Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-22 / 299. szám

1982. december 22. 3 Szombat Az elhelyezés javításával és a takarmányozás szakszerűségével csökkenthetők az állattenyésztési veszteségek — A megyei iXépi Ellenőrzési Bizottság tapasztalataiból — korszerűsítést hajtanak végre a Készül a zárszámadás, de a hangsúly már a jövő évi termelésen van A megyei Népi EMenőrzésd Bi­zottság átfogóan megvizsgálta ter­­mdőszöveíkezetein'kben a sertés- és a baromfitenyésztés eredmé­nyeit fogyatékosságait, s megálla­pították, hogy termelőszövetkeze­teinkben a sertés, és baromfite­nyésztés igen jó ütemben fejlő­dött. E fejlődést azonban gátolta, és gátolja több olyan betegség, »melyet egyes szakemberek a nagyüzemi állattartás velejárója­ként határoznak meg. A népi el­lenőrök megállapították, hogy a saját tenyésztés fokozásával, az elhelyezés javításával és szakszerű takarmányozással minimálisra csökkenthetők a múlt évben és az idén előfordult állatbetegségek. (Legtöbb helyen az idegenből vá­sárolt sertésekkel cipelték be a fertőző betegségeket. Emiatt az állomány 15—25 százalékát kény­szer kellett vágni.! Az eHenőrzésben részt vevő szakemberek egyöntetűen állást­­fogialtak amellett, hogy a fehér hússertés tiszitavórű tenyésztésé­nek erőltetése — adott körülmé­nyeinket figyelembe véve —, elhi­bázott lépés volt. Ezt a hibát szö­vetkezeteinkben most úgy tehetik jóvá, hogy a meglévő kocaállo­mányt elhelyezésre és takarmá­nyozásra igénytelenebb fajtákkal keresztezik. Legtöbb sertéstelepen nincs megoldva a vízellátás és a takar­mánytárolás. Nem megoldott a szerfás épületek téliesítése sem. Korszerűtlenek hidegek az épü­letek, emellett porosak és esőben beáznak. A jövő évben bizonyos — Reggel hozzáfogok. Jő két 1 nap alatt megcsinálom,­Az igazgatónak németre for­dították Knis szavait — Egyetlen gépet két napig? — ordított fel Khümetz. — Hát persze, egyetlen gépet. Khümetz elfehéredett. Három gép áll és mindegyiket két napig javítják! Hatalmas mennyiségű páncélököl termelésével elma­rad a gyár. Ennek pedig isten tudja, milyen következményei lehetnek. — Reggelig meg keR javítani — mondta az igazgató. — Reg­gelig és mind a hármat, értet­ted? Knis vállat rántott. Khümetz közelebb lépett hozzá, s a vállá­ra tette a kezét. A körülállók el­csendesedtek. — Reggelre! — mondta ser. igazgató. Knis a fejét rázta. — Reggelre! — ismételte Khü­metz. — Vagy dolgoznak reggel­re a gépek, vagy mégy vissza Auschwitzba! — Egyedül semmire sem me­hetek. — Tartsd itt magatok .köziül azt, akit akarsz. A gyárból ad­dig el nem mehetsz, amíg be nem fejezed a munkát. Ha meg­csinálod, kapsz két teljes nap szabadságot! Knis hallgatott. Határozatlan­nak látszott. — Rendben van — mondta vé­gül a fogoly. — Megpróbálom. Knis öt foglyot választott ki maga mellé. A többiek mind fél­reálltak. sertéstelepeken. A népi ellenőrzés helyesli azt az intézkedést, amely százmillió forintos beruházást irányoz elő a sertésférőhelyek korszerűsítésére. A sertésbetegségek elterjedését elősegítette a vízmelegítő üstök hiánya is. A szövetkezetek egy ré­szében az ilyen beruházásra nem jut elég anyagi. Nem terveztek bukóüst-vásárlést, így nem is tud­ták biztosítani a beteg állatok te­­áztatását. Szót emelt a vizsgálat a fakardokban tárolt tej és