Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-20 / 16. szám
Világ proletárjai egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA A- V NíPUJSAC 1963. JANUAR 20.. VASÄRNAP Ara 80 fillér XVin. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM A rajnai várkastély | Köröstáj | Család — otthon | A párizsi metrótól az algíri utcáig | Hideg idő Egymás segítéséért A mérleg serpenyője egyikünkben több, másikunkban kevesebb • jóindulatot, illetve rosszindulatot mutatna, ha ilyen egyszerűen lehetne mérni az emberek egymás közti viszonyát. Nem vagyunk egyformán jóindulatúak, egyikünkben jobban, másikunkban kevésbé él még a múlt társadalmának „taposd, rúgd, harapd a másikat, ha boldogulni akarsz” elve. Igaz, a ma emberében már megközelítően sincs annyi ravaszság, gonoszság, nemtörődömség mások iránt, mint volt abban a társadalomban, melyben az életelve csakis a mások rovásán való boldogulásra épült. De azért még itt-ott ma is hallunk, tapasztalunk csúnyaságokat az emberek egymás közti viszonyában rosszindulatot, közömbösséget. Ezeket kellene mindjobban korbácsolnunk. A szocialista társadalom már régen megszüntette mind a gazdasági, mind a társadalmi, mind az erkölcsi alapját annak, hogy a „másik kárán gazdagodik az okos”. Ma inkább annak az életelvnek van alapja és értelme, hogy a „mások hasznán boldogul az okos”. Mert az, aki a társadalomnak többet tud adni, vagyis jobban, okosabban tud dolgozni, az anyagiakban is és erkölcsiekben is többet kap. Megvetjük és kinevetjük ma már azt az embert, aki az üzemben vagy a termelő- szövetkezetben abból akar élni, hogy másoknak kárt okoz. A mi társadalmunk éppen ennek az ellenkezőjét teremtette meg életetvnek: segítsd a másikat, hogy te is jobban boldogulj! Ha megtanítom munkatársamat arra, amit én jobban tudok, ha ő megtanít engem arra, amit ő ismer jobban, mindketten több értéket tudunk létrehozni, nagyobb hasznot hajtunk az országnak, s ezáltal jobban is élünk. Nálunk intézményesen is gyakorlattá vált egymás segítése. Az üzem dolgozói elmennek a termelőszövetkezetbe, hogy megjavítsák a gépeket; az erősebb termelőszövetkezetek segítőkezet nyújtanak a gyengébbek nek; az üzem dolgozói tapasztalatcserére látogatnak a másik üzembe; tanulócsoportok működnek az iskolákban; színészek tanítanak színjátszó csoportokat; KST-k állnak a munkahelyek dolgozói mögött, — mind, mind azért, hogy segítsük, támogassuk egymást. Mert a mi társadalmunk humanizmusból fakad, hogy az egyén és az egész ország boldogulásának csakis az egymás iránti tisztelet, megbecsülés, se- ^tőkészség lehet az alaoja. Varga Tibor Kegyvennyo'cmilliárd forintot használtak fel beruházásokra és felújításokra A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1962. évi népgazdaságfejlesztési terv teljesítéséről 1962-ben a második ötéves tervidőszak második évében a népgazdaság egésze, a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága — a terveknek megfelelően — jelentősen továbbfejlődött. A nemzeti jövedelem — annzk ellenére, hogy a mezőgazdaság terméseredményeit az időjárás 1962-ben is kedvezőtlenül befolyásolta — az előzetes számítások szerint körülbelül 5 százalékkal növekedett. Az ipari termelés, a termelékenység, a kül- és a belkereskedelmi forgalom a tervnek megfelelő zn alakult. Az eredmények elérését nagyban előmozdította az MSZMP nyolcadik kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaverseny. Ipar A szocialista ipar termelése az elmúlt évben — mintegy 9 százalékkal volt több, mint 1961-ben, Dzzel kismértékben meghaladta az 1962. évi népgazdasági tervben előírt színvonalat és több mint 2 százalékkal múlta felül a második ötéves terv 1962. évi előirányzatát. 1962-ben az ipar fő ágazatai közül a bányászat 4 százalékkal, s nehézipar (bányászat nélkül számítva) 10 százalékkal, a könnyűipar 3 százalékkal, az élelmiszeripar 8 százalékkal növelte termelését Az ipar egészén belül továbbra is a gépipar és a vegyipar termelése nőtt a leggyorsabban: 1962- ben a gépipar 11 százalékkal, a vegyipar 16 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A gépiparon belül — az ötéves tervben kitűzött céloknak megfelelően — legnagyobb mértékben a szerszámgépgyártás, a híradás- technika és a műszeripar fejlődött. 