Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-03 / 258. szám

KR. november 3. 5 Szómból A megyei pártbizottság1 beszámolója (Folytatás a 4. oldalról.) relése. Nagy lehetőségünk a ta­karmányterület növelésére nincs. Ezért a megyében a párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek számára szinte törvényszerű fel adat, minden rejtett tartalék fel­tárása é$ kiaknázása. Melyek ezek? Elsősorban a legnagyobb abrak­tömeget biztosító takarmánynövé­nyünk, a kukorica hozamának to­vábbi növelése. Ez szükségessé te­szi, hogy időben, jó minőségben végezzük el a mélyszántást, na­gyobb gonddal válogassuk meg a kuikorioatermő területeket, azo­kat megfelelő táperőben készít­sük elő. Növeljük a tőszámot a talaj állapotától függően, katasz­teri holdanként 16—18 000-re, ön­tözött területen pedig 23—25 000- re. El kell érni, hogy a kukoricát mindenütt legalább háromszor megkapálják. Ez azonban megkö­veteld, hogy egyes szövetkezetek­ben leküzdj ük a konzervativiz­must, a régi termelési szokásokat. Az idei eredményes lucerna­­magfogással megteremtődött egyik feltétele annak, hogy a következő évben nagyobb területen telepít­sünk évelő pillangósokat. így a borsó-félékkel együtt az ötéves terv végére élőirányzott 14—15 százalék pillangós területeket már 1964. évben elérhetjük. A fehérje-takarmányt növelhet­jük a fejlettebb szénaszárítási módszerek élterjesztésével is. Szükséges, hogy a következő évben termelőszövetkezeteink nagy ré­szében alkalmazzák a lucemaszá­­rítás állványos módszerét, s a megye 15—20 termelőszövetkeze­tében pedig a hideg levegős szé­naszárítást. A takarmánybázis növelésének megyénkben egyik legnagyobb tartaléka a rétek és a legelők ho­zamának növelése. Jelenleg rét­jeink, legelőink igen elhanyagolt állapotban vannak. Véget vetve a huzavonának, a közömbösségnek, sürgősen meg kell javítani a rét­es legelőgazdálkodást, azt, hogy hogy e célra szinte semmi költsé­get nem fordítanak. Az állami szervek közreműködésével a ter­melőszövetkezetek dolgozzák ki a legelő használatának, a legelő ja­vításának, ápolásának, tápanyag­­ellátásának stb. tennivalóit. A következő években szükséges növelni elsősorban a legjobb ta­karmánytermő területeken az ön­tözést. Megyénk több járásában jobban éljenek a természet adta lehetőségek kihasználásával. To­vább kell növelni az egyszeri ön­tözött területeket. A takarmányprobléma megol­dását segíti a megtermelt takar­mányok gazdaságos felhasználása. A szakértelem, a tenyésztői mun­ka színvonalának emelésével, a takarmányok szakszerű keverésé­vel s a takarmánytápokkal érjük el, hogy kevesebb mennyiségű ta­karmányból állítsunk elő több állati terméket. Az állatállomány minőségi és számszerű fejlesztésének, az állati termékek hozamának növelése feltételezi a törzsál­lomány kialakítását, a te­nyésztési munka színvonalá­nak emelését, a tartási körül­mények megjavítását, az ál­lategészségügyi rendszabályok szigorú betartását. Az adottságokat figyelembe vé­ve, megyénkben mindenekelőtt a sertéstenyésztés, a hizlalás van előtérben. Ez szükségessé teszi a kocaállomány további növelését, a kocánkénti malacszaporulat eme­lését, a hizlalás alapanyagának biztosítását. Az eredményesebb hizlalás érdekében igen fontos — a mangalica és zsírjellegű mala­cok kivételével — a «üldöztetés