Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-10 / 263. szám
Nemzetközi szemle | Utazás a „semmibe” | Heti rádió- és televízió-műsor | Sport | Többfelé eső Három negyedév tanulságai A KPVDSZ megtartotta megyei küldöttértekezletét — Megválasztották a kongresszusi küldötteket — Jő másfél hónap múlva vége az esztendőnek. Korai lenne még az ipar egész évi termelési tapasztalatain elmélkedni, hiszen ha nem is bőven, van még idő hátra. Mindenesetre a már eltelt időszakról, a három negyedévről, amelyről a statisztika elkészült, bizony el lehet gondolkodni. Sőt mi több: a tanulságokat is le lehet vonni. Nos ezek nem éppen a legkedvezőbbek, dehát az életben nem mindig aszfaltos úton gördülünk előre. Olykor göröngyös is az út, s az előrehaladást nem ritkán kisebb-nagyöbb akadályok nehezítik. Az elmúlt 9 hónap statisztikájából azonnal kiderül, hogy egyikmásik akadály t bizony kevésbé sikerült leküzdeni. Kevés volt talán az erő? Aligha hihető. Mégis eléggé mérsékeltek a termelés számadatai. Jobbakhoz voltunk eddig szokva, különösen a múlt évben, így hát nem véletlen, ha a statisztika láttán elkomoroddk a tekintet és ráncok redőzik be homlokunkat. Van rá okunk, amikor azt olvassuk, hogy 1962 első három negyedévben az állami ipar termelése a cukoriparral együtt számítva csaknem két százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi termelési színvonaltól, mivel a legnagyobb minisztériumi vállalatok termelése visszaesett. Még az a vigasztaló, hogy az állami helyiipari vállalatok kitettek magúikért, az év első három negyedévében termelésük csaknem 10 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Mindez azonban nem volt elegendő a minisztériumi iparban, az év elejétől a harmadik negyedév végéig bekövetkezett mintegy négy százalékos lemaradás pótlására. Summa summ árum. a megye szocialista iparának termelése, s ez egyáltalán nem valami megnyugtató, az év kilenc hónapjában egy százalékkal kevesebb volt, mint a múlt év hasonló időszakában. Természetesen ebben sok minden közrejátszott. A tavasz' rendkívül szeszélyes volt. Csökkent a cukor-, tégla- & cserépipar termelése. A cukorrépa feldolgozását a tavaszi kedvezőtlen időjárás és a kései vetés miatt jó néhány nappal később kezdhették él a cukorgyárakban, de a téglagyárakban sem láthattak munkához a megszokott időben. Még ennek ellenére is, például cukorból, jóval többet gyárthattak volna szeptemberben. Csakhogy a Mezőhegy esi Cukorgyárban — erről különben már írtunk is -lapunkban — az új mészkemence és a mészoltó-berendezés késedelmes üzembe helyezése miatt nem volt idő próbaüzemelésre. Ezt még tervezési hiba is tetézte, ugyanis a mészoltóberendezés nem úgy működött, ahogyan a cukorgyáriak joggal várták. Mindennek az lett a következménye, hogy szeptemberben a tervezett 223 vagon napi átlaggal szemben csak 172 vagon cukorrépát dolgoztak fel. így azután szeptember 13-tól 30-ig tetemes terv-lemaradás származott ami akárhogyan is vesszük, csak rontotta az ipar termelésének a három negyedévről összeállított statisztikáját. Az ilyen sok kicsi — mégiscsak — sokra megy! A megye szocialista ipara az első három negyedévben egy százalékkal termelt kevesebbet, mint a múlt év hasonló időszakában. Még kedvezőtlenebbek azonban a termelékenység alakulásának számadatai. Az állami helyiiparban még hagyján, hiszen a termelékenység 7 százalékkal nőtt. Annál rosszabb az arány a minisztériumi iparban, ahol ennek a fon. tos mutatónak az értéke végeredményben 8,4 százalékkal csökkent. Pedig nem fukarkodtak a túlórákkal sem. Ha ezt grafikonnal kellene ábrázolni, akkor a vonal meredeken mind magasabbra szökkenne. Negyedévről negyedévre nagyobb volt a túlórafelhasználás a miniszténumi és az állami helyiiparban. A minisztériumi iparban az első negyedévben 21 és fél