Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-18 / 295. szám
’ 1968. december IS. 3 Kedi A bűvös körön túlra t/éb olyan esztendő után, ame-1X1 lyekben az aszály alaposan ’megnyirbálta a takarmánytermelési elképzeléseket, felesleges erőlködésnek látszik az állatállomány növelésére biztatni a termelőszövetkezeteket. Mégis, most a szövetkezeték jövő évi ütemtervének végleges kialakítása közben, sok helyen éppen ez vált ki paráas vitát a szövetkezeti vezetők és az irányító-szervek vezetői, szakemberei között. Azért, mert jó néhány szövetkezet nem ütemezett be számottevő állománynövekedést a jövő év végéig. •— Hiába írunk mi szép, növekedést mutató számokat az üzemtervbe, ha egyszer nem rendelkezünk azok megvalósításához sem férőhellyel, sem megfelelő takarmánybázissal — mondják ellenvetésül. — Miért, hát mennyi seemestakarmányt termeltek holdanként? —- hangzik a kérdés. — Árpából 10, kukoricából pedig 14 mázsa májusi morzsoltak — S miért olyan keveset? — Azért, mert szárazság is rótt, azután meg műtrágyát is keveset kaptunk, de szervestrágya sem jutott többre szántóföldünk 16 százalékánál, — Éppen azért kell növelni az állatállományt, főleg a szarvasmarha-állomány számát, hogy több trágya jusson, a szántóterületnek legalább 20—25 százalékára minden évben... — De ha egyszer nincs hozzá elég takarmány és a férőhely is kevés— így zárul be a vitakör, s jó ’ néhány 3500—1000 holdas szövetkezet tervében marad az, hogy a tehenek számát a jelenlegi 40-ről 45-re vagy 50-re növelik. Azt mondják, hogy inkább baromfit, kacsát, libát meg sertést tartanak többet, mert a tehéntartás nem kifizető. Persze, hogy ijern kifizető azokban a szövetkezetekben, amelyekben tehenenként csak négy-öt liter tejét fejnek naponta, s azt is a négy és fél, öt forintos önköltségi áron; A tótkomlósi Alkotmány Tsz tehenészei is azért vitatkoznak és követelnek több és jobb takarmányt a szövetkezet vezetőitől, mert azt mondják, hogy a tehenenként napi négy és fél liter tejre ráfizet a szövetkezet, s nekik sem szaporodik úgy a munkaegységük, mintha jobb és több takarmány etetése mellett naponta átlag 8—9 liter tejet fejnének. Igazuk van. De igazat kell adni a szövetkezet vezetőinek is, akik tervbe vették, hogy a jövő év végéig 520-ra növelik a jelenlegi 402-ből álló szarvasmarha-állományt, úgy, hogy közben még értékesítenek száz tenyészüszőt és 50 hízott marhát is. Az állományt a meglévő tehenek szaporulatából akarják növelni. Ehhez azonban még át kell teleltetni, s úgy néz ki a helyzet, hogy hosszú lesz a száraztakarmányon tartás időszaka, mert a kiszáradt földbe vetett őszi takarmánykeverék később kelt ki és április vége helyett esetleg csak május végén lehet majd etetni, IX evesebb állatállománynak bővebben jutna a rendelkezésre álló takarmánykészletből a tótkomlósi Alkotmány Tsz-ben is. De választaniuk kell: vagy több szarvasmarhát tartanak, s akkor több olyan területük lesz, amelyről az ideihez hasonlóan 46—47 mázsa csöveskukoricát törnek, vagy pedig megelégszenek az alacsony táperőben lévő földek 20— 23 mázsás átlagtermésével jövőre, s a következő években is. Ebben a szövetkezetben most 14,8 szarvasmarha és 66 sertés jut minden száz hold földre, mégis kevés szervesanyagot tudnak a talajba juttatni. El lehet képzelni, hogy milyen kevés szervesanyag jut a talajba azokban a szövetkezetekben, ahol még 16 szarvasmarhát sem tartanak száz holdanként. Egyenként vizsgálva a dolgot, úgy