Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-03 / 258. szám
KR. november 3. 5 Szómból A megyei pártbizottság1 beszámolója (Folytatás a 4. oldalról.) relése. Nagy lehetőségünk a takarmányterület növelésére nincs. Ezért a megyében a párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek számára szinte törvényszerű fel adat, minden rejtett tartalék feltárása é$ kiaknázása. Melyek ezek? Elsősorban a legnagyobb abraktömeget biztosító takarmánynövényünk, a kukorica hozamának további növelése. Ez szükségessé teszi, hogy időben, jó minőségben végezzük el a mélyszántást, nagyobb gonddal válogassuk meg a kuikorioatermő területeket, azokat megfelelő táperőben készítsük elő. Növeljük a tőszámot a talaj állapotától függően, kataszteri holdanként 16—18 000-re, öntözött területen pedig 23—25 000- re. El kell érni, hogy a kukoricát mindenütt legalább háromszor megkapálják. Ez azonban megköveteld, hogy egyes szövetkezetekben leküzdj ük a konzervativizmust, a régi termelési szokásokat. Az idei eredményes lucernamagfogással megteremtődött egyik feltétele annak, hogy a következő évben nagyobb területen telepítsünk évelő pillangósokat. így a borsó-félékkel együtt az ötéves terv végére élőirányzott 14—15 százalék pillangós területeket már 1964. évben elérhetjük. A fehérje-takarmányt növelhetjük a fejlettebb szénaszárítási módszerek élterjesztésével is. Szükséges, hogy a következő évben termelőszövetkezeteink nagy részében alkalmazzák a lucemaszárítás állványos módszerét, s a megye 15—20 termelőszövetkezetében pedig a hideg levegős szénaszárítást. A takarmánybázis növelésének megyénkben egyik legnagyobb tartaléka a rétek és a legelők hozamának növelése. Jelenleg rétjeink, legelőink igen elhanyagolt állapotban vannak. Véget vetve a huzavonának, a közömbösségnek, sürgősen meg kell javítani a rétes legelőgazdálkodást, azt, hogy hogy e célra szinte semmi költséget nem fordítanak. Az állami szervek közreműködésével a termelőszövetkezetek dolgozzák ki a legelő használatának, a legelő javításának, ápolásának, tápanyagellátásának stb. tennivalóit. A következő években szükséges növelni elsősorban a legjobb takarmánytermő területeken az öntözést. Megyénk több járásában jobban éljenek a természet adta lehetőségek kihasználásával. Tovább kell növelni az egyszeri öntözött területeket. A takarmányprobléma megoldását segíti a megtermelt takarmányok gazdaságos felhasználása. A szakértelem, a tenyésztői munka színvonalának emelésével, a takarmányok szakszerű keverésével s a takarmánytápokkal érjük el, hogy kevesebb mennyiségű takarmányból állítsunk elő több állati terméket. Az állatállomány minőségi és számszerű fejlesztésének, az állati termékek hozamának növelése feltételezi a törzsállomány kialakítását, a tenyésztési munka színvonalának emelését, a tartási körülmények megjavítását, az állategészségügyi rendszabályok szigorú betartását. Az adottságokat figyelembe véve, megyénkben mindenekelőtt a sertéstenyésztés, a hizlalás van előtérben. Ez szükségessé teszi a kocaállomány további növelését, a kocánkénti malacszaporulat emelését, a hizlalás alapanyagának biztosítását. Az eredményesebb hizlalás érdekében igen fontos — a mangalica és zsírjellegű malacok kivételével — a «üldöztetés megszüntetése, a kisfalkás hizlalás! módszer bevezetése, lehetőség szerint a hizlalása társulások megszervezése, különösen a szakszerű takarmányozás és állattartás. Nem nélkülözhető a sertéstelepek korszerűsítése, villannyal vízzel való ellátása, az egyes munkafolyamatok gépesítése sem. A sertéstenyésztés, hizlalás fokozása szükségessé teszi a szakemberek, sertésgondozók anyagi ösztönzését, szabadnap biztosítását is. A baromfi törzsállomány kialakításával célszerű takarmányozással meg van a lehetőség arra, hogy tovább növekedjék a hús- és tojástermelés. A jelenleg tenyésztett parlagi fajtákat fokozatosan nagy termőképességű tojástermelő vagy húsbaramfi-fajtákkal szükséges le. cserélni. A nagyüzemi, 10—15 ezres korszerű baromfitelepek létesítése mellett az egyszerűbb baromfinevelés sem nélkülözhető. Ezekre jó példák vannak s megismertetésük, tapasztalatuk átvétele feltétlen hasznos. (Orosházi Dózsa, körösladányi Zalka Termelőszövetkezet stb.) Jobban kellene hasznosítani a folyók, a holtágak, a rizstelepek vizelt víziszámyasok tenyésztésére. Ennek