Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-11 / 289. szám
1962. december 11. 4 4 Kedd TUDOMÁNY — TECHNIKA Hogyan „gyűjt erőt” a fenj' Optikai rádiótelefon — Megvilágítják a Holdat — Szovjet tudósok szenzációs felfedezése Egy tudós szembeszulh. a közkeletű igazsággal. Ez az igazság azt mondta, amit mindannyian tapasztaltunk, hogy a fénysugár bármely — akár a legóttetszőbb — közegen áthaladva veszít erejéből. A. tudós, Valentyin Fabrikant azonban már huszonkét évvel ezelőtt azt mondta doktori disszertációjában: Kísérleteinkben a közegből kilépő fénysugár ereje nagyobb lesz, mint a közegbe belépőét A tétel az első pillantásra nemcsak a már említett közkeletű igazságnak, temem a józan észnek is ellentmondott. 1951 tavaszán azonban Fabrikant professzornak és a szovjet Fénytechnikai Intézet másik két munkatársának sikerült első ízben igazolni a tétel helyességét Megtalálták azt a közeget, amelyben a fény nem veszített erejéből, hanem ellenkezőleg: erőt gyűjtött Einsteinnel kezdődött A történet az 1916-os esztendőhöz nyúlik vissza, amikor Albert Einstein felvetette egy szokatlan optikai jelenség lehetőségének gondolatát: az atomok indukált fényt sugározhatnak ki. A közönséges atomok azonban csupán elnyelik a fény részecskéit a fotonokat, vagyis gyengítik a fénysugarat. Amikor viszont a foton fölös energiával rendelkező gerjesztett atomra hullik, ki tudja sütni ezt az atomot vagyis rákényszeríti, hogy még egy fotont bocsásson ki magából. Az ilyenformán született fotonok ikertestvérei azoknak, amelyek szülték őket Mi több, ugyanabban az irányban haladnak. A közönséges atomok flgny elnyelése rendszerint túlsúlyban van a gerjesztett atomok által kiváltott „fényerő« tűssel” szemben. Ilyen gerjesztett atomból egyébként mindág kevesebb van, mint közönségesből. Senkinek nem jutott eszébe, hogy létre leshet hozni olyan közeget, amelyben már a fényerősítés lesz túlsúlyban az elnyeléssel szemben. Ennek lehetőségét először a már említett Valentyin Fabrikant fogalmazta meg. E lehetőség realizálásához csupán arra. van szükség, hogy a közeget kibillentsék egyensúlyi helyzetéből. Ha állapotában ugyanis: ez a változás bekövetkezik, akkor a közegben több lesz a gerjesztett atom, mint a nyugalmi helyzetben lévő. A gerjesztett atomok „felhalmozásának’’ több módja van, köztük: az elektromos kisülés. vagy például pót-fényforrások sugárzásának alkalmazása. Kísérlet kísérletet követelt Valentyin Fabrtkantnau hűséges munkatársi) volt Fatyixna Butáiévá kandidátus. Fáradozásaik eredményeként sikerült olyan berendezést szerkeszteniük, amelyben már létre lehetett hozni az előbb említett közieget. Ekkor kapcsolódott a kutatásokba a tudós kollektíva harmadik tagja, Mihail Vudinszkij kandidátus, aki igen helyesen, tüstént felismerte a felfedezés gyakorlati lehetőségét: alkalmazni lehet az elektromágneses hullámok erősítésére. A Fénytechnikai Intézet három munkatársának felfedezését a Szovjetunió Találmányi Hivatala elfogadta a következő címmel: „Az elektromágneses sugárzás (ibolyántúli, látható, infravörös rádióhullámok) felerősítésének módja”. A felfedezés elfogadása a fizika egy új ágának, a kvantum-rádiótechnikának a születésnapja. Egy különös kísérlet Be lássuk annak a bizonyos disszertációbeli mondatnak a bizonyítását: „Kíséiietednkben a közegből kilépő fénysugár ereje nagyobb lesz, mint a közegbe belépőé.” Az elsötétített szobában a fénycsőben két sugár villan fel: felül keskeny, rózsaszínű, alul széles zöld fénysáv. Ez utóbbi, 2öld fénysugár a kísérlet közben mind erősebb lesz. Mi történik? Az első rózsaszín fénysugarat egy alacsony nyomású higanylámpa bocsátja ki. Ezt a fénysugarat fényszűrőn bocsátják keresztül, amely kiszűri a fénynyalábból a kísérlet, ben fölösleges kék és ibolya-sugarakat, s csak a szükséges zöld sugarat engedi át. Persze, hogy mi szükséges, mi fölösleges, az a kísérlettől függ, bármely szín kiszűrhető, illetve átengedhető. De maradjurk az adott kísérletnél. A kiszűrt zöld sugár egy limesébe kerül, amely a fénynyalábot öszszegyűjti. Egy megfelelő szögben elhelyezett tükör a lencséből kilépő fénynyalábot egy hidrogén és higanygőz eieggyél töltött lámpába továbbítja. Amikor a lámpában bekövetkezik a kisülés, ez a kisülés felbomlik, s a hidrogén atomjai a felső rétegekben helyezkednek el: ezek a hidrogénatomok színezték rózsaszínre