tűnik, hogy csupán a termelőszövetkezet ügye az, hogy 100 holdanként hány tehenet és hány sertést tart, s hogy évente szántóföldjének hány százalékára terít szerves hatóanyagot és milyen termést takarít be. Azonban mindjárt közüggyé kerekedik a dolog, ha együttesen nézzük megyénk szövetkezeteinek állatállományát, mert akkor kitűnik, hogy a második ötéves terv második évében a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban együttesen 17,4 szarvasmarhát, ezenbelül 7,7 tehenet tartanak 100 holdanként, holott két év múlva a szarvasmarhák száma 18,8, a tehenek száma pedig 8,8 kellene hogy legyen 100 holdanként. Sertésből most 87,4 jut az 1965-re előirányzott 95-tel szemben. A megye második ötéves terve azért írja elő az állatállomány nagyarányú növelését, mert 26 százalékkal növelni kell a növénytermesztés hozamát, s ez nem lehetséges megfelelő talajerő-utánpótlás nélkül. Másrészt az ország lakossága évről-évre több élelmiszert vár megyénktől, ezért olyan állatállomány-számot kell kialakítani, amely valóban képes lesz több húst, zsírt és tejet biztosítani, mind a megye, mind az ország lakosságának ellátásához. l/étségtelen az, hogy a terme** lőszövetkezetek nem azonos lehetőségekkel rendelkeznek, s nem tudják egyformán egy év alatt 100 holdanként hárommal növelni a szarvasmarhák és nyolccal a sertések számát, mint például a tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezetben, ahol 100 holdanként már majdnem annyi szarvasmarha van, mint amennyit a megye második ötéves terve előírt, vagyis 18 darab. Nem egyformák a lehetőségek, de igyekezni, az adottságokat jól kihasználva termelni, a takarmánykészletet takarékosan és jól beosztani azonban egyformán tudnak minden szövetkezetben, s ehhez nagy szükség van ahhoz, hogy végre kijussunk abból a bűvös körből, amely szerint azért nem növeljük az állatállományt, mert nincs elegendő takarmány, s azért nincs elegendő takarmány, mert az állatállomány alacsony száma miatt kevés szerves hatóanyag jut a termőföldekre. Kukk Imre Az Ültetvénytervező és Kivitelező Vállalat gyakorlati jártassággal rendelkező kultúrmérnököt keres azonnali belépésre Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni: Békéscsaba, Gyulai út 2. szám alatt, a vállalat területi irodájában. 81032 Karácsony előtti fizetés a készpénzfizetésre berendezkedett termelőszövetkezetekben Megyénk néhány jól gazdálkodó termelőszövetkezetében készpénzfizetésre rendezkedtek be, s a novemberi munkákért december 14— 15-én kaptak munkabért a tagok. Fiizesyyarmaton, a Vörös Csillag Tsz-ben 850 000 forintot fizettek ki karácsony előtt a tagoknak. A fogatosok, állatgondozók, traktorosok és más állandó munkával foglalkozó tagok között többen kettőezer forintnál nagyobb összeget vettek fel novemberi szorgalmas munkájukért. Mezttkovácsházán, az Űj Alkotmány Termelőszövetkezet pénztárában 700 000 forintot fizettek ki a tagoknak. Ezzel az összeggel az ez évben kifizetett munkabér megközelítette a tízmillió forintot az Űj Alkotmány Tsz-ben. Megválasztották a Szakszervezetek Megyei Tanácsának tagjait és vezetőit A szakszervezetek V. megyei küldöttgyűlésén a résztvevők szombaton megválasztották a Szakszervezeteik Megyei Tanácsának 43 rendes és 7 póttagját, valamint a számvizsgáló bizottság tagjait és póttagjait. Az SZMT elnökségébe 9 rendes tagot és 2 póttagot választottak. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnökéül Mitykó Mihályt, vezető titkárnak Lipták Pált, szervező titkárnak Csáváz Lászlót választották meg. Hintsék jobban az Déváványán derűjét TÖMI ízben hallottam, hogy a dévaványai ifjak társadalmai szerepe halvány, mintha az élet akkordjai”-bol hiányoznának. Kellemesen csalódtam. A gépállomásom, a három termelőszövetkezetben, a községben és mindenü t t „életjelt” adnak magukról. A gépállomás két ifi-brigádja benevezett a traktorosban gádok, hatan pedig a kombáj mosok országos versenyébe. Innen húszán másfél napot, az Aranykalászból harmincötén egy-egy napot, a Gábor Áronból pedig tizenöten 22 órát dolgoztak a községi fürdő építésénél. Csak találomra említem a hovavaloságot, hiszen a munkában kétszáznál többen versengtek, ahogyan a Leninben a három ifjú tehenész. Alakultak ifjú munkacsapatok, egyik-másik olyan igénnyel, hogy verseng a szocialista brigád címért. Nagyon jó, hogy mindemnek a Kommunista Ifjúsági Szövetség a táplálója; a szövetség tagjainak nagyobb része benne van a versenyben. Ott találhatók az Ifjúság a szocializmusért, a József Attila olvasómozgalomban, a Kulién Gyula seregszemlén, az ezüstkalászos tanfolyamokon, a mezőgazdasági technikumiban, a községi kulhírcsoportban. a különböző alkalmakkor rendezett szellemi vetélkedőkön, a t ársadalomitudományi ismereteket bővítő politikai tanfolyamokon. De, ha a krónikás hűen kívánja tolmácsolni, hol tartanák Dévaványán az ifjak, azt is el kell mondani, hogy a község 1400 körüli fiataljából csak 280 valahány a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek a tagja. S ha így állítjuk fél a „mércét”, akkor bizony sok még a tennivaló. Nem mintha csak ez határozná meg az ifjaknak a társadalmi életbe váló szereplését, mégis a fiataloknak az ifjúsági szövetséggel való kapcsolata „mérlege” is ennek. Vegyük csalt a következőt. A szövetség tagjai közűi kétszáznál többen vesznek részt a munkaversenyben. Ami nagyon jó. De ezenkívül vajon az 1400 ifjú közül hányán versengenek még? Bizonyára vannak ilyenek is. Számuk azonban annyira elenyésző lehet, hogy erről nemigen hallottam. Azt pedig mondanom sem kell, hogy az ifjúsági szövetség nem egy zárt „testület”, hanem minden ifjú szervezete, ami magában hordja, hogy a szövetség munkája sokkal tágabb szervezeti életénél. A munkaversenyben. a szellemi vetélkedőikön, a fürdő építésénél, a kultúrcsoportban ne csak a kiszistáfc vegyenek részt. Ismétlem: bizonyára van nem is egy ilyen ifjú. Mégis azt mondom: az ifjúsági szövetség hatóköre szűk, nem terjed ki az egész ifjúságra. Ennek egyik mutatója, hogy igen gyenge Dévaványán a sportélet. Igaz, rendeznek a KlSZ-szervezetekben esetenként házi bajnokságokat sakkból, asztaliteniszből. De ez is elég kín-keserves lehet, mert helyenként, mint a gépállomáson, nincs sportfelszerelésük. Ennek pedig olyan oka is van, hogy a gazdaságvezetők elhanyagolják az ifjúsági szervezeteket, nem támogatják a lehetőségeknek megfelelően. Ez a meg nem értésből, a helytelen szemléletből ered. Nevezetesen: a Gábor Áron Tsz tavaly aratási vacsorát rendezett a kulturális alapból, azután meg. ha jól emlékszem, az idén kultúrtermet festettek ki. Volt olyan szövetkezet, ahol ,. viaszosvásznat vettek -az asztalokra a kulturális alapból. Éi'thető, hogy az ilyen dolgok hátráltatják a sportmozgalom fejlődését és gátolják általában az ifjúsági mozgalom teljesebb kibontakozását. Nemigen hallottam olyanról, hogy valamelyik szövetkezet igazgatósága mérlegelte volna, hogyan tudnák