Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-11 / 289. szám
líftí. december 11. 5 Kjfdd Találjuk m r az Építők kultúrotthonátl Korántsem azzal a szándékkal és javadalmazása, amely teljes sú. léptük át Békéscsabán, a Trefort lyával, egész ember erejével tud utca 2. számú ház. kapuját, hogy kutassuk ki a ház ura, s ha nincs, miért nincs? Nem volt célunk valami érdekes hír után kutatni, egy. szerűen látogatásra jöttünk ide, ebbe a váratlanul mind csendesebb épületbe. És az Építők kultúrotthona szerényen, szomorúan fogadott Nem próbált takargatni semmit, inkább beletörődve tartotta elénk amije van, s amiből azonnal látható, hogy miért is olyan csendes, hall-Két épületszámya repedezett betontáncteret ölél, végében hatalmas pocsolyával, szélén szétmálló, hulló, valamikor szabadtéri színpad maradványaival, a falak mentén szódós. és sörösüvegek Iá. dákban. Ezen a szürke, novemberi délelőttön talán még lehangolóbb ez a látvány, mint lenne egyébként. De belül...! Csodálatosan szép színházterem; méreteivel, színpadával szellőző-berendezésével, modem' esdi. lárjaival lenyűgöző. A klubszoba türelmes biliárdasztalokkal; a teljesen felszerelt fotólaboratórium, az öltözők (melyeket jobb híján lomtárnak használnak), a filmvetítő, a könyvtár és az óriási értékű elektromos dzsessz-zongora, kincsek. A hatalmas lehetőségek, a kincsek kínálják fel magukat és ez nem kell senkinek. Szinte hihetetlen! Valamikor ebben a házban a helyi munkásmozgalom bölcsője ringott A razziák mindennaposak voltak, s a biliárdasztalok mögött fülelő rendőrkopók álltak. S mégis: komoly kulturális és politikai munka folyt. Ma pedig csend, nyugalom, érdektelenség, sőt talán valamilyen fajta fejetlenség uralkodik. De hát nincs érdeklődés, nem lenne közönsége ismeretterjesztő film. és egyéb előadásnak, nincs fotózni vágyó, nincs, aki szívesen eljönne egy elektromos dzsesszzongora-hangversenyt meghallgatni, nincs, aki a képzőművészettel jegyemé el magát? Mert a bélyeg, gyűjtés nagyszerű dolog meg az is, hogy már van egy működő színjátszó-együttes és vasárnaponként tánc, de vajon elég-e ez? Mi hiányzik ahhoz, hogy felkeltsük az érdeklődést, megteljenek a szakköri szobák, a foglalkozásokon lelkes tagok dolgozzanak, hogy kulturális programjuk csábító legyen? A vezetés. Itt az ideje, hogy az élkövetkezendő gazdasági évben valamelyik szerv költségvetésében szerepeljen egy olyan vezetőgárda létrehozása hatni, dolgozni és tervezni. Vagyis függetlenített, szakképzett igazgatót, művészeti és gazdasági vezetőt kíván ez a kultúrház ahhoz, hogy jól és eredményesen dolgozhasson, s összefogja mind az építőipari dolgozókat, mind pedig a környék lakosságát. Nem lehet fél. állású megoldást alkalmazni akkor, amikor a munkások kulturálódásáról, önművelődéséről van szó. Valamelyest segít a helyzeten, ha a kultúrház szomszédságában felépül a munkásszálló, melynek lakói megtölthetik az üres termeket, televíziós-szobát, színházterem nézőterét, az olvasóterem széksorait, fotó-laboratóriumot. Ehhez azonban nagy szakismerettel rendelkező szakvezetőkre, egészséges szellemű, igényes művészi feladatokat megoldó színjátszó-csoportra és nem utolsósorban átgondolt gazdasági és művészeti vezetésre van szükség. Így válhat kedvelté, rentábilissá az Építők kultúrotthona, s talán akkor nem lesz ilyen kihalt, szomorú a Trefort utca 2. számú ház. Tizenotéves jubileumára készül méhkeréki román nemzetiségi együttes Méhkerék termelőszövetkezeti községben, fennállásának 15. évfordulóját ünnepli februárban a román nemzetiségi együttes. A fia. talökból alakított együttest József Attila ifjúkori ismerőse: Turku Máriusz pedagógus, most román nemzetiségi tanulmányi felügyelő vezette, több