dara­­áztatás ellen is. Szakszerűtlennek és egy egész sor gyomorbetegség hordozójának minősítették a fa­hordók használatát. Javasolják, hogy a termelőszövetkezetekben ezeket betonkádakra cseréljék. Az állami gazdaságokban jól bevált gyakorlat szerint a sertések ivartalan ítását öthetes korban végzik el. Egyetlen szövetkezetben sem találkoztak e jól bevált mód­szer követésével. Javasolják a szö­vetkezeteknek, hogy öthetes kor­ban az állami gazdaságokban be­vált módszer szerint az ivartalení­­tást csinálják meg. A vizsgálaj során megnézték több állatorvos működését is. Megállapították, hogy valameny­­nyiüfc rendszeresen vezeti a mun­kanaplót, viszont a gyógyszernyil­vántartás legtöbb helyen hiányos. A meglévő fogyatékosságok megszüntetésére követendő példá­nak jelölte meg a Népi EEenőrzési Bizottság a szeghalmi járást. Itt a járás vezetői, a 3004-es kormány­határozat alapján 20 különböző ta Knis. Khümetz odahívta a lágerőr­ség parancsnokát. Az őrparancs­nok gondolkodás nélkül elzárkó­zott, nem adott engedélyt, hogy a gyárban maradjanak éjszaká­ra a foglyok. Khümetz akkor telefonált a lágerparancsnokság­ra, s mindent elintézett. Trofim Knis és öt társa hozzálátott a munkához. Éjjel tizenegy órakor bement a gyárba Khümetz. Megnézte, mj a helyzet a gépekkel. Meg­nyugodva látta, hogy a javítás rendben halad. Knis rámutatott az egyik gépre, amelynek a ja­vításával már majdnem kész voltak. — Amint látja, ezt mindjárt befejezzük. Még néhány perc és dolgozhat újra a gép. Khümetz elégedetten bólin­tott, s egy cigarettát nyújtott oda Knisnek. Akárki akármit mond, valóban zseniális gondo­lat volt, hogy ő maga utazott Auschwitzba, személyesen válo­gatta ki a foglyokat és hozatta ide a gyárba. Khümetz kitűnő hangulatban távozott a műhelyből. Egy teher­autót pillantott meg az udvaron. Éjszaka nem a garázsban van a kocsi? Miféle rendbontás ez? — Mit csinál maga itt? — kér­dezte szigorú hangon az igazgató a motornál matató sofőrt. A gépkocsivezető — fiatal fiú, fekete kötés volt keresztben az egyik szemén — megmagyaráz­végzettségű szakembert küldtek a szövetkezetekbe. Megszervezték a társadalmi ösztöndíjat, ezüstka­lászos tanfolyamokra osztják be a brigádvezetőket, állattenyésztőket, hogy szakmai hozzáértésüket nö­veljék. A népi ellenőrzés javasolja a szakirányításban dolgozó szervek­nek, hogy a jövőben termelőszö­vetkezetekben csak akkor vásárol­janak idegenből sertést és ba­romfit, amennyiben a járás mező­­gazdasági szakemberei, a helyi állatorvos és a szövetkezet veze­tői megállapodnak, hogy a feltéte­lek — elhelyezés, takarmányozás — biztosítva vannak. A megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság a sertés- és a baromfibe­­tegségekből eredő károk csökken­tésére javasolja a megyei tanács mezőgazdasági osztályának, has­sanak oda, hogy a szövetkezetek a termelési tervet reálisan készít­sék el és csak olyan hozamok el­érését, pénzbevétel! tervét állít­sák be, amelyekre az adott körül­mények. módot és lehetőséget nyújtanak. A Szabadkígyősi Mezőgazdasági Technikum gazdaságában egy or­szágosan elismert, kisebb kapaci­tású konzervgyár is működik. Az ta: homokot hozott az öntödé­nek. Lerakta, s készült, hogy in­dul a garázsba, de valami baja esett a motornak. Most vizsgálja a gyújtóberendezést, nem