jobban hasznosítani az if jakban rejlő erőt. Ez is oka, hogy a szocialista brigád címért versengő fiatalok közül jó néhányan nem eléggé ismerik az ezzel járó követelményeket . Távol áll tőlem, hogy azt mondjam, az ifjúsági szövetség szervezetei, vezetői nem ludasak ebben, mégis rosszallást kell kifejezni a gazdasági vezetők iránt. Vajon a dévaványai szikes, savanyú földből képes volna-e az idősebb nemzedék egyedül kicsikarni a jobb élethez szükséges termést? Nem volna képes. És mindenütt, minden körülmények között csali úgy haladhatunk előre, ha valamennyi nemzedék összeveti a vállát. Ehhez pedig az szükséges, hogy a lehetőségekhez képest igényeiket kielégítsük. Jelen esetben, mondjuk viaszosvászon asztalterítők helyett futball-labdát is vegyünk. Azután pedig ne elégedjünk meg azzal, hogy a statisztika szerint ennyien vagy annyian versengenek, hanem nézzünk is utána, hogyan csinálják dolgukat. A jó apa sem hagyja csak úgy a gyermekét, hogy majd lesz belőle valami, amikor szükségét látja, szód is neki egy-két szót, hogy hát fiam, talán így jobb volna. flz erő, a vágy megvan az ifjakban. Ez természetes. De, hogy ez az erő telje_________sebben a társadalmi haladást szolgálja, az is szükséges, hogy os ifjak vágyáét jobban ismerjük. s ehhez igazítsak az ifjúságért ejtett szarvakat, és minden tettünket, mely azt szolgálja, hogy a fiatalok többet és többet nyújtsanak a közösségnek. Micsoda nagyszerű dolog, hogy klubdélutánokat is tartanak már egyes KlSZ-alapszervezetekben. S azonkívül, hogy jókedvvel töltenek el néhány órát, ismereteiket gyarapítják, művelődnek, környezetüket is felvidítják, az élet derűjét hintik. És ezt má mind teljesebbé akarjuk tenni az egész ifjúságban, s hogy minél jobban árassza el az idősebb nemzedéket is. Hiszen, ha jókedvvel telik a szabad idő, a munkában is kevesebb a felesleges méreg, a dolgos napokat, órákat is jobb kedvvel töltik az emberek. S amikor az ifjak ‘kulturális igényeinek a Melegítéséről beszélünk, akkor nem másra kell gondolnunk, mint hogy az élet derűjét hintjük. Ezért szükséges a pingpongasztal, a röplabda, a sakk, a futball-labda. És ezért böngészi az ifjú a világtérképet is. Mi más származna a földrajzi, politikai ismeretekből is? Hiszen, ha ismereteit gyarapítja, jobban megérti, milyen erők játszottak közre, hogy a háborús feszültséget jelző ’kubai tengerzárat az Egyesült Államok kormánya megszüntette. Megérti, hogy a világ sorsa és benne az ő egyéni sorsa ma miért nincs kitéve a vai< véletlennek. És ez derűvel tölti el, mert nem úgy véli, hogy: majd alakul valahogy az életben, hanem mindjobban kitárulkozdk előtte: olyan lesz, amilyenné teszem. amennyi közhasznú dolgot csinálok. s bizony, bizony, amikor a kulturális alapot hasznosítani akarják, ilyesmi el_____ gondolásokból szükséges Mindulni. Mert e szavakat még csak könnyen el lehet sajátítani, hogy szocialista módon dolgozni, tanulni és élni, ha egy munkáskollektíva el akarja nyerni a szocialista brigád címet, de a szavakban rejlő emberi vonásokat kikovácsolni már nagyobb dolog. Sőt nagy dolog. Űj embertípusnak a születése. Ezt támogassák jobban Dévaványán is. Mert e jellemvonásokat nemcsak a szocialista brigádokban szükséges ápolni, hanem mindenütt. És ez sok-sok szellemi, anyagi „mozaik”-ból rakódik, gyülemlik össze, így lesz még erőteljesebb az „életjel”, amelyet a dévaványai ifjak adnak magukról a gépállomáson, a szövetkezetekben és mindenütt. Cserei Pál
