Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-07 / 286. szám
*Wt. december 7. 3 Péntek Kóstoló — Nézzük csak meg hány fokos a pálinka a gyulai Vörös Csillag Tsz szeszfőzdéjében. korszerűsítik a pálmaházat, ú) uvegházak, vendégszobák épülnek a szarvasi arborétumban A világhírű szavasi arborétumban nagyarányú építkezés látható. Korszerűsítik a régi paLmaházat s áj üvegházakat építenek, hogy a világ különböző tájairól származó egzotikus növények szaporítását biztosíthassák. A ritka szép kertet évről évre több természetbarát késési felt de sok tudományos kutató, kertészeti szakember, főiskolai tanár is megfordul Szarvason s kitartóan tanulmányozza a ritka növények életét. A tudományos munka elősegítése érdekében négy vendégszobát építenek, hogy a tudósok, szaktanárok, kertészek több napos tanulmányútra érkezhessenek Szarvasra. Minden ötödik Mázból egy ingyenes véradó A mezőkovácsházi járás legkisebb községed közé tartozik az alig 500 házat számláló Almáskamarás község. Az elmúlt hét péntekén nagy volt a készülődés a kis községben, ezen a napon tartották meg Nagykamaráson az ingyenes véradó napot. A környező falvakból egy-egy autóbusszal indultak a véradók, a legkisebb köz. ségből azonban kétszer kellett fordulnia a busznak, mivel annyi volt a jelentkező, hogy egy buszra nem fértek fel. Almáskamarásról 102 tsz-tag ajánlotta fel ingyen az életmentő vért, s így minden ötödik házra jutott egy ingyenes véradó. Hasznos a jó barátság A mezőkováesházi Üj Alkotmány Tsz-t és a füzesgyarmati Aranykalász Tsz-t hosszú idő óta régi barátság köti össze. A barátság túlnőtt már azon, hogy termelési módszereiket, tapasztalataikat adják át egymásnak. A két tsz takarmánnyal és vetőmaggal is segíti egymást. A • napokban 500 mázsa cirokmagot adott el takarmánynak az Űj Alkotmány Tsz az Aranykalász Tsz-nek. Ezenkívül 1000—1500 mázsa kukoricával is segíti az Üj Alkotmány, amelyet a tsz-tagoktól vásárolnak fel, s a terményforgalmin keresztül utálják át a füzesgyarmati Aranykalász Tsz-nek. Eredmények és tennivalók a békési járás árutermelésében KSzelediL na. év vége, a számvetés ideje. Egyes járás gazdálkodását nehéz részletesen, mindenre kiterjedően elemezni. Általánosságban azonban elfogadható: az árutermelés és értékesítés, a gazdálkodás jövedelmezőségének a tükre. Megmutatja a tagok munkáját, a vezetés hozzáértését, s azt, hogy hogyan gazdálkodtak a lehetőségekkel az állam nyújtotta sokoldalú segítéssel, támogatással. A második ötéves terv áruéi'tékesítési irányszámait — figyelembe véve a népgazdaság igényét — a békési járás is elkészítette. Alapul az 1960. év tényeit vettük, s a számok elgondolkoztatok. 1960- ban, a tanácsi szektorból értékesítésre került áru forint értéke 136,8 millió volt. A tervezet szerint 1965-re ezt 179,2 millió forintra, azaz 131 százalékra kellene teljesíteni. Az elmúlt két év igen nehéz időjárási viszonyai mellett is 1961-ben 104,6, ez évben 107 százalékra tudjuk teljesíteni az áruértékesítési tervet. Az elért eredmények a nagyüzemi gazdálkodás javéira írhatók. A tsz-tagok szorgalmának tudható be, hogy ez évben is 876 vagon gabonával segíthette a járás a népgazdaságot, a lakosság ellátását, 280 vagonnal több ez, az 1960- ban értékesítésre került mennyiségnél. Szembetűnő az emelkedés az egyes ipari növények értékesítésénél is. Ez azonban elsődlegesen a vetésterület növeléséből adódik. A holdunkénti tennésátl ag-emelési— ami a fő cél — csak a napraforgónál, rizsnél, kismértékben a cukorrépánál tudtunk elérni. A* elmúlt két óv megmutatta járásunkban is, bogy az időben végzett munkával, megfelelő mélyszántással, korszerű vízgazdálkodással, a technika és a kemizálás lehetőségeinek kihasználásával nagyban le lehet küzdeni az időjárás, a természet okozta nehézségeket:. Ez támasztja alá, hogy a járás közép minőségű földjein őszi árpából átlagban 11,5, a tavaszi árpából 12,7 mázsás termés volt holdanként. Kukoricából is a holdanként tervezett 16,6 mázsás termés teljesítve lett. Nem kedvező a helyzet azonban az élő állat és állati termék értékesítésnek alakulásánál. Elsősorban problémáink vannak a hízott sertés, baromfi és a tojásértékesítés növelésénél. A békési járásban 1960-ban 547 vagon hús került értékesítésre. 