Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-21 / 298. szám
1962. december 21. 5 Péntek c Ha az öregek megvoltak nélküle, nekünk se hiányozzon? ""............ I Gyulai Állami Gazdaságba nemcsak a városból, hanem közeli-távoli községekből is járnak emberek dolgozni. Elek, Kétegyháza, Komódi, Sarkad is ott van a listám, ha a helységeket soroljuk, ki hová való? Egyszóval: sok a vidéki, sok az utazgató munkás, és ez a helyzet korántsem rózsás a kulturálódó«, a művelődés szemével nézve. Egyszerűen azért nem, mert sok idő megy el az utazással és hazaérve, amikor már alaposan estébe hajlik a délután, pihenni kell, mert másnap korán belezörög a reggeli csendbe a vekker ... Mégis, mit lehet tenni, mi újság, ha az ember tényleg felteszi a kulturálódási kutató szemüveget és úgy néz körül? Néhány adat: a gyulai moziba 30 tízhetes jutalom-bérletet vásároltak, ezt a legjobb dolgozók kapják. Ugyancsak 30 a Jókai Színház előadásaira vásárolt bérletek ■száma, ezeket szintén a legjobbak kapják, ez is jutalom. Megnyílt a dolgozók általános iskolája, az V.—VI. és hetedik osztályba körülbelül 15-en járnak. Szívesen látnak vendégszereplőket a kultúrteremben, nemrég a kétegyházi színjátszók szerepeltek náluk. Bál is van néha, azt mondják a fiatalok, hogy hangulatosak, jól sikerülnek. Hirtelen, innen is, onnan is — ennyit. Természetesen, még sok mást megemlíthettem volna, de lényegesen nagyobb, komolyabb dolgokat nem. Ez a néhány adat tehát — úgymond — előléphet valamiféle „keresztmetszetként” is. És most nézzük, hogyan vélekednek a dolgozók? Három fiatal kétegyházi lány éppen a kukorica-morzsolóban dolgozik, beszéljenek ők ... (Utólagos hibakiigazítás: egyikőjük már asszony, Putárik Péternének hívják. Barátnői pedig: Szabó Zsófia és Avramócz Mária.). — Tudja, milyen nehéz bejárni? Még Kétegyházáról is? Ezzel kezdik. Ha jól emlékszem, Avramócz Mária mondta. De a többiek rábólintanak, tehát egyezik a véleményük. „Reggel korán indulunk, este 6 óra tájban érünk haza. A gazdaság küld értünk kocsit meg hazaúton is azzal megyünk. Nem könnyű utazgatni naponta. Amikor végre otthon vagyunk, jobbán esik a pihenés, mint arra gondolni, hogy szórakozzon az ember.” Ezzel folytatják. Aztán kérdezősködöm. Jámak-e otthon a kultúrházba? Mert nyilván, a gazdaság kultúréletében nemigen vehetnek részt, ha munka után azonnal hazautaznak. Azt mondják, hogy nem járnak, nincs rá idejük. Hát moziba? — reménykedem. „Oda igen. De csak akkor, ha időben hazaérünk, mert ha későn jut eszünkbe a mozi, akkor már nem kapunk jegyet. Nagyon kicsi a kétegyházi mozi helyisége.” Szabó Zsófia említi, hogy azért vasárnap néha-néha benéznek a kultúrba, esetleg tévét nézni, ha jó műsorról hallanak. Színházban voltak már? (A jutalomszínházbérletekre gondolok.) Nem, nem voltak. De ha kapnának jegyet, akkor? Azt mondják, nehéz megoldani, aki utazik a munkahelyére, mint ők, az nem ér rá... Valósággal refrén-szerűen tér vissza minden kérdésem után a válasz: utazunk, nem érünk rá... Még egy reménysugár: a könyvtárba járnak-e, otthon, Kétegyházán? Nem, oda nem járnak. Hát persze; van azért jócskán igazság abban, hogy aki naponta kilométereket teherautózik vagy kerékpároz a .munkahelyére meg vissza, annak a 24 órájából — a távolságtól függően.