Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-16 / 294. szám

IW*. Äoeetnber W. s Vasárnap BÍZa?Om. Mit is jelent ez? Meg­becsülést, megértést, szeretetet, tiszteletet. Bizalom az alapja a szirmait bontó szerelemnek, a családnak, a munkának, valamely beosztás kiérdemléséndk, az em­berek kapcsolatának. Bizalom a meghatározója az iparban, a ke­reskedelemben és a mezőgazda­ságban dolgozók egymáshoz való viszonyának, a társadalom előtt álló feladatok megoldásának, az egységes paraszti osztály kialaku­lásának, a társadalmi termelés­nek, a munkásosztály és a paraszt­ság szoros szövetségének és még sok mindennek. A mi társadal­munk bizalomra, megértésre, megbecsülésre épül. Az embert munkája után a megérdemelt jó­léthez juttatja. A bizalom osztá­lyokat összekötő hatalmas kapocs, amely serkent és segít a jobb munkára, szárnyakat és tudatot ad az emberi álmok, a ma élő nemzedék magasztos küldetésének betöltésére. Mire is jogosítja a bizalom nem­zedékünket? Nagy-nagy felelős­ségérzetre, a mából formálódó jö­vő iránt A nép és az emberiség j ügyéért érzett felelősség, az egész társadalom anyagi és kulturális ! felemelkedésének megalapozása, tárosban és falun, ma egyaránt nyitott könyvként áll. Érdemes elővenni és belelapozni ebbe a könyvbe, amelyet a bizalom tol­lával fagyban, hóban, hallatlan hőségben, a termelés élvonalában, fizikai és szellemi dolgozók raja már megírt, amelyhez naponta ki-ki a maga módján állítja bizal­mát önmaga bizonyítványát Hányadén is állunk a biza­lommal? Egyszer érdemes lenne valamilyen módon mérleget készí­teni, hogy a tartozik és a követel oldal egyenlegét megismerjük. Nem afféle zárszámadásra gondo­lok, hanem a bizalom olyan mér­legelésére, amelyet minden em­bernek szinte naponta kellene el­végezni. Arról van szó, hogy ki-ki a maga módján, napról napra mérje fel, mit tett a közös ügyért, a társadalomért, az egyes embe­rek és kisebb csoportok boldogu­lásáért v Meggyőződésem, a társadalom lelkiismerete tiszta. A párt és a kormány a népgazdaság erőforrá­saiból jól és okosan szervezi és vezeti az egész népet a szocializ­musba. Nézzük csak, mire tellett eddig ebből a bizalomból itt a mi megyénkben? Mi minden történt az idén csupán Békéscsabán? öt­­száz-vagonas hűtőház épült, s 1100 vagon konzervet adott az a gyár, amelynek helyén egy évvel ezelőtt még a Martin esek-telep állt. Befe­jeződött a Bánszüd utcai lakótöm­bök építése. Űj városrész alapjai bontakoznak ki a vásártéren. El­készült a vízvezeték-hálózat, jól halad a szenny csatorna . építése, bővül a Békési Nyomda, terjesz­kedik az AGROKER Vállalat, megépült a Bartók Béla út... és még sok minden.' Máshová is ha­sonló mértékkel jutott társadal­munk erejéből. Új üzemek, kul­turális intézmények, kutak, hidak, családi házak ezrei épültek. Ve­hetjük példának Gyulát, Oroshá­zát, Bucsát éppúgy, mint Körös­­tárcsát. Az élet minden területén már ott van a ma emberének bi­zalma, mély szocialista tartalom­mal megalkotott munkája. 11 társadEÍCni — amelyet mi valamennyien alkotunk — bízik az emberben, töretlenül hiszi és iudja, hogy a párt jói vezeti az I épT.