Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-18 / 295. szám

’ 1968. december IS. 3 Kedi A bűvös körön túlra t/éb olyan esztendő után, ame-1X1 lyekben az aszály alaposan ’megnyirbálta a takarmányterme­lési elképzeléseket, felesleges erőlködésnek látszik az állatállo­mány növelésére biztatni a ter­melőszövetkezeteket. Mégis, most a szövetkezeték jövő évi ütemter­vének végleges kialakítása köz­ben, sok helyen éppen ez vált ki paráas vitát a szövetkezeti veze­tők és az irányító-szervek vezetői, szakemberei között. Azért, mert jó néhány szövetkezet nem üteme­zett be számottevő állománynöve­kedést a jövő év végéig. •— Hiába írunk mi szép, növeke­dést mutató számokat az üzem­tervbe, ha egyszer nem rendelke­zünk azok megvalósításához sem férőhellyel, sem megfelelő takar­mánybázissal — mondják ellenve­tésül. — Miért, hát mennyi seemesta­­karmányt termeltek holdanként? —- hangzik a kérdés. — Árpából 10, kukoricából pe­dig 14 mázsa májusi morzsoltak — S miért olyan keveset? — Azért, mert szárazság is rótt, azután meg műtrágyát is ke­veset kaptunk, de szervestrágya sem jutott többre szántóföldünk 16 százalékánál, — Éppen azért kell növelni az állatállományt, főleg a szarvas­marha-állomány számát, hogy több trágya jusson, a szántóterü­letnek legalább 20—25 százalékára minden évben... — De ha egyszer nincs hozzá elég takarmány és a férőhely is kevés— így zárul be a vitakör, s jó ’ néhány 3500—1000 holdas szövetkezet tervében marad az, hogy a tehenek számát a jelenle­gi 40-ről 45-re vagy 50-re növelik. Azt mondják, hogy inkább barom­fit, kacsát, libát meg sertést tar­tanak többet, mert a tehéntartás nem kifizető. Persze, hogy ijern kifizető azokban a szövetkezetek­ben, amelyekben tehenenként csak négy-öt liter tejét fejnek na­ponta, s azt is a négy és fél, öt fo­rintos önköltségi áron; A tótkomlósi Alkotmány Tsz te­henészei is azért vitatkoznak és követelnek több és jobb takar­mányt a szövetkezet vezetőitől, mert azt mondják, hogy a tehe­nenként napi négy és fél liter tejre ráfizet a szövetkezet, s ne­kik sem szaporodik úgy a munka­egységük, mintha jobb és több ta­karmány etetése mellett naponta átlag 8—9 liter tejet fejnének. Igazuk van. De igazat kell adni a szövetkezet vezetőinek is, akik tervbe vették, hogy a jövő év vé­géig 520-ra növelik a jelenlegi 402-ből álló szarvasmarha-állo­mányt, úgy, hogy közben még ér­tékesítenek száz tenyészüszőt és 50 hízott marhát is. Az állományt a meglévő tehenek szaporulatából akarják növelni. Ehhez azonban még át kell teleltetni, s úgy néz ki a helyzet, hogy hosszú lesz a száraztakarmányon tartás idősza­ka, mert a kiszáradt földbe vetett őszi takarmánykeverék később kelt ki és április vége helyett esetleg csak május végén lehet majd etetni, IX evesebb állatállománynak bővebben jutna a rendelke­zésre álló takarmánykészletből a tótkomlósi Alkotmány Tsz-ben is. De választaniuk kell: vagy több szarvasmarhát tartanak, s akkor több olyan területük lesz, amely­ről az ideihez hasonlóan 46—47 mázsa csöveskukoricát törnek, vagy pedig megelégszenek az ala­csony táperőben lévő földek 20— 23 mázsás átlagtermésével jövőre, s a következő években is. Ebben a szövetkezetben most 14,8 szarvas­­marha és 66 sertés jut minden száz hold földre, mégis kevés szervesanyagot tudnak a talajba juttatni. El lehet képzelni, hogy milyen kevés szervesanyag jut a talajba azokban a szövetkezetek­ben, ahol még 16 szarvasmarhát sem tartanak száz holdanként. Egyenként vizsgálva a dolgot, úgy