az romlott-e el. — Mindent a maga idejében kell csinálni. — Khümetz bosz­­szúsan forgolódott a kocsi kö­rül. — Igyekezzen vele és men­jen minél előbb. — Igenis, igazgató úr — mondta a sofőr. — Máskor ez nem fordul elő. Khümetz ezután hazafelé in­dult. Éjjel egy óra volt, amikor hir­telen megszólalt a gyári hangos­beszélő. A műhelyekben elhe­lyezett hangszórók recsegve to­vábbították a bemondó hangját: — Figyelem, légiveszély! Fi­gyelem, légiveszély! Az effajta bejelentésekhez hozzászoktak már a gyárban. A gépek és a motorok leálltak, az éjjeli műszak dolgozói sietve óvóhelyekre vonultak. Nem messze, a gyár udvarán volt a légópince. Az óvóhely bejáratá­nál azonban Krieger állta el a lefelé igyekvők útját. — Ide nem lehet! Javítják a szellőzőberendezést. Megfullad­nak, ha lemennek. Menjenek a kapun túl a nyilvános óvóhely­re! A munkások a kijárat felé tó­dultak. A gyárőrség már meg­kapta Krieger utasításait, s ki­tárta a széles 'kapu két szárnyát. (Folytatjuk) 1 zárszámadási előkészüle. ! tekről érdeklődtem a körösladányi Űj Barázda Termelőszövetkezet irodájában. — Elmond.iuk — mosolygott iNagy Lajos, a termelőszövetkezet párttitkára —, de nehogy azt mond, mint egy évvel ezelőtt az egyik biigádvezetőnek, hogy „csak 25 forint jut egy munkaegységre”? mert azóta is többször emlegeti, hogy mennyi kellene annak az új­ságírónak a mi szi'kfoltos, gyenge minőségű földjeinkről? Csakhamar megegyeztünk, hogy nem az én érdekem az, hogy mennyi jut egy-egy munkaegység­re. Viszont nagyobb öröm arról írni, hogy jó jövedelemmel zárták az évet. A főagronómussal és a főkönyvelővel beszélgetve kikere­­kedik, hogy mit terveztek és mit érnek el munkaegységenként az idén. Talán 26 forintot a tervezett 31,7 forinttal szemben. A csőkké, nésnek sok oka van. Tavaly már­ciusban csatlakozott hozzájuk a Béke és a Kossuth Tsz egymillió forint leltárhiánnyal és egy cso­mó szántatlan földdel. Ez persze leginkább csak a tavalyi jövedel­met csökkentette, de a több mint ötezer holdra kerekedett gazda­ságban sok beruházásra és sok do­log elsimítására kellett a pénz az idén is. Ráadásul szárazság volt. A borsó feletermést adott a terve­zettnél 300 holdon. A búza is csak 6,70 mázsát termett 8 helyett, s ezért 12 vagonnal kevesebbet tud. tafc értékesíteni annál, mint idei évre hárommillió 250 ezer fo­rint értékű konzerv gyártását ter­vezték. A bőséges zöldségtermés lehetővé tette tervük túlteljesíté­sét Terven felül 150 ezer forint értékű árut adtak a népgazdaság­nak. A gazdaság határában jövőre egy 17 holdas víztárolót építenek, amelybe három csőkútból 160—170 ezer köbméter öntözővizet tárol­nák. Innen adnak majd vizet 190 hold zöldségíermő területükre. Ugyancsak a jövő tavasszal építe­nek egy nagy palántanevelő-tele­­pet is, s 1964-ben már 250 holdra növelik a konzervgyári növényék termesztését Ebben a gazdaságban az alkal­mazott élenjáró termelési eljárá­sok segítségével 1958-tól rekord paprikatermést érnek el. ötéves átlagban holdanként 160—180 má­zsa Cecei fehérpaprikát termeltek. 1961-ben holdanként 240 mázsa paprika termésátlagot értek el. Jö­vő tavasszal 40 holdon paprikát, 20 holdon paradicsomot, 76 holdon pedig uborkát termesztenek. Az első kötésekből származó uborkát és Cecei paprikát exportra szállít­ják. —#------------------------------------­A Békés megyei Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat Békéscsaba, Kazinczy u. 1/a 1 db 2,5 tonnás pótkocsit tehergépkocsihoz könyv jóváírással átvesz. 