Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-04 / 259. szám

IS®!, november 1. 3 Vasanwn» Beszélgetés a pártértekezlet szünetében — Befejeztük a vetést, s most már a mélyszántás a fő faladat = Amíg tartott a megyei párttá-1 zottág beszámolója, csaik fej bó- Iiofcáesal üdvözöltük egymást az ismerősökkel, aztán a szünetben kezet is szorítottunk, s szokás szerint az volt az első kérdés, hogy: mi újság? K. Tótth And­rás, a hunyai Hunyadi Tsz elnöke azt válaszolta erre, hogy befejez­ték a 90 hold takarmánykeverék, a 350 hold őszi árpa és az 1300 hóid búza vetését Az 1500 hold kukoricából már csak 60 holdnyi maradt töretlen, amikor ő eljött, a gyomai járás küldötteivel a pártérbekezlebre. A cukorrépát is elszállítottak: egy héttel ezelőtt, 150 holdról. Most már legfőbb munka a termelőszövetkezetben a mélyszántás. Ügy tervezték, hogy 2400 holdat szántanak fel most ősszel 45—50 centiméter mélyen a tavaszi vetések alá. — Nálunk nincs öntözési lehe­tőség, s bizony az eső is eléggé el­kerül* bennünket, ezért muszáj mélyszántásban tárolni a féli csa­padékot — Miiyen voM a kukorica­termés? Lesz-e elegendő takarmány az állatállomány áttelel tetőséhez? — Az időjáráshoz viszonyítva elég szépen, holdanként 19 mázsa májusi morzsolt kukoricát taka­rítottunk be. Tehát ébbSL sem, de szálastakarmányból sem lesz hiány. Űgyannyira nem, hogy a tervezett 20 mázsa lucernamag helyett 180 mázsa lucernamagot adtunk el a vállalatnak. Ezt annak köszönhetjük, hogy lényegében minden magfogásra alkalmas lu­cernát meghagytunk erre a célra, de annak is, hogy van két rar pidtox permetezőgépünk és idejé­ben permeteztünk a különböző kártevők ellen. — Még van egy nagy újság: innen a pártértekezletröl egye­nesen a vasútállomásra megyek, ahonnan a mi termelőszövetkeze­tünkből tizedmagammal Prágába utazom IBUSZ-kirándulásra. — Kik utaznak és mivel érdemelték ki ezt a kirán­dulást? — A brigádvezetök válogatták kS azokat, akik egész évben leg­jobban dolgoztak, s akik ráadásul még sohasem jártak külföldön, mint az 52 éves Farkas Lajos, aki még katona sem volt, továbbá Kalmár Imre, Nyilas Miklós, s így tovább a többiek. Zöldi elvtárssal, az örménykúti Egyetértés Tsz elnökével is be­szélgettünk a (szünetben, s elmon­dotta, hogy 1400 holdon ók is be­fejezték a búza vetését a pártér­­tekezletig. A 750 hold kukoricá­ból 656 holdat törtek le, a 300 hold cukorrépából pedig 284 hol­dat szedtek fel. November else­jéig az ossz őszi bebakarítanjvaló­­val 86,5 százaléknál tartottak. 55 millió forint beruházással növelik a biharugrai halastavakat — 1965-ben egymillió pecsenyekacsát nevelnek — Ugyancsak a pártértekezlet szü­netében beszélgettünk Kozma elvtárssal, a Biharugrai Halgaz­daság igazgatójával. Sok érdekes újságot mondott el ő is néhány perc alatt. Először is azt, hogy no. vember elsejéig 5000 mázsa halat halásztak le a tavakból, ebből 2 ezer mázsát szállítottak el, főleg belföldi fogyasztásra. Az az 500 mázsa, ami exportra került, nem nagy mennyiség. Exportra majd decemberben, a hidegebb idő be­álltával szállítanak, lesz miből, hiszen még körülbelül 5000 mázsa hal vár lehalászásra. Érdekesség­ként említette meg, hogy harcsá­ból — amit