őmunkát. A párt azt akarja* hógy ebben az országban, de min- í demhol békében és jólétben, a I Készül a lecke ....., kulturáltság mind magasabb fo­kán éljenek az emberek. Vannak, akik ezt a magasztos'célt még nem értik, csak sejtik. Mások értik, de kezeiket mossák, mert nem iker­nek felelősséget vállalni önmaguk és embertásaik munkájáért. De akadnak szép számrrtal olyanok is, akik az emberektől kapott bi­zalmat saját népszerűségük haj­szolására használják, megfeled­keznek tulajdonképpeni megbíza­tásukról. A párt vezette célókért nem egy­formán lelkesednek az emberek. De többen és egyre többen vannak és lesznek olyanok, akik a szoci­alista társadalom építésének tu­datában, egyre nagyobb és bonyo­lultabb feladatok megoldását is vállalják. SnS enterrs! bizony ma is nehéz megértetni, hogy mit miért is csinálunk. Erre vagy arra miért éppen ma van szükség. A nagy cé­lok ismeretének hiánya, az ügy félremagyarázásához, helyenként a helytelen útra, tévedéshez ve­zethet. Példák tanúsítják,, hogy még a vezetőik soraiban is egye­sek milyen gyakran szemellenző­vel látják a körülöttük zajló éle­tet. Az egyik. szövetkezet elnöke azt a kijelentést tette, hogy csak akkor marad elnök, ha a Békés­csabai Konzervgyárral megszakit­­iálk a szerződéses kapcsolatot. Nem tudom mi miatt tett ilyen kije­lentést. Annyi azonban bizonyos, hogy ebben a szövetkezetben a konzervgyárral nem egészséges irányban fejlődött a kapcsolat. A bizalom valahol megszakadt. És ez a szakadás egyes emberek sze­mében nem jelentős. Azzal ma­gyarázkodnak, hogy e nélkül a szövetkezet nélkül is teljesítik gyártási tervüket, mert mi az a 4—5 vagon áru. amit esetleg in­nen felvásárolhatnak. De ebben az esetben nemcsak 4—5 vagon uborkáról és.paradicsomról van Nehezen értem el a Mindennel Kísérletezzünk Tsz főagronómu­­sát, de végül is sikerült megtalál­nom. — A mi téeszünk —. kezdte nyilatkozatát a föagronómus — megalakulása óta, tehát egy év­tizede komoly sikereket ért el a hüvelyesek kutatásában. ön tudja, mi a hüvelyes? — nézett rám kissé gyanakodva. — Hüvelyes például a bab — vágom ki büsritén. Felkészültsé­gem láttán a iőagronómus elé­gedetten bólint. — Helyes! Látott már a fán termő babot? — Még nem — szégyenkeztem —, ágy tudom, ez olyan bokro­sodé vetemény. — A közvélemény szerint igen — kacag kissé lenéző éllel a fő­­agronómus —, sok fáradozással már sikerült kinemesítem a bab_ fát is. Ez a mi érdemünk, sőt egy évtizedes munkánk gyümöL cse. Oda nézzen! Kimutatott a kertbe, ahol né­hány csenevész fácska búslako­dott. Termést egyiken se látok, s ezért megkockáztatom a kér­dést: — Bab mikor lesz rajta? — Már ön is? — szomorodott el a föagronómus. — Ilyent kér. dezni! A kutatómunkát nem le­het kérem sürgetni. Ahhoz lega­lább még egy évtizedre van szük­ség, hogy e fa babot hozzon. De milyen bab lesz ez?! Izgatottságában kirohant a kertbe, az egyik fa alá. — Látja ezt az ágat? — húzott le egyet a koronából. — Ezen egykor majd a hüvely terem. — És a bab? — kérdezem, át­sző. Jóval többről. Két üzem, nem is akármilyen üzem kapcsolatáról, az egymás iránti bizalomról, amely lényegében már túlnő — jelen esetben — az egyszerű ter­melési gondon. Az építőmunka