Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-04 / 283. szám
1962. december 4. 5 Kedd Átalakítják - a művelődési otthont Méhkeréken az idén orvosi lakást újítottak fel, rendbe hozták a sportpálya öltözőit, bővítették a járdákat a községfejlesztési alapból. Hétszázezer forint felújítási költségből megkezdték a községi művelődési otthon korszerű átalakítását. A régi épületet bővítik, új öltözőket, s bejárati részt építenek hozzá, színpadát nagyobbítják. Jelenleg az aláfalazási munkákat végzik, s tavaszra lesz kész az új otthon. A községi tanács ötvenezer forintért megvásárolt egy házat is. Ezt huszonötezer forint költséggel egészség háznak alakítják át és rendezik be. Az egészségháztoan zöldkeresztes csecsemőgondozó és tanácsadó-szolgálat lesz, s benne kap lakást a védőnő is. Lakóhelyismeret és a technika Kezdhetném úgy is a mondanivalómat, hogy az egy békéscsabai fiatal kollégámnak írt levél akar lenni, örömmel láttam lelkesedését a minap> mikor nálam járt, mint Békés megye múzeumi ügyeinek előadója. Megkért, hogy írjak arról, hogy milyen megértőleg támogatta Dévaványa társadalma anyagilag az itteni honismereti szakkör ifjúsági pályázatát. Nos, ez valóban tény. Köszönet érte az önzetlen adakozóknak. Ügy érzem azonban, hogy az illetők erkölcsi felfogásával nem lenne öszszeegyeztethető az, hogy így, mintegy házilag barkácsolt szellemi dicsőségtáblára pellengérezzem őket. Sokkal fontosabb ennél az a kötelesség, amely tettükből háram-Évezredes leletek pusztulása Tótkomlós—Gyulamezőn A tótkomlósa Haladás Tsz 1961 tavaszán szónporos téglaégetéshez kezdett a gyulamezői határrészem, a Száraz-ér északi partjának (Tóth Pál-féle tanya) benyomuló félszigetén. Eddig több mint félmillió téglát égettek ki, ami szép eredmény. A földet az égetéshez közvetlenül a Száraz-ér partjáról termelték ki, s a „rámolás” során mindenütt avult csontokba, furcsa alakú edényekbe és kődarabokba akadt a munkások ásója. Azonnal jelentették az esetet a tsz-nek, de az illetékesek nem értesítették az orosházi múzeumot. Így a leletekről csak néhány nappal ezelőtt, véletlenül szereztünk tudomást. Kiszállásunkkor az agyagbánya területén fehérlő embercsontokat, edénycserepeket, fenőköveket, háló, nehezék és kézimalomkő darabokat találtunk szerteszét. Megvizsgálásunk során kiderült, hogy a földkitermelés fiatalabb kőkori (Körös csoport), szidta és középkori település rétógáit, valamint szarmata-kori temető sírjait (körülbelül 40 sír) rombolta szét. ge. A külföldi gyakorlatra küldött szakemberek száma is jelentősen emelkedett. Míg 1960-ban összesen 2067 lengyel szakember utazott külföldi gyakorlatra vagy tudományos műszaki konzultációra, s ezekből 509 Csehszlovákiába, 394 az NDK- ba és 182 Magyarországra, 1961- ben az összesen kiutazó 3171 lengyel szakember közül már 1061 utazott Csehszlovákiába, 960 az NDK-ból 647, Magyarországról Jelentősen megnövekedett az említett országokból Lengyelországba érkező szakemberek száma is 1961-ben Csehszlovákiából 562, az NDK-ból 647, Magyarországból 230 szakember utazott Lengyelországba. Egyre nagyobb számban irányítanak külföldi gyakorlatra szakembereket, technológusokat, laboratóriumvezetőket, vagyis a termeléssel közvetlen kapcsolatban álló szakembereket. Külföldi tartózkodásuk eredményei gyakran meghaladják a várakozást. A no*, wahutai Lenin Vasmű igen értékes tapasztalatokat szerzett ezen a téren. A lengyelországi Lenin Vasműben már régóta befejeződött az építés szakasza és a vasmű immár normálisan dolgozik. A Szovjetunióval való szoros kapcsolata azonban továbbra is igen hasz- A lengyel szakemberek meg— Micsoda érték ment tönkre! — sóhajtottunk. — Persze a találók nem tudhatták, hogy az előkerülő leletek Tótkomlós alig ismert történetéhez, ősrégi népek kultúrájának és társadalmi viszonyának megismeréséhez nyújtottak volna értékes adatokat. Nem tudhatták azt sem, hogy vidékünk középkori településeit a zivataros századok olyan nyomtalanul elsöpörték, hogy a sokkal régebbi korok embereiről többet tudunk, mint a pár száz év előtti magyar falvak dolgozó népének életéről. Pedig éppen ezért jelentősek azok a középkori leletek, amelyek ezen a kiemelkedő félszigeten előkerültek. A megmaradt cserepekből