tűnik, hogy csupán a termelő­­szövetkezet ügye az, hogy 100 hol­danként hány tehenet és hány sertést tart, s hogy évente szántó­földjének hány százalékára terít szerves hatóanyagot és milyen termést takarít be. Azonban mind­járt közüggyé kerekedik a dolog, ha együttesen nézzük megyénk szövetkezeteinek állatállományát, mert akkor kitűnik, hogy a máso­dik ötéves terv második évében a termelőszövetkezetekben és a ház­táji gazdaságokban együttesen 17,4 szarvasmarhát, ezenbelül 7,7 tehenet tartanak 100 holdanként, holott két év múlva a szarvas­­marhák száma 18,8, a tehenek száma pedig 8,8 kellene hogy le­gyen 100 holdanként. Sertésből most 87,4 jut az 1965-re előirány­zott 95-tel szemben. A megye második ötéves terve azért írja elő az állatállomány nagyarányú növelését, mert 26 százalékkal nö­velni kell a növénytermesztés ho­zamát, s ez nem lehetséges megfe­lelő talajerő-utánpótlás nélkül. Másrészt az ország lakossága év­­ről-évre több élelmiszert vár me­gyénktől, ezért olyan állatállo­mány-számot kell kialakítani, amely valóban képes lesz több húst, zsírt és tejet biztosítani, mind a megye, mind az ország la­kosságának ellátásához. l/étségtelen az, hogy a terme­** lőszövetkezetek nem azonos lehetőségekkel rendelkeznek, s nem tudják egyformán egy év alatt 100 holdanként hárommal növelni a szarvasmarhák és nyolc­cal a sertések számát, mint pél­dául a tótkomlósi Viharsarok Ter­melőszövetkezetben, ahol 100 hol­danként már majdnem annyi szarvasmarha van, mint amennyit a megye második ötéves terve előírt, vagyis 18 darab. Nem egy­formák a lehetőségek, de igyekez­ni, az adottságokat jól kihasznál­va termelni, a takarmánykészletet takarékosan és jól beosztani azon­ban egyformán tudnak minden szövetkezetben, s ehhez nagy szükség van ahhoz, hogy végre ki­jussunk abból a bűvös körből, amely szerint azért nem növeljük az állatállományt, mert nincs ele­gendő takarmány, s azért nincs elegendő takarmány, mert az ál­latállomány alacsony száma miatt kevés szerves hatóanyag jut a ter­mőföldekre. Kukk Imre Az Ültetvénytervező és Kivitelező Vállalat gyakorlati jártassággal rendelkező kultúrmérnököt keres azonnali belépésre Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni: Békéscsaba, Gyulai út 2. szám alatt, a vállalat területi irodájában. 81032 Karácsony előtti fizetés a készpénzfizetésre berendezkedett termelőszövetkezetekben Megyénk néhány jól gazdálkodó termelőszövetkezetében készpénz­­fizetésre rendezkedtek be, s a no­vemberi munkákért december 14— 15-én kaptak munkabért a tagok. Fiizesyyarmaton, a Vörös Csillag Tsz-ben 850 000 forintot fizettek ki karácsony előtt a tagoknak. A fogatosok, állat­­gondozók, traktorosok és más ál­landó munkával foglalkozó tagok között többen kettőezer forintnál nagyobb összeget vettek fel no­vemberi szorgalmas munkájukért. Mezttkovácsházán, az Űj Alkotmány Termelőszövet­kezet pénztárában 700 000 forintot fizettek ki a tagoknak. Ezzel az összeggel az ez évben kifizetett munkabér megközelítette a tíz­millió forintot az Űj Alkotmány Tsz-ben. Megválasztották a Szakszervezetek Megyei Tanácsának tagjait és vezetőit A szakszervezetek V. megyei küldöttgyűlésén a résztvevők szombaton megválasztották a Szakszervezeteik Megyei Tanácsá­nak 43 rendes és 7 póttagját, va­lamint a számvizsgáló bizottság tagjait és póttagjait. Az SZMT el­nökségébe 9 rendes tagot és 2 pót­tagot választottak. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnökéül Mitykó Mi­hályt, vezető titkárnak Lipták Pált, szervező titkárnak Csáváz Lászlót választották meg. Hintsék jobban az Déváványán derűjét TÖMI ízben hallottam, hogy a dévaványai ifjak társadalmai szerepe halvány, mintha az élet akkordjai”-bol hiányoznának. Kellemesen csalódtam. A gépállo­másom, a három termelőszövetke­zetben, a községben és mindenü t t „életjelt” adnak magukról. A gépállomás két ifi-brigádja bene­vezett a traktorosban gádok, hatan pedig a kombáj mosok országos versenyébe. Innen húszán másfél napot, az Aranykalászból har­mincötén egy-egy napot, a Gábor Áronból pedig tizenöten 22 órát dolgoztak a községi fürdő építésé­nél. Csak találomra említem a hovavaloságot, hiszen a munká­ban kétszáznál többen versengtek, ahogyan a Leninben a három if­jú tehenész. Alakultak ifjú mun­kacsapatok, egyik-másik olyan igénnyel, hogy verseng a szocia­lista brigád címért. Nagyon jó, hogy mindemnek a Kommunista Ifjúsági Szövetség a táplálója; a szövetség tagjainak nagyobb része benne van a versenyben. Ott ta­lálhatók az Ifjúság a szocializmu­sért, a József Attila olvasómozga­lomban, a Kulién Gyula sereg­szemlén, az ezüstkalászos tanfo­lyamokon, a mezőgazdasági tech­nikumiban, a községi kulhírcso­portban. a különböző alkalmak­kor rendezett szellemi vetélkedő­kön, a t ársadalomitudományi isme­reteket bővítő politikai tanfolya­mokon. De, ha a krónikás hűen kívánja tol­mácsolni, hol tarta­nák Dévaványán az ifjak, azt is el kell mondani, hogy a község 1400 kö­rüli fiataljából csak 280 valahány a Kommunista Ifjúsági Szövetség­nek a tagja. S ha így állítjuk fél a „mércét”, akkor bizony sok még a tennivaló. Nem mintha csak ez határozná meg az ifjaknak a tár­sadalmi életbe váló szereplését, mégis a fiataloknak az ifjúsági szövetséggel való kapcsolata „mér­lege” is ennek. Vegyük csalt a következőt. A szövetség tagjai közűi kétszáznál többen vesznek részt a munkaversenyben. Ami nagyon jó. De ezenkívül vajon az 1400 ifjú közül hányán versenge­nek még? Bizonyára vannak ilye­nek is. Számuk azonban annyira elenyésző lehet, hogy erről nem­igen hallottam. Azt pedig monda­nom sem kell, hogy az ifjúsági szövetség nem egy zárt „testület”, hanem minden ifjú szervezete, ami magában hordja, hogy a szö­vetség munkája sokkal tágabb szervezeti életénél. A munkaver­senyben. a szellemi vetélkedőikön, a fürdő építésénél, a kultúrcso­­portban ne csak a kiszistáfc ve­gyenek részt. Ismétlem: bizonyá­ra van nem is egy ilyen ifjú. Mégis azt mondom: az ifjúsági szövetség hatóköre szűk, nem terjed ki az egész ifjúságra. Ennek egyik mutatója, hogy igen gyenge Dévaványán a sportélet. Igaz, rendeznek a KlSZ-szervezetek­­ben esetenként házi bajnokságo­kat sakkból, asztaliteniszből. De ez is elég kín-keserves lehet, mert helyenként, mint a gépállomáson, nincs sportfelszerelésük. Ennek pe­dig olyan oka is van, hogy a gaz­daságvezetők elhanyagolják az if­júsági szervezeteket, nem támo­gatják a lehetőségeknek megfele­lően. Ez a meg nem értésből, a helytelen szemléletből ered. Ne­vezetesen: a Gábor Áron Tsz ta­valy aratási vacsorát rendezett a kulturális alapból, azután meg. ha jól emlékszem, az idén kultúrter­met festettek ki. Volt olyan szö­vetkezet, ahol ,. viaszosvásznat vettek -az asztalokra a kulturális alapból. Éi'thető, hogy az ilyen dolgok hátráltatják a sportmozga­lom fejlődését és gátolják általá­ban az ifjúsági mozgalom telje­sebb kibontakozását. Nemigen hallottam olyanról, hogy valame­lyik szövetkezet igazgatósága mér­legelte volna, hogyan tudnák job­ban hasznosítani az if jakban