megszüntetése, a kisfalkás hizla­lás! módszer bevezetése, lehetőség szerint a hizlalása társulások meg­szervezése, különösen a szakszerű takarmányozás és állattartás. Nem nélkülözhető a sertéstele­pek korszerűsítése, villannyal víz­zel való ellátása, az egyes munka­­folyamatok gépesítése sem. A ser­téstenyésztés, hizlalás fokozása szükségessé teszi a szakemberek, sertésgondozók anyagi ösztönzé­sét, szabadnap biztosítását is. A baromfi törzsállomány kiala­kításával célszerű takarmányozás­sal meg van a lehetőség arra, hogy tovább növekedjék a hús- és tojás­­termelés. A jelenleg tenyésztett parlagi fajtákat fokozatosan nagy termőképességű tojástermelő vagy húsbaramfi-fajtákkal szükséges le. cserélni. A nagyüzemi, 10—15 ez­res korszerű baromfitelepek létesí­tése mellett az egyszerűbb barom­finevelés sem nélkülözhető. Ezek­re jó példák vannak s megismer­tetésük, tapasztalatuk átvétele fel­tétlen hasznos. (Orosházi Dózsa, körösladányi Zalka Termelőszö­vetkezet stb.) Jobban kellene hasz­nosítani a folyók, a holtágak, a rizstelepek vizelt víziszámyasok tenyésztésére. Ennek igen szép eredményei vannak a Biharugrai Halgazdaságban, a Szarvasi Halkí. sórleti Kutató Intézetben s érde­mes volna a szövetkezeteknek e helyekről tapasztalatokat szerezni, azokat alkalmazni. A szarvasroarhatenyésztésben fő feladat a minőség javítása, a tej­hozamok növelése. A korszerű te­nyésztői munka és tartásj körül­mények élterjesztésével mindenütt szükséges a termelési költségek csökkentése, de különösen a ter­melőszövetkezetekben, mert itt igen magasak. Pártszervezeteink, gazdasági vezetőink törődjenek többet a mezőgazdaság műiden ágában a termelés gazdaságossá­gával, az önköltségek csökkenté­sével. A szövetkezetek nagy ré­szénél megvalósításra váró feladat — a feltételek megteremtésével — az itatásos borjú- és szabadtartá­­sos növendék nevelése is. A szarvasmarhatenyésztés minőségi javítása mellett nem elhanyagol­ható a szarvasmarha-hizlalás sem, annál inkább, mivel a húsigények e téren is fokozódnak. A közös állatállomány mennyi­ségi és minőségi fejlesztése mel­lett továbbra is nagy szerepe van a háztáji állatállománynak az árutermelésben. A termelőszövetkezetek vezetői, kommunistái ismertessék meg a szövetkezeti tagokkal, hogyan él­jenek a kormány által nyújtott kedvezményekkel és szorgalmaz­zák a háztáji sertéshizlalást, koca­nevelést, üszőnevelést, baromfite­nyésztést, tojástermelést. A külön, böző akciókat támogassák. A kel­tetőállomások törekedjenek a háztáji igények naposbaromfival való kielégítésére is. A mezőgazdasági termelés fo­kozása megköveteli a termelő­szövetkezetek belső életének további szilárdítását, a vezetés színvonalának növelését, a tagság rendszeres szocialista nevelését. Pártszervezeteink, tanácsaink se­gítsék a termelőszövetkezet tagjait, hogy a szövetkezet tényleges gaz­dái legyenek s a döntés kizáróla­gos joga a tsz közgyűlését illesse meg. Lépjenek fel a még helyen­ként és esetenként jelentkező ká­ros, a közgyűlés véleményé^; sem­mibevevő vezetés ellen. A vezető­ket döbbentsék rá ennek káros voltára, a hajthatatlan, konok, ön. fejűeket pedig javasolják tisztsé­gük megfosztására. A mezőgazdasági ötéves terv cél­kitűzéseinek valóra váltása csak akkor biztosítható, ha a gyenge gazdálkodású termelőszövetkezete­ket