Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-24 / 301. szám
Az emberiesség forradalma | Család—otthon | Rejtekhely az Elbán | KÖRÖSTÁJ | Sport | Hideg idő BÉKESSÉGET! A hamfras ágú karácsonyfák mellett ma legtöbb helyen együtt van az egész család. Ünnepelünk, • békét, boldogságot kívánunk szeretteinknek, barátainknak, ismerőseinkmek. E karácsonyi jő kívánság ma is úgy hangzik, mint hosszú-hosszú évtizedeikkel ezelőtt. Szavakban maradt ami volt, de tartalma megváltozott, mert ma ezek a kívánságok reálisabb alapokon nyugszanak. A kívánságok teljesülése ma már nem földöntúli hatalmaktól függ, hanem az emberek munkája, tevékenysége és erőfeszítése váltja valóra. Kitől vagy kiktől függ ma, hogy békesség legyen e hazában, és a föld kerekén? Magunktól, emberektől, mindenkitől, aki képes küzdeni a béke fennmaradásáért; mindenkitől, aki képes és akar dogozni azért, hogy gazdagodjon az ország, melynek gyümölcsét ma maga a nép élvezi. Régente csalt hittünk — ha hittünk — annak, hogy a kívánságok megvalósulhatnak. Ma akarjuk, ma tudjuk, meggyőződtünk róla, hogy a boldog, békés élet megteremtésének az emberek munkája az aranyfedezete. Lehet-e és keli-e még többet tenni, sokat, nagyon sokat dolgozni azért, hogy az élet még szebb, békésebb legyen? Lehet is, kell is! Magunknak építjük, gazdagítjuk az életet. Hisz’ eredményeink sokasága fényes bizonyítéka annak, hogy e jó kívánságok teljesülésének, a békés élet állandósulásának alapja a termelő munka, s a jó, a sikeres munka záloga az ember. És van-e iránymutatás, hogy sikereinkre újabb sikereket halmozhatunk, hogy tovább gazdagodhatunk? E tekintetben az útmutatás olyan világos, amilyen soha nem volt. A párt VIII. kongresszusa határozatainak megvalósítása napról napra közelebb visznek a kívánság teljesüléséhez: a békés, boldog szocialista haza felépítéséhez. Hogy e terv megvalósuljon, annak letéteményese a munkás, a paraszt, az értelmiségi. A dolgozó, a békét akaró, s azért küzdeni kész ember. Békességet... Akarjuk a békét, de a világ sok-sok részén fegyvereket csörtetnek, háborús hisztériát keltenek, pusztításra készülnek azok az erők, amelyek vérrel-vassal támadnak a szabadságukért harcoló népekre. Nagyok ezek az erők. De a másik oldalon is áll egy még hatalmasabb erő, mely kész, mint már annyiszor, lefogni a gyújtogatok kezét. Ma mindannyian boldogan lélegzőnk fel; a szovjet diplomácia újra tanújelét adta, hogy kész a béke védelmére; elhárította a Karib-tengeri válságot, s ezzel elhárította a nukleáris világháborút az emberiség feje felől. — Határozott nemet mondunk a háborúnak — hangzott Hruscsov nagyszerű beszéde. — A szovjet kormány — folytatta — szilárdan követve a békés együttélés politikájának lenini elveit, minden szükségeset megtett és megtesz a béke megőrzésére. A szovjet kormány és a többi szocialista ország kormánya külpolitikájának legfőbb eredménye., hogy elhárult a háború közvetlen veszélye. A világ közvéleménye, a különböző politikai nézeteket ér meggyőződéseket valló, a Föld különböző tájain élő emberek forrón üdvözölték a józan ész politikájának e nagyszerű győzelmét Az események igazolták, hogy a békéért Küzdő erők képesek leküzdeni a legveszélyesebb nemzetközi -áUigr/kat, képesek a? imperialista agresszorok megféke zésére. Rajtunk műlik-e vajon, hogy békesség lesz a világon? Múlhat rajtunk, hogy békében épüljön hazánk, s békében éljen az emberiség? Igen! Rajtunk is múlhat ér múlik. A szabad országok erősöd nek, gazdagodnak. Lerázzák rabláncaikat a gyarmati népek. Erős és hatalmas a Szovjetunió, a béke őre és van realitása annak, hogy béke legyen a földkeréksé gén. A tárgyalóasztalhoz kényszerült imperialista politikusok, a világűrt meghódított vörös csillagos űrhajósok, s a népek napról napra erősödő békeakarata erre a felelet. Napról napra erősödik az a tábor, amelynek a béke nem jámbor óhaj csupán, hanem aka rat és harc. Néhány nap múlva új esztendőhöz érkezünk. Bizalommal, örömteli várakozással tekintünk elé Tudjuk, nem lesz sima az út. Számítunk rá, hogy az új esztendő is hozhat nyűgös gondokat. Tudjuk meg kell vívnunk majd újra és újra, hogy békesség legyen, hogy jobban menjen a munka. Meg kell vívnunk harcunkat önmagunkkal is, hogy ne lankadjunk, s az esetleges sikertelenségek ne kedvet vesztő, hanem sikerekre ösztönző állomások legyenek. De ha nem is lesz mindenütt sima az út, végigjárjuk becsület1. eJ, hogy még jobban kitáruljon előttünk a békés, boldog élet minden jóságr szépsége. Deák Gyula Ajándék a nagy családok gyermekeinek Mar