— .elég sok idő fecsérelődik el, a semmire sem használható utazással. Így van ezzel az ón három kétegyházi ismerősöm is, akik a Gyulai Állami Gazdaságban dolgoznak, Kétegyházán laknak és évek óta róják a bejár-ók útját.. Sok helyen van ez így, és az utazók művelődése, kulturális élete a legtöbb helyen nagyon szegényes még. A népművelés munkásai, e munka Körösladányi Fa-, Vas-, Vegyi Kisipari T er m el őszövetkezet Körösladány RÉSZLEGEINK: vegyi, asztalos, kádár, bognár, köteles, valamint lakatos és kovács. Köszöntjük az 1963-as új esztendőt és kérjük, hogy bizalommal keresse fel szövetkezetünket az új esztendőben is! Kedves megrendelőinknek és összes ügyfeleinknek kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag, eredményes boldog új esztendőt kíván a Körösladányi Fa-, Vas-, Vegyi Ktsz vezetősége 707 Iván gyermekkora Ezt a filmet, mely a velencei filmfesztivál nagydíját nyerte és ahol vetítették mindenütt nagy sikert aratott, Tarkovszkij rendezte, drámai erővel és megkapó lírával. Története arról szól, hogy egy csál&dtalan, züllésre hajló férfit hogyan térít helyes útra egy lány önzetlen szeretete. — A kaszaperi Dózsa mozi mutatja be december 22—23-ig,' Új óvoda nyílt Gyulaváriban szerelemesei azonban mindig kutatnak valami új, valami feltáratlan terület után. Biztos, hogy az utazni kényszerülőket is felfedezték már, de hogy még nem született elég ötlet, elgondolás, hogy ők se essenek ki — jóformán teljesen — a kulturális élét, a népművelés véráramából, nos, ebben még bőven van tennivaló... Félórával később ezt latolgatjuk a gazdaság bognáréval, Abrudán Lászlóval. Azt mondja: — Engem mindig nógatott valami belső érzés, hogy tanulnod kell, László! Elvégeztem a nyolc általánost, de nem hagytam abba. Most a mezőgazdasági technikum II. évfolyamára járok. Ugye, nincs abban semmi szerénytelenség, ha azt mondom: én tudom, miért kell és miért jó tanulni. De sokan nem tudják ám! Mert azért kettőn áll a vásár, higgye el; azok, akik utaznak nap mint nap, az utazástól még művelődhetnek, tanulhatnak is meg a nívós szórakozás sincs elzárva tőlük. Az igaz, hogy körülményesebb, de meg lehet csinálni, csak akarni kell. Én is naponta utazom, én is kétegyházi vagyok. Aztán mégis tanulok meg színházban is voltunk már Csabán, a kultúrotthont is szeretem otthon, és tagja vagyok a községi fúvós-zenekarnak. A nagy igazságot, hogy mi a legfontosabb népművelési tennivaló falun, azt a végén mondta ki. Ogy, ahogy érezte, ahogy ő gondolja. — Fel kell rázni az embereket! Azt hiszi, kapkodnak az ingyenes színház-bérletért? Dehogy! Vagy otthon, Kétegyházán? Az egyik tsz-ben tag az öcsém. Náluk is vett a vezetőség bérletéket Sokszor úgy kell rátukmálni az emberekre. Ez az őszinteség! Hogyne így legyen, az már az arra hivatottak dolga... De miért van így ? Azért is, mert nem olyan gyors az emberek tudatának fejlődése. Ezért aztán nem használják ki lehetőségeiket és elmaradnak, ki jobban, ki meg nem annyira... „Sok a maradi öregember falun — simítja hátra a haját Abrudán László — akik folyton csak azt súgják-búgják a fiatalabbak fülébe: minek az neked, az apád-anyád is meg■ volt nélküle, neked se hiányzik az a színház meg az a könyv...” ... De sok helyen pislog még a kultúra lámpása! Ideje lenne