az erősebbek színvonalára emeljük. A vezetés megjavítása mellett olyan feltételeket kell te­remteni, hogy e termelőszövetke­zetek néhány éven belül jól jöve­delmező, stabil gazdaságokká vál­janak. Szigorúan és nagyon ko­molyan kell élni az idevonatkozó párt- és kormányhatározatok adta lehetőségekkel és kötelezettségek­kel. A mezőgazdasági termelésben az új módszerek, a technika, a kemd­­zálás elterjedése jól felkészült ve­zetőket, szakembereket, művelt termelőszövetkezeti gazdákat kí­ván. A megnövekedett feladatok mind a szakemberképzésben, mind a szakmunkásképzésben nem tűrnek halasztást. Már a tél folyamán biztosítani kell a szakmunkásképzést: gépke­zelői, a sertés-, a baromfi-, a szarvasmarhatenyésztői, a kerté­szeti, az öntözéses, a növényvédel­mi ágakban. Nagyobb mértékben bevonva az ifjúságot. A célkitű­zések megkövetelik a szakpropa­ganda javítását is, az új, haté­kony módszerek elterjesztését, a közönyösséggel, maradisággal szembeni harcot. Klaukó elvtárs a továbbiakban az időszerű mezőgazdsági munkák időbeni és szakszerű végzésének hatását taglalta a jövő évi termés­hozamokra. Majd így folytatta: A beszámolóban körvonalazott feladatok megvalósítása elválaszt­hatatlan a pártszervek, pártszerve, zetek, a kommunisták munkájá­nak további javításától. A kom­munisták a szó igazi értelmében legyenek kezdeményezői, élharco­sai nemes törekvéseinknek, a me­zőgazdasági termelés fellendíté­sének. Erre kötelez bennünket a párt alaptörvénye, a párt Központi Bizottságának határozatai. A kom­munisták 'karoljanak fel mindent, ami a termelőszövetkezet, az or­szág ügyét előbbre viszj s kérlel­hetetlenül küzdjenek minden olyan jelenség és gyakorlat el­len, amely fékezi, gátolja a mező­­gazdasági célkitűzések megvalósí­tását. Legyenek példamutatók a munkában, a tanulásban, a közös vagyon gyarapításában és védel­mében. Tanuljunk meg magunk is és tanítsunk meg minden becsü­letes erfibert szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni. Soha ne tévesszük szem elől, hogy mindent az emberért, az emberi boldogságért teszünk. S ha a mezőgazdaság, a második ötéves tervünk célkitűzéseit meg­valósítjuk — s ezt akarjuk —, ak­kor nagyot lépünk előre a szocia­lizmus teljes felépítésének, a dol­gozók szebb és jobb életének ut­ján. Kulturális életüuk fejlődéséről Az MSZMP VII. kongresszsusa jóváhagyta a párt általános politi­káját s ebben a párt művelődés­­politikai irányelveit. A megyei pártbizottság ez év tavaszán élké­szült ötéves művelődési tervében is nyomatékot nyertek azok a cél' kitűzésék, amelyek az elkövetkező években megvalósításra várnak, Közoktatásunk jelentősen fej­lődött. A múlt tanévben 67 642 általános iskolai és 5703 középis­kolai tanuló volt a megyében. A felnőttoktatás is örvendetesen bő­vült. Népünk kulturális felemelését célzó intézkedések körében igen fontos a felnőttoktatás további szélesítése. Mind az általános, mind a kö­zépiskolák és főiskolák legfőbb feladatai az első szocialista isko­latörvényben, az 1961 III. tv-ben fogalmazódtak meg. Az iskola­­reform hármas feladatához híven az iskola és az élet kapcsolatát erősítő gyakorlati oktatás évről évre terebélyesedik, bár az orszá­gos átlagnál mintegy 8—10 szá­zalékkal kisebb a kiterjedtsége megyénkben. Az elmúlt tanévben 69 tanulócsoportban, az