1961- ben ez a mennyiség 523 vagonra csökkent. Ez évben 520 vagonra van kilátás, de ha a közös gazdaságokban jelenleg hizlalásba fogott üszők ez év végéig átadásra kerülnek, 20 vagonnal növelhetjük 3 az ez évi húsértékesítést, lényegében így elérjük az 1960. évi szintet. Komolyabb gond a serfcéshizlalás növelésében van. Elsődleges itt a megfelelő mennyiségű takarmány biztosítása. A kukorica holdanként! termésátlagát az ismert időjárási viszonyok következtében nem sikerült megfelelően növelni. A hústermelésben, az értékesítés ütemszerűségének biztosításában nagy segítséget jelent, hogy az ez évi termésű takarmánygabonából, kukoricából több mint 800 vagonnal cserélhetünk táptakarmányra. Érmek a felhasználásával elejét vesszük az egyoldalú takarmányozásból eredő megbetegedéseknek, lényegében lerövidíthetjük a hosszú és nem gazdaságos hizlalás! időt. A hizlalásnak nem kell a kukoricatermés betakarításának idejéhez igazodni. Az év utolsó negyedévében, a nagyszámú hizlalást sok esetben férőhely, megfelelő elhelyezési körülmények, az alapanyag nem megfelelő időben jelentkezése miatt, nem minden esetben tudták a szövetkezetek megoldani. A békési , járásban is az áruértékesítés zömét a közös gazdaságok adják. Ezek fejlesztése a lehetőségeken belül elsődleges. Nem lebecsülendő azonban az a menynyiség, amelyet a háztáji és egyéni gazdaságok sertésből, tojásból és tejből termelnek, előállítanak. Elsősorban a helyi szükséglet kielégítését van ez hivatott biztosítani, de hosszú ideig jelentős lesz ez még a közös árutermelés és értékesítés kiegészítésénél is. Nyilvánvaló, hogy a háztáji árutermelést a lehetőségeken belül elő is kell segíteni. Lényegében ezt teszi kormányunk is a különféle szerződések után járó takarmány-biztosítási és egyéb kedvezményekkel. A tsz-ek bevételének nagyobb részét az élő állat és állati termék értékesítés adja. Nyilvánvaló azonban, hogy az állatállomány számbeli, és az értékesítés mennyiségbeli növelésének arányban kell lenni a növénytermeléssel, a rendelkezésre álló és megtermelhető takarmány-mennyiségekkel. Ha ez nincs meg — ami járásunkban is megtörtént egy-két tsz esetében —ott az állattenyésztés nem jövedelmező, hozam helyett csupán állattartás lehet, ami ha még párosul a nem megfelelő irányítással, rosszabb elhelyezési és gondozási körülményekkel, felemésztheti a növénytermelés eredményét, nehezíti a gazdálkodást. járásunkban is mind több szövetkezet vezetői látják be, hogy nem elég valamit csupán mennyiségben megtermelni, a megtermelt és előállított áru meg kell hogy feleljen a minőségi követelményeknek is. A járási tanács szerveinek — elsősorban a mezőgazdasági oeztálynak — az eddigieknél többéit és módszeresebben kell törődni a tsz-ek és a felvásárló vállalatok termelési kapcsolatával. A vállalatok nem adhatnak a mezőgazdasági osztály álláspontjával ellentétes agrotechnikai és állattenyésztési tanácsokat. Az egyes felvásárlási tervszámok kialakítását mindenképpen alá kell rendelni a járás, a népgazdaság érdekének, amely a szövetkezetek, de a népgazdaság szükségletét is tSgye- 1 r.”'hn veszi. A felvásárlási munka megfelelő koordinálására, január elsejével a járási tanácsnál külön felvásárlási szerv létesül. Nem vehetik a vállalatok zaklatásnak