Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-28 / 278. szám
1988. november 28. 3 Szerda A verseny feladata a termelékenység emelése, a minőség javítása Külföldön is elismert a megye gyapjútermelése Nagy lehetőség van a juhállomány növelésére — Beszélgetés a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár igazgatójával — Befejeződött a párt VIII. kongresszusa, de a tiszteletére indított munkaverseny még néhány hétig izgalomban tartja a vállalatok, intézmények dolgozóit és vezetőit Az eredmények már eddig is szépek, vannak tapasztalatok, amelyekről érdemes a befejezés előtt is beszélni. Ezért kerestük fel Bakó Ignác elvtársat, a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár igazgatóját, akinek véleményét kértük a vállalat dolgozóinak munkaversenyéről. — A mostani kongresszusi verseny helyes úton folytatja azt a mozgalmat, amit a versenyekben néhány évvel ezelőtt elkezdtünk. Nekem jobban tetszik, több hasznot hajt a vállalatnak és a népgazdaságnak, a munkásoknak is, mint a korábbi versenymozgalmak. Régebben az volt a szokás és a gyakorlat, hogy mindenáron teljesítsük túl tervünket. Ennek azután az lett az eredménye, hogy 150—200 százalékos eredményeket értünk el, de a minőség rovására. Rengeteg sok bujtatott selejt került ki a munkapadokról. A munkások anyagilag is hozzá voltak kötve a többtermeléshez, a vezetők pedig még jelenteni se merték a seiejtet, ezért évekig elfeküdtek az alkatrészek a raktárban, amelynek előbb-utóbb az lett a sorsa, hogy kiselejtezték. De akkor már nem lehetett megállapítani, hogy ki volt a felelős ezért. A mi niunkaversenyünkben legfontosabb követelményként szere, pel a minőség. Ez mindenek felett fontos, hiszen ezzel biztosítjuk az önköltségcsökkentési tervünk túlteljesítését is. Természetes a terv megengedett teljesítése nem lényegtelen, de ez egy jól szervezett üzemnél nyilvánvaló. Ennek azután nagyon sok kövenéhány üzemben, mint nálunk is, KÖSZÖNTŐ A békéscsabai Munk&csy Mihály úttörőcsapat köszöntötte a kongresszusi versenyben élenjáró brigádokat. Képünkön: átadják a virágcsokrot Dobos Györgynek, a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár Lenin brigádja vezetőjének. Az ifjúsági alap —, amihez hasonlót még elvétve lehet találni — nagyon jó ösztönző erő a becsületes, szorgalmas munkára, meggyökerezésre, szerény, de jóleső segítség a családi fészek rakásához. Amolyan ajándékpénz a hűségért, helytállásért, tanulásért. Azok, akik a 18. évüket betöltöték, évente ezer forintot, akik a nyolcadik osztály elvégzése után szakmunkásképzőben tanulnak, ezerötszáz forintot, ha ezt befejezik és technikumba iratkoznak, kétezer forintot, ha elvégzik a mezőgazdasági akadémiát, kétezer ötszáz forintot kapnak évente. Aki megbirkózik az Agrártudományi Egyetemen támasztott követelményekkel és visszatér Elekre, az évi háromezer forintot kap az ifjúsági alapból. Szó se róla, szép summa kerül jó helyre. Érdemes érte hűséggel tanulni, s a tudományt kamatoztatni. — Tóth Lajos és Sarkadi Marika ma tartja az esküvőjét — csillan fel Borgye György tekintete a jó példázatra. — Két-kétezer forintot kaptak tőlünk nászajándékként. Két éve dolgoznak a tsz-ben. Aztán még kifeledtem, hogy az esküvő alkalmából adjuk át a jutalmat. így nagyobb a becsülete ... Am a kenyér mellé só is kell, hogy ízt adjon néki. A kereset nem minden. Szükség van derűre, kollektívára, otthonra, ahol a munka után jól érzi magát az ifjúság, ahol otthonosan lehet beszélgetni, ismerkedni, terveket szőni, tanulni, kultúrálódni. Elek ebből a szempontból is példát ad. Az ifjúsági házat még szilveszterig megreparálják, nem is annyira kívül, mint inkább belül. Eddig is itt találkozott a fiatalság, de nem volt eléggé otthonos, jól