ezer, a másodikban 61 800, a harmadikban 77 ezer 100 túlórát használtak fel, a helyi iparban pedig az első negyedévben 10 és fél ezret, a másodikban 24 ezer 300-at, a harmadikban 25 és fél ezret. Kilenc hónap alatt 220 ezer 700 túlórát használtak fel, 76 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. S amint az előző számból is kitűnt, a megye szocialista iparának termelése az első három negyedévben egy százalékkal mégis kevesebb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Nagyon is helyénvaló volt a megyei pártbizottság június 21-i kibővített ülésének és a múlt héten a megyei pártértekezlet beszámolójának figyelmeztetése, amely szerint az ipar vezetésében a legutóbbi időben két veszélyes jelenség volt tapasztalható. Egyik az, hogy egyes vezetők a jelentős termelési eredmények láttán önelégültté váltak. Ennek káros hatása bizony a mostani nem éppen hízelgő statisztikai jelentésben is kifejeződik. Ezt támasztják alá azok a megállapítások is, hogy eléggé gyakori volt a tervszerűtlenség, baj volt a termelés ütemességével, előfordultak munkaszervezési hibák. Ehhez viszont nagyon is sok köze van a vezetésnek. A második veszélyes jelenség, amely természetszerűleg következik az elsőből, hogy az üzemi demokratikus centralizmus egyirányba, a centralizmus irányába kezd eltolódni. A jó iparvezetésnek — olvashatjuk a megyei pártértekezlet beszámolójában — nélkülözhetetlen feltétele az anyagi javakat előállító munkásokkal való szoros kapcsolat. Podina Péter Tegnap, pénteken tartotta meg küldöttértekezletét a KPVDSZ Békéscsabán az SZMT székhazában. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Zenkó Béla, a KPVDSZ Központi Vezetőségének tagja és Mitykó Mihály, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke. Kazár János nyitotta meg a küldöttértekezletet, majd Horváth Sándor, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára számolt be az idén, április 7-én tartott küldöttértekezlet óta eltelt időszak munkájáról. Beszélt a párt Vili. kongresszusának irányelveiről, amely a szakszervezetek számára is megjelölte a feladatokat. Elmondotta ezután, hogy a tavalyi oktatási évben 18 szemináriumon 420 hallgató vett részt, a mostani oktatási idényben negyvennégy szemináriumot szerveztek, s az előadásokon nyolcszázötven hallgató vesz részt. Horváth elvtárs méltatta azt az erőfeszítést, amelyet a szakszervezetek a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom szervezésében kifejtettek. Az idén január elsejétől 96 munkabrigád 600 tagja versenyzik a szocialista címért. A kollektívák közül 25 nyerte el a szocialista címet. [ A kongresszusi vállalásokról szólva Horváth elv társ elmondotta, hogy a kongresszus tiszteletébe 51 millió forintos felajánlást Az Országos Kisipari Szövetkezetek Szövetségének választmánya pénteken ülést tartott. amelyen Erdős József, az OKISZ elnöke beszámolt a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. A beszámoló elsősorban a lakosság részére nyújtott javító-szolgáltató tevékenység eredményeit, s továbbfejlődésének irányait elemezte. A többi között elmondotta, hogy az idén hét százalékkal nagyobb értékű javítómunkát végeznek és szolgáltatást nyújtanak a lakosság részére, mint tavaly, azonban még ez az eredmény is viszonylag kicsi. Bár egyes szövetkezetek. a többi között Pest és Komárom megyében túlteljesítették javítószolgáltató tervüket, másutt, például Baranya és Szabolcs megyében elmaradás tapasztalható. A lakosság igényeinek magasabb. szintű kielégítésére számos intézkedés történt, amelyek már a közeljövőben éreztetik hatásukat. Az idén 500 fiókot és felvevőire-. tették. Az első félévben ebből 49 millió 600 ezer forintot teljesítettek. A földmüvesszövetkezetek munkáját értékelve elmondta, hogy a kiskereskedelmi üzemágnál 106,4 százalékra, a