azt. ha ez a szerv, s ezen keresztül a járási tanács, mindjobban beleszól a tervek kialakításába, figyelemmel kíséri annak összhangját, a teljesítés helyzetét. Sőt mindjobban előtérbe kerül az átvéteti munka jó értelemben vett ellenőrzése, s az, hogy a minősítések mindkét fél érdekének, s a fennálló rendelkezések szerint történjenek. Mindent meg kell tenni, hogy az átvétel, elsősorban az piacra vagy feldolgozó helyre történő szállítása, a jelenleginél egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb legyen. Csak a jól összehangolt irányítás, a technikai, kemizálási, beruházási lehetőségek célszerűbb, az eddigieknél jobb kihasználása, az egyes n ö-’én yféleségek megf lőbb aránya hozhat eredményt a szövetkezetek árutermelésében. Ennek megvalósításáért sokat kell tenni, dolgozni a békési járásban is. Farkas Sándor Békés, járási tanács. Üzemben az új napközis konyha Nyolcvankét év után — Tíz perc a gyulai könyvtárban — gondolkozik el egy pil-Nyokan—tizen válogatnak egyszerre a gyulai járási könyvtár olvasótermében felhalmozott könyveik közt Közben folyik a kölcsönzés, újabb és újabb olvasók jelentkeznek könyvért, s csak egy percre szakad meg a jól megszokott könyvtári kép. A kézben lévő könyvek lapjai megszűnnek zizegni, még az ókori filozófusok után kutató, elmélyültem válogató is felfigyel a terembe lépő ember szavaira. Könyveket kér, mint mindenki, aki idejön, de a hangjában, megjelenésében van valami meghökkentő. Reszketeg, meg-megcsukló hangon beszél, és... diktálja a nevét a könyvtárosnak... — Özvegy Japport Istvánné.. 1 1880-ban született ... — Igen, ezeikre a szavakra figyeltek fel a bentlévők. Meglepő, hogy valaki 82 éves korában jön beiratkozni a könyvtárba? Igen is, meg nem is. De mit mondhat ő? — Nyugdíjas tsz-tag vagyok, a gyulai Aranykalász Tsz nyugdíjasa — feleli a hozzá intézett kíváncsi kérdésekre, megélénkülve. Hosszan válogat. Mikszáth, Jókai... magyar népmesék... Mind-mind el szeretné olvasni. — Hogy mit szeretők legjobban olvasni? — lanatig, mielőtt folytatná a m^sélést magáról. Aztán határozottan mondja: — Mindent... engem minden érdekel, de sajnos csak most jutok hozzá életemben először ennyi könyvhöz, mint most —? — Azelőtt mikor olvastam volna?... — folytatja a kérdő pillantásra. — Most már van időm. Jön a nyugdíj, én meg szeretném hasznosan tölteni napjaimat... Hát, ezért jöttem el a kis unokám után át is a könyvtárba. — És tovább lapozgatja a kezébe kei-ülő vaskos könyveket Mind szeretné egyszerre kivinni. Sajnos, nem lehet. — Nem baj — mondja, mielőtt eltávozna három kiválasztott könyvvel — hiszen mindennap eljöhetek ebbe a könyvtárba, ahol — ki hitte volna — én vagyok az 1488. olvasó! Boldogan mosolyog, úgy szorongatja a maga választotta könyveket, mintha értékes ajándékot kapott volna, s nem tudni, minek csodálkozik jobban: — a számára hihetetlenül nagy olvasólétszámnak vagy a sok-sok, könyvek közt válogató fiatalnak ... — We A gyulai állami és társadalmi szervek képviselői előtt Enyedi G. Sándor, a városi tanács vb elnöke december 3-án adta át rendeltetésének a csaknem másfél millió forintos költséggel felépített és felszerelt új napközi otthonos konyhát. Az új konyhát a legmodernebb gőzüstökkel szerelték fel. A higiénia biztosítására külön előkészítő és tárolóhelyiségeket, továbbá nagyméretű rafc-A napközis konyha raktár- és iroda hely iséged j tárhelyíségéket, valamint mosogató, e dénytároló és más járulékos helyiségeket építettek. A konyha 1500 gyermek étkeztetés ét tudja biztosítani. Néhány napos működése azt mutatja, hogy az ételek minősége jobb, elkészítése gazdaságosabb. Azonban veszélyezteti a konyha rendszeres munkáját a vízhiány. Kifogásolható a hevenyészve elkészített bekötő salakút is«