hagyomány Békéscsabán, £ hogy a városi nőtanács minden • évben karácsonyi ünnepség kere- • tében ajándékoz meg gyermeke- £ két. Az elmúlt évben a Békéscsa- j bán nevelő szülőknél élő állami j gondozott gyermekeket ajándékoz- j ták meg. Az idén a nőtanács csa- £ ládvédelmi bizottság aktívái felke. f resték azokat a nagy családokat, j ahol szükség van segítségre, s így ■ 21 csa-’ádból egy-egy gyermeknek £ mackót, harisnyát és édesség-cso- ! magot adtak át december 22-én ! ünnepélyes keretek között a nóta- ■ nács helyiségében. A városi nóta- £ nács összesen több mint 1300 fo- £ rint értékű ajándékot vásárolt. I kültiqym niszter loiaüta az új koreai nagykövetet Péter János külügyminiszter megbízólevelének g közeljövőben .örténő átadásával kapcsolatban vasárnap fogadta Szón Csan Jomot, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság új rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (MTI) DUtlmm kardeí-Omd Az 1963 . évi ncpgazJaságf terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: amint arról a sajtó mái korábban hírt adott, a Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az 1963. évi népgazdasági tervet. A kormány megállapította: a népgazdaság az idén is számottevően fejlődött. Az ipari termelés a tervezettnek meglel élőén emelkedett, a mezőgazdasági termelés — az aszály ellenére — kis mértékben nőtt. Előnyösen éreztette hatását a szocialista országot nemzetközi együttműködésének fejlesztésére irányuló törekvés. Különösen örvendetes, hogy a nép. gazdaság fejlődésével összhangban jelentősen javult a termelés tervszerűsége. Az ipari termelés színvonala — ilőzetes adatok szerint — az 1961 évinél kb. 8 százalékkal lesz magasabb. Az Ipar szerkezeti átalakítása az ötéves tervben meghatározott irányban haladt: a termelés a népgazdaság fejlődése szempontjából legfontosabb iparágakban az átlagosnál gyorsabban nőtt. Jelen tősen emelkedett a termelékeny ség, az ötéves terv céljaival ossz hangban a termelés emelkedésének csaknem kétharmada a terme iékenység növekedéséből szárma zott. A mezőgazdaság össztermelése felülmúlta az előző két év színvo nalát, de a rossz időjárás miat: nem érte él a tervezettet. A teljes külkereskedelmi áru forgalom várható teljesítése a tervezettnél valamelyest .kedvezőbben alakul főként azért, mert az ipari export a tervezettnél gyorsabban emelkedett. Bővül külkereskedelmi forgalmunk a szocialista országokkal. Tovább nőtt export- és importforgalmunk a gyarmati sorból nemrég felszabadult országokkal, valamint a gazdaságilag fejlett tőkés országokká is. 1962-ben a népgazdasági beru* házások összege 12 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. • A népgazdaság 1963. évi tervezett fejlődését az ötéves terv céljainak megfelelően az alábbi fontosabb adatok jellemzik: Ipar Az ipari termelés az 1962. évihez képest mintegy 8 százalékkal aő. Ennek megfelelően az átlagos fejlődésnél gyorsabban nő a termelés a vegyiparban (16 százalékkal) és a gépiparban (9,5 százalék, kai). A gépiparon belül különösen jelentős lesz a termelés felfutá a a híradástechnikában (18 százalék), valamint a forgácsoló- és különleges szerszámgépgyártásban (14 százalék). Az élelmiszeripar termelése 8,5, a könnyűiparé 5 százalékkal emelkedik. A terv nagy súlyt helyez a mű szaki fejlesztésnek és a modem technológia bevezetésének meg gyorsítására, a gyártmányok korszerűsítésére, a minőség javítására. Fontos érdek, hogy növekedjék a termelés gazdaságossága, s a KGST keretében tovább folytatódjék a nemzetközi szakosítás. A minisztériumi iparban a termelési költségeket mintegy 1,3 százalékkal kell csökkenteni. Továbbra is biztosítani kell, hogy a termelés összhangban álljon a belföldi szükségletekkel, s a külkereskedeem igényeivel. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés 1963- ban az előirányzatok szerint 12— 14 százalékkal haladja meg az 1962. évit. A terv biztosítja az anyagi feltételeket a mezőgazdasági termelés növeléséhez, ezen belül ahhoz, hogy a termésátlag búzából 12,4, kukoricából 15, burgonyából 66 mázsa legyen kát. holdanként. Jövőre — az ötéves tervben eredetileg előirányzott ezer kát. hold helyett — 514 ezer hold lesz az öntözött terület, vagy. is 143 ezer holddal több, mint az kién. A mezőgazdaság 1963-ban 1 358 000 tonna műtrápvát az ezévinél tíz százalékkal többet kap. Jelentősen nő a mezőgazdaság gépellátása. 5230 új traktort és 1'70 új kombájnt állítanak munkába. Az ország búza-vetésterületének több mint a felét nagyhozamú búzafajtákka] vetjük be. (Folytatás a 2. oldalon.)
