Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-13 / 291. szám
1962. december 13. 5 Csütörtök Szarvas kulturális helyzete Járási tanácsülésen is megvitatták a községben folyó népművelési munkát Szarvas község tanácsénak végrehajtó bizottsága, és a járási tanács vb dec. 7-én tartott ülésén — többek közt — a kulturális munkáról is beszámolt, a járási tanács ez év június 1-én hozott határoza. tatnak végrehajtása tükrében. A beszámolóból kiderült, hogy a i VII. és a VIII. kongresszus ama irányelvei, hogy a gazdasági termelőmunkának a kulturális nevelőmunka hatalmas segítője, emelője, mind erőteljesebben érvénye, sülnék Szarvason is elvi és gyakorlati értelemben egyaránt. Jóleső volt hallani például, hogy a járási művelődési osztály milyen egybehangoltan működik közre a TIT-tel, a művelődési házzal és nem utolsósorban a KISZ-szel, a helyi népművelési munka előbbrevitele érdekében. Ugyanakkor a járási és a helyi pártszervezet egyaránt sajátjának érzi a község művelődés ügyét. »Másik jelentős tény az, hogy a József Attila művelődési ház feladatainak ellátása közben nem reked meg holmi szűkköri praktieizmusbari. Szarvas, mint járási székhely, egyébként is rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, melyek kulturális tekintetben központi jellegének kidomborítását, iránymutató szerepét teszik szükségessé. Öt általános, két közép-, egy ipari tanuló és két felsőfokú iskolája van. Itt működik, ezenken ki. vül, a már Európa-szerte, sőt azon túl is ismert öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet, mély a mezőgazdasági kutatások és szakismeretek egyik góca, gyűjtőhelye és kisugárzója. Az állami gazdasági rózsása, kákái, örménykúti és rátái üzemegységében állattenyésztési és növénytermesztési tanfolyamok vannak. Tanulnak az üzemekben, a ktsz-ekben. Ismeretterjesztő előadásokra, könyvtárba, klubba, kiállításokra, ankétolcra, irodalmi estekre, művészeti csoportokra, szakkörökbe, moziba, nyelvoktatásra jár a fiatal és felnőtt lakosság biznyos hányada. Nagyjából tehát akként fest Szarvas kulturális élete, hogy így vagy úgy, de haladnak a dolgok. Azonban éppen magán a tanácsi beszámolón lyos fräs szempontjából tekintve, bizony eléggé szabálytalanul. A szakszervezet? Még egyszer sem küldte üdülni, mert ő nem ment. Van egy kislányuk, Éviké. Hármasban a családdal kellene egybehangolni a dolgot és ez nem könnyű. Selejtmentesen dolgozik a csomagoló brigád. Eddig még sem belföldi, sem export-kifogás nem volt ellenük. Most éppen pulykákat csomagolnak. Legidősebb a Pista bácsi, legfiatalabb a 20 éves Barta Éva, a kiszes. Kik tanulnak a tíz közül? Hát — Darula és Kaluzsa közgazdasági technikumba jár... Ja, hogy ő? Sok a túlóra, otthon meg várja a házi munka. Társadalmi munkát is vállaltak. Az bizonyos,. ismeri el, hogyha tovább tanulna, munkája, szorgalma alapján magasabb fizetés, felelősebb beosztás várná. De csupán a rutin, mégha 9 éves is, egymagában .még nem minden. Nyolcán voltak testvérek. A szülők azt tartották, hogy mielőbb keressen, annál jobb a családnak... Belátja, nem volt helyes. Évikét bezzeg tanítani fogják! Igaz, hogy az ő helyzete édesanyja gyermekkorához mérten — ragyogó! Hogy Tollasné ma mást sem csinál, csak dolgozik és dolgozik? Hát ezt ő sem állítja. Saeret rádiózni. Újságot is olvas, tárták fel mindenfelől nyíltan, őszintén, hogy a hiányosságokban — sajnos — még nincs hiány. Itt van például a művelődés elevenjébe vágó tsz-akadémiák, ezüstka. lászos tanfolyamok, s a többi idevágó szakképzés ügye. A járási és a községi tanács részéről való aktív beavatkozás és változtatni akarás egészséges megnyilatkozása volt már az is, ahogyan a problémát mind a beszámolóban, mind a hozzászólásokban felvetették. A szarvasi termelőszövetkezetek tagsága minden esetben több száz fő és mégis 10—20, legjobb esetben 30 dolgozó látogatja a mezőgazdasági szaktanfolyamokat. Az ezüstkalászosnak még csak most kezdődött meg az első évfolyama. Az eddigiekhez mérten már ez is eredmény errefelé. A Vörös Csillag Tsz-ben azonban még jelenleg is egyenesen hajmeresztő