Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-03 / 258. szám
T99t. november 3. 6 Szombat A megyei pártbizottság beszámolnia (■Folytatás az 5. oldalról.) alapvető két szempont lett a tudásnak és a szocializmus érdekében végzett tevékenységnek a mérlegelése. Ezért nevelőink a munkás-paraszt tanulók tanulási feltételeit biztosítsák, hogy egyenlő képzettségi szinten lehessenek a kedvezőbb helyzetben lévőkkel. Másfelől a szülők köréiben kell felvilágosító munkát végezni azért, hogy gyermekeikért bizonyos áldozatot kell vállalóiak továbbtanulásukért. Népművelési tevékenységünkben még sok gonddal kell megküzdésünk, ha azt akarjuk, hogy az még tartalmasabb és szélesebb körű legyen. Ennek legfontosabb f 1- tétele: a kultúrmunka párt. és állami irányításának javítása, módszereinek fejlesztése Ez csak akkor valósulhat meg teljességgel, ha a kulturális törődés a pártmunka szerves részévé válik minden pártszervezetben. Művelődési tevékenységünk további feladata a társadalmi bázis növelése. A pártimunkában is azokat a módszereket kell tovább-Az állami szeri A tanácsokban és szerveikben dolgozó kommunisták és pártonkívüliak a párt politikájának szellemében dolgoztak. Segítették a hároméves terv teljesítését, a mezőgazdaság átszervezését a termelőszövetkezetek megszilárdítását, általában a gazdasági szervező- és kulturális-nevelőmunkát. Ennek folytán évről évre nő az emberek bizalma a tanácsok munkája iránt. Mindjobban érvényt kap a kollektív vezetés elve és szűkül a bürokratikus ügyintézés. A tanácsok, mint testületi szervek munkája, egyre szélesebb területen érintkezik a lakossággal. Szerveik útján igyekeznek megoldásra juttatni az országos és helyi népgazdasági feladatokat, a lakosság ésszerű javaslatait. A nép bizalmából megválasztott tanácstagok túlnyomó többsége eleget tesz tanácstagi kötelezettségének. Választóiknak rendszeresen beszámolnak, azokkal szoros kapcsolatot tartanák. Egy kisebb részük azonban nem tevékenykedik vagy hézagoson végzi tanácstagi kötelezettségét. Az állandó bizottságokban is javulás tapasztalható. Tagjai nagyobb hozzáértéssel oldanak meg egy-egy feladatot, értékes és célravezető javaslatokat tesznek. Gyakori már az állandó bizottságok javaslatai elintézésének az ellenőrzése is. Az állandó bizottságok 1962 első hat hónapjában 677 javaslatot terjesztettek az államhatalmi és államigazgatási szervek elé, s ezen javaslatok egy része határozattá emelkedett. A tanácsi munkában a társadalmasítás széfejleszteni, amelyek a kultúra tömegihatását, a párt célkitűzéseinek és a tömegek igényeinek egységbe forrasztását szolgálják. A pártbizottságok mellett működő művelődési bizottságoknak is ezt kell segíteniük. Ehhez azonban szükséges a művelődési bizottságok tartalmi, koordináló és ellenőrző munkájának megjavítása. A művelődési bizottságok nem maradhatnak meg az általános elvek szintjén, hanem a fejlődés gondos elemzésével a helyi, konkrét operatív feladatokat kell megoldandók. A népművelés tömegmozgalommá fejlesztése megköveteld, hogy az értelmiség egésze kapcsolódjon be a művelődéspolitikai feladatok megvalósításába, különösen falun. A pártbizottságok rendszeresen segítsék a művelődési szerveket, az ott dolgozó kommunisták munkáját. A gazdasági, politikád kérdésekkel párhuzamosan megfelelő arányban törődjenek e területtel. Segítsék a kultúrmunkásokat az anyagi alapok egységes és rendeltetésszerű felhasználásában. ek munkájáról lesítése mellett továbbra is erősíteni kell a választott testületi szervek irányító-, segítő-, ellenőrzőtevékenységét. A jövőben is a helyi államhatalmi szervek fő feladatát fogja képezni a gazdasági-, szervező- és kulturális-nevelőmunfca. Ebből is különösen a kommunális és egészségügyi tevékenység helyes és ésszerű megoldása fogja jelenteni a legnagyobb igényességet. Jelentős eredmények születtek az igazgatási szervek bürokratizmusának leküzdésében, habár ez még