felszerelt. Most összefog a falu, a tanács, a ktsz, a tsz, aki csak valamit is tenni tud és „kipofozza” az épületet, hogy aztán megtöltse tartalommal: rádióval, televízióval, könyvekkel, játékokkal, meghitt téli összejövetelekkel. Ennyit megérdemelnek „a gyerekek”. Az áldozat megéri, visszatérül egykettőre. Mert hálásak tudnak lenni „a gyerekek”. Ha kell, megszállottként dolgoznak, társadalmi munkát végeznek, csakhogy többre vigye a közösség. Több nyelven beszélnek, de a szívük, a törekvésük egy. Nemcsak a Kovács Sándorok és Kassai Tivadarok mondják azt, telménye van. Szükséges, hogy munkásaink és a műszaki vezetők betartsák a technológiai fegyelmet. Megfelelő mértékben’ kell megszabni az anyagi érdekeltség fokát is. Régebben, hogy egy munkás elérje a tisztességes keresetet, valóban 150 százalékot kellett teljesítenie, most biztosítjuk azt, hogy a 100 százalék teljesítése mellett is jól keressenek. Fontos feltétel még az is, hogy megfelelő fokon biztosítsuk a korszerű üzemszervezést. I versenyhez meg kell adni a feltételeket, ha eredményeket igényelünk. Egy példát mondok: fontos alkatrészeket szállítottunk Esztergomba. Az esztergomiaknak és nekünk is jó lett volna, ha határidő előtt szállítunk. Miután megkérdeztük a vállalat munkásait, elsősorban a szocialista brigádok tagjait, vállaltuk, hogy határidő előtt elszállítjuk az alkatrészeket. Az eredmény az lett, hogy a vállalt határidő előtt 15 nappal megörvendeztettük az esztergomiakat, nemcsak mennyiségi, de jó minőségű munkával is. Ehhez viszont a munkások akaratán kívül a jó üzemszervezés is elengedhetetlen. — kis — Műanyagra nyomtatott újság A napokban jelent meg a hollandiai Utrechtben a világ első, műanyagra nyomtatott újságja. A nyolcoldalas újságot a hollandiai állami bányák nyomdája nyomtatta hártyavékonyságiú ún. stamylanra. A stamylam újfajta polietilén származék. Az újság kitűnően olvasható, a fényképek, amelyek normális újságklisével készültek, elsőrendű minőségűek. (Az „Arbeiter Zeitungéból.) hogy „Jő itt élni”, de még sokan, ök már megtalálták a számításukat, biztos kenyér számukra a falu, a tsz. És nemcsak Eleken van ez így. Nem csak itt lett a múlté a vándormadár-korszak. Menjen el bárki a med gyesegyházi Béke Tsz-be és győződjön meg arról, hogy hogyan élnek a fiatalok. Vagy jó példa Újkígyós, Telekgerendás, Gerla. Doboz is, Füzesgyarmatról nem is beszélve. Persze általánosítani, rózsás képet festeni nem szabad. Ami megvan Eleken, az nincs meg mindenütt. Mert nem tudnak vagy nem mernek „jó fogást” csinálni a vezetők, nem törődnek az igényekkel, félreismerik a fiatalokat. Pedig azok ugyanúgy tudnak dolgozni, mint az elekiék vagy a medgyesegyháziak. Meg lehet találni az utat ahhoz, hogy biztos megélhetésnek érezzék és tudják a közöst a fiúk, lányok, csak akarni kell. Elsősorban a szövetkezetek vezetőin, a kommunistákon múlik, hogy visszatérjenek az elvándoroltak, jó helyet találjanak, s biztos kenyeret Az eleki példát nem nehéz követni. Pállá? Róbert A gyapjú a textiláru egyik fontos alapanyaga. Megyénkben a juhtenyésztés régi hagyomány, különösen a legelőkben gazdag szeghalmi, sarkadi és gyomai járásokban, ahol a megye juhállományának mintegy 80 százaléka található. A gyapjú mennyiségét illetően megyénk országosan VI. helyen, minőség szerint viszont első helyen van. Megyénkben nagy lehetőség van a második ötéves terv időszakában a juhállomány további növelésére. A gyapjútermelés, valamint a juhállomány' további növeléséről kértünk felvilágosítást Szabó István elvtárstól, a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat kirendeltségé, nek vezetőjétől. — Elmondhatjuk, hogy gyapjútermelésünk grafikája évről évre felfelé ível — mondotta Szabó elvtárs. — Addig, míg 