1962-ben 35 százalékkal több gyógyszert és 18 százalékkal több műtrágyát gyártottak, mint 1961- ben. Nagymértékben fokozódott a műanyagok gyártása is, a hazai termelés azonban a szükségleteknek még csak kis részét elégítette ki. Az élelmiszeripaiban az év folyamán különösen a húsipar (11 százalékkal), a baromfifeldolgozóipar (10 százalékkal) és a konzervtermelése ipar (12 százalékkal) nőtt Az 1962. év végén és 1963 elején "okozódé szénfelhasználással a széntermelés és a szénbehozatal nem tartott lépést, ezért ez év elején a szénkészletek csökkentekés helyenként időleges szénellátási nehézségek léptek fel. 1962-ben a — tervnek megfelelően — 5,7 százalékkal nőtt az állami iparban az egy munkás éb alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés. A munkások és alkalmazottak száma az állami iparban egy év alatt 3,3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán a termelés növekedésének 63 százaléka adódott a termelékenység növekedéséből. 1962-ben csökkent a termelési költségek szintje is, a csökkenés mértéke azonban — az előzetes számítások szerint — kisebb volt a tervezettnél. Mezőgazdaság — felvásárlás A mezőgazdaság 1962. évi eredményeit a késői ki tavaszodás> a májusi fagy, a nyári aszály és az 1961. évi igen gyenge takarmánytermés kedvezőtlenül befolyásolta. A mezőgazdaság 1962. évi bruttó termelése ezért nem érte el a tervezett szintet, de némileg meghaladta az 1961. évit. A mezőgazdaság bruttó termelésén belül Csaknem kétszeresére növekedtek az öntözött területek egy esztendő alatt megyénkben A felszabadulás előtt hazánkban számottevő mértékben csupán a bolgárkertészetekben és egyes uradalmakban folytattak öntözéses gazdálkodást, az utóbbiakban is inkább csak rizstelepeken. Az egyéni gazdálkodás erősen akadályozta a gépesítést és nagyüzemi méreteket igénylő, modem öntözéses művelés kifejlődését. A fel- szabadulás után is csak az utóbbi esztendőkben, a termelőszövetkezeti gazdálkodás teljes eluralkodásával vett nagyobb lendületet az öntözéses növénytermesztés. Mind több és több szövetkezetben ismerik fel nagy hasznosságát Például megyénkben az 1961. évi 28 ezer katasztrális hold helyett 1962-ben már mintegy 43 ezer holdat öntöztek, s az ütem az idén nyilvánvalóan fokozódik. A járások közül a szarvasi, a gyomai és a békési járás halad elől. Érthető módon mind nagyobb az öntözési szakemberek iránti „kereslet”. Emiatt a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban párhuzamos évfolyamokat szerveztek, s ily módon a hallgatók számát megkétszerezhették. Január elsejével levelező tagozat is nyüt az öntözésben fog1 a’koztatott felnőt- I tek szakképzésére. 1961-hez képest a növénytermelés eredményei viszonylag kedvezőbben alakultak, mint az állat- tenyésztésé. A növénytermelésen belül őszi búzából a termésátlag egy kát. holdra számítva 10,3 q (egy hektárra számítva 17,9) volt, alacsonyabb, mint a kimagasló 1961.évi de magasabb, mint az azt megelőző évek bármelyikében. Az állami gazdaságok termésátlaga őszi búzából egy kát. holdra számítva 13,7 q (egy hektárra számítva 23.9 q) volt. Az ország őszi búza vetés- területének 43 százalékán nagy hozamú bűzaf aj iákat termeltek A kukorica, burgonya, cukorrépa terméshozama 1962-ben magasabb volt, mint a kedvezőtlen termésű 1931-ben. Zöldségfélékből is több termett, mint 1961-ben. A szőlő- és a gyümölcstermés — a fagykárok folytán — lényegesen ked(Folytatás a 2. oldó Ion.) )00000000000000000000ré0900000000000000000000000 A mezők óvá csházi baromfikeltető-állomáson Cj nagy feladatok \ megoldására készül a magyar békemozgalom A magyar békemozgalom új, nagy feladatok megoldására készül 1963-ban. Az elmúlt években már jól bevált módszerekkel, eszközökkel, a csoportos beszélgetésekkel, rétegtalálkozókkal s aktivisták tízezreinek közreműködésével segít abban, hogy népünk továbbra is jól eligazodjék a nemzetközi élet eseményeiben, a béke megőrzéséért folytatott küzdelem kérdéseiben. A sokrétűnek Ígérkező tevékenységgel egyidejűleg tovább folytatják az eddig végzett munka eredményeinek lemérését A közelmúltban Borsod, Csongrád és Veszprém megyében tanulmányozták a békemozgalom helyzetét, ami kétszeresen is hasznosnak bizonyult. Közkinccsé tették a jónak ígérkező új kezdeményezéseket, módszereket és meggyorsították a hiányosságok felszámolását. Az Országos Béketanács vezetői elhatározták, hogy ebben az évben egy újabb megyében gyűjtenek tapasztalatokat. s számba veszik ott is a falusi és a városi lakosság körében végzett békemunka eredményeit, hibáit, sajátosságait. Kerekes Istvánné gépkezelő párásítja a gépek levegőjét kelés idején (Képes riport a 3. oldalon.) Fotó: KoczisZky Lászk»
