Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-07 / 286. szám

*Wt. december 7. 3 Péntek Kóstoló — Nézzük csak meg hány fokos a pálinka a gyulai Vörös Csillag Tsz szeszfőzdéjében. korszerűsítik a pálmaházat, ú) uvegházak, vendégszobák épülnek a szarvasi arborétumban A világhírű szavasi arborétum­ban nagyarányú építkezés látható. Korszerűsítik a régi paLmaházat s áj üvegházakat építenek, hogy a világ különböző tájairól származó egzotikus növények szaporítását biztosíthassák. A ritka szép kertet évről évre több természetbarát ké­sési felt de sok tudományos kuta­tó, kertészeti szakember, főiskolai tanár is megfordul Szarvason s ki­tartóan tanulmányozza a ritka nö­vények életét. A tudományos mun­ka elősegítése érdekében négy vendégszobát építenek, hogy a tu­dósok, szaktanárok, kertészek több napos tanulmányútra érkez­hessenek Szarvasra. Minden ötödik Mázból egy ingyenes véradó A mezőkovácsházi járás leg­kisebb községed közé tartozik az alig 500 házat számláló Almás­­kamarás község. Az elmúlt hét péntekén nagy volt a készülődés a kis községben, ezen a napon tar­tották meg Nagykamaráson az in­gyenes véradó napot. A környező falvakból egy-egy autóbusszal in­dultak a véradók, a legkisebb köz. ségből azonban kétszer kellett fordulnia a busznak, mivel annyi volt a jelentkező, hogy egy buszra nem fértek fel. Almáskamarásról 102 tsz-tag ajánlotta fel ingyen az életmentő vért, s így minden ötö­dik házra jutott egy ingyenes vér­adó. Hasznos a jó barátság A mezőkováesházi Üj Alkot­mány Tsz-t és a füzesgyarmati Aranykalász Tsz-t hosszú idő óta régi barátság köti össze. A barát­ság túlnőtt már azon, hogy terme­lési módszereiket, tapasztalataikat adják át egymásnak. A két tsz takarmánnyal és vetőmaggal is segíti egymást. A • napokban 500 mázsa cirokmagot adott el takar­mánynak az Űj Alkotmány Tsz az Aranykalász Tsz-nek. Ezenkí­vül 1000—1500 mázsa kukoricával is segíti az Üj Alkotmány, ame­lyet a tsz-tagoktól vásárolnak fel, s a terményforgalmin keresztül utálják át a füzesgyarmati Arany­kalász Tsz-nek. Eredmények és tennivalók a békési járás árutermelésében KSzelediL na. év vége, a számvetés ideje. Egyes járás gaz­dálkodását nehéz részletesen, mindenre kiterjedően elemezni. Általánosságban azonban elfogad­ható: az árutermelés és értékesí­tés, a gazdálkodás jövedelmező­ségének a tükre. Megmutatja a tagok munkáját, a vezetés hozzá­értését, s azt, hogy hogyan gazdál­kodtak a lehetőségekkel az állam nyújtotta sokoldalú segítéssel, tá­mogatással. A második ötéves terv áruéi'té­­kesítési irányszámait — figyelem­be véve a népgazdaság igényét — a békési járás is elkészítette. Ala­pul az 1960. év tényeit vettük, s a számok elgondolkoztatok. 1960- ban, a tanácsi szektorból értékesí­tésre került áru forint értéke 136,8 millió volt. A tervezet sze­rint 1965-re ezt 179,2 millió fo­rintra, azaz 131 százalékra kellene teljesíteni. Az elmúlt két év igen nehéz időjárási viszonyai mellett is 1961-ben 104,6, ez évben 107 százalékra tudjuk teljesíteni az áruértékesítési tervet. Az elért eredmények a nagy­üzemi gazdálkodás javéira írha­tók. A tsz-tagok szorgalmának tudható be, hogy ez évben is 876 vagon gabonával segíthette a já­rás a népgazdaságot, a lakosság ellátását, 280 vagonnal több ez, az 1960- ban értékesítésre került mennyiségnél. Szembetűnő az emelkedés az egyes ipari növé­nyek értékesítésénél is. Ez azon­ban elsődlegesen a vetésterület növeléséből adódik. A holdunkén­­ti tennésátl ag-emelési— ami a fő cél — csak a napraforgónál, rizs­nél, kismértékben a cukorrépá­nál tudtunk elérni. A* elmúlt két óv megmutat­ta járásunkban is, bogy az időben végzett munkával, megfelelő mélyszántással, korszerű vízgaz­dálkodással, a technika és a ke­­mizálás lehetőségeinek kihaszná­lásával nagyban le lehet küzdeni az időjárás, a természet okozta ne­hézségeket:. Ez támasztja alá, hogy a járás közép minőségű földjein őszi árpából átlagban 11,5, a tava­szi árpából 12,7 mázsás termés volt holdanként. Kukoricából is a holdanként tervezett 16,6 mázsás termés teljesítve lett. Nem kedve­ző a helyzet azonban az élő állat és állati termék értékesítésnek alakulásánál. Elsősorban problé­máink vannak a hízott sertés, ba­romfi és a tojásértékesítés növe­lésénél. A békési járásban 1960-ban 547 vagon hús került értékesítésre. 