81114 amennyire szerződtek. Ez csak a nagyja-kiesés. Természetesen nem tétienüi siránkoztak azon, hogy kiesés lesz, hanem hozzáláttak a pótlásához. A tervezett 518 hízott sertés he­lyett 768-at, a tervezett 20 ezer he. lyett 44 ezer csibét, s ezenkívül ötezer pulykát értékesítettek. — No azért, ha nem is dicsek­vésképpen, de elmondjuk, hogy 13 vagon kenyérgabonát adtunk át a terményforgalminak szerződés­re, többet, mint a másik három ladányi szövetkezet együttesen. S ha már itt tartunk, akkor elmond­juk, hogy a jövő évre a Zalka Má­té 15, a Magyar—Vietnam Barát­ság 8, a Dózsa 5 vagon kenyérga­bonára kötött szállítási szerződést, mi pedig 40 vagonra. — Ha már szóbakerült a jövő év, akkor halljunk néhány számot a tervezésről. — Azzal kezdjük, hogy most de­cember 12-én 22 ezer naposcsibét hoztunk ki a Békéscsabai Keitető­­állomásról, s az a tervünk, hogy a jövő év végéig 70 ezer árucsibét, 5 ezer pulykát, 800 hízott sertést és 42 hízott marhát értékesítünk. A tojóállományunkat tízezerre nö­veljük, úgy, hogy építünk egy kor­szerű tízezer férőhelyes tojóházat. Nagyon kellene egy százas tehén­istálló is, mert hiszen a szarvas­marha-állományt is szeretnénk nö­velni : a tehenek számát a jelenlegi 147-ről 220-ra. Ehhez már van 60 ivarérett üszőnk. De bajba leszünk vele, mert nem tudjuk megfele­lően elhelyezni... — Növelik a sertésállományt is? — Jelenleg 100 anyakocánk van., ezeknek a féle januárban fial. Ügy gondoljuk, hogy ezeknek a szapo­rulatából meg tudjuk hizlalni a tervezett 800-at. annál is inkább, mert most 673 süldőt és malacot tartunk. — Nem idézett elő takarmány­hiányt az idei szárazság? — Azt nem mondhatjuk, hogy bővelkedünk, mert bizony kukori­cából 20 mázsa csövest, őszi árpá­ból 6,8, tavaszi árpából 5,2 mázsát takarítottunk be holdanként. En­nek ellenére a tavaly kölcsönkért 13 vagon szemestakarmányt is ter­mészetben tudjuk visszaadni. Ezeket mondták el a termelő­szövetkezet vezetői á rövid beszél­getés során. Igaz, hogy az ez évi zárszámadásról nem sok szó esett, de minden bizonnyal a zárszám­adási közgyűlésen is többet foglal­kozik majd a vezetőség beszámo­lója a jövő évi tervvel, elgondolá­sokkal. Azon, ami elmúlt, mái’ nem lehet segíteni, s csak annyi­ban érdemes vele foglalkozni, amennyi tanulságot lehet belőle meríteni a jövő évi eredményes gazdálkodáshoz. A tapasztalatok, tanulságok levonására nagy szük­ség van minden szövetkezetben a zárszámadáskor, mert akárhogy nézzük: az alacsony vagy a ter­vezettnél kevesebb jövedelem nemcsak a terület növekedéséből, a férőhiányból és a szárazságból fakad, hanem helyenként a becsú­szott emberi hibákból: nem meg­felelő munkaszervezésből, egyik­másik növény ápolásának, betaka­rításának késlekedéséből is. K. 1. Több éves gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt, gépésztechnikust azonnali felvételre keres a Békéscsabai Lakatos és Gép­javító Ktsz, Békéscsaba, Petőfi u. 4. sz. 81112 — Ezek maradnak — mond-Túlteljesítették kozizervgyáztási tervüket Víztárolót és palántanevelő-telepet építenek Szabadkígyóson

Next

/
Thumbnails
Contents