nem általános. A bürokratizmus forrása manapság főként abból adódik, hogy az igazgatásban felelőtlen vagy hozzá nem értő ügyintézés folyik. Esetenként pedig egyes rendelkezéseik és határozataik is magukban hordják a bürokratizmust. Ezután a Megyei Népi Ellenőrző Bizottság munkájáról, szólt Kdaukó elvtárs és megállapította, hogy eredményesen fejlődött a vizsgálatok hatékonysága, melyek a népgazdasági tervek megvalósításának elősegítésére és a társadalmi tulajdon védelmére, a gazdasági vezetés hibáinak leküzdésére irányultak. Javult a Népi Ellenőrző Bizottságnál a kolleiktív vezetés és szélesedett az ellenőrzés népi jellege. .Majd á bírói, ügyészi, a bűnüldöző szervek, a munkásőrség munkáját taglalta, valamint a honvédség megyénkben állomásozó alakulatai személyi állományának erkölcsi, politikai egységének, ütőképességének fokozódásáról beszélt. A pártélet néhány kérdése Az elért eredmények alapvetően annák köszönhetők, hogy pártunk leszámolt, a régi vezetés hibáival, s töretlen marxista-leninista politikát folytat, amely kifejezi a munikásosztály, s az egész dolgozó nép érdekeit. A néptömegek döntő többsége helyesli, támogatja politikánkat, aktív cselekvő részesei végrehajtásának. Ez viszont kifejezi a pártunk iránit! bizalmat, befolyásának, tekintélyének növekedését és a szocialista építésiben kivívott vezető szerepének elismerését és megerősödését. A megyed pártbizottság, a járási, a városi pártbizottságok, megyénk valamennyi pártszervezete arra törekedett, hogy a VII. kongresszus által kitűzött célok és feladatok megvalósítására szervezze és nevelje a tömegeiket, velük együtt gyorsítsuk meg a szocialista építést. Ennek megfelelően az elmúlt éveikben megyei pártbizottságunk fő tevékenységét a szocialista ipar további erősítése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése és ezzel egyidőben a szövetkezetek megszilárdítása, valamint a kulturális nevelőmunka kibontakoztatása képezte. Párttagságunk egyetért a párt politikájával, áldozatkészen, fáradságot nem ismerve harcol annak megvalósításáért. Az akarat és cselekvési egység megnyilvánulása volt párttagjaink részéről az a kitartó és lelkes munka, amelyről a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában tettek tanúbizonyságot. Az átszervezés sikeres befejezése után eredményesen dolgoznak a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításáért. A párttagság többsége aktívan vesz részt a párt határozatainak végrehajtásában. Jelentős részük párt-, állami, gazdasági, tömegszervezeti és mozgalmi területeken állandó aktivistaként dolgozik. Párttagságunk túlnyomó többsége élen jár és példát mutat a termelésben, egyre jobban kibontakozik közöttük a szocialista embert jellemző vonás, lelkesítik a tömegeket a szocializmus építésére. A pártszervezeteket egységes vitaszellem, önállóság és kezdeményezés jellemzi. Azonban olyan jelenségek is vannak, amelyek gyengítik a párt egységét, fegyelmét és cselekvőkészségét. Egyes párttagok — bár a párt és a szocialista rendszer őszinte hívei — szektás, dogmatikus felfogásuk miatt nem értik a párt szövetségi politikáját, bizalmatlanok a pártonkívüliekkel szemben, helytelenítik azok vezetésbe való bevonását, a kommunisták vezetésből való kiszorításától félnek. A szövetségi politikát gyakran azonosítják a népfrantpolitikával, más esetekben összekeverik a párt és tömegek kapcsolatával. Bár ezeket mereven nem lehpt egymástól elválasztani, de tartalmuk mégsem teljesen azonos. Miért? Mert a szövetségi politika azt fejezi ki, hogy a munkásosztály vezetésével kiknek, milyen osztályoknak kell harcolniok a szocializmusért. Tehát a szövetségi politika alatt társadalmi osztályok tartós szövetségét értjük; nálunk a munkásosztály szövetségét a parasztsággal és a városi kispolgársággal. Vagyis; osztályszövetséget fejezünk ki, nem pedig csoportok, személyek közötti szövetséget. Ez természetesen nem zárja ki