bizonyos szaka­szán, amikor a termelés tovább­fejlesztésébe a nagyobb eredmé­nyekért a hozzáértésnek is be kell lépni, akkor az emberek egy ré­sze hajlandóságot mutat még arra is, hogy a kákán görcsöt keressen. Az ilyenek, mint a mi tsz-elnö­­künk is, azt kutatják, hogy mii nem lehet csinálni, nem pedig azt, hogy mit, hogyan kellene ten­ni ahhoz, hogy a szövetkezet, s a benne élő emberek boldoguljanak Bizs?!maf’?ns*nga» magyaráz­ható az is, ahogyan egyes szövet­kezetekben a termeltető vállala­tok munkatársaival, ellenőreivel instruktoraival tárgyalnak. Pedig ezek az emberele igen sokat se­gítenek a nagyüzemi termelés szervezésében. Sajnos. bennük még mindig csak azt látják, hogy felvásárolnak 150—200 hízót, vagy 8—10 vagon borsót, vetőmag­rizst, fizetnek és továbbállnak. Ezek az emberek ennél jóval töb­bet tesznek. Nanonta magukkal viszik a termelés magasabb fokú szervezésének tudományát, ök nemcsak egyszerű termelési fel­ügyelők, hanem az értékesítés mesterei is, akik a rendelkezések ezernyi labirintusában jól tájé­kozódnak és hajlandók erre má­sokat is megtanítani. Bizalommal jönnek és néha mégis bizalmat­lanságot kapnak. Ezek az emberek, ha szövetkezetbe mennek, nagy­­nagy. bizalommal, bizakodással nyomják le az ajtó kilincsét. Segí­teni akarnak, tudásuk, elvük sze­rint, mert közös céljainkat csakis közösen, az emberekkel egyetér­tésben valósíthatjuk meg. Dupsi Károly A paszuryía árnyékában ra gondolva, hogy ez sem mellé, kés. — Az meg a másik ágon te­rem. Érti már, ember! Kolosszális! Külön terem a hü­vely, és külön a babszem. Tehát nincs többé babfejtés. És ez rá­adásul szálka nélküli bab lesz, mert a szálka egyenesen a hü­velyben marad. Meghatottan ál­lok a paszulyfa alatt. íme: az em­beri lángelme felperzsei minden útjában álló akadályt. Tegnap még megelégedtünk a paszuly­­karóval, ma már paszulyfánk van, holnap hüvely nélküli babot és bab nélküli hüvelyt állít elő a mezőgazdasági kutatás. így lángolok, mire a föagronómus hűvös mosollyal leint: — No, no fiatalember! Nem olyan egyszerű a dolog. Feltevé­sünk szerint ezzel a módszerrel csupán fehér babot állíthatunk elő, de mi lesz a tarka babbal? Elhűl ten hallgatok. Kísérőm erre megnyugtatott, hogy az el­mélet itt sem hagyta cserben a bátor vállalkozókat. Kétféle bab­­tarkítási nézet vív egymással ádáz csatát. Van már, aki azt vallja, hogy permetező-gépekkel festeni kell a fán lévő babot A másik elmélet hívei pedig levél nélküli babfát akarnak Kinemesí. teni. Eszerint a nap már az ér­lelés időszakában elvégezné a tarkítást. A napenergia felhasz-A nagyszénás! általános iskol a napközi otthonában másnapra készülnek a gyerekek. A képen jobbról: Kenyeres Anna, Bellái Jú­lia és Czcglédi Mihály tanulókat láthatjuk. Traktorosképző tanfolyam > Orosházán Orosháza és környéke szántási­vetési munkálatait már nemcsak a gépállomás végzi, hanem maguk a termelőszövetkezetek is mind na-Megk*zd6dott a leltározás a tsz-ekben December 15-én országszerte meg­­wC/tlódoll a termelőszövetkezeti zár­számadások első szakasza: a közös va­gyon leltárba vétele, az idei esztendő­ben jelentősen gyarapodtak a szövet­kezetek