gazdasági körülmények közöltél az ember, az szabja meg gondolkodását, világnézetét. Ez az alapja a szocialista hogy zavart keltsen és megbont- a nép tulajdonában van, objektíve országok egységének. Az agy masa a szocialista tábor egységét, nincsenek, nem is lehetnek kibé- ga is anyag, része a nagy termétív jellegű is lehet és akkor az, ha a szubjektív gondolat nem pontos mása, tükröződése a tényleges helyzetnek, nem megfellebbezhetetlenül megfelelője a tudattól függetlenül létező objektív valóságnak. S ha az objektív és szubjektív ilyen módon elválik egymástól, akkor a szubjektum állítása nem valóság, hanem a valóság eltorzítása. Ilyen értelemben szubjektív jellegű lehet az, ha az egyik ember nem ismeri fel helyesen a valóságos helyzetet, hanem azt eltorzítva, saját szubjektív szemlélete értelmezésében igyekszik igaznak kikiáltani. Az ilyen szubjektív nézeteltérések azonban nem gazdasági gyö- kerűe'k, a szocialista országokon belül, tehát minden alap meg van arra, hogy teljesen m°v<^flriienak. Varga Dezső