a legszélesebb tömegek mozgósítását a szocializmusért folytatott harcban. Társadalmunk inai helyzetében a szövetség célja és tartalma az új társadalmi rend megszilárdítása, a szocializmus teljes felépítése. A társadalom gazdasági viszonyaiban végbement változások alapján változott a szövetség összetétele is s ezért ma már a munkásosztály és termelőszövetkezeti parasztság szövetségéről beszélünk. A két alapvető osztály közötti szövetség, akkor válik igazán teljessé, ha a gondolkodásban lévő különbözőségek is megszűnnek s száműzzük az olyan téves felfogásokat, amelyek egyik vagy másik, illetve mindkét osztály egysége ellen hatnak. A kommunisták akkor szolgálják igazán az ügyet, a népet, ha „kícsi-t” sem térnek el a párt politikájától, sem balra, sem jobbra. A pártegységet gyengíti az is, hogy a párttagság egy része nem vesz részt a pártmunkában, különösen a falusi területi és termelőszövetkezeti alapszervezetekben. Ennek oka, hogy a pártszervezetek elhanyagolják a konkrét pártmegbízatásokat, valamint, hogy a tagság bizonyos része kényelmes, egyesek félrehúzódnak, örökös kifogásokat keresnek, nem foglalnak álláspontot és nem vállalnak felelősséget. Egyes párttagok pedig sértődöttségből vonják ki magukat a munkából. A párt politikai, eszmei, ideológiai és szervezeti egységének erősödéséhez jelentősen hozzájárult a pártpropaganda. Az elmúlt évek középpontjában az MSZMP VII. kongresszusa, a moszkvai nyilatkozatok és az SZKP XXII. kongresszusa anyagának feldolgozása állt. A propagandamunka elősegítette a mezőgazdaság szocialista átszervezését, felkészítette a pártoktatásban részt vevő párttagokat, pártonkívüiiéket az átszervezés agitációs munkájára, akik az agitációs garda gerincét képezték. A tömeges átszervezés után pedig arra irányult, hogy a dolgozó parasztokban elmélyítsük s tudatossá tegyük a termelőszövetkezeti gondolatot. Ennek hatása abban mutatkozik, hogy a termelőszövetkezeti tagok túlnyomó többségét a gazdálkodás megjavítása foglalkoztatja. Propagandamunkánknak szerepe volt — és még hosszú ideig lesz is — a parasztság egyes rétegei közötti ellentét csökkentésében, a párt és tömegek közötti kapcsolat elmélyítésében, a téves nézetek elleni harcban. A rendszeres viták, előadások, konzultációk, kérdezz—felélek, s más formák alkalmazásával foglalkoztunk a kétfrontos harc prob, lémáival. Pártbizottságaink, pártszervezeteink komoly erőfeszítéseket tettek a szektás, dogmatikus nézetek felszámolásáért, ennek következtében a téves nézetek visszaszorultak, de nem semmisültek meg. A revizionista nézeteket elsősorban a kispolgári — értelmiségi — körökben találják. Egyesek közülük a személyi kultuszt a szocialista rendszer velejárójának tekintik, kétségbe vonják a párt, a munkásosztály vezető szerepét. E rétegek körében is csökkent ugyan a nacionalista, soviniszta eszmei hatás — mert az ©lmúlt években az ellene folyó ideológiai harc erőteljesebben folyt — de burkoltan ma is fellelhetők nacionalista nézetek. Az iskolánlkívülí ideológiai oktatás mellett jelentősen segítették párttagságunk eszmei-politikai nevelését az egyre szélesedő Marxista—Leninista Esti Egyetem és a 3 hónapos pártiskola. A párt politikájának tudatosításában, az ideológiai, kulturális, gazdasági kérdések ismertetésében pedig megyei lapunk nyújtott hatékony támogatást. Az utóbbi három évben tovább javult a káderek kiválasztása, nevelése, elosztása és előléptetése. A káderek nevelésére kedvezően hat az elvtársias politikai légkör. A vezető és beosztott emberek kapcsolata őszinte, nyílt és elvtársias. Lényegében növekedett a káderek önállósága, felelőssége. Ez kedvezően hat fejlődésükre, munkájuk nyugodtabb, átgondoltabb és eredményesebb. A gazdasági, társadalmi élet különböző területein jelentős számban vannak pártonkívüli emberek is, akik jól megállják helyüket. Például Nyíri Sándor, a gyulai Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke, Bozó