Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-15 / 293. szám

Nrascsov és Gromiko beszéde a nemzetközi érdeklődés homlokterében | Pedagógusok írják | 104 éves korában meghalt Mitykó András Önjelöltek Kedden futotta be a világot a hír, hogy Argentínában újabb ka­tonai lázadás tört ki. Ebben az évben ez a harmadik puccs-kísér­­let, mellyel a vetélkedő táborno­kok önmagukat akarják az ország élére állítani. Tavasszal a kom­munisták által is támogatott, de­mokratikus árnyalatú peronisták választási győzelmét semmisítette meg egy katonai klikk, mely a nyílt diktatúrát akarta bevezet­ni Argentínában. Ezt a szélső­­jobboldali főtiszti csoportot „go­rillákénak nevezik, s vezetőjük Mendenez tábornok. Szeptember­ben viszont azok kerekedtek fe­lül, akik azt mondják: nem szük­séges a nyílt katonai diktatúra a tömegmozgalmak elfojtásához, elegendő, ha „hátulról” irányítja a kormányt a hadsereg. Ennek az „enyhébb” megoldásokra törekvő klikknek a vezetője Ongania tá­bornok, aki csoportját legalisták­­nak, „kékeiknek” nevezi. Mi váltotta ki a mostani fegy­veres összetűzést a két hatalom­ra törő csoport között? Az, hogy a szeptemberi harcok idején a lé­gierők főparancsnoka Alsinó. tá­bornok sokáig vácidéit, kinek a pártjára álljon és ez majdnem kudarcba fullasztotta a kékek győzelmét. Miután ■ szeptember óta szilárdnak vélték hatalmukat Onganiáék, elérkezettnek látták az időt Alsina eltávolítására, s a többi, annak idején gorilla befo­lyás alatt álló főtisztek menesz­tésére. Erre hördültek fel Men­denez tábomokék és összeeskü­vést szőttek a kormány ellen. Miután azonban az összeesküvést leleplezték és Mendenezt elizolál­ták, (négy ezredessel együtt el­szállították egy szanatóriumba) a gorillák elvesztették türelmü­ket és kirobbantották a fegyveres harcot. A fegyverek tehát robognak a két katontai klikk között a hata­lomért. Sőt, a legújabb jelentés szerint egy harmadik is beleszólt a küzdelembe, bizonyos Aniel ka­pitány, aki szintén fellázadt a kormány ellen és önmagát a lé­gierők főparancsnokává kiálltotta ki. Pillanatnyilag tehát három ember mondja magát a légierők vezetőjének: egy, akit a kormány jelölt, kettő, akit a gorillák tar­tanak annak és Aniel, ciki szintén inspirálva érzi magát erre a tiszt­ségre. Komikusán hat mindez a szá­munkra, mert a jelentések nem szólnak arról, hogy a háttérből a nagytőke boszorkány-konyhájá­ban régi dél-amerikai recept sze­rint készülnek ezek a csel­szövések. Az amerikai és ar­gentin X monopóliumok, hogy hasznukat továbbra is bizto­sítsák, a dolgozók vállára helye­zik a gazdasági romlás minden terhét. Az igazi hadsereg, az ar­gentin dolgozók megfélemlítését szolgálják mindig a vetélkedő fő­tisztek fegyveres összecsapásai. Ez a hadsereg azonban előbb-utóbb, végül is megelégeli az állandó rej­tegetésben élést és rákényszeríti a kormányt, hogy a valóságos prob­lémák megoldására irányítsa az «nejé*. V. Á szavazópolgárok 70 százalékát mar összeírtak A választásokig csaknem négy és fél ezer jelölőgyűlést tartanak a megyében — Ütemszerűen folynak a választási előkészületek December 8-án rendeletet tett közzé az Elnöki Tanács, amelyben 1963. február 21-ne tűzte ki az or­szággyűlési választások és a ta­nácstagok általános választásának napját. A rendelet intézkedik a szavazásra jogosult állampolgárok összeírásáról, valamint a választá­si szervek megalakításáról külön­böző szántén. Megyénkben a rendelet megje­lenése után megkezdték a válasz­tások előkészítésének munkáját a tanács vb-k által kijelölt összeíró­biztosok. A jelentések szerint eddig a szavazásra jogosultak mintegy 70 százalékát írták össze. “ Ugyanakkor a népfront bizottsá­gokon belül folyik a különböző választási szervek megalakítása. A népfront bizottságok megyénkben csaknem négy és fél ezer jelölőgyűlést szervezr nek, melyeken a választópolgárok köz­vetlenül beszélgetnek majd a je­lölt tanácstagokkal. A jelölőgyű­lések kiváló lehetőségei lesznek annak, hogy a választók a demok­ratizmus szellemében számonkér­­jék tanácstagjaiktól: mit tettek községük, járásuk, városuk fej-Téien is építik az orosházi üreggyárat Orosházán több mint 452 millió forint beruházási költségből — melyből 208 millió forint értékű gépi berendezés lesz —, épül ha­zánk legmodernebb üveggyára. Ebben az évben 80 millió forint értékű építkezést írt elő a terv, s a külső építkezést úgy végezték, hogy a hidegben fedél