Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-15 / 293. szám

1962. december 15 2 Szombat Hruscsov és Gromiko beszéde a nemzetközi érdeklődés homlokterében Bukarestben megkezdte munkását a KGST 17. ülésszaka Bukarest Péntekem délelőtt Bukarestben megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 17. ülésszaka. Az ülésszakon részt vesznek a KGST-hez tartozó országok kül­döttséged a következők vezetésé­vel: Sztanko T odor ov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Bolgár Nép­köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese (Bolgár NK), Ota­kar Simunek, a Csehszlovák Kom­munista Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányának elnökhelyettese (Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság), Bruno heuschner, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságá­nak tagja, az NDK Minisztertaná­csának elnökhelyettese (Német Demokratikus Köztársaság), Dem­­csigijn Molomzsanc, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Mongol Nép­­köztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese (Mongol Nép­­köztársaság), Piotr Jaroszewicz, a LEMP Központi Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyet­tese (lengyel Népköztársaság), Alexandra Birladeanu, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Román Népköztár­saság Minisztertanácsának elnök­­helyettese (Román Népköztársa­ság), Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Ma­gyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese (Magyar Népköztársaság), Mihail Leszecs­­ko, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettese (Szovjetunió). Az ülésszak munkájában részt vesz: M. N. Fagyejev, a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak főtitkára. • A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 17. ülésszaka után, hétfőn délelőtt megkezdi munká­ját a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának 3. ülésszaka, majd5 pedig a KGST Tervbizottságának 3. ülés­szakára is sor kerül. (MTI) neves professzorok, hogy kikér­jék a tanácsát, a véleményét. Urai... Krebs az emlékei között keresgélt, s nagy üggyei-bajjal mondta ki a nyélvtörő szót: Zla­toust. Gyors beszédéből Knis annyit hámozott ki, hogy a rak­táros hallott már valamit az Urairól, s igen kiválónak tartja a zlatouszti acélt. Krebsnek dol­ga akadt egyszer vele, s úgy vé­li, hogy ez az acélfajta semmi­vel sem rosszabb a híres solim­­geninél. A műhelymester este jelen­tést tett Knisről a mérnöknek, az pedig a gyár igazgatójának. Khümetz megelégedett volt. Gondoljuk csak meg: már az el­ső napon ilyen tehetségre buk­kantak. Folytatni kell a többi ügyes kezű munkás felkutatását is az Auschwitzból hozott fog­lyok között. Nem kétséges, hogy akadnak még ilyenek Most lát­szik csak, hogy nem hiába uta­zott ő Auschwitzba! Az igazgató másnap reggel fel­kereste az esztergaműhelyt, s személyesen győződött meg róla, hogy az orosz esztergályos való­ban nagyszerűen dolgozik. Hogy serkentse a többieket is, Khü­metz kijelentette: Knisnek ezen­túl másfél adag ételt adnak, s húsz márka ajándékot kap. A lágerőrség parancsnokhe­lyettese pedig azt mondta erre, hogy az igyekvő és munkaszere-Washington Hruscsov szovjet miniszterel­nök, a Legfelsőbb Tanács ülésén mondott beszéde központi helyet foglal ed a washingtoni sajtóban. Valamennyi lap egyetért abban, hogy Hruscsov beszédének hangja nyugodt, magabiztos és tárgyila­gos volt. Az Evening Star című lap első oldalát teljes egészében átfogja a következő cím: „A Szovjetunió tárgyalásokat alkar folytatni Ber­linről”. A Daily News nagy figyelmet szentel Gromiko szovjet külügymi. niszter beszédéneik. A lap a kö­vetkező címmel látja el a beszéd ismertetését: „A kubai válság ren­dezése az értelem diadala az őrült, ség felett”. London Lankadatlan figyelemmel követi a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésének munkáját az angol sajtó is. Az Evening Standard, Gromiko beszédéből különösen azoikat a ré­szeket emeli ki, ameilyekben a szovjet külügyminiszter hangoz­tatta, hogy a szovjet kormány kész tárgyalásokat folytatni a né­met kérdés rendezése céljából. A lap felhívja a figyelmet Gro­­mikonak arra a kijelentésére is, hogy a Szovjetunió aláírja a béke. szerződést az NDK-val, ha a nyu­gati hatalmak nem hajlandók megállapodásra jutni ebben a kér. désben. Belgrad Jugoszláviában nagy érdeklő­déssel fogadták Hruscsov szovjet miniszteidnöknefk azt a kijelen­tését, hogy a jelenlegi időben a Szovjetunió és Jugoszlávia kap­csolatai jók. A sajtó különösen nagy figyel­met szentel Hruscsov ama szavai­Mcrgycrr kulturális delegáció utazott a Szovjetunióba nak, amelyelcben leleplezi az al­bán és más dogmatikusok szaka­­dár szerepét, akik