Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-10 / 263. szám
U>62. november 10. 4 Szombat Nem javult a földműves szövetkezeteknél Megírtuk—elintézték a társadalmi tulajdon védelme — Egy tanácskozás tapasztalatai — Két nappal ezelőtt tanácskozásra jöttek össze a megye földművesszövetkezeti vezetői, hogy mérlegre tegyék: mennyire jutottak előbbre az utóbbi két évben a társadalmi tulajdon védelmében. A beszámoló, s a hozzászólások alaposan és körültekintően elemezték az utóbbi két év ilyen irányú tapasztalatait. Ha e tanácskozáson elhangzotta,kát egy kicsit elemezni akarjuk, akkor ott kell kezdem, hogy 1961- ben a földmű vesszövetk eze tek kiskereskedelmi forgalma meghaladta az egymill'iárd forintot, 1959- hez viszonyítva ez 14 százalékos növekedést jelent. Ugyanakkor a megye fmsz-einek összbevétele az említett év végén 1,5 milliárd forint volt. Ehhez tartozik az is, hogy 1961. év utolsó hónapjában aiz összáruikészlet 217 millió forint értéket képviselt. Mindez azt bizonyítja, hogy a megye földművesszövetkezeti hálózata az utóbbi két évben tovább gyarapodott, gazdagodott. De amikor az fmszek fejlődését bizonygatjuk, máris jelentkeznek azok a fogyatékosságok, melyek néhol terebélyes árnyékot vetnek a fejlődésre. Az említett 217 millió forint értékű árukészletet, mintegy háromezer dolgozó kezeli. Ennyi dolgozó között — amint erre annyi példát említettek! e tanácskozáson — akadnak olyanok, akik szemrebbenés nélkül megkárosítják a társadalmat S most tekintsünk vissza az 1960/61-es évre és ez év első felére. Ma is fülünkbe cseng a másléi—két évvel ezelőtt megtartott hasonló tanácskozás beszámolója, s a hozzászólók szavai, akik arról beszélték, hogy a társadalmi tulajdon megkárosításának nagyobbik felét a leltárhiányok teszik ki. A két nappal ezelőtt megtartott tanácskozáson változatlanul, sót még határozottabban jutott ez a vélemény kifejezésre. Vagyis úgy, hogy az utóbbi két évben a földművesszövetkezeteknél nemhogy előbbre jutottak volna a köztulajdon védelmében, hanem bizonyos tekintetben visszaesés mutatkozik. 1960-ban a megye fmsz-einél egymillió 843 ezer forint leltárhiányt találtak az ellenőrző szervek. A felvett leltárak közül 1821 mutatott hiányt. S az említett évben 5—20 ezer forint közötti leltárhiányok száma 67, a 20—50 ezer forintig kettő, 50 ezer forinton felüli pedig egy volt. 1960-ban az ötezer forinton aluli hiányok száma volt több, míg 1961-ben a nagyobb összegű hiányok növekedtek. Ha a múlt évet vesszük figyelembe, bizonyos tekintetben néhány 100 ezer forinttal csökkent a leltárhiányok száma. Ez azonban megközelítően sem kielégítő, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly a 20 és 50 ezer forintos hiányok száma növekedett. Nem javult a helyzet e tekintetben ez év első felében sem, sőt romlott. Amíg tavaly az első félévben 589 egységnél találtak leltárhiányt, ez év első félévében már 604 boltnál volt ez tapasztalható. S amíg a múlt év első felében 573 ezer forint károsodás érte ilyen tekintetben a népgazdaságot, ez év hasonló időszakában ez 766 ezer forintra növekedett. Vagyis 33,7 százalékkal alakult kedvezőtlenebbül a helyzet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A tanácskozás résztvevői kutatták azokat az okokat, amelyek forrásai e nagyarányú és úgyszólván évről évre növekvő leltárhiányoknak. S ha nem is tudtak a korábbi tanácskozásokhoz viszonyítva sok újat elmondani, újra és újra határozottan megismételték azokat a szinte kézzel fogható és szemmel látható hanyagságokat, melyek melegágyai a társadalmi tulajdon herdálásának. Egymás után tették szóvá, hogy a megye ímsz-boltjaiban sok helyen nem használják a pénztárgépeket, eldobálják az ellenőrző-szalagokat. S ezzel máris adva van a lehetőség a kisebb-nagyóbb arányú Megyei tanácskozás az új KRESZ-ről Békéscsabán Békéscsabán megyei tanácskozást rendeltek pénteken délelőtt az új közlekedésrendészeti rendelet életbe léptetésének előkészítésére. A városi tanácsháza gyűléstermében tartott tanácskozáson Haraszti János rendőralezredes elvtárs beszámolója alapján a megyei, a járási, a városi és a községi tanácsok, a vasút, az autóközlekedési vállalatok, a közúti igazgatóság