rej­lő erőt. Ez is oka, hogy a szocia­lista brigád címért versengő fia­talok közül jó néhányan nem eléggé ismerik az ezzel járó kö­vetelményeket . Távol áll tőlem, hogy azt mondjam, az ifjúsági szövetség szervezetei, vezetői nem ludasak ebben, mégis rosszallást kell kifejezni a gazdasági vezetők iránt. Vajon a dévaványai szikes, savanyú föld­ből képes volna-e az idősebb nem­zedék egyedül kicsikarni a jobb élethez szükséges termést? Nem volna képes. És mindenütt, min­den körülmények között csali úgy haladhatunk előre, ha valamennyi nemzedék összeveti a vállát. Eh­hez pedig az szükséges, hogy a lehetőségekhez képest igényeiket kielégítsük. Jelen esetben, mond­juk viaszosvászon asztalterítők helyett futball-labdát is vegyünk. Azután pedig ne elégedjünk meg azzal, hogy a statisztika szerint ennyien vagy annyian versenge­nek, hanem nézzünk is utána, ho­gyan csinálják dolgukat. A jó apa sem hagyja csak úgy a gyermekét, hogy majd lesz belőle valami, amikor szükségét látja, szód is ne­ki egy-két szót, hogy hát fiam, ta­lán így jobb volna. flz erő, a vágy megvan az ifjakban. Ez természetes. De, hogy ez az erő telje­_________sebben a társadalmi haladást szolgálja, az is szükséges, hogy os ifjak vágyáét jobban is­merjük. s ehhez igazítsak az if­júságért ejtett szarvakat, és min­den tettünket, mely azt szolgálja, hogy a fiatalok többet és többet nyújtsanak a közösségnek. Micso­da nagyszerű dolog, hogy klub­­délutánokat is tartanak már egyes KlSZ-alapszervezetekben. S azon­kívül, hogy jókedvvel töltenek el néhány órát, ismereteiket gyara­pítják, művelődnek, környezetü­ket is felvidítják, az élet derűjét hintik. És ezt má mind teljesebbé akarjuk tenni az egész ifjúság­ban, s hogy minél jobban árassza el az idősebb nemzedéket is. Hi­szen, ha jókedvvel telik a szabad idő, a munkában is kevesebb a felesleges méreg, a dolgos napo­kat, órákat is jobb kedvvel töltik az emberek. S amikor az if­jak ‘kulturális igényeinek a Mele­gítéséről beszélünk, akkor nem másra kell gondolnunk, mint hogy az élet derűjét hintjük. Ezért szükséges a pingpongasztal, a röplabda, a sakk, a futball-labda. És ezért böngészi az ifjú a világ­térképet is. Mi más származna a földrajzi, politikai ismeretekből is? Hiszen, ha ismereteit gyarapít­ja, jobban megérti, milyen erők játszottak közre, hogy a háborús feszültséget jelző ’kubai tengerzá­rat az Egyesült Államok kormá­nya megszüntette. Megérti, hogy a világ sorsa és benne az ő egyéni sorsa ma miért nincs kitéve a vai< véletlennek. És ez derűvel tölti el, mert nem úgy véli, hogy: majd alakul valahogy az életben, ha­nem mindjobban kitárulkozdk előtte: olyan lesz, amilyenné te­szem. amennyi közhasznú dolgot csinálok. s bizony, bizony, amikor a kulturális alapot hasznosítani akarják, ilyesmi el­­_____ gondolásokból szük­séges Mindulni. Mert e szavakat még csak könnyen el lehet sajá­títani, hogy szocialista módon dol­gozni, tanulni és élni, ha egy mun­­káskollektíva el akarja nyerni a szocialista brigád címet, de a szavakban rejlő emberi vonásokat kikovácsolni már nagyobb dolog. Sőt nagy dolog. Űj embertípusnak a születése. Ezt támogassák job­ban Dévaványán is. Mert e jel­lemvonásokat nemcsak a szoci­alista brigádokban szükséges ápolni, hanem mindenütt. És ez sok-sok szellemi, anyagi „moza­­ik”-ból rakódik, gyülemlik össze, így lesz még erőteljesebb az „élet­­jel”, amelyet a dévaványai ifjak adnak magukról a gépállomáson, a szövetkezetekben és mindenütt. Cserei Pál

Next

/
Thumbnails
Contents