a folyóvízzel beke­rülő gyomhalak pusztítására tele­pítettek — 300 mázsát fogtak ki eddig, s azt mind Nyugat-Német­­országba szállítják. — Az őszi lehalászásról még csak annyit: egy új prémiumrend­szert vezettünk be az idén, s most egy kiló hal lehalászása 8,5 fillér­be kerül, a tavalyi 13 fillérrel szemben. Ez a premizálás nagy ösztönző hatással van a halászok­ra, s naponta 400 mázsa hal kerül a raktár-tavakba. — Egy másik újság az, hogy Jól keresnek a fiatalok a tótkomlós! Viharsarok Tsz-bei Az 5300 holdas tótkomlósa Vi­harsarok Termelőszövetkezetben 140 fiatal dolgozik. Többségüknek állandó munkahelye van a. kerté­szetben és az állattenyésztésben, de a gépcsoport dolgozóinak na­gyobb része is szintén fiatal. A szövetkezet garantálja tagjainak a havonta szerzett munkaegység háromnegyed részének készpénz­zel való kifizetését. Bocskai János bognár szakmunkás a nyári hó­napokban csaknem 3000 forint kö­rüli fizetéshez jutott, az őszi h napokban pedig — többek közö szeptemberben — 2000 forintot k resett. A kertészetben dolgozó f atalok havi keresete 1500—18( forint volt. Paulák Mihály kert« szeti dolgozó 18 nap alatt 1583 f< rintot, Hrivnák György 23 na alatt 1665 forintot keresett. Az á lattenyésztésben dolgozó fiatalé közül Karasz Pál tehenész 240 forintot, Lopuch István kilenc be nap alatt, mint sertésfiaztaté 22 879 forintot vitt haza. november elsején szállítottuk el az utolsó 5000 pecsenyekacsát. Ezek 54 naposak voltak, s átlag 2,40 kilogramm súlyt értek el. Egyébként összesen 124 ezer pe­csenyekacsát értékesítettünk az az idén 2700 mázsa, súlyban, hat­millió forint árbevétel mellett. Most lényegesen növeltük a törzs­kacsák számát, 3500-ra, mert az a célunk, hogy jövőre 200 ezer pe­csenyekacsát nevelünk a saját törzsállományunkból. Ez nem el­érhetetlen, Jiiszen az idén is dara­bonként 117 volt a kacsák tojás­termelése. — Egy másik nagy újság, ami­nek különösen nagyon örülünk, az, hogy november elsején hozzá­látunk egy 55 millió forintos be­ruházáshoz. Vagyis újabb 1700 hold halastó földmunkálataihoz. Tógazdaságunk ezzel a növeke­déssel 1965-ben már képes lesz ar­ra, hogy egymillió pecsenyekacsát és 20 ezer mázsa halat szállítson. A növekedést talán jobban érzé­keltetem, ha úgy mondom, hogy az idei 500 vagon hal és kacsa he­lyett 1965-ben már 1200 vagon árut adunk a népgazdaságnak. Kukk Imre A téli hónapokban 1200 traktorost képeznek ki megyénkben Az utóbbi években megyénk termelőszövetkezeteinek géppark­ja lényegesen fejlődött. Ezzel a fej­lődéssel nem tartott lépést a traktoros-képzés. Gyakran előfor­dult, hogy a szövetkezeti gépekre olyan gazdákat kellett ültetni, akik még nem végezték el az alapfokú traktor- és vontatóveze­tői tanfolyamot. A traktoroshiány — amely az idei évet teljes mér­tékben végigkísérte — különösen a második műszak jó szervezését gátolta. A megyei tanács mező gazdasági osztályán úgy döntőt tek, hogy a tél folyamán 1200 sző vetkezeti gazdát készítenek fel i gépek kezelésére alapfokú trak tor- és vontatóvezetői tanfolya mon. Megyénk 19 gépállomása, I állami gazdasága és egy termelő szövetkezete vállalta a hathete tanfolyam megrendezését. í traktorosképzést a kétegyház