igen szép eredményei vannak a Biharugrai Halgazdaságban, a Szarvasi Halkí. sórleti Kutató Intézetben s érdemes volna a szövetkezeteknek e helyekről tapasztalatokat szerezni, azokat alkalmazni. A szarvasroarhatenyésztésben fő feladat a minőség javítása, a tejhozamok növelése. A korszerű tenyésztői munka és tartásj körülmények élterjesztésével mindenütt szükséges a termelési költségek csökkentése, de különösen a termelőszövetkezetekben, mert itt igen magasak. Pártszervezeteink, gazdasági vezetőink törődjenek többet a mezőgazdaság műiden ágában a termelés gazdaságosságával, az önköltségek csökkentésével. A szövetkezetek nagy részénél megvalósításra váró feladat — a feltételek megteremtésével — az itatásos borjú- és szabadtartásos növendék nevelése is. A szarvasmarhatenyésztés minőségi javítása mellett nem elhanyagolható a szarvasmarha-hizlalás sem, annál inkább, mivel a húsigények e téren is fokozódnak. A közös állatállomány mennyiségi és minőségi fejlesztése mellett továbbra is nagy szerepe van a háztáji állatállománynak az árutermelésben. A termelőszövetkezetek vezetői, kommunistái ismertessék meg a szövetkezeti tagokkal, hogyan éljenek a kormány által nyújtott kedvezményekkel és szorgalmazzák a háztáji sertéshizlalást, kocanevelést, üszőnevelést, baromfitenyésztést, tojástermelést. A külön, böző akciókat támogassák. A keltetőállomások törekedjenek a háztáji igények naposbaromfival való kielégítésére is. A mezőgazdasági termelés fokozása megköveteli a termelőszövetkezetek belső életének további szilárdítását, a vezetés színvonalának növelését, a tagság rendszeres szocialista nevelését. Pártszervezeteink, tanácsaink segítsék a termelőszövetkezet tagjait, hogy a szövetkezet tényleges gazdái legyenek s a döntés kizárólagos joga a tsz közgyűlését illesse meg. Lépjenek fel a még helyenként és esetenként jelentkező káros, a közgyűlés véleményé^; semmibevevő vezetés ellen. A vezetőket döbbentsék rá ennek káros voltára, a hajthatatlan, konok, ön. fejűeket pedig javasolják tisztségük megfosztására. A mezőgazdasági ötéves terv célkitűzéseinek valóra váltása csak akkor biztosítható, ha a gyenge gazdálkodású termelőszövetkezeteket az erősebbek színvonalára emeljük. A vezetés megjavítása mellett olyan feltételeket kell teremteni, hogy e termelőszövetkezetek néhány éven belül jól jövedelmező, stabil gazdaságokká váljanak. Szigorúan és nagyon komolyan kell élni az idevonatkozó párt- és kormányhatározatok adta lehetőségekkel és kötelezettségekkel. A mezőgazdasági termelésben az új módszerek, a technika, a kemdzálás elterjedése jól felkészült vezetőket, szakembereket, művelt termelőszövetkezeti gazdákat kíván. A megnövekedett feladatok mind a szakemberképzésben, mind a szakmunkásképzésben nem tűrnek halasztást. Már a tél folyamán biztosítani kell a szakmunkásképzést: gépkezelői, a sertés-, a baromfi-, a szarvasmarhatenyésztői, a kertészeti, az öntözéses, a növényvédelmi ágakban. Nagyobb mértékben bevonva az ifjúságot. A célkitűzések megkövetelik a szakpropaganda javítását is, az új, hatékony módszerek elterjesztését, a közönyösséggel, maradisággal szembeni harcot. Klaukó elvtárs a továbbiakban az időszerű mezőgazdsági munkák időbeni és szakszerű végzésének hatását taglalta a jövő évi terméshozamokra. Majd így folytatta: A beszámolóban körvonalazott feladatok megvalósítása elválaszthatatlan a pártszervek, pártszerve, zetek, a kommunisták munkájának további javításától. A kommunisták a szó igazi értelmében legyenek kezdeményezői, élharcosai nemes törekvéseinknek, a mezőgazdasági termelés fellendítésének. Erre kötelez bennünket a párt alaptörvénye, a párt Központi Bizottságának határozatai. A kommunisták 'karoljanak fel mindent, ami a termelőszövetkezet, az ország ügyét előbbre viszj s kérlelhetetlenül küzdjenek minden olyan jelenség és gyakorlat ellen, amely fékezi, gátolja a mezőgazdasági célkitűzések megvalósítását. Legyenek példamutatók a munkában, a tanulásban, a közös vagyon gyarapításában és védelmében. Tanuljunk meg magunk is és tanítsunk meg minden becsületes erfibert szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni. Soha ne tévesszük szem elől, hogy mindent az emberért, az emberi boldogságért teszünk. S ha a mezőgazdaság, a második ötéves tervünk célkitűzéseit megvalósítjuk — s ezt akarjuk —, akkor