1961- ben ez a mennyiség 523 va­gonra csökkent. Ez évben 520 va­gonra van kilátás, de ha a közös gazdaságokban jelenleg hizlalás­ba fogott üszők ez év végéig át­adásra kerülnek, 20 vagonnal nö­velhetjük 3 az ez évi húsértékesí­­tést, lényegében így elérjük az 1960. évi szintet. Komolyabb gond a serfcéshizla­­lás növelésében van. Elsődleges itt a megfelelő mennyiségű takar­mány biztosítása. A kukorica hol­danként! termésátlagát az ismert időjárási viszonyok következtében nem sikerült megfelelően növelni. A hústermelésben, az értékesí­tés ütemszerűségének biztosításá­ban nagy segítséget jelent, hogy az ez évi termésű takarmánygabo­nából, kukoricából több mint 800 vagonnal cserélhetünk táptakar­mányra. Érmek a felhasználásával elejét vesszük az egyoldalú takar­mányozásból eredő megbetegedé­seknek, lényegében lerövidíthet­jük a hosszú és nem gazdaságos hizlalás! időt. A hizlalásnak nem kell a kukoricatermés betakarítá­sának idejéhez igazodni. Az év utolsó negyedévében, a nagyszá­mú hizlalást sok esetben férőhely, megfelelő elhelyezési körülmé­nyek, az alapanyag nem megfele­lő időben jelentkezése miatt, nem minden esetben tudták a szövet­kezetek megoldani. A békési , járásban is az áru­­értékesítés zömét a közös gazda­ságok adják. Ezek fejlesztése a le­hetőségeken belül elsődleges. Nem lebecsülendő azonban az a meny­­nyiség, amelyet a háztáji és egyé­ni gazdaságok sertésből, tojásból és tejből termelnek, előállítanak. Elsősorban a helyi szükséglet ki­elégítését van ez hivatott biztosí­tani, de hosszú ideig jelentős lesz ez még a közös árutermelés és ér­tékesítés kiegészítésénél is. Nyil­vánvaló, hogy a háztáji áruterme­lést a lehetőségeken belül elő is kell segíteni. Lényegében ezt teszi kormányunk is a különféle szerző­dések után járó takarmány-bizto­sítási és egyéb kedvezményekkel. A tsz-ek bevételének nagyobb részét az élő állat és állati termék értékesítés adja. Nyilvánvaló azon­ban, hogy az állatállomány szám­beli, és az értékesítés mennyi­ségbeli növelésének arányban kell lenni a növénytermeléssel, a ren­delkezésre álló és megtermelhető takarmány-mennyiségekkel. Ha ez nincs meg — ami járásunkban is megtörtént egy-két tsz esetében —ott az állattenyésztés nem jöve­delmező, hozam helyett csupán ál­lattartás lehet, ami ha még páro­sul a nem megfelelő irányítással, rosszabb elhelyezési és gondozási körülményekkel, felemésztheti a növénytermelés eredményét, ne­hezíti a gazdálkodást. járásunkban is mind több szö­vetkezet vezetői látják be, hogy nem elég valamit csupán mennyi­ségben megtermelni, a megtermelt és előállított áru meg kell hogy feleljen a minőségi követelmé­nyeknek is. A járási tanács szerveinek — elsősorban a mezőgazdasági oez­­tálynak — az eddigieknél többéit és módszeresebben kell törődni a tsz-ek és a felvásárló vállalatok termelési kapcsolatával. A válla­latok nem adhatnak a mezőgazda­­sági osztály álláspontjával ellen­tétes agrotechnikai és állatte­nyésztési tanácsokat. Az egyes fel­­vásárlási tervszámok kialakítását mindenképpen alá kell rendelni a járás, a népgazdaság érdekének, amely a szövetkezetek, de a nép­gazdaság szükségletét is tSgye- 1 r.”'hn veszi. A felvásárlási munka megfelelő koordinálására, január elsejével a járási tanácsnál külön felvásárlási szerv létesül. Nem ve­hetik a vállalatok