összes gimnáziumi tanulók fele, nyert szaikmad előképzést 52 féle ipari, illetve mezőgazdasági szakmában. Az iskoláztatási gondok enyhíté­se és a szakemberképzés igénye­sebb biztosítása érdekében me­gyénkben 8 szakközépiskolai osz­tály (4+2-as) működik. A jövőben a szakmák számának növelése he­lyett a szakközépiskolai osztályok számát szükséges növelni, a táj jellegének megfelelő szakmák képviseletével, az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően. A szakemberképzés szempontjából fokozottabban kell építeni a mező­­gazdasági technikumokra a meglévő szarvasi felsőfokú, vala­mint a szervezés alatt álló oros­házi felsőfokú mezőgazdasági technikumokra. Az általános iskolát végzettek 50 százaiéira középiskolában ta Szavaznak a küldöttek. nul tovább. Mind a középiskolák, mind a diákotthonok, kollégiumok férőhelyei szűknek bizonyulnak, az állami keretekből történő bőví­tés pedig egy ideig még nem fogja kielégíteni az igényeket. E prob­lémák megoldására szép példa az idén megnyílt, 3 általános iskolá­val egybekapcsolt gimnázium lét­rehozása Medgyesegyházán, Kö­­rösladányban és Mezőberényben, ahol a helyi erőforrások felhasz-. n áfásával és állami támogatással hozták létre ezeket az új intézmé­nyeket. A továbbtanulási igény jövőbeni kielégítése érdekében fontolóra kell vennünk hasonló megoldásokat más helységekben is. Fejleszteni kell azt a hálóza­tot is, amelyet a gyulai és mező­kovácsházi járás létrehozott a bentlakásos nevelőmtézmény meg­teremtésével. Az iskolareform célkitűzései­nek megvalósításában nagy szerepe van a pedagógusok­nak. A megyében számuk meghaladja a 3 ezret. Az elmúlt években a pártbizottságok, pedagógus-párt­szel vezetek, az állami- és szak­­szervezetek többet törődnek poli­tikai, ideológiai nevelésükkel. Ennek hatása tükröződik a peda­gógusok oktató-, nevelő- és meg­növekedett társadalmi munkájuk, ban. Jelentős segítséget adtak pél­dául a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a falusi kultúr­­munka fellendítésében és a felnőtt oktatásban. Általában jellemző, hogy a pedagógusok társadalmi tevékenysége a legaktívabb a fa­lu életében. Néhány helyen azon­ban az ototató-nevelőmunka ro­vására aránytalanul és túlzottan terhelnek meg nevelőket, gyak­ran nem is nekik megfelelő fel­adatokkal. A jövőben kerülni kell az ilyen hibákat s bátrabban kell a pár­­tonkívüli pedagógusokat bekap­csolni a falu különböző kérdései­nek, a termelőszövetkezet kultu­rális, nevelőmunkájának megoldá­sába. Azonban a pedagógusok fő tevékenységét az iskolai munka képezze. Segítsük politikai, ideoló­giai képzésüket, szakmai, pedagó­giai ismeretük bővítését. Ezt szol­gálja — s a pövőben ezt szélesít­jük — az esti egyetem pedagógus­tagozatának megszervezése, a kü­lönböző ideológiai konferenciák szervezése, a rendszeres politikai tájékoztatás. A pedagógusok poli­tikai, szakmai nevelésének fokozá­sa nélkülözhetetlen a szocialista iskola kialakításában, amelyben az iskolák vezetőinek még foko­zottabban növekszik felelőssége. Pártszervezeteink, pedagógusaink meggyőző munkával magyarázzák a szülők között a Központi Bi­zottság irányelveinek helyességét, a beiskolázási kategorizálás meg­szüntetésének szükségességét. A származási kategóriák eltörlésével (Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents