Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-13 / 291. szám
W#2. december 13. 'I 4 V Csütörtök Két év a mérlegen Rét B¥ tdlt 6l azóta, hogy a sakszervezetek Békés megyei macsa megtartotta IV. küldöttizgyűlését. Ez a küldött-közgyűs összegezte a mozgalom száottevő eredményeit, és megszabaz új tennivalókat. Két év elálltával, december 15-én újra szeülnek szakszervezeti vazetők, s a 470 alapszervezet 69 ezer gjának küldöttei, hogy számvest készítsenek az előrelépés mérkéről, munkájuk sikereiről és iktatóiról, új feladataikról. Nem érdektelen dolog visszallantani arra, hogy ez a két év it jelentett a szakszervezeti mozilom megyei fejlődése szempontból, érdemes mérlegre tenni az edményeket és a hiányosságolt Azt már elöljáróban meg kell ondanunk, hogy fokozatosan jailt a bizottságok munkája, a vetés színvonala, gyorsult a dol»zók problémáinak intézése, elinőben van a kampánymunka, s lentős előrehaladás történt a ocialista versenymozgalom kiwi takoztatásában. A választott szervek tervszeibben dolgoznak, határozataik a gfontosabb feladatokra irányulok. A határozatok meghozatalául érvényesül a kollektív szelni, kollektív vezetés. A határoltok végrehajtásakor azonban ez egyetértés már törést szenved, nnek az az oka, hogy a szakszerizeti vezetők, bizalmiak egy rése nem ismerte és ismeri fel kelképpen a tisztségéből fakadó felősséget, passzív magatartást társít, amolyan fogjuk meg és vl/étek”^ alapon. Nem ritkaság az sm, hogy egyesek túlterheltségre ivatkoznak. Ez a tény arra firelmertet, hogy a jövőben állan- 5an bővíteni kell az áktívahálóitot, a fiatalok és a dolgozó nők, itív tagok bevonásával. A szakmaközi bizottságok teákenysége mindinkább megfelel követelményeknek. Megyénkben 1 ilyen bizottság dolgozik a közjgektoen, ezek a bizottságok heresen szervezik a szakmai, polikad nevelőmunkát, bizalmi-akaémiákat szerveznék, részt kémek munkavédelmi helyzet javításáéi, Ismeretterjesztő előadások élvezéséből, gyermeknapok, térid alrrtí ünnepségeik rendezéséből, társadalmi munka szervezéséből. Ha ezek a bizottságok több segítséget kapnának a pártszervezetektől, tanácsoktól, még eredményesebben tudnának dolgozni. Az eltelt két év alatt vontatottan haladt előre a szakszervezeti demokrácia szélesítése. Ez különösen a taggyűlések alkalmával igazolódik be. A taggyűlések továbbra sem tudják betölteni jói szerepüket, nem tudnak a tagság bírálatának, ellenőrzésének fórumává válni. Gyenge a tagság kezdeményező készsége, aktivitása, s emiatt nincsenek gyümölcsöző viták. A sablonosság unalmassá teszi ezeket az összejöveteleket. Ebben a szakszervezeti bizalmiak is ludasak, mert nem készítik fel kellőképpen a tagságot a gyűlésekre. fl szakszervezeti mozgalomnak dicséretes érdeme megyénkben a szocialista munkaverseny istápolása. Míg 1960-ban csak 441 brigád küzdött a szocialista brigád címért és 87 brigád vallhatta magáénak ezt a címet, addig 1962 első felében már 603 brigád tagjai vállalták, hogy elérik a szocialista címet, és 147 brigád tagjai éltek, dolgoztak, tanultak, szocialista brigádokban. E nagyszerű tény elismerése mellett azonban meg kell említenünk a gátló körülményeket is. Ezek közé tartozik a versengés feltételeinek hiányos biztosítása, az eredmények rendszertelen értékelése, nyilvánosságának gyenge biztosítása. A versenyszervező munka másik gyengéje az újítómozgalom. Az igazság az, hogy nem kezelik mindenütt kellő gonddal ezt a mozgalmat, nincs megoldva irányítása, tudátosítása, nyilvántartása. Ez kedvét szegi az újítóknak. ' Érdemes szót ejteni a vállalati egyeztető bizottságok, társadalmi bíróságok, a munkásszállások és. a társadalombiztosítás helyzetéről is. Az egyeztető bizottságok különösen sokat foglalkoznak a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos problémákkal. Sok gondot okoz az, hogy az átszervezés címén felbontott munkaviszonyok esetében a bizottságok nem vizsgálják meg: helytállóake az átszervezési indokok. Ebből többször hátrányt szenvednek a dolgozók. Ugyancsak nehezen igazodnak el a leltári hiányosságok megállapításában is. Néha — indokolatlanul — a dolgozókat marasztalják el, például a kiégett villanyégők árát velük fizettetik meg. A dolgozók áthelyezésénél nem vizsgálják meg, hogy éri-e őket hátrány, kizárólag a vállalati érdekeket nézik! Megyénkben jelenleg 54 társadalmi bíróság működik, több-kevesebb eredménnyel. E bíróságok értékét, jelentőségét nem lehet kétségbe vonni, hiszen a kollektíva nevelő hatása ezeken keresztül jól érvényesül. Hiányosság azonban az, hogy ritkán tárgyalnak ezek a bíróságok, nem azért, mintha nem lenne munkájuk, inkább azért, mert kényelmetlennek tartják összehívását, ez pluszmunkát jelent. A munkásszállások helyzetén is van bőven javítanivaló. A szálláson lakó dolgozók kulturális életének felkarolására, a szállásrendre, a felszerelési tárgyak megbecsülésére gondolunk itt elsősorban. A megye dolgozóinak társadalombiztosítási ellátását már két éve a szakszervezet irányítja és ellenőrzi, egyre eredményesebben. Lelkiismeretesen foglalkoznak az üzemegészségügy javításával, az SZTK-kifizetőhelyek munkájának ellenőrzésével, a dolgozók panaszügyeinek intézésével. A szakszervezet megyebizottsógai célul tűzték ki az üzemi nyugdíj fel vevőhelyek számának növelését, működésük jó irányba való terelését,-s ezzel a nyugdíj megállapítások gyorsítását. A szakszervezeti munka minden területének áttekintése hoszszú írást kívánna. Ezúttal csupán a lényegesebb kérdéseket ragadtuk ki. Lehet, furcsának tűnik hogy a dicséret kevés. De nem arra törekedtünk, hogy tömjénezzűk az elért eredményeket. Inkább a hiányosságokat említettük, s tettük ezt azzal a céllal, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a területekre, ahol még bőven van tennivaló. Ezeknek a hibáknak a kijavításával az eddiginél még tökéletesebb munkát tudnak végezni megyénk szakszervezeti bizottságai az V. küldött-közgyűlés után. Pallag Róbert 1962. december 13., csütörtök. — 165 évvel ezelőtt, 1797. december 13-án született HEINRICH HEINE a legnagyobb német költők egyike. Első kötetével (Dalok könyve) már letért a romantika útjáról és a mindennapi életet mutatta be. írásaival az irodálmatt a művészeteket és a társadalomtudományt egyaránt uralta. Korának német társadalmát és az eltunyült nyárspolgárságot ostorozta, ezért hazájából Franciaországba kellett emigrálnia. Heinét a világirodalom legolvasottabb költőjének tartják. — 80 évvel ezelőtt, 1882-ben e napon halt meg GREGUSS ÁGOST esztétikus, költő és író. Tudományos munkái közül a verstanra, a költészettanra, az esztétikára vonatkozók, valamint a balladákról írt értekezései emelkednek ki. Jelentősek a magyar népdalok németre való fordításai (1946). — 105 évvel ezelőtt, 1857-ben írta le először HERMANN HELMHOLTZ német természettudós, a szemgyógyászatban ma is használatos szemtükör szerkezetét. Heinrich Heine Vasúti és autóbusz menetrendi értekezlet Békéscsabán 1963. május 26-án 0 órakor lép életbe a nyári menetrend. A menetrend elkészítésével kapcsolatban tegnap, szerdán értekezletet rendeztek Békéscsabán, az Irodaházban. Szántay János, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának közlekedési főelőadója nyitotta meg a tanácskozást, majd a MÁV Szegedi Igazgatóságának kiküldötte ismertette a jövő évi menetrendet. Elmondotta például, hogy az új menetrend szerint a Wiener- Walzer nemzetközi gyorsvonat délután 35—40 perccel később érkezik majd Békéscsabára, s így a csatlakozó vonatok ezt nem várják meg. A lehetőségekhez képest figyelembe vették a Békéscsabai Konzervgyár és más csabai üzemek javaslatait. így a vonatok a műszak kezdések előtt mintegy 40 perccel előbb érkeznek majd Békéscsabára, és a műszakok befejezése után 40 perccel indulnak majd az állomásról. Egyedül Orosháza felől okoz gondot a munkások időbeni beszállítása, de erre is keresik a megoldást. Az új menetrend életbelépte után lényegesen javul a közlekedés Sarkad—Gyula és Békéscsaba között. A reggeli órákban Sarkad és Gyula felől négy vonat érkezik, s így a reggeli műszak kezdésre, az iskolai tanítás kezdetére, valamint a hivatalok munkakezdésére érkeznek vonatok, amivel a zsúfoltságot csökkentik. Tervezik, hogy Sarkadtól—Dombóvárig közvetlen járatot szerveznek. A 8. számú AKÖV képviselője elmondotta, hogy az autóbusz menetrendet a különféle javaslatok figyelembe vételével a vasúti menetrend összeállítása után készítik él. A vállalat ebben a hónapban kiküldi a kérdőíveket az üzemeknek, hivataloknak, intézményeknek, hogy javaslataikat február elsejéig megtehessék. Az ifjúsági műnk a versenyek jutalmazására 100 000 forint Az 1961—62-es gazdasági évre iúsági munkaversenyt hirdetett eg a KISZ Békés megyei bittsága és a megyei tanács véghajtó bizottsága. A munkavernyben sok száz fiatal, közöttük bb munkacsapat és brigád kapolódott be, amelyek legtöbbje szocialista cím elnyerését is lul tűzte. A kimagasló termeléeredmények összeírása, mérleilése, a megyei verseny helyett jeinek eldöntése ezekben a tpökban folyik. A növénytermesztők- eredményeit rövidesen kihirdetik, az állattenyésztési munkaversenyek eredményhirdetésére januárban kerül majd sor. A versenyben legjobb helyezést elértek között százezer forint értékű tárgyjutalmat osztanak ki. Televízió, rádió, KISZ iroda-berendezés, magnetofon, lemezjátszó és még sok olyan cikk kerül majd a fiatalokhoz, amelyekkel hasznosan tölthetik el szabad idejüket. Megszűnik a műhelyek zsúfoltsága a Gyulai Bútorgyárban Jövőre befejeződik Gyulán a ■útorgyár bővítése. A hajdani néány műhelyecske helyén ma íár egy modem gyár áll. Két év latt új gépműhely, enyvező, szaászműhely, pácoló, kézi- és tanaűhely, TMK, gépi- és kézifényeő, összeállító-részlegek „nőttek” el. Ezenkívül az üzem szociális étesítményei is igen jelentősek. A meglévő műhelyekhez most egy új gépműhely csatlakozik a Bárdos-érrel párhuzamosan. A tervező mérnökök már készítik a dokumentációt, amelyben csaknem ötmillió forint beruházással befejezik a bútorgyári rekonstrukciót. Az új gépműhely üzembeállításával lényegesen csökken a mostani műhelyek zsúfoltsága. 25 éves vagyok és 9 éve hűtőházi csomagoló — Egy fiatal munkásasszony arcképe — Neve: Tollas Jánosné. Címe: Orosháza, Baromfifeldolgozó Vállalat. Nem ott lakik, de beszélgetésünk során azt mondta, hogy úgy érzi magát a brigádjában, mint a családja körében. Mikor szabadságon volt, alig várta, hogy leteljen, s ő visszatérhessen közéjük. Nem azért mondta, mert jegyeztem, mert újságba kerül, hanem mert így mondaná önmagának is. Lehet-e másként, mikor brigádtársai jóban, rosszban együtt vannak, együtt éreznek vele, ha beteg felkeresik, virágot, ajándékot visznek, ha tanácstalan valamiben, hát testvéri szeretettel dugják össze fejüket, hogy eligazíthassák. És mert olyan a munka, hogy nem sínyli meg az irama, hát aközben is együtt jár a szavuk, együtt rezdül minden gondolatuk. A világ legerősebb, legmeghittebb kapcsolata ez az egymásért élő és áldozatot is vállaló közösség ellenállhatatlan ereje egy munkabrigádnyi cseppben. © Mikor a vállalatvezetőségnél érdeklődtem, hogy ,.kiragadna, tok-e” valakit az üzem dolgozói közül egy kis közvetlen beszélgetésre — azt válaszolták: — tessék, akit csak akar. Mikor találomra eljutottam az Előre brigádig, a negyvenéves, de már ősz hajú Mórocz István, brigádvezető is art mondta: — tessék, akivel beszélni kíván, beszéljen. Hát így, ilyen keresetlenül leltem Tollasné fiatalasszonyra. A munka zajától kissé félrehúzódva, csak igen szűkszavúan kérdezgettem. Utóvégre egy szocialista brigád olyan, mint a finoman egybehangolt kerekek, csavarok összműködése. Az Előre szocialista brigád egyetlen „csavarját” sem nélkülözheti huzamosan. — Férjem az Orosházi Téglagyárban dolgozik. Jelenleg éppen iskolán van. Én 1952 óta vagyok itt. A baromfi-vágásnál voltam egy esztendeig, s onnan kerültem a csomagolóba, ide. Brigádunk tíztagú. Legyen szíves feljegyezni a nevüket: Szalacsi Imréné, Mecséri József, Soós Ferencné, Soós Ferenc, Kaluzsa János, Kiss János, Darula Dezső, Barta Éva — aztán Pista bácsi, sorolja Tollasné. — Pista bácsi? — Hát Mórocz Pista bácsi, a brigádvezetőnk. — Ez csak kilenc. Q — Ja, persze, én is. Kifelejtettem magam — kacag jóízűt az asszonyka. Aztán beszélgetni kezdünk, ahogy jön, egy szabá-