azonban csak annyit sikerült megállapítani, hogy a falu a XI— XII. században már fennállott, s pusztulása a török hódoltság (XV —XVI. század) következménye lehet. Írott emlék — tudomásunk szerint — nem őrizte meg a hajdani falu nevét. Ifj. Olasz Ernő az orosházi múzeum munkatársa ismerkedtek a szovjet hengerdék munkájával és hasonló berendezéseket létesítettek a Lenin Vasműnél is, ami igen nagy eredményt hozott. Havi viszonylatban kb. 15 millió zlotyval emelkedett a termelés értéke a szovjet ta pasztalatok bevezetése alapján. E cikk keretében még a címeit sem lehet felsorolni azoknak a tudományos munkáknak, dokumentációknak, gyakorlati és konzultációs témáknak, amelyek a lengyel—szovjet tudományos együttműködési bizottság munkájának tárgyát képezték az utóbbi időben. Megemlítjük azonban, hogy lik ránk. Vájjon akad-e olyan ifjúság, amely eleget tud tenni a társadalmi vállalásból adódó feladatoknak? Mert ez nem sablonmunka. S eleget hallottunk az ifjúság szellemi túlterheléséről is. Meg azt is igen hangoztatják, hogy a mai ifjúság annyira a technika gyermeke, hogy semmin sem csodálkozik, semmi sem érdekli a műszaki dolgokon kívül. Kedves fiatal barátom! Alighogy elmentél tőlem, meglátogatott egy úttörő-őrs. Röviden ismertettem nekik a nálam összegyűlt régi tárgyak gyakorlati szerepét. Aztán a gyűjteménynek községünkhöz való viszonyáról szólva, részleteket olvastam fel Bocskai Istvánnak abból a leveléből, amit 1606. március 15-én adott egy olyan felkelőjének, akinek ivadékai közül három ült a látogató őrs tagjai között. Majd az egyik kislány arról kérdezősködött, hogy milyenek voltak itt a viszonyok Bocskai idejében? Kezembe vettem egy bronz-serpenyőt. — íme, ebben a serpenyőben főztek akkor ősanyáitok. Mert a mai nagy edénygyárak helyén még akkor a pusztai szél süvített. Az ilyen látogatás is alkalom arra, hogy adatot szerezzünk ifjúságunk lakóhelyismeretéről. Bizony megtörtént, hogy a látogató őrs fele nem tudta, hogy merre van a Tókert és a Bánomkert, Dé. vaványa két nagy kertje. Két évvel ezelőtt egyik éppen akkor érettségizett látogatóm nagyanyja családi nevét nem tudta megmondani. Pedig minden reggel az főzött neki. Talán felesleges mondanom, hogy a látogatókat érdekelte Bocskai levele, holott az technikailag nem volt több egv gyenge szabványpapírra írt másolatnál. Nem áll az, hogy a lakóhelyismeret útjában áll a technikának! Sőt. A technika csak korszerűvé teszi a lakóhely ismerte*ést. Az a kevés fiatal, aki nálunk egv idő óta lakóhely vizsgálattal foglalkozik, a technikai eszközöket is igénybe vette, mint fénvképész, filmes, autóvezető és gépíró. Bereczki Imre ez év első nyolc hónapja folyamán 184 dokumentációt kapott a lengyel ipar a Szovjetuniótól és 113- at adott. 430 lengyel szakember utazott a Szovjetunióba gyakorlatra. A lengyel—szovjet bizottság mellett eredményesen dolgozott a lengyel—román, lengyel—bolgár és lengyel—magyar tudományos és műszaki együttműködési bizottság is; az utóbbi ugyan újabban megszűnt, mivel az 1962 februári határozat értelmében a két ország hat fő reszortja közvetlen tudományos és műszaki együttműködésbe kezdett. A közvetlen együttműködés: újabb lépés előre Üjabb országokra terjed tehát ki a reszortok, tudományos intézetek, tervezőirodák és nagyüzemek közvetlen együttműködésének rendszere, amely azelőtt csak Lengyelország és Csehszlovákia, illetve Lengyelország és az NDK között volt használatos. Az együttműködésnek ez a formája még eredményesebb, mivel a gyakori és közvetlen kapcsolatok kiküszöbölik a közvetítő apparátus elbürokratizálódását és viszonylagosan alacsonyabb hozzáértését a részletkérdésekhez. Az 1961-es adatok szerint a KGST-országok hasonló intézményeivel közvetlenül együttműködő tudományos intézeteink, tervezőirodák és nagyüzemeink száma összesen 160 volt, ezek közül a Szovjetunióval 28, Csehszlovákiával 27, az NDK-val 51, Magyarországgal 43, Romániával 11 működött együtt. Minden jel arra mutat, hogy a KGST tagállamai közötti tudományos és műszaki együttműködés iránya: a közvetlen együttműködés kifejlesztése, a tervezési és kutatási tervek összehangolása, a fokozott szakosítás és ezzel együtt a talaj előkészítése a .megfelelő nemzetközi