év óta pedig Dúló György fiatal tanár, a helyi Haza. fias Népfront-bizottság titkára, az együttes alapító tagja irányítja. Legérdekesebb műsorszámuk az elmúlt években a helyi hagyományokból és szokásokból feldolgozott Méhkeréki leányszöktetés című táncjáték volt. Az idén kiszista fiatalokból „felfrissítették” az együttest, amely külföldről jött új taggal is gyarapodott: a román népdalokat szépen éneklő Bálint Mária szüleivel együtt a Román Népköztársaságból települt át a Békés megyei községbe. Az új műsorban szerepelni fog Kora Jánosné, idősebb termelőszövetkezeti asszony, a falu „nótafája”, alti tiszteletbeli tagja az együttesnek. Az évforduló tiszteletére összeválogatott műsort először karácsonykor mutatják be a méhkeréki fiatalok. Postásokat jutalmaztak meg a magyar sajtó napján A magyar sajtó napja alkalmából pénteken megjutalmazták azokat a Békés megyei postai dolgozókat, akik az újságok, folyóiratok terjesztésében, az előfizetők számának növelésében a legjobb munkát végezték. A Szegedi Postaigazgatóság jutalomban részesítette: Lovas Pál békéscsabai, Balogh János dobozi, Carai Béláné orosházi, Pethő Imréné füzesgyarmati, Dékány Lászlóné tótkomlósi Soltai Sándomé kondorosi, Kárász János kardoskúti, Valódi László békési, Izsó István műsora December ll-én délután 3-kor: tüzijAtek Arany if), bériét. December ll-én este 19.30-kor Bélmegy eren: • HAMLETNEK NINCS IGAZA Úttörő szakkörvezetők értekezlete volt Békéscsabán szarvasi, Benesik Imre békésszén tandrási, Szabó József szeghalmi, Tímár Brigitta gyomai. Krajcsó Pálné békéscsabai postai dolgozókat. Jutalmat kapott Honti József elvtárs, a megyei postahivatal hírlaposztályának vezetője is. A Békés megyei Lapkiadó Vállalat jutalomban részesítette: Töröcsik Lajos kardoskúti, Roszik Mihály örménykúti, Valach László békési, Kovács György szabadkígyósi, Izsó István, Szarvasi Mihály, András Mihály szarvasi, Dénes István és Szemenyei István orosházi, Lovas Pál és Gálik Pál békéscsabai postai dolgozókat, a hírlapterjesztés terén végzett odaadó munkájukért. Az énekesnő hazatér A román opera megteremtésének és egy híres énekesnőnek története ez a film. A román filmesek híven követik a valóságos események menetét, ugyanakkor finom eszközökkel, mély lírával vázolják fel egy világhírű énekesnő művészi karrierjét. A filmet Kondoroson, az Alkotmány mozi mutatja be december 9—11-ig. Nemzetközi Eszperantó Egyelem nyílik nyáron Gyulán Ülést tartott a Magyar Eszperantó Szövetség Békés megyei bizottsága t Veronika néni, Békéscsabán, a Kállai Éva Központi Űttörőházban, delcember 5- én, az ottani szakkörök vezetői, éves munkatervük megbeszélésére és a már kész munkatervek áttanulmányozására jöttek össze. Lakos Mária, az úttörőház igazgatója, irányadó beszédében hangsúlyozta, hogy a szakkörök életében is érvényesülnie kell az úttörők erkölcsi kódexének, a 12 pontnak itt is a szorgalomra, jó tanulásra, köbedességtudatra kell nevelni a pajtásokat, azonban ügyelni kell arra, hogy ne az iskolai tanítás jellegét öltse magára a szakköri foglalkozás, mert hiszen ez a mozgalom egy része, s az egész úttörőmozgalom egy hatalmas játék, amellett, hogy a KISZ-életre készíti elő a pajtásokat. A szakkörvezetők ezt mindenkor tartsák szem előtt, hiszen köztudott, hogy a párt az úttörők nevelését a KISZ-re bízta. Az értekezlet szervezeti kérdések megtárgyalásával és hozzászólásokkal ért véget. Ia gye. mántdip_ lomával tanítónő 81. Arca kitüntetett életévében jár. csupa ránc és csupa jóság. Szemében még most is az igazi nevelő öntudatos és meggyőző mosolya fénylik, ha megtörtén is. 81 év! Veronika néni halkan, akadozva beszél, mert a szíve, ez a kis élet-motor gyengén ver, ki-kihagy. — Négy évtizeden át tanítottam. Ebből 16 évet Kertmegpusztán. Onnét mentem nyugdíjba. 