a kísérlet elején említett fénycső felső részét. Ennek a lámpának az a feladata, hogy felerősítse a zöld fénysugarat. A szomszédságában még egy lencse van, amely fókuszba gyűjti össze a felerősített fénysugarat, s a színképelemző készülékbe továbbítja, amely a színképből kiválasztja a zöldet. A fénysugár megnövekedett intenzitását galvanométerrel mérik. A látványos kísérlet után szólni kell a gyakorlatról is. A Fénytechnikai Intézet három kutatója által kifejtett módszer alapján szerkesztették meg 1954-ben a Szovjetunióban az első úgynevezett molekuláris generátorokat. A szerkesztők' Nyikolaj Baszov és Alekszandr Prohorov professzorok Lenin-díjat kaptak. (Velük egyidőben és tőlük függetlenül, más néven, egy tudós-kollektíva az Egyesült Államokban ugyancsak megszerkesztette a molekuláris generátort)-. De mi is ez a készülék? Négy centi rubin A molekuláris generátor: egy négy centiméter hosszú és fél centiméter széles szintetikus rubinkristály. Párhuzamos síkjait gondosan lecsiszolták és ezüstréteggel vonták be, mégpedig egyik oldalon vastagon, a másikon pedig csupán éppen hogy. A rudacskát kívülről nagy tefjesítményú impulzus-lámpa fonja át, mint valami kígyó. Az impulzus-lámpa zöld sugarakat bocsát ki, amelyeket a rubin kitűnően elnyel: az impulzuslampa ezzel gerjeszti a rubinkristály atomjait. A vörös fénysugarak — az ezüsttükrök között — többszörösen is tükröződve száguldanak mindaddig, amíg át nem törnek a félig áttetsző ezüstrétegen, a fotonok egész áradatát vonva maguk után. A kilépő fénysugár egyetlen irányba halad, ereje rendkívül megnövekedett. — Az új módszer eredetisége, s minden ismert módszertől való különbözősége abban rejlik — mondotta Fabrikant professzor —, ' hogy a felerősítendő fényjel nem veszíti el energiáját, s megmarad olyan jellegűnek, amilyen volt. Csupán annyi történik, hogy a gerjesztett atomok révén plusz indukált sugáradagot adunk hozzá.^ „Helyrelökik" az űrhajót A módszernek van még egy nagy erénye: az így nyert sugár nem szóródik szét, mint a közönséges fény, hanem keskeny nyalábban összpontosul, s így halad a tudósok által meghatározott irányban. Fénye rendkívül vakítóan erős. Kiszámították: ahhoz, hogy egy közönséges izzólámpa az ilyen fénnyel azonos erejű legyen, az izzólámpa fémszálát 10, sőt 100 millió Celsius fokra kell hevíteni. A koncentrált fénynyalábnak azonban nemcsak az ereje nagy, hanem a nyomása is: több százezer atmoszféra. Ha például az ilyen koncentrált fénysugarat a Földről a kozmikus térségbe irányítanák, helyesbíteni lehetne vele az űrhajó röppályáját, egyszerűen azáltal, hogy a fénysugár „feljebb lökné” azt. Még csak elképzelni is nehéz, hogy milyen rendkívüli lehetőségek rejlenek az elektromágneses sugárzás felerősítésének új módszerében. Megszületik például az optikai rádiótelefon. Kísérletekkel bebizonyították, hogy ez sokkal jobb lesz, mint a jelenlegi készülékek, amelyek hosszabb hullámokon dolgoznak. A látható fénysugarakban 10 és 10 ezer rádiótelefon-csatornát lehet létesíteni. Az új módszer a televízió számára is vonzó távlatokat nyit. Napirendre kerül az elektronikus számítógépek átalakítása. A gépéket felszerelik ilyen fényerősítőkké!, 9 a számító-berendezések másodpercenként több milliárd műveletet oldanak majd meg. A világűrben egyenesen határtalanok a felerősített fénysugár- alkalmazásának lehetőségei. Rövid távon: a Hold megvilágítására gondolunk, felületének olyan részletes tanulmányozására, amelyhez nem lesz szükség Földünk elhagyására. A felerősített fénysugár révén, ha a Holdon egy nyitott könyvet helyeznek el, betűit minden különösebb nehézség nélkül felismerhetjük majd. A közönséges rádióhullámok nehezen küzdik le a bolygóközi térségben a távolságokat. Itt szintén az ember segítségére siet a felerősített fénysugár. Az űrhajó fedélzetéről kibocsátva ez a fénysugár sok millió kilométert tud majd megtenni, s eljut arra a földi pontra, ahová irányították. S ehhez még csak különösebb energiapazarlásra sem lesz szü kség... Georgij Biok az APN sajtóügynökség tudományos szemleírója Verseghy Ferenc 1962. december 11., kedd. — 140 évvel ezelőtt, 1822 decemberében halt meg VERSEGHY FERENC író, a XVIII. század szellemi megújulásának egyik jelentős egyénisége. A Martinovics-féle összeesküvésben való részvétele és a Marseillaise lefordítása miatt börtönre ítélték. Mint költő, említésre méltók versszerkezeti megoldásai. Rikolti Mátyás című költeményében a tehetségtelen költőket gúnyolta ki. Nagy harcokat vívott írótársaival a nyelvújítás miatt (Magyai grammatika, avagy nyelvtudomány). — 95 évvel ezelőtt, 1867-ben e napon halt meg BÉRCZY KÁROLY író & műfordító. Főműve az 1866-ban készült legelső magyar Anyegin-fordítás. Feljegyzései szerint Puskin müvei kedvéért tanult meg oroszul. * — 80 évvel ezelőtt, 1882-ben e napon született MAX BORN német fizikus, akinek jelentősek a kristályrácsokkal végzett kísérletei és kutatásai a relativitás és fényelmélet terén. 