nagyot lépünk előre a szocializmus teljes felépítésének, a dolgozók szebb és jobb életének utján. Kulturális életüuk fejlődéséről Az MSZMP VII. kongresszsusa jóváhagyta a párt általános politikáját s ebben a párt művelődéspolitikai irányelveit. A megyei pártbizottság ez év tavaszán élkészült ötéves művelődési tervében is nyomatékot nyertek azok a cél' kitűzésék, amelyek az elkövetkező években megvalósításra várnak, Közoktatásunk jelentősen fejlődött. A múlt tanévben 67 642 általános iskolai és 5703 középiskolai tanuló volt a megyében. A felnőttoktatás is örvendetesen bővült. Népünk kulturális felemelését célzó intézkedések körében igen fontos a felnőttoktatás további szélesítése. Mind az általános, mind a középiskolák és főiskolák legfőbb feladatai az első szocialista iskolatörvényben, az 1961 III. tv-ben fogalmazódtak meg. Az iskolareform hármas feladatához híven az iskola és az élet kapcsolatát erősítő gyakorlati oktatás évről évre terebélyesedik, bár az országos átlagnál mintegy 8—10 százalékkal kisebb a kiterjedtsége megyénkben. Az elmúlt tanévben 69 tanulócsoportban, az összes gimnáziumi tanulók fele, nyert szaikmad előképzést 52 féle ipari, illetve mezőgazdasági szakmában. Az iskoláztatási gondok enyhítése és a szakemberképzés igényesebb biztosítása érdekében megyénkben 8 szakközépiskolai osztály (4+2-as) működik. A jövőben a szakmák számának növelése helyett a szakközépiskolai osztályok számát szükséges növelni, a táj jellegének megfelelő szakmák képviseletével, az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően. A szakemberképzés szempontjából fokozottabban kell építeni a mezőgazdasági technikumokra a meglévő szarvasi felsőfokú, valamint a szervezés alatt álló orosházi felsőfokú mezőgazdasági technikumokra. Az általános iskolát végzettek 50 százaiéira középiskolában ta Szavaznak a küldöttek. nul tovább. Mind a középiskolák, mind a diákotthonok, kollégiumok férőhelyei szűknek bizonyulnak, az állami keretekből történő bővítés pedig egy ideig még nem fogja kielégíteni az igényeket. E problémák megoldására szép példa az idén megnyílt, 3 általános iskolával egybekapcsolt gimnázium létrehozása Medgyesegyházán, Körösladányban és Mezőberényben, ahol a helyi erőforrások felhasz-. n áfásával és állami támogatással hozták létre ezeket az új intézményeket. A továbbtanulási igény jövőbeni kielégítése érdekében fontolóra kell vennünk hasonló megoldásokat más helységekben is. Fejleszteni kell azt a hálózatot is, amelyet a gyulai és mezőkovácsházi járás létrehozott a bentlakásos nevelőmtézmény megteremtésével. Az iskolareform célkitűzéseinek megvalósításában nagy szerepe van a pedagógusoknak. A megyében számuk meghaladja a 3 ezret. Az elmúlt években a pártbizottságok, pedagógus-pártszel vezetek, az állami- és szakszervezetek többet törődnek politikai, ideológiai nevelésükkel. Ennek hatása tükröződik a pedagógusok oktató-, nevelő- és megnövekedett társadalmi munkájuk, ban. Jelentős segítséget adtak például a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a falusi kultúrmunka fellendítésében és a felnőtt oktatásban. Általában jellemző, hogy a pedagógusok társadalmi tevékenysége a legaktívabb a falu életében. Néhány helyen azonban az ototató-nevelőmunka rovására aránytalanul és túlzottan terhelnek meg nevelőket, gyakran nem is nekik megfelelő feladatokkal. A jövőben kerülni kell az ilyen hibákat s bátrabban kell a pártonkívüli pedagógusokat bekapcsolni a falu különböző kérdéseinek, a termelőszövetkezet kulturális, nevelőmunkájának megoldásába. Azonban a pedagógusok fő tevékenységét az iskolai munka képezze. Segítsük politikai, ideológiai képzésüket, szakmai, pedagógiai ismeretük bővítését. Ezt szolgálja — s a pövőben ezt szélesítjük — az esti egyetem pedagógustagozatának megszervezése, a különböző ideológiai konferenciák szervezése, a rendszeres politikai tájékoztatás. A pedagógusok politikai, szakmai nevelésének fokozása nélkülözhetetlen a szocialista iskola kialakításában, amelyben az iskolák vezetőinek még fokozottabban növekszik felelőssége. Pártszervezeteink, pedagógusaink meggyőző munkával magyarázzák a szülők között a Központi Bizottság irányelveinek helyességét, a beiskolázási kategorizálás megszüntetésének szükségességét. A származási kategóriák eltörlésével (Folytatás a 6. oldalon.)