vezetői, illetékes szakemberei a megyei rendőrkapitányság képviselőivel együtt megtárgyalták a tennivalókat. Már a tanácskozást megelőzően létrehozták a megyei ideiglenes közlekedési forgalom szervező bizottságot, amelynek mintájára most a járásokban is hasonló bizottságokat alakítanak. Ezek a bizottságok kikérik majd a pártszervezetek, illetve a szakszervezetek és a Hazafias Népfront bizottságok véleményét is. A jelenlevők többek között elhatározták azt, hogy a megye őszszes közlekedési útjelző tábláját felülvizsgálják, hogy megfelelnek-e az új KRESZ előírásainak, s előterjesztéseket tesznek a megyei tanács illetékes osztályához, új jelzőtáblák készítésére és elhelyezésére. Kőműves-, ács-, lakatos-, bádogos-, asztalos-, festő-szakmunkásokat és segédmunkásokat felvesz a Békés megyei Tanács ÉPÍTŐIPARI ÉS TATAROZÓ VÁLLALAT, jelentkezni lehet a vállalat központjában, BÉKÉSCSABA, Kétegyházi u. 1921/2 alatt. 73530 károkozásra. Más helyeken, ahol pénztárgép nincs, nem tartják be a blokkolási szabályt, mely végsősoron a későbbi ellenőrzést teszi lehetetlenné. A számvitelben, az analitikus nyilvántartásban hasonló hibák tapasztalhatók még jelenleg is. Csak az említett két utóbbi tényezőből számos sikkasztásra derült fény. A tanácskozáson jelentős helyet kapott a vásárlók megkárosításával kapcsolatos kérdés. Az fmsz-ek belső és társadalmi ellenőrei már az idén is jó néhány boltvezetőt vagy eladót állítottak kész tények elé, amikor közvetlen árdrágítással vagy éppen súlycsonkítással károsították meg a boltba betérő vásárlót. Igen sok esetben nem kérik az fmsz vezetői a munkába állítás előtt a működési és erkölcsi bizonyítványt. S esetenként olyan embereket is beállítanak felelős munkakörbe, akiket már korábban leltárhiány miatt bocsátottak el az fmsz-től. De itt-ott a mindenáron való jóhiszeműség is felüti fejét. S ez úgy jut kifejezésre, hogy a szakmában járatlan embereket állítanak be, akik később — sokszor saját hibájukon kívül — kerülnek kellemetlen helyzetbe, leltárhiány miatt. A két nappal ezelőtti tanácskozáson elhangzottakból csak néhány, még mindig jellemző fogyatékosságról szóltunk. Azokról a milliókról, melyeket egyesek szemrebbenés nélkül elherdálnak. A tanácskozás légköréből érezni lehetett: most már határozott cselekvésre van szükség, mert nem mindegy, hogy már az elkövetkező hónapokban is miként alaikul a földművesszövetkezeteknél a köztulajdon védelme. Balkus Imre Szeptember 7-én „Bosszantó újítások” című írásunkban Lőrinczy Gyula gyulai olvasónk panaszát tettük közzé. Megírtuk, hogy Gyu_ Ián, a vasútállomáson az érvényes menetjeggyel rendelkező utasoktól peronjegyet kérnek. írásunkra a MÁV Szegedi Igazgatósága válaszolt: „Gyula állomásfőnöksége, hogy az erősen megnövekcdetl utasforgalmat, baleset elkerülésével a pályaudvar} rend betartása mellett irányítsa, egy olyan kisegítő dolgozót állított be kapusként, akinek a fő feladata a peronjegy adása. Nevezett csak az érvényes jegy felmutatása, illetve peronjegy megváltása esetén engedte ki az utasokat a peronon kívülre. Utasítottuk Gyula állomásfőnökségét, hogy a jövőben olyan utastól, akinek érvényes jegye van, a peronjegyet ne kérjék, illetve az utazó közönséggel szemben a jövőben tapintatosabban járjanak el.” A fürdőkád elosztásáról írtunk | lapunkban októberben. Mezőhegyesről a békatói lakosok panaszát tolmácsoltuk az illetékesek felé, amikor szóvá tettük, hogy a békatói lakásokat — annak ellenére, hogy már többször ígéretet kaptak —, még mindig nem látták el fürdőszoba-berendezéssel, sőt a legutóbb megrendelt fürdőkádakat is máshová irányították. Panaszosunk levelére a mezőhegyesi községi tanács vb-titkára válaszolt: „Az állami gazdaság ez évi fürdőszoba-berendezésekre fordítható keretét kimerítette. Az eddig megérkezett berendezésekből—, mivel azokat már korábban a Kór ház utcai új lakások beszerelésére igényelték —: ezeket a lakásokat látták el fürdőkádakkal. A Béltatói lakások viszont jövőre kapnak fürdőszoba-berendezést.” Még három hónappal ezelőtt, július 29-én, a ,,Tollhegyen” rovatunkban „Mi lehet a válasz” cím alatt írtunk a Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz autószerelői