József, az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet főagronómusa és másak. A termelőszövetkezetek tömeges átszervezésének befejezésével előállott új helyzet, a pártszervektől és szervezetektől a vezetés magasabb színvonalát követeli meg. Ennek megfelelően a megyei, járási, községi pártbizottságok hosszabb időre szóló s egy-egy terület egészét átfogó tervek, programok alapján dolgoznak. Például az ötéves mezőgazdaság-fejlesztési terv, az ötéves művelődési terv, az éves intézkedési terv a. termelőszövetkezetek megszilárdítására, a beiskolázási és kádérfejlesztési terv, melyek a felsőbb szervek határozatai szellemében, a helyi sajátosságokat, körülményeket figyelembe véve készültek el. A pártbizottságok, pártszervezetek munkájában érvényesül • kollektív vezetés. A vezető testületek elé kerülő anyagok előkészítése kollektív munka terméke. A napirendek előterjesztését brigádvizsgálat előzi meg, melyben a pártbizottsági és végrehajtó bizottsági' tagok és a téma szakértői vesznek részt. Igen gyakoriak a kibővített pártbizottsági és végrehajtó bizottsági ülések, melyen több esetben — egyes járási bizottságoknál rendszeresen — részt vesznek a községi, esetleg üzemi alapszervezeti titkárok is. A párt munkastílusának egyik fontos új vonása az is, hogy differenciáltan — az általánosan tartott összevont titkári értekezleteken túl — egyre sűrűbben tartják a titkári értekezleteket jellegenként, más-más területen, melyeket tapasztalatcserékkel kötnek össze. Különösen a gyulai és szarvasi járási bizottság törekszik e módszerek sokoldalú alkalmazására. A párt munkastílusában elért eredmények nagyok és alapját képezik továbbhaladásunknak. Mindezek azonban nem tehetnek bennünket elbizakodottá, mert pártszervezeteink és alapszervezeteink egy részében egy sor fogyatékosság tapasztalható. Melyek ezek? Az alapszervezetek egy része nem tud önálló, mindenki által elismert vezetője lenni saját területének. Munkájukban sok még a formaság. Hiba az is, hogy egyes gazdaságvezetők lebecsülik a pártszervezet, a pártvezetőség segítségét. „Attól, hogy nincs megtartva a pártvezetőségi ülés vagy a taggyűlés, még jó kukoricatermés lehef’ — mondják. A megyei pártbizottságnak és a járási pártbizottságoknak legfőbb munkája a jövőben is az alapszer. vezeti vezetőségek megerősítése, a vezetés színvonalának emelése. Ezen belül is kiemelten kell foglalkozni és segíteni a kis létszámú és gyenge termelőszövetkezetek pártszervezeteit. Továbbiakban arról szólt, hogy az elmúlt évek során javult a bírálat és önbírálat, majd hozzátette; sok még az olyan eset, amikor az egyes elvtársak, vezetők hibáit hónapokig, évékig gyűjtik és egy „megfelelő” alkalomkor az illető fejére olvassák. Vannak olyan esetek is, amikor a megbírált személy az egyébként jogos és pártszerű bírálatot „piszkálásnak” veszi. Ha látszólag el is fogadja a bírálatot, utána megsértődik, duzzog, visszavonul, hibáit nem ismeri el, nem veszi segítségnek a bírálatot. A hibák feltárása, azok kijavítása munkánk állandó javításának fontos eszköze. Fel kell használni ezt az erőt a piártegység további szilárdítására, gazdasági és kulturális életünk gyorsabb ütemű fejlesztésére. A beszámoló további részében Klaukó elvtárs a tömegszervezetek, tömegmozgalmak munkáját taglalta, majd a következő szavakkal fejezte be: Kedves Elvtársak! — Az előttünk álló nagy feladatok megkövetelik, .hogy a beszámolóban említett hibákat, negatív jelenségeket minél gyorsabban lefcüzdjük. A kongresszusi tézisekben kitűzött nemes cél, a szocializmus teljes felépítése még következetesebb, felelősségteljesebb munkát igényel minden pártszervezettől, pártszervtől, a párt valamennyi tagjától. Munkálkodjunk tehát úgy, hogy mielőbb bekövetkezzék az új társadalom teljes megvalósulása, az emberek anyagi és szellemi boldogsága, a szocializmus teljes győzelme. (Az értekezlet lapzártakor még tart)