szakosításhoz és munkamegosztáshoz a termelés terén. Megjelent: a Trybuna I.ikíu. október 25-1 számában. Fordította: Murányi Bea. fünfliKAob A nagyváros örömei A tótkomlósi Dózsa mozi tűzte műsorára 1962. december 2-től 4-ig ezt az érdekes, a nagyvárosi élet fonákságait kitűnően jellemző és szatirizáló francia filmet. A film hőse egyszerű kisember, viszontagságai, kalandjai a kacagtatás mellett el is gondolkoztatják * nézőt. Öregek körei, pipázó tanyák Békés megyében Békés megyében a Hazafias Népfront olvasóköreiből átalakult termelőszövetkezeti klubokban, vagy a művelődési otthonokban 3gyre inkább gondoskodnak az idős emberek társaséletéről is. Azonkívül, hogy az öregek éppúgy élvezhetik a klubélet örömeit, mint a többi tagok — így például nézhetik a televíziót, vagy a fiatalok szórakozásait, s elvárják őket az ismeretterjesztő estekre, — több helyütt külön helyiséget is berendeztek részükre. A tótkomlósi községi művelődési otthonban — főleg termelőszövetkezeti — nyugdíjasok klubja nyílt ebben az évben, amelyben reggelöl estig mintegy huszonöt, sőt a zimankós téli napokban kétszer annyi idős ember tölti idejét olvasással, beszélgetéssel és társasjátékkal. Békéscsabán a TIT klubjában adtak helyet veteránoknak. A sarkadi Lenin Termelőszövetkezet klubházában külön szobát bocsátottak az öregek rendelkezésére. Az ilyenkor már fűtött szobában kora délutántól estig zavartalanul sakkoznak, kártyáznak, dominóznak, olvasnak, társalognak és kedvükre pipáznak az öregek. DECEMBER 4. Békési Bástya: Szurkolók a lesen. Békéscsabai Brigád: Julius Caesar. Békéscsabai Szabadság: Egy házasság története. Békéscsabai Terv: Utolsó vacsora. Gyomai Szabadság; Túl fiatal a szerelemre. Gyulai Erkel: Igazság a hazugságról. Gyulai Petőfi: A francia nő és a szerelem. Mezőkovácsházi Vörös Október A világ minden aranya. Orosházi Béke: Pillantás a hídról. (^eiiadhl fieripLkttűa Az értekezlet elnöke kilátástalan hangsúllyal fejezte be az ülést: — ... tehát kartársak, miután a felsőbb szervektől a kért háromszázezer forintot az üzlet-átépítésre nem kaptuk meg és így az üzlethálózat fejlesztéshez helyiséggel nem rendelkezünk, a dolgozók esetleg felvethetik, hogy akkor mi, miért is vagyunk. Már pedig ezt el kell kerülnünk és éppen ezért javaslom, hogy saját kebelünkön belül alakítsuk meg a Boltok Áthelyezését Rendező Operatív Bizottságot, röviden BÁROB-ot és bizonyítsuk be. hogy a semmiből is lehet verebet sodorni. Teremtsünk nyüzsgő ke. reskedelmi életet illetékességi területünkön! A csüggedt résztvevők teljesen újjáéledve helyeselték a \ csodálatos elgondoj lást, majd egyhangú lelkesedéssel megválasztották az utolsó szalmaszálat, a BÁROB-ot. A BÁROB tagjai aztán éjt nappalt eggyétéve fáradhatatlanul kuszálták az üzlethálózatot. Meg kell hagyni, hihetetlen munkát végeztek. A festékesboltot áthelyezték a cukrászdába, a cukrászdát a Temetkezési Vállalat ravatalozójába, a ravatalozót a tejboltba, a tejboltot a borpincébe, a borpincét a patikába, a patikát a zöldségesboltba, a zöldségesboltot pipereüzletbe és így tovább. (Igaz, hogy az átköltözések, valamint a profilnak megfelelő átalakítások nem kevés forintba kerültek, de felújításra van keret bőven, csak új építésére nincs egy vas sem.) Az átszervezés aztán annyira jól sikerült, hogy egy helyiség üresen is maradt. Persze ez rögtön szemet szúrt az BÁROB- nak és alapos nyomozás után megállapították, hogy téves váltóállítás követ-' keztében a vasbolt és élelmiszerüzlet egy helyiségbe költözök. A BÁROB nehéz helyzetbe került, mivel a költözködés lázában a vasbolt vezetője és az élelmiszerüzlet pénztárosnője olthatatlan szerelemre gyulladtak és egy ebédszünetben öszszeházasodtak, de lakáshiány miatt nászt ülni még nem tudtak. Ilyen előzmények után a BÁROB együttérző szívvel úgy határozott, hogy a fiatalok legalább nappal legyenek együtt és így azóta a papucs-szeget és a tarhonyát egy helyen árusítják. A fennmaradt helyiségben pedig idegenvezetőket képeznek ki kereskedelmi szerveink a vásárlóközönség eligazítására. A jó munka végeztével a BÁROB tagjai büszkeségtől dagadó kebellel jelentették: A költözködések és az átalakítások költségei alig haladták meg n félmillió forintot. Ó. Kovács István