illetve a részlegvezetőnek jogos kritika elől való elzárkózásáról. Cikkünkre a Kisipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége várészlege felelőtelen munkájáról, llaszolt: „Minthogy a Békéscsabai Lakatos- és Gépjavító Ktsz-nél a lennálló szabálytalanságok feltárása végett vizsgálatot folytattunk, így a cikkben feltárt hiányosságra is kitértünk. A leírtak megfelelnek a valóságnak és a tények feltárása után Farkasvölgyi György autószerelő részlegvezető, valamint több más szövetkezeti dolgozó ellen fegyelmi eljárást indítottunk. Utasítottuk az illetékeseket, hogy a jövőben a lakosság igényeit minél jobban elégítsék ki.” ..Volt film, nincs film” című írásunkban, október 26-án Galgóczi Zsigmondné dévaványa'j olvasónk panaszát közöltük. Galgóczi Zsigmondné panaszkodott hogy a megyei Moziüzemi Vállalat az ismeretterjesztő előadásokhoz nem biztosít filmet. Panaszára a Moziüzemi Vállalat vezetői válaszoltak: 41 — Tudja-e azt, Torp, hogy Langet, akinél idegen névre szóló iratok voltak és azt a másikat az oroszok küldték? — Igen — suttogta Torp. — Ök szálltak le az ejtőernyővel. — Végre, hogy gondolkozik, Torp! A Sturmíührer felszisszent. — Mi az? Fáj nagyon? — kérdezte Becker. — Pedig éppen ideje, hogy elmenjünk ahhoz a hisztérikához. — Az imént idiótának nevezett, most meg együtt érez velem. Pedig sakkal nagyobb barom vagyok és reménytelenebb, mintsem megérdemeljem az együttérzést. Becker leült és rágyújtott. — Igaz. ami igaz, Torp — mondta Beoker —, saját kezével „A lehetőségekhez mérten a megyei TIT szerződésében kért filmeket biztosítjuk. Jellemző példaként említjük meg, hogy november és december hónapra 12 film közvetített lekötését intéztük el a szolnoki MOKÉP-nél. Azt azonban kérjük, hogy ne csak játékfilmeket igényeljenek, hanem témába vágó kisfilmeket is. Jelen esetben kérjük Galgóczi Zsigmondnét, hogy mielőbb tárgyaljuk meg miként segíthetünk. Erre hamarabb is sor kerülhetett volna, ha panaszával hozzánk fordul, ugyanis csak a sajtó hasábjain tudtuk meg, hogy milyen problémákkal küzdenek Dévaványán.” dobta el magától a „Vaskereszt”et, az abersturmführeri rangot és könnyen lehetséges, hogy még más egyéb ráadást is. Torp bánatosan lehajtotta a fejét. — El kell fogni azt az ejtőernyőst — csapott az öklével az asztalra Becker. — Bármibe kerül is ez nekünk! Torp felemelte a kezét, mintha esküt fogadna. — Esküszöm, nem szabadul meg a kezem közül! — Azt hiszem — szólt hűvösen Becker —, hogy a\ „Zöldre” kell tennünk a legfőbb tétet. A főnök emellett van és gondolom, nem téved. Szóval: minden figyelmet a „Zöldre” kell fordítani. Ejtőernyősünk minden körülmények között kénytelen kapcsolatot keresni vele. Becker és Trop ezután kidolgozták frau Lizel meglátogatásának pontos tervét. Az olvasó már ismeri, hogyan hajtották ezt végre. * Staleckerék este nyolc óra körül értek haza. Aszker az ablakból látta, amint lassan közeledtek az utcán. Otto jobbjával gyöngéden karomfogta az aszszonyt, a bal kezében pedig Bertha táskáját hozta. Aszker nem várta meg, míg csengetnek. Előre ajtót nyitott. Stalecker, amint beért, alig észrevehetően biccentett a fejével Aszkerra. Az ebédnél — amelyből már vacsora lett —1 nem beszélgettek. Frau Bertha később kiment a szobából, s a férfiak egyedül maradtak. Stalecker felállt, kinyitotta a díványon lévő táskát, s elővette belőle a rádióadót. — Köszönöm! — Aszker megszorította Otto kezét. Stalecker kivitte a rádióadót a szobából. — Minden eshetőségre számítva ne felejtse el: a szeneskamránál dugtam el a leadót — mondta Aszkernak, amikor néhány perc múlva visszajött. — Ott. a szeneskamra mellett áll a kutyaól. Abba tettem be, a szalma alá. — És van ott kutya? — Igen. Méghozzá félelmetesen hamis. — No csak — Aszker elmosolyodott. Ezt ügyesen kigondolta. — De mit kell tennünk a továbbiakban? — kérdezte Otto. — Mik a tervei. Aszker nem válaszolt. Kissé halkabbra fogva a hangját, elmondta, mj történt vele az utcán. Stalecker elgondolkozott. — Nagyon nehéz a helyzete. — Uyen körülmények között általában nem könnyű... — Mindenesetre — mondta határozottan StaleckeT — valahol, biztos helyen ki kellene várnia most egy kis időt. Mondjuk egy hetet.