1954- ben, a kvantummechanika terén végzett kutatásaiért Nobeléi ja t kapott ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK. — A gramofont 75 évvel ezelőtt, 1887-ben EMIL BERLINER amerikai feltaláló szabadalmaztatta. * — 60 évvel ezelőtt, 1902-ben alkalmazta első ízben ROB BOSCH német elektrotechnikus a robbanómotoroknál a megszakító mágneses gyújtást. Vidékről is küldhető virág a fővárosba Nemegyszer hangzott el félig tréfásan, félig komolyan a bírálat, hogy külföldről lehet virágot küldeni Budapestre, de vidékről nem. Ezen is segített a VIRÁGÉRT. Az ország 39 kertészeti vállalatával egyetértésben január 1-től bevezetik az országos virág-küldő szolgálatot is. így Budapestről vidékre vagy onnan a fővárosba is házhoz szállítják a virágküldeményeket. Rendeléseket az ország bármelyik virágüzlete felvesz, s a városoktól 30 kilométeres körzetbe: községekbe, falvakba is kézbesít. Ebben az esetben a virág azonnal fizetendő. A házhoz szállításért általában 10 forintot, több vidéki városban azonban ennél kevesebbet számítanak fel. A régészeti leletek bejelentésével szolgálatot teszünk a tudománynak Gazdasági fejlődésünk nyomán hazánkban mindenfelé új lakóházak, üzemek, gyárak, állami gazdaságainkban és tsz-ednkben korszerű istállók, téglavetők és egyéb építmények létesülnek. A szükséges földmunkák során gyakran találunk rég múlt időkből való használati eszközöket, amelyeket a földben megkímélt az idő vasfoga. Legtöbb esetben edénycserepek kerülnek felszín, re, de előfordul, hogy egész edényekbe, fémből készült tárgyakba vagy éppen csontvázakba akad az ásó hegye. A leleteket azonban sajnos, még ma is sok ember haszontalan lrm-lomnak tekinti, s megtalálásuk után összetöri vagy ei-Közművesítenek 50 szövetkezeti központot A termelőszövetkezetek megyei beruházási irodáján, Békéscsabán, már a jövő évi építkezések terveit készítik elő. A központi tervező intézetektől már több tervdokumentációt kaptak meg. A tervező, részleg már dolgozik 50 szövetkezeti major közművesítésén. A terveket ez év végére elkészítik. Az ötven major ivóvíz ellátására kutak, hidroforházak, csővezetékek építésére csaknem tízmillió forintot fordítanál! a közös gazdaságok. A más tervező irodáktól kapott tervek felülvizsgálata, adoptálása szintén ezekben a napokban folyik. Ugyanakkor 213 házi brigád építési tervét is felülvizsgálja a beruházási iroda. A jövő évi építkezésekhez megrendelték a szerfákat és a vasanyagokat. Csupán az év első felére 123 nagyobb épülethez szükséges anyagot kértek le az ipartól. dobálja azokat. Pedig a tudomány számára gyakran felbecsülhetetlen értékeket jelentenek.. E tárgyak vizsgálatából ugyanis a régészek megállapítják a rég múlt századok történetét, az emberek akkori életét és műveltségét, életüknek minden bújával-bajával, fény- és árnyoldalával együtt. Ezért szükséges az előkerülő leletekről nyomban értesíteni a múzeumot, hogy az értékes régiségeket hozzáértő szakemberek tárhassák fel. A leletek segítségével a tudomány kideríti, hogy milyen gazdasági és társadalmi színvonalon éltek vidékünk, illetve hazánk őskori népei. A leletek arról tanúskodnak, hogy idők folyamán többféle művelődés és társadalmi alakulat követte egymást hazánkban, a kőkorszaktól kezdve egészen a XVI. századig, a török hódoltság koráig. Középkori falvainkat azonban olyan nyomtalanul elsöpörték a zivataros századok, hogy a sokkal régebbi korok embereiről többet tudunk, mint a pár száz év előtti magyar falvak dolgozó népének életéről. Éppen ezért, ha valaki régészeti leletekre bukkan, azt megóvja és azonnal jelenti a múzeumnak, akkor nagy szolgálatot tesz a tudománynak. Erre a bejelentésre egyébként a törvény is mindenkit szigorúan kötelez. Tfj. Olasz Ernő az orosházi múzeum munkatársa