alatt foly­tassák a belső szerelési és épület­­gépészeti munkákat. A már tető alá hozott épületekben: a transz­formátorházban, a központi — valamint az üveganyag keverő épületben, továbbá a kívülről el­készült víztoronyban a télen vég­zik el a belső munkákat, egy hu­tában pedig kemencét építenek. Kívül elkészült a hűtőtorony és három nagy, egyenként hatvan méter magas kémény is. Befejező­dik rövidesen a fedett üvegtároló és a földgázfogadó állomás építé­­úgyhogy ezekben is dolgoz­hatnak majd a télen. Jelenleg még a külső munkákat is folytat­ják, az előregyártott elemeket he­lyezik be és szerelik össze, dol­goznak 9 kemencekőműveseik. Meggyorsították a gépek gyártá­sát a gyártó vállalatoknál és a külföldi gépi berendezések szállí­tását is. Az NDK-ból megérkezett kétmillió forint értékű, öt nagy­teljesítményű nyersanyagkeverő gép, melyek az üveggyártás alap­anyagát keverik össze, mielőtt az olvasztókemencékbe kerülnének. Az idén átlagosan hatszázan, jö­vőre ezren dolgoznak az építkezé­sen. A terv szerint az új év ok­tóberében egy fehérhuta-üzem­­ben megkezdik a próbagyártást, s az egész üzem az 1964. év végére épül fel teljesen. Az új gyárban — melybén 1200-nál több dolgozó, köztük 440 szakmunkás nyer al­kalmazást —, 1 400 000 négyzetmé­ternyi öntött üveget, 67 000 tonna fehér öblös — és 20 000 tonna zöldüveget készítenek majd éven­ként lesztésében? EU juttatták-e. a la­kosság javaslatait, észrevételeit a tanácsülésekre, s hogyan vették ki részüket a társadalmi munka szer­vezéséből, s mind abból a feladat­ból, amelynek vitelére a legutóbbi választásokon előlegezett bizalmat kaptak a választóktól. A jelölő­­gyűléseken ismertetik majd a je­löltek községük fejlesztésének to­vábbi teendőit is, és javaslatokat kémek ehhez. A legutóbbi tanácsválasztáso­kon 1900 hasznos jívaslat . hangzott a jelölőgyűléseken, melyeket aztán bedolgoztak a községfejlesztcsi tervekbe. A jelölőgyűlések — ahogy ezt az előzetes beszélgetések jelzik, me­lyeket a népfront bizottságok szer­veznek a tanácstagok és a lakos­ság között —, arra lesznek hivat­va, hogy eldöntsék: érdemes-e a tégi tanácstag további jelölésre vagy helyette mást küldjenek a tanácsba a körzet szavazópolgárai. Aláírták a magyar—lengyel egészségügyi együttműködés jövő évi munkatervét Dr. Jerzy Stachelski lengyel közegészségügyi miniszter vezeté­sével hazánkban tartózkodó len­gyel orvosi delegáció több buda­pesti egészségügyi intézmény meg. látogatása után Szolnokon, Karca, gon és Debrecenben tekintette meg egészségügyi intézménye­ket. Péntek délelőtt Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta dr. Jerzy Stachélskit, a Lengyel Népköztársaság közegész, ségügyi miniszterét és dr. Dole­­schall Frigyes egészségügyi mi­nisztert, majd aláírták a két or­szág egészségügyi együttműködé­sének 1963. évi munkatervét. Dél­ben Henryk Grochulski lengyel nagykövet ebéden fogadta a dele­gáció tagjait, a magyar egészség­­ügyi misztert és munkatársait. Az ebéden jelen volt Rózsa Irén, a külügyminisztérium főosztályve­zetője. (MTI) Rekord betétállomány a tótkomlósi takarékszövetkezetben A megyében elsőnek alakult tótkomlósi takarékszövetkezet 1957-ben mindössze 200 taggal és 30 ezer forint részjegyalappal ren­delkezett. Azóta a tagok száma '08-ra, a részjegyalap oedig 83 100 forintra növekedett Tavaly re­kordnak számított az egymillió 908 ezer forint betét. Most ebben az évben még nagyobb, vagyis há­rommillió 40 ezer forint is volt a betétállomány a takarékszövetke­zetben. A betétesek közül most a téli napokban többen vesznek ki pénzt hízott sertésre vagy teli ru­házati cikkekre, de akad köztük számos olyan, mint ifjú Szlávik András, aki december 13-án csak­nem 1500 forintot fizetett be ed­digi több ezer forint betétjéhez. Főnyeremény: karóra ÉVFORDULÓ Már hagyomány, hogy megyénk­ben évenként egy-egy alkalommal az Állami Biztosító az általános is­kolák tanuló-balesetbiztosítási köt­vényeire különböző nyeremény­­tárgyakat sorsol ki. A sorsolást az idén december 15-én, délután 2 órakor tartják Szeghalmon, a já­rási művelődési otthon nagyter­mében. Ezen a szerencsés nyerte­sek könyvet, babát, töltőtollat, tár. sasjátékot és egyéb tárgyat kap­nak. A főnyeremény egy karóra, a második díj egy DIA-veWtő. «I KÉPES TUDÓSÍTÁS A 4. OLDALON) Fotó: Kocziszky László iMDtKMMHMMtMtlllHIMMNMmHinillUltllHIHItttlltHMMMMMItNHHIim«

Next

/
Thumbnails
Contents