zaklatásnak azt. ha ez a szerv, s ezen keresztül a járási tanács, mindjobban beleszól a tervek kialakításába, figyelem­mel kíséri annak összhangját, a teljesítés helyzetét. Sőt mindjob­ban előtérbe kerül az átvéteti munka jó értelemben vett ellenőr­zése, s az, hogy a minősítések mindkét fél érdekének, s a fenn­álló rendelkezések szerint történ­jenek. Mindent meg kell tenni, hogy az átvétel, elsősorban az piacra vagy feldolgozó helyre tör­ténő szállítása, a jelenleginél egy­szerűbb, gyorsabb és olcsóbb le­gyen. Csak a jól összehangolt irányí­tás, a technikai, kemizálási, beru­házási lehetőségek célszerűbb, az eddigieknél jobb kihasználása, az egyes n ö-’én yféleségek megf lőbb aránya hozhat eredményt a szövetkezetek árutermelésében. Ennek megvalósításáért sokat kell tenni, dolgozni a békési járásban is. Farkas Sándor Békés, járási tanács. Üzemben az új napközis konyha Nyolcvankét év után — Tíz perc a gyulai könyvtárban — gondolkozik el egy pil-Nyokan—tizen válo­gatnak egyszerre a gyu­lai járási könyvtár olva­sótermében felhalmozott könyveik közt Közben folyik a kölcsönzés, újabb és újabb olvasók jelentkeznek könyvért, s csak egy percre szakad meg a jól megszokott könyvtári kép. A kézben lévő köny­vek lapjai megszűnnek zizegni, még az ókori fi­lozófusok után kutató, elmélyültem válogató is felfigyel a terembe lépő ember szavaira. Köny­veket kér, mint minden­ki, aki idejön, de a hang­jában, megjelenésében van valami meghökken­tő. Reszketeg, meg-meg­­csukló hangon beszél, és... diktálja a nevét a könyvtárosnak... — Özvegy Japport Ist­vánné.. 1 1880-ban szüle­tett ... — Igen, ezeikre a szavakra figyeltek fel a bentlévők. Meglepő, hogy valaki 82 éves ko­rában jön beiratkozni a könyvtárba? Igen is, meg nem is. De mit mondhat ő? — Nyugdíjas tsz-tag vagyok, a gyulai Arany­kalász Tsz nyugdíjasa — feleli a hozzá intézett kí­váncsi kérdésekre, meg­élénkülve. Hosszan vá­logat. Mikszáth, Jókai... magyar népmesék... Mind-mind el szeretné olvasni. — Hogy mit szeretők legjobban olvasni? — lanatig, mielőtt folytat­ná a m^sélést magáról. Aztán határozottan mondja: — Mindent... engem minden érdekel, de saj­nos csak most jutok hoz­zá életemben először ennyi könyvhöz, mint most —? — Azelőtt mikor ol­vastam volna?... — folytatja a kérdő pillan­tásra. — Most már van időm. Jön a nyugdíj, én meg szeretném haszno­san tölteni napjaimat... Hát, ezért jöttem el a kis unokám után át is a könyvtárba. — És to­vább lapozgatja a kezé­be kei-ülő vaskos köny­veket Mind szeretné egyszerre kivinni. Saj­nos, nem lehet. — Nem baj — mondja, mielőtt eltávozna három kivá­lasztott könyvvel — hi­szen mindennap eljöhe­tek ebbe a könyvtárba, ahol — ki hitte volna — én vagyok az 1488. olva­só! Boldogan mosolyog, úgy szorongatja a maga választotta könyveket, mintha értékes ajándé­kot kapott volna, s nem tudni, minek csodálko­zik jobban: — a számára hihetetlenül nagy olva­sólétszámnak vagy a sok-sok, könyvek közt válogató fiatalnak ... — We A gyulai állami és társadalmi szervek képviselői előtt Enyedi G. Sándor, a városi tanács vb elnöke december 3-án adta át rendeltetésének a csaknem másfél millió forintos költséggel felépített és felszerelt új napközi otthonos konyhát. Az új konyhát a legmodernebb gőzüstökkel szerelték fel. A higiénia biz­tosítására külön előkészítő és tárolóhelyiségeket, továbbá nagyméretű rafc-A napközis konyha raktár- és iroda hely iséged j tárhelyíségéket, valamint mosogató, e dénytároló és más járulékos helyisé­geket építettek. A konyha 1500 gyermek étkeztetés ét tudja biztosítani. Néhány napos mű­ködése azt mutatja, hogy az ételek minősége jobb, elkészítése gazdaságosabb. Azonban veszélyezteti a konyha rendszeres munkáját a vízhiány. Kifogásol­ható a hevenyészve elkészített bekötő salakút is«

Next

/
Thumbnails
Contents