állóeszközei: csaknem harminc milliárd forint értékű közös vagyont keU leltárba venniük. A közös vagyon számbavételével le­galább 40 000—50 000 szövetkezeti tag foglalkozik a kővetkező hetekben. A leltározást országszerte január 5- tn fejezik be. Ekkor kezdődik meg a ulajilonkcppeni zárszámadás: a nagy­üzemi közős gazdálkodás egész évi eredményének számbavétele. (MTI) hálásának hívei is két íétegre szakadtak. Az egyik kutatóréteg már a szakadatlan napsütés ha­tását Olaszországban szeretné ta­nulmányozni, ellenlábasaik a be. borulás^ a felhőzés problémáját az északi államokban óhajtják vizsgálni. De mit ér az elmélet gyakorlat nélkül — gondolom magamban, s az iránt kezdek puhatolózni, hogy e roppant agrártudományi eredmény iránt érdéklődtek-e már mondjuk más termelőszö­vetkezetekből ? — Hogyne — nyugtat meg a föagronómus. — Néhány szövet­kezeti elnök már meglátogatott bennünket, ök elsősorban kéteL kednek abban, hogy teremhet-e valamikor ezen a fán bab. Má­sodsorban költségesnek tartják a betakarítást mondván, hogy ez­után fára kell mászni babsze­déskor. Harmadsorban kérdé­sem, hogy nő vagy férfi mász­­szon-e a fára, mert ez meg er- | kölcsi tekintetben nem mindegy.! Dehát kérem! — csuklik él a fő­­agronómus hangja. — A cseresz­nyéért fel lehet mászni, a babért nem? Ilyen apróságokon bukik el egy évtizedes kísérleti munka? Ennek a kísérletnek senki sem ismeri fel a tudományos és nem­zetgazdasági horderejéf. Még a felsőbb hatóságaink is azt mond­ják, kevés a bab és drága, nem kell fásítani. Nemesítsük csak vissza a cserje állapotába. Később szomorú legyintéssel tette hozzá: — A közöny tengerében állunk a vállalkozásunkkal, kérem, pe­dig itt babra megy a játék! Griff Sándor gyobb mértékben alkalmaznak traktorokat és a hozzájuk való kultivátorokat. Mind nagyobb a kereslet ezekben a termelőszövet­kezetekben traktorosok iránt. Már 1961-ben volt olyasféle próbálko­zás — például az Űj Élet Tsz-ben —■, hogy a tagságból jelentkezők közül tanfolyamra küldenek né­hányat erre a célra. Az idén azon­ban már szervezett formában ke­rül sor minden tsz, erre jelentkező tagjának a kiképzésére. A váró« tanács vb mezőgazdasági osztálya 12 hétig tartó traktorosképző tan­­iolyamot szervezett hatvan főre méretezve, de máris hetvenen je* lentkeztek. A tanfolyam a tangaz­daságban lesz, elméleti és gyakor­lati formában. Az előadók a me­zőgazdasági technikum tanárai kö­zül és a gépállomásról kerülnek ki. Gyapjú»!! 87,— Ft-tól Selyemsíi 48,— Ft tót Nyakkendő 16.— Ft-tól Férfi ing 57.— Ft-tól Kombin! 80,— Ft-tól Alsónadrág 30,— Ft-tól Fiánál alsónadrág 58,— Ft-tól Női nadrág 34,— Ft-tól »Férfi pizsama 135,— Ft tói Női pizsama 130,— Ft-tól '■ Férfi halóing 85.— Ft-tól NŐI hálóing 95,— Ft-t&l Kötött kesztyű 45,— Ft-tól Bőrkesztyű 59.— Ft tói Férfi zokni 25.— Ft-tól Müselyem harisnya Z5,— Ft-tó Nylonharisnya 95, —Ft-tól Retikül 80,— Ft-tól Kompakt 25,\— Ft-tól Manikűrkészlet 85,— Ft-tól Fényképezőgép 160,— Ft tői Villany kávéfőző 100,— Ft-íól Villanyvasalö 74.— Ft-tól Kukta-főző 190,— Ft-tól A FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZETBEN ♦ ü,' EacIcsS

Next

/
Thumbnails
Contents