szakiskola irányításával szerve zik. Ünnepség november 7 tiszteletére A Délmagyarországi Textil­­nagykereskedelmi Vállalat dolgo­zói Békéscsabán november 7 tisz­teletére kedves és családias ün­nepséget rendeztek november 2- án este' a vállalat békéscsabai le­­rakatának egyik termében. Az ünnepségen Boros Gábor párttit­­kár röviden megemlékezett s Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 43. évfordulójáról, majd s vállalat dolgozói közös vacsorán vettek részt. Sok millió vízcsepp — sok millió forint Az éghajlati viszonyok megvál toztatását szolgálják megyénkben is a hosszú kilométereken kígyózó erdősávok, ezt szolgálják a szapo­rodó öntözőberendezések, öntöző­telepek , s a nedvességet tároló 40 —50 centiméteres mélyszántások A 22 ezer holdas szarvasi Öntözés és Rizstermesztési Kutató Intézet ben ez évben 2500 hold földet ön töztek, ezenbelül több hold legelőt is, amelyeken fillérenként termel­ték a tehenek a tejet, s filléreken kiváló súlygyarapodást értek el a növendékállatok. Annak a sok millió földre permetezett vízcsepp­nek az eredménye, hogy ez a hir­telen megnövekedett gazdaság eb­ben az évben is mintegy tízmillió forint tiszta nyereséget ért el. Bizonyára kevés gazdaságban gondoltak arra augusztusban a nagy szárazság közepette, hogy lu. cérnát telepítsenek. Az ÖRKI ró­zsás! üzemegységében telepítettek i 60 holdat, kétszer megöntözték, s október végén arasznyi'zöldlucer­nát kaszáltak le erről a területről. Az öntözés járult hozzá ahhoz, hogy az ÖRKI-ben a tél folyamán a tervezettnél 250 darabbal több szarvasmarhát tudnak takarnia, nyozni, emellett nagy mennyiségű szálas, és szemestakarmányt tud­nak értékesíteni, többek között 131 vagon kukoricát is. Az ÖRKI-ben Október végén is üzemeltek az öntözőmotorok. A rózsási üzemegységben egy olasz gyártmányú, 85 szórófejes öntöző­­berendezést a frissen bevetett ár­pa-földön találtunk munkában. — Naponta 22 órán át öntözzük az elvetett árpát, hogy mielőbb kikeljen — magyarázna az ÁPI ön­tözőmotor kezelője, Janecskó Pál. Néhány szóval elmagyarázta, hogy a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben ismerkedett meg a különböző öntözőmotorok­kal és a honvédségnél is motor­kezelő volt. Aztán azt sorolta, hogy tavasz óta mindig munkában van a motorja. Többek között egy 100 holdas lucernatáblán egy hónapig volt a motor: mire az egyik szélé­hez ért az öntözéssel, a másik szé­lét már kaszálták. Ö nem tudja megmondani, hány mázsa zöldtö­meget hordtak el onnan az álla­toknak, csak annyit tud, hogy ren­geteget. Gályán Judit és Magyar Istvánná sem tudják megmonda­ni, hogy tavasz óta hányszor sze­relték széjjel, s hányszor rakták össze az öntözőberendezéshez tar­tozó rengeteg csövet, s hogy hány hold kapott termést növelő vizet. Ök nap, mint nap azon igyekeztek, hogy mire a beszerelt terület meg­kapta a 30—40 milliméteres víz­adagot, akkorára újabb területen legyen kész a szerelés. így dolgozott a többi öntözőbri­gád is az ÖRKI-ben, s ezért dicse­kedhetnek tízmillió forint nyere­séggel. A vizet nemcsak a növé­nyek öntözésére használták fel eb­bel az évben, hanem 150 ezer pe­csenyekacsa nevelésére is. K. I.

Next

/
Thumbnails
Contents