a Szovjetuniót a világháború útja felé akarják ta­szítani. Helsinki Hruscsov írja a Kansan Uut­­siset — határozottan "elutasította a háborút, mint a kommunizmus terjedésének eszközét és aláhúzta a Szovjetunió., békés politikájának jelentőségét. Nyugat-Berlin A nyugat-berliniek a "televíziós készülékek képernyőin láthatták Hruscsovot és a rádió is közvetí­tette a beszédet. A nyugat-berlini lapok szintén központi helyen foglalkoznak a szovjet miniszterelnök beszédével. A Tag és a Spandauer Volksblatt című lap kiemeli a szovjet kor­mányfőnek azt a készségét, hogy a nyugat-berlini kérdést az ENSZ zászlaja alatt rendezzék. A Die Welt nyugat-berlini ki­adásában az első oldalon foglalko­zott Hruscsov beszámolójával. A lap a következő címmel ismerteti a szovjet miniszterelnök beszédét: „Csak az együttélés politikája mentheti meg a békét”. Willy Brandt nyugat-berlini pol­gármester csütörtökön kijelentet­te: „Hruscsov beszéde megmutat­ta, hogy tárgyilagosabb megbeszé­léseket lehet folytatni a berlini kérdés elfogadható, és ideiglenes megoldásáról”. Brandt ugyanak­kor hozzáfűzte, hogy a szovjet mi. niszterelmök beszéde „nem ad okot semmiféle illúzióra.” A Nyugatnémet Keresztényde­mokrata Unió sajtószolgálata a nyugati lapok többségének véle­ményétől eltérőleg azt írja, hogy Hruscsov legutóbbi beszédében „kevés hajlandóságot mutatott ar­ra, hogy kompromisszumos meg­állapodásra jussanak a német és berlini kérdésben ... Arra az ész­szerű szovjet javaslatra utalva, hogy a nyugat-berlini megszálló csapatokat ENSZ-alak ulatokkal váltsák fel, kijelentette: „Ez az út járhatatlan”. (TASZSZ, Reuter, AP). M. — Ott ©Ívelhetik tőled és még el is agyabugyáthatnak miatta. Knis nem egyezett bele. Ke­verve az ukrán és a német sza­vakat, gesztikulációval és arc­­mimikával magyarázta meg, hogy oda kell adnia az ételt a bajtársainak. 0 maga már evett egy keveset, a műhelyben meg­kínálták. De a többi fogoly társ... azoknak nagyobb szükségük van rá, éheznek. Krebs bólintott, s elfordult. Gyorsan az ablakhoz kellett mennie, hogy kinézzen az ud­varra... Amikor kiválasztatták a meg­felelő szerszámokat, leültek egy cigarettára. A munkások, akik Knissel együtt jöttek, kérdezget­ni kezdték a foglyot. A beszélge­tésbe Krebs is bekapcsolódott. Knis készséggel, szívesen vá­laszolt a kérdésekre. Az egész családja esztergályos: a nagyap­ja, az apja, két bátyja, s ő maga is. Örül, hogy tetszik a munká­ja a német kollégáknak. De ő aligha szolgált rá erre az elis­merésre. Látnák csak az apjáj.!... Nem sokkal a háború előtt az egész család az Uraiba költözött Ukrajnából. Híres esztergályos volt az apja egész Ukrajnában, s az új helyén sem dolgozott rosszabbul. Hamar isment lett ott is. Csak egyszerű munkás, de még Moszkvából is jártak nála A magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködés jövő évi munkatervének megtárgyalá­sára és aláírására — Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának veztésével — pénteken reggel kul­­ruláslis küldöttség utazott Moszk­vába. Ugyancsak a péntek reggeli moszkvai gyorssal utazott el ha­zánkból a szovjet zenei delegáció, amelynek tagjai — zeneszerzők, zenetudósok — két hétig tanulmá­nyozták a magyar zened életet. (MTI) 1962. december 15., szombat. Bolyai János — 160 évvel ezelőtt, 1802. de­■ cember 15-én született BÓLYA1 JÁNOS matematikus. Atyja, Bo­lyai Farkas Tenbamen című mun­kájához írt függelékben (Appen­dix) lefektette az euklideszi geo­metriától független abszolút geo­metria rendszerét. E művét a vi­lág minden művelt népe nyelvére lefordították, s íróját a világ leg­nagyobb matematikusai közé so­rolják. * — 390 évvel ezelőtt, 1572-ben e napon halt meg MÉLIUSZ (JUHÁSZ) PÉTER író, aki Herbárium címmel az első magyar botanikai és gazdasági művet írta. — 1948. december 15-én szabadította fel a kínai néphad­sereg az ország fővárosait, Pekin get. Kongó Leopoldville: A köztársaság parlamentjének épülete előtt nagy tüntetést rendezett a város lakossága Követelték: vessenek véget a reakciós elemek antidemokratikus és alkotmányellenes cselszövései­nek, bocsássák szabadon Gizengát és más bebörtönzött hazafiakat. A előtt emelt vasrács előtt. A fogoly előbb az ételre né­zett, aztán kérdő tekintettel a raktárosra. — Vedd el — biztatta Krebs, s félrenézett. — Vedd el, jól jö­het ez neked... Knis bólintott, s gyors mozdu­latokkal a ruhája alá rejtetté az ételt. Krebs megfogta a fogoly vál­lát, s a fejét rázta, hogy valami nincs rendben. — Itt edd meg — mondta ne­„Bizonyosan rettenetesen éhes lehet” — gondolta magában Krebs, majd odament az asztal­hoz, s amikor visszajött, egy da­rab kenyeret, egy tojást meg né­hány szem krumplit tett Knis elé.

Next

/
Thumbnails
Contents