1963-ban a három szektorból — állami gazdaság, termelőszövetkezet, egyéni gazdaság — 28 vagon gyapjút vásároltunk fel, addig az idén csaknem két és félszer több, mint 65 vagon volt a felvásárlás. Ez a mennyiség nem kielégítő. Ennél jóval többre lennénik képesek. A tervünk is nagy, ebben az évben 70 vagon volt. Ezt nem tudtuk teljesíteni, de ha a megyéből szállított gyapjú tisztaságát vesszük figyelembe, akkor az előírtnak eleget tettünk. A Békés megyéből szállított gyapjú szálfinomsága nemcsak országos hírű, de külföldön is elismert. Ez a nagy elismerés elsősorban lelkiismeretesen dolgozó juhászainknak szól, akik úgy gondozzák a rájuk bízott juhokat, hogy gyapjúhozamuk megfelelő minőségű legyen. — Milyen közvetlen segítséget ad a kirendeltség a juhállomány növeléséhez? — A gyapjútermelés további növekedését csak úgy várhatjuk, ha juhállományunkat is tervszerűen növeljük. Jelenleg a megyében 140—150 ezer juhot tartanak nyilván. Ennél jóval többet is tudnának nevelni állami gazdaságaink és tsz-eink. Évek óta foglalkozunk az anyaállomány törlesztéses kihelyezésével. Az idén; a terv szerint kétezer fiatal anyajuhot kellett kihelyeznünk, főleg olyan termelőszövetkezetbe, ahol eddig még nem foglalkoztak juhtenyésztéssel. A kétezerrel szemben négyezret helyeztünk el. Tíz termelőszövetkezet állított be törzsállományt, köztük a gyulai Aranykalász, az örménykúti Egyetértés és más szövetkezetek. A füzesgyarmati Aranykalász Tsz is törlesztéses alapon kapott hétszázas törzsállományt 1953- ban. Törlesztése azóta lejárt és jelenleg háromezer körül van az állományuk. Az idén ebből az egy tsz-ből több mint egy vagon gyapjút vettünk át és több mint félmillió forintot fizettünk érte. Kiváló osztályozott gyapjút szállítottunk a gyarmati Vörös Csillag Tsz-ből is. — Biztosított-e a juhállomány jó átteleltetése, s az, hogy jövőre jó lesz a sza-* porulat és a gyapjúterme- Üs? — A téli juhtartás mindig sok gondot okoz. Itt elsősorban a takarmányozást említeném. Tudvalevő, hogy a száraz időjárás következtében az idén a takarmány nem valami bőséges. Ezért csak jó beosztással lehet a körülbelül 150 napos átteleltetést megoldani. A téli tartás egyik nagyon fontos időszaka a jó minőségű gyapjú termelésnek. Ez az időszak az, amikor a szépen induló gyapjúzást rossz kezeléssel, a nem megfelelő takarmányozással, almozással. le lehet rontani. Alaposan fel kell mérni a meglévő takarmánymennyiséget és azt úgy elosztani, hogy a legszűkösebb időkben, februárban, márciusban is legyen. Abraktakarmányt főleg az anyaállatok a vemhesség időszakában, de már januártól okvetlen kapjanak. A juhállomány növelése érdekében fontos, a februárban, márciusban százával megjelenő kisbárányok gondos kezelése a fertőzéstől, betegségtől való megóvása. Ez nemcsak a gyapjúterinelés érdekében fontos, hanem a lakosság húsellátása miatt is. Megyénkben évente 10—12 ezer juhot vágnak le. Ez még több is lehetne akkor, ha szakszerűen növelnénk a juhállományt. A gyapjú és a juhállomány növelése érdekében szükséges, hogy a tsz-sk. állami gazdaságok úgy foglalkozzanak a népgazdaság szempontjából két okból is fontos kérdéssel, hogy a jelenlegi száz holdra jutó 18 juh 1965- re — az ötéves terv végére — legalább 20,7-re emelkedjen — fejezte be nyilatkozatát Szabó István elvtárs. Cseplió Eta KÖZÜLETEK, FIGYELEM! Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat eladásra felkínál különféle G. M. C., Rába és Csepel tehergépkocsi-alkatrészeket i új és javított állapotban. Továbbá j egyéb különféle alkatrészek és a anyagok kerülnek még eladásra, me- K lyek a helyszínen bármikor megtekint- J| Orosházi Baromi íe’do'gfizó Válla’at m £f központi irodáján, Orosháza, Október iMÉ /ä 6 u. 6—8. Telefon 46. 609 jjmSá