e tekintetben a helyzet. Sem kérés, sem könyörgés nem használ és éppen azok, akiknek a tagság előtt — a vezetőséggel együtt — jó példával kellene előljámiuk a szocialista mezőgazdálkodás tudománya alapjainak az elsajátításában, a brigád. és a munkacsapatvezetők még munkaegység-jóváírással sem voltak hajlandók „vállalni” a továbbképzésre járást, sőt annak adtak hangot, hogy inkább lemondanak a brigadérosságról, mintsem szakismeretekre tegyenek szert. A december 7-i szarvasi járási tanácsülés egyik pozitívuma volt, hogy mindezt meglátták és így látták meg, az azon részt vevő elvtársak. Ha ilyen határozottan is törekednek arra ,hogy a mezőgaz. dasági szakképzés kátyúba jutott szekerét Szarvason biztos talajra segítsék — amit el is határoztak —, akkor e tekintetben még minden idejében helyrehozható. Szarvas köveélndő példává emelkedhet a járás többi községeinek a szemében. Huszár Rezső fil/HlM Bolondos halászfalu A Német Demokratikus Köztársaság filmművészei készítették ezt a filmet. A film története Aldorpban, egy tengerparti halászfaluban játszódik, és sok szórakozást, vidám perceket nyújt a nézőknek. Orosházán, a Béke mozi mutatja be december 14—17-ig. Nincs rá paragrafus fiz emberség,! mint ilyen tóma’ . nem szerepel emberiesség | küiön tárgyként iskoláinkban és a felsőoktatás egyik intézményében sem. Erre az élet nagy iskolája tanítja az embereket Az emberek jó részét Képzőművészeti kiállítás Szarvason Mint már lapunkban közöltük, Szarvason kiállítást rendeztek a helyi képzőművészek alkotásaiból. Képünkön Kiszely György festőművész, képeiről nyilatkozik a kiállítás látogatóinak. a megyei lapot. Moziba jár a családdal ... és a másik családdal, ezzel a tízessel. Gyakran összekapcsolják a kettőt. Minden brigádtag hozza az övéit is és akkor látják csak igazán, milyen kiterjedt rokonságban élnek az üzemiek. Legutóbb együtt mulattak a Halászban. És megint csak a brigád, a brigádmunka, ami izgatja, amiről beszélni szeret. A vállalat öt brigádja között ők haladnak az élen. Másfél hónapja pénzjutalmat és ingyen mozibérletet kapott mindegyikük. — Ki a legjobb a kis csapatban? — szögeztem neki a kérdést. Váratlanul éri, egészen zavarba jön és kislányos pirulással válaszolja: — Azt mondják én ... mármint én volnék a ... de, hát ugye magamat azért mégsem..; A gyorsabb csomagolás miatt. Csak emiatt... — mondja szabadkozva szinte. Nekem az a véleményem, hogy egy élenjáró csomagoló brigádban az ilyesmi nem is olyan „csak” dolog. © Hirtelen mellénk lép Mórocz Pista „bácsi”, s újságolja, hogy van brigádnaplójuk. Egy kis szekrénykéből veszi elő, féltett kincsként. Végiglapozom. Benne az egész brigád története, a „születésétől” a példamutató eredményekig, a jelen pillanatig. Egy helyen azt olvasom, hogy jártak náluk a szegedi tanárképző főiskolára járó diákok a nyáron. Két hétig együtt dolgoztak, s olyan jóba lettek, hogy azóta rendszeresen leveleznek egymással. A napló végén a vállalat igazgatójának, Duray Lászlónak a beírása: „A naplót végigolvastam. Tetszik. Visszatükrözi a brigád életét... Elvtársak, a munka dandárja előtt állunk. Mindenkit kérek, becsülettel állja meg helyét. Jó munkát és hozzá erőt, egészséget kívánok.” H^gy Tollas Jánosné, 16 esztendős korától miért tartott ki ezen a helyen, miért vált legjobb dolgozójává a brigádnak és miért szeret annyira a munkatársai közt lenni, annak sok-sok szép és jó oka van. Egyik talán az, hogy az igazgató „kér” és „erőt, egészséget kíván”. A másik... A másik? Azt mondja Tollasné: © — Ha egyikünk nem jön be, már idegesek vagyunk, hogy nem történt e komolyabb baja és munka után már rohanunk, meglátogatjuk ... Hát igen, ez is egyik ok és talán a — legn'agysztrűbb! Huszár Rezső át- meg áthatja a felelősségérzet, végzett munkájukon ott a hivatástudat bélyegzője, de még sokan nem hordják magukon a köz magasztos megbecsülését. Egyes hivatalokban még mindig gyakran előfordul, hogy a küldetés tulajdonképpeni célját, feladatát, egyszerűen a bürokrácia útvesztőjébe taszítják, s a társadalom nagy céljainak áldozatos szolgálását a múltra emlékeztető, úgynevezett hivatali közszellemmel cserélik fel. Az ilyen hivatalokban azután az élettől teljesen elszakadt légkör tesped. Már sokszor és többféle fórumon elhangzott társadalmi céljaink között az a jelszóvá vált mondat, hogy mindent az emberért, a társadalom előrehaladásáért, az emberek békéjéért és boldogságáért. Szép szavak. Mennyi emberség, megértés, segíteni akarás sugárzik mindegyikből. Gondolatok ezrei ébrednek újra és újra, más formában, alacsonyabb és magasabb szinten, emberségről hallva, tapasztalva. I Hát igen. I ami!ko,r ©§y város ISzép do opj vafy e5 megye vt I ” zetojét, vagy az általa vezetett hivatal valamelyik és valamennyi beosztottját körülfogja az emberek ereje, azok bizalma. Micsoda szoros kötelékek ezek! A vezető és a vezetettek bizalomra, becsületre épült kapcsolata a mai értelemben vett emberi rang. Ennek megszerzése nem kis dolog. Jó hallani arról, hogy megyénk politikai és társadalmi életének vezetői és hivatalnokai nem zárkóznak el sem délelőtt, sem délután a gonddal, a bajjal küszködök útbaigazításától. A párt megyei bizottságának, de a megyei tanács munkáján is érződik a párt VII. és VIII. kongreszszusának szelleme, az emberek, a társadalom előrébb haladásának nagy szolgálata. Jóllehet, korábban volt itt is kirívó eset, különösen abban az időben, amikor a gondok megoldását percekhez kötötték, mondván, hogy ehhez vagy ahhoz a problémához az illetékesnek öt perce van. Ma már egyre kevesebb az ilyen ügyrendezés. Ez így helyes, ez így jó. hogy Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács vb-elnökének hivatala már évek óta délután is nyitva áll az őt keresők előtt. Hallottam olyan esetről is, amikor egy titkárnő, az ügyfélfogadás bürokratikus kötöttségére hivatkozva eltanácsolta a panaszost, s ezért pirongatást kapott. Láttam Kovács Pali bácsit, a békéscsabai tanács vb elnökét, n napokban haHoftam, Uhljár Mihályt, az ugyancsak békéscsabai tanács vb-titikárát, amikor az utcán a járókelők kérésére szinte fogadóórát tartott. De tudomásunk van olyan vezetőkről is, akik az ügyfélfogadás bürokratikusán megszabott ideje után megfeledkeznek az emberekről és egy egész más világba temetkeznek. Nem látnak és nem hallanak semmit, mintha forró ólmot öntenének saját fülükbe. Az emberi gondok, problémák megoldásának nagy-nagy szenvedélyét úgy vetik le magukról, mint más ember a kabátot. Az ügyfeleket szegecseknek, csavaroknak tartják, s úgy vannak, ha a társadalom nagy gépezetében egy-két szögecs meg is lazul, a gép azért csak el zakatol. Embertelen nézőpont az ilyen. A békéscsabai tanács városgazdálkodási osztályának ______________ főmérnöki irodáját is jól kitölti az elzárkózás légköre. Itt akkor sem szólnak az emberhez, ha mindjárt keresztül buknak rajta! Valami különleges világ van ott, pedig az emelet másik végén Kovács Pali bácsi, az elnök, Palyik György elnökhelyettes és Uhljár elvtárs hivatali helyiségéből egészen más légkör árad. Sokak panaszkodtak már, ■ a főmérnök és munkatársa szigorú, a decemberi hidegnél is hidegebb elzárkózásából ítélték meg az egész tanácsapparátus munkáját. Messzemenő következtetéseket vontak le a hivatali szellem ott megnyilvánuló túlhajszolásából. Kádár elvtárs mondotta kongresszusi referátumában: Törekedjünk arra, hogy a nép ügyét kicsit mindig jobban szolgáljuk — Jobban, mindig egy kicsit jobban, s egyre mentesebben a hivatalok bürokratikus szellemétől, emberségeset!, hivatalos időben és azon kívül, magáért az emberért. Lényegében nem nagy dolgok ezek, de mégis igen jelentősek az emberek és a mi társadalmunk számára, nélkülözhetetlen, szoros kötelékek a vezetők és a vezetettek között. S az a jó közszellem, amely napjainkban, különösen a kongresszus után terjed, itt van mindenfelé, s egyre jobban érződik már a lehellete. Az emberség és emberiesség nem külön tantárgy az iskolákban és az oktatás felső intézményeiben. Nem írja elő szabály, hogy mi tartozik egyikbe, másikba. Erre a mi életünk tanít. Kimondva vagy kimondatlanul, leírva vagy íratlanul is szabálya, törvénye a mának. Dupsi Károly