82 gyerekkel, néha többel is foglalkoztam. Nem volt könnyű. De én sohasem panaszkodtam. — Pedig 16 év tanyán, A MESZ megyei bizottsága december hó 6-án tartotta ez évi rendes ülését Békéscsabán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában. Dumitrás Mihály elvtárs elnöki megnyitója után dr. Szemenyei Bálint titkár, a hat napirendi pontból álló program második pontjaként beszámolót tartott az előző negyedévben végzett munkáról. Örömmel közölte, hogy megyénkben az eszperantó-mozgalom fellendülőben van, s az előző évnegyedekhez mérten javulás mutatkozik mind az oktatás, mind pedig a szervezés és az eszperantó irodalom, eszperantó sajtó terjesztése tekintetében. Különösen a gyulai, az orosházi, a sarkadi és a szeghalmi járásban (az utóbbi helyen kiváltképpen Vésztőn) vett nagyobb lendületet a munka. Az előző negyedévivel szemben most örvendetesen javul a békéscsabai eszperantó tevékenység. A harmadik napirendi pontként az új megyei bizottság esedékes megválasztásának előkészítéséről számolt be a titkár. Hivatkozással a Békés megyei feladatok sokrétűségére, kérte a bizottságot, hogy az elnök mellé a jövőben alelnököt is delegáljanak, s a bizottság létszámát kilencről tizenegyre emeljék. Az ülés a kérelemnek helyt adott. A negyedik napirendi pont a már folyamatban lévő megyei eszperantó versenyt tartalmazta. A járások, községek eszperantó csoportjai sorra bekapcsolódnak a versenybe, melynek főbb követelményei a taglétszám növelése, a nyelvtanulás szervezettebbé tétele és a sajtóterjesztés. Az ötödik napirendi pont alapján a bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta az 1963 júliusában, Gyulán rendezendő II. Eszperantó Nyári Egyetem (II. Soméra Esperanto Universitato) tervét és programját. E pont megtárgyalásánál meghívottként jelen volt Enyedi G. Sándor, a gyulai városi tanács vb elnöke is, tekintettel arra, hogy a tanács, felismerve az esemény kulturális jelentőségét és idegenforgalmi szempontból sem lebecsülendő értéket, teljes erővel támogatja azt. Enyedi elvtárs a bizottság előtt ismertette a minden részletében kidolgozott programot. A megyei Eszperantó Bizottság ez évi utolsó ülése a hatodik napirendi ponttal: az indítványok megvitatásával ért véget. — hő — vww WVVVWVSA/VVVV\.VVVVWVVV\.VW\A /wwwwwwwwwwri Bartók Béla Kertmegpusztán nem kis dolog — jegyeztem meg. — Megszoktam, megszerettem. A tanyasi gyerekek meg a szívemhez nőttek. A szülők is hálásak voltak. Szóval, a hivatásomnak éltein: tanultam és tanítottam. — Bizonyára sok élménye volt a' 16 év alatt? — Volt. De csak a magam környezetében. Mert a kis tanítónőt nemigen vették észre a major urai. — Ügy hallottam, hogy Bartók Béla is járt Kertmegpusztán. — Igen! De már nem emlékszem pontosan, hogy mikor’ Talán 1921 —22-ben, nyár derekán. A kasznáréknál vendégeskedett egy-két hétig, Tóth Emiléknél. I — Beszelt I — Sajnos Vele ? nem- Egész !_____ ' napját a kertben tötötte, a nagy diófa alatt. Ott írogatott, komponált. Vendéglátóival is alig érintkezett. Ügy belemerült munkájába, hogy az evésről is megfeledkezett. Ezért az intéződ lakástól a diófáig hoszszú kötélen egy csengőt szereltek fel és azzal jelezték, hogy itt az étkezés ideje. Ügy tudom, Szőlőspusztán is megfordult... Járta az országot. Gyűjtött és komponált. Ennyit tudott mondani Veronika néni Bartók Béláról. Elgondolkoztam az emlékezés csendjében: vajon melyik népdalt jegyezte Bartók kottára a kertmegpusztai parkban, s melyik remekművébe szőtte be annak dallamát, motívumait? Nem tudjuk. Tény azonban, hogy Bartók Béla több népdalt gyűjtött ittjártában Vésztőn ’s környékén. Bíró Gyula Lajos