kicserélni modem, csillogó fényű elektromos izzóra. Hadd szórja sugarait minél nagyobb körben és minél erősebben!... Sass Ervin Gyula-Újváriban mind a mai napig az óvoda az általános iskolában működött, kényszermegoldásként, mivel nem volt épület a részér^. Ezt az állapotot, az egymás mellett szorongást mindkét részről a nevelők és a gyermekek egyaránt megsínylették. Most végre elkészült egy teljesen új épület, kizárólag óvoda céljára. Két foglalkozási termet foglal magába. A Dél-magyarországi Irócsoport lapja, a Tiszatáj december-, ben József Attila halálának 25. évfordulójára, József Attila emlékszámot adott ki. Az emlókszám közli a költő szegedi, makói, hódmezővásárhelyi és kiszombori kapcsolatainak legfontosabb vagy újonnan feltárt dokumentumait, közöttük például egy kiadatlan levelet, egy elveszett verskézirat fotómásolatát, több kortárs új adattal teli visszaemlékezéseit. Az emlékszám tanulmányait ismert irodalomtörténészek és József Attila kutatók írták: Szabolcsi Miklós, Tamás Attila, Szalontai Rezső, Grezsa Ferenc és Szőke György. Több cikk foglalkozik József Attila költészetének külföldi népszerűségével. Hidas Antal például a Szovjetunióban készült fordításokról nyújt összefoglalást, Horányi Mátyás pedig a megjelenés előtt álló kubai Jó-Zuhanyozó, homokozó, pancsoló is áll az ötven kislány, kisfiú részére tervezett épületben rendelkezésre. Melléje kétszobás óvónői lakást is építettek. A Gyulai Kertészeti Vállalat az udvart fásította, parkosította. Ügy hírlik, mind több községben követik a Gyula- Újvári példát, s építenek modem, egészséges, korszerűen berendezett óvodákat. zsef Attila kötet előmunkálatairól ír. A folyóirat vers és illusztrációs anyaga is teljes egészében a költővel kapcsolatos. műsora December 2l-én este 7 órakor: Szentpétery és szelvénybérlet. tüzijatEk December 21-én este 19.30-kor Huny án: HAMLETNEK NINCS IGAZA DECEMBER 21. Békési Bástya: Hófehérke és a 7 törpe. Békéscsabai Brigád: Senki nem tud semmit. Békéscsabai Szabadság: Csudapest. Békéscsabai Terv: Neves-A Tiszafái decemberi számával József Attilára emlékezik Hol Játszik karácsonykor a Jókai Szinti A Békés megyei Jókai Színház Békéscsabán az ünnepek alatt Burkhard Tűzijáték című darabját és a Majd az utánpótlás című zenás vígjátékot mutatja be. December 25-én és 26-án délután 3 órakor a Majd az utánpótlás kerül színre, mindkét napon este pedig Burkhard nagysikerű, egész estét betöltő chansonja, a Tűzijáték. Vidéken Gáspár Margit: Hamletnek nincs igaza című színművét játszák a színház művészei, december 25-én és 26-án a darab Dombegyházán, illetve Medgyesegyházán lesz a bemutató. A továbbiakban december 27-én, csütörtökön Battonyán, pénteken | Kondoroson, szombaton Végegy házán és vasárnap este Dobozon játszák az országos sikerű Gáspár I Margit drámát. sünlc. Gyulai Erkel: Én és a nagyapám. Gyulai Petőfi: A földről jött ember. Mezőkovácsházi Vörös Október: A mi édesanyánk. Orosházi Béke: Monte Christo grófja I., II. Orosházi Partizán: Monte Christo grófja I., II. rész. Sarkadi Petőfi: Revüparádé. Szarvasi Táncsics: Utak és gondok. Szeghalmi Ady: Kétemelet boldogság. Gyomai Szabadság: Malachias csodája. Ha azt szeretné, hogy karácsonyra szánt postacsomagját időben megkapják, adja fel még ma! 700