vendéglátóipari üzemágnál pedig 103,3 százalékra növelték a termelékenységet. A beszámoló részletesen foglalkozott a törvényesség betartásával, a még mindig előforduló fekete túlórázta tással. A vitában, többen felszólaltak. Pénteken az Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszervezetének székházában kétnapos ankét kezdődött, ahol a gép. és az élelmezési ipar szakemberei megvitatják az élelmiszeripari gépgyártás időszerű kérdéseit. Csergő János kohó- és gépipari miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a hazai élelmiszeripar a következő években igen nagy mértékben fejlődik, s ehhez modem termelőeszközök kellenek, másrészt a KGST illetékes szekciójának ajánlására a jövőben mind nagyobb mértékben rendezkedik be hazánk modem konzerv-, hús- és baromfifeldollyet létesítettek az országban a javító- és szolgáltató szövetkezetek, a földművesszövetkezetekkel pedig ezer helyen kötöttek szerződést. amelynek alapján a földművesszövetkezeti boltok gyűjtik össze a lakosság javításra váró használati cikkeit. A javítószövetkezetek az idén ötven tehergépkocsit kaptak munkájuk gyorsabb lebonyolítására. A javító-szolgáltatások értékét jövőre 15 százalékkal, a méretes és egyéb személyi szolgáltatásokat 9 százalékkal növelik, s 30 százalékkal több építkezési munkát végeznek a lakosság számára, mint az idén. Erdős József ezután a szövetkezetek egyéb tevékenységeiről, a többi között az exporttervről beszélt, melynek végrehajtása sikerrel halad. Az év első háromnegyedében 1,143 millió forint értékű árut készítettek a kisipari szövetkezetek exportra, II százalékká! többet a tervezettnél. (MTI) Megállapították, hogy a KPVDSZ megyei bizottsága az elmúlt hónapban eredményesen tevékenykedett. Helyeselték a hozzászólók azt is, hogy ezután több gondot fordítanak a törvényesség betartására. Ezután a tanácskozáson megválaszolták a szakszervezet XXIX. kongresszusára, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsának V. küldöttértekezletére a küdötteket. Back Gyula A megnyitó után Gulyás Béla, az Élelmezésügyi Minisztérium műszaki főosztályának vezetője utalt arra, hogy 1960 és 1980 között az élelmiszeripar termelése három és félszeresére növekszik, s az átlagnál is nagyobb mértékben fejlődik a konzerv-, a hűtő- és a baromfifeldolgozó ipar. A termelés korszerűsítésére évente eleinte ötszázmillió, később egymilliárd, majd a húszéves terv végén már évenként másfél milliárd forint értékű gépet helyeznek üzembe. Az ipartól nagyrészt olyan berendezéseket várnak, amelyek segítségével a munka egész folyamatát automatizálhatják a konzerviparban. A hűtőipar számára kisméretű, s mégis kielégítő teljesítményű, automatikusan működő gépek kellenek. Hasonlóképpen modem gépeket akarnak vásárolni a következő években a baromfifeldolgozó ipái-, a hús-, a sütő-, a növényolaj, és a tejipar részére is. Szántó György, a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese az élelmiszeripari gépexport fejlődéséről beszélt. 1955-ben még mindössze húszmillió, az idén pedig már ezerötvenmillió forint értékű gépet exportáltunk, elsősorban a baráti országok élelmiszeripara részére. Gépeink eljutottak az utóbbi időben Irakba, Guineába, az Egyesült Arab Köztársaságba és Indiába is. Az ankét tanácskozásai szombaton folytatódnak. (MTI) Magyar—lengyel ár ucsereforga I mi tárgyalások Az 1961—65. évekre vonatkozó hosszú lejáratú megálapodások alapján Budapesten a Külkereskedelmi Minisztériumban megkezdődtek az 1963. évre irányuló magyar—lengyel árucsereíorgalmi tárgyalások. (MTI) gozó gépek gyártására. Tizenöt százalékkal növelik a személyi szolgáltatást A lakosság jobb ellátásáról, a javító-szolgáltató hálózat kiterjesztéséről tárgyalt az OKISZ választmánya Évente félmilliárd forint értékű géppel gazdagszik az élelmiszeripar
