Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-28 / 278. szám

IMS. november 28, 4 Szerda A tanyavilág \mély érői a kollégiumi élet magaslatára — 18 leány és 22 fiú az új kevermesi kollégium vidám lakója — ................................ Új barázdát szánt az eke Olyan messziről ez a tojás-1 sárgára festett épület, akár egy nyálcsorgatón jóízű óriási krómes. Határőrlaktanya vart, most az isko­lások szállodája. Akit keresek, Bagi Lajos igazgató, a faluban van értekezleten, de minden pil­lanatban jöhet, mondja a felesége, aki főhivatású nevelő és egyben férje helyettese. Priskin Mária, gyermekfelügyelővel mellóm sze­gődve, már kalauzolnák is. A padlástól a pincéig mindent meg­mutatnak. Múlt év derekán kezdő­dött az átalakítás és idén szep­temberben már meg is nyűt a kollégium. A konyha, a hálóter­mek, a tanulószoba, a fürdőhelyi­ség, minden, de minden üzemké­pes. Az ablakokon függönyök, a padlón szőnyegék, az ebédlőben TV-készülék szemez vélünk. A tisztaság ragyogó, ami az épület­nek ebben a friss, malter szagú, festék illatú állapotában termé­szetes isi — A továbbiakban a csánosít­­gatás van soron — mutat szét Ba­­giné. Látom, itt minden szép és jő a neveléshez, azonban most már a gyerekek, vagyis a lakók és sor­suk érdekel. — Hányán vannak, hogyan élnek, miként érzik ma­gukat? — záporoztatom a kér­dést kalauzolóimra. Tizennyolc lány és huszonkét fiú; tanyasiak, általános iskolások lelték a járásból Kevermesen ta­nulóotthonra. A szülők, pénztár­cájuk szerint, 80-tól 200 forintig terjedően fizetnek havonta térítési díjat. Sok-e vagy kevés? Csupán a kollégisták napi élelem-nyers­anyagára fejenként 11 forintot költ az állam, ami egymaga 300 forint körül van és napi ötszöri étkezést jelent. A többi tehát — a mosás, vasalás, fűtés, villany, felügyelet, ágynemű, szórakozás és minden más már ingyen van. Ráadásul nem kell a gyerekeknek esőben, fagyban, forró napon ki­lométereket gyalogolni, mint tet­ték eddig a tanyai körülmények között. És, ami összességében a legnagyobb kincs a mai fiatalság számára: övék a kultúra, a szo­cialista közösségi nevelés min­den haszna, áldása. Hogy eladdig akár csak a civilizációban is hol tartottak az itt élő lánykák, fiúk, azt az igazgató néni így jelle­mezte: — Első nap elmagyaráztuk a tanyasi emberkéknek a vízcsap és a villanykapcsoló kezelésének módját, az általános tisztaság ele­mi szabályait, a késsel-villával evés „fortélyát”, a zuhanyozó használatát. A közös tulajdon fo­galmát, értékelni tudását is most öntjük a fejekbe. — Hogy hívnak, aranyvirág — állítom meg az egyik, mellettünk elsiető kis kollégistát. — Szelezsán Veronika, hetedi­kes vagyok — válaszolja iilemtu­­dóan. — Honnan kerültél ide? — Botos-pusztáról, az öcsémmel együtt. Szüleim a Ságvári Tsz­­ben dolgoznak — világosít fel részletesen. — Hogy érzed itt magad, édes­ke? — Köszönöm szépen, jól. Elő­ször szokatlan volt, de most már más. — Mi szeretnél lenni? — Tanárnő... Az igazgatóhelyettes megjegyzi, hogy a kollégium sok szülő szemé­­ben még „kitapasztalatlan”, nem úgy, mint a bölcsőde vagy a nap­közi. Ide még nem tülekednék, de a jég már megtört és nincs mesz­­sze az idő, amikor helyiség gond­jaik lesznek. A gyerekek a leg­jobb propagandisták. Egy másik kollégista, a ws Köböl Lajos, mintha ezt igazolná: — Én mán el nem mennék in­nen. Otthon koránkelés, liba és malac legeltetés. Alig lehet tanul­ni. Még nyáron? Nem mondom... Közben jön Bagi Lajos, az igaz­gató. Látható lelkesedéssel beszél mindenről, ami a kevermesi diák­­kollégiummal kapcsolatos. Épület és berendezés egymillió-kilenc­­százezerbe került. Munka van. A napi nyolc órát ha betartanák, sohasem ötvöződne ez a gyerekse­reg igazi közösséggé. A nevelő­nek egyben szülőnek is kell len­nie. A gyerekek, ha az iskolából jó jegyekkel térnek a kollégium­ba, majdnem Bagiék nyakába ugranák és boldogan újságolják a jó hírt. Kicsi és nagy problémá­ikkal olyan bizalommal fordul­nak hozzájuk, akár édesanyjuk­hoz, apjukhoz. Szeptemberben ide kerülve, teljesen új közegbe, más közösségbe kerülték és ez tö­rést okozott bennük. Meg kellett szokniuk a rendszeres életmódot; tanulásban, pihenésben, tisztaság­ban, mindenben. Meg kellett ta­nulniuk bánni tudni az idejükkel. Sokuknak kezdetben még az az egészséges alvási mód is szokatlan volt, hogy saját ágyban, egyedül alhat. Egyik este az igazgató ijedten vette észre, hogy a lány-Cttörok ajándéka a kukái gyermekeknek A Magyar Vöröskereszt Békés megyei Titkárságára egymás után érkeznek az ifjú vöröskeresztesek ajándékai a kubai gyermekeknek. Már harmadik éve, hogy a Vörös­­kereszt szervezésében megindult a szolidaritási mozgalom, s ennek keretében minden tanévben ked­ves kis ajándékcsomagokat állí­tanak össze az iskolák ifjú vörös­keresztesei, hogy a gyarmati és műsora November 28-án este 7 órakor HAMLETNEK NINCS IGAZA Odry- és szelvény'oérlet. November 28-án délután 5 óraikor Orosházán: KAID AZ UTÁNPÓTLÁS más országok gyermekei részére küldhessék él ajándékaikat Az idén a kubai gyerekeknek gyűlnek az ajándékok az általá­nos és középiskolákban. A Vö­röskereszthez szebbnél szebb cso­magokban, egészségügyi felszere­lések (törülköző, fogkefe, szappan, fogkrém), valamint játékok és iskola felszerelésék érkeznek. Igen kedves és szép ajándékot küld­tek a vésztői központi óvoda ki­csinyed, akik az egyik játékmac­kójukat csomagolták be és küld­ték el a kubai gyermekeknek. Az eddig beérkezett ajándékok között van a vésztői ifjú vöröskereszte­sek több csomagja, a szarvasi I. és a kondoros! II. számú általános iskola tanulóinak gyűjteménye. Az ajándékok értékét növeli az, hogy a tanulók ezeket kivétel nél­kül mind a megtakarított zseb­pénzükből vásárolták. szobák egyikében valaki hiányzik fekhelyéről. Hogy a mellékhelyi­ségek félé is hiába' kiáltozott, visszarohant, hát a kislányt má­sik ágyban, egyik társnője mellett talált^. — így szoktam. Otthon is min­dig a lánytestvéremmel aludtam, magyarázta a megtalált, fél­álomban. Négy hatalmas törzsű és iom_ bozatú fa őrzi méitóságoe nyugar lommal a kevermesi kollégiumot. Alattuk búcsúzom el az igazgató­tól, aki derűs hangulatomba aka­ratlanul is ürömöt cseppent. Pa­naszkodik, hogy a politechnikai műhelyben és a napközis terem­ben a villanylámpák még nincse­nek felszerelve. A MegyevUl anyaghiányra hivatkozik. Pedig nagyon kellene a fény, hiszen a nappalok Kevermesen is éppen úgy rövidülnék, mint másutt. Sürgősen eleget kellene tenni Bagi Lajos kérésének, hogy most már semminék se legyen híján a szocialista emberré formálás leg­újabb Békés megyei műhelye. Bár, lehet, hogy azóta már ez sem probléma, akkor hát: nem szóltam semmit. Huszár Rezső Solohov világhírű regényéből készült film második részét mutatja be november 27-től 28-ig az almás kamarást Nemzeti mozi. A film­­változat hűséges tolmácsolója a regénynek, kiegészítve azzal a számtalan lehetőséggel, melyet a filmművészet nyújt. tí0r0:0'&'009-.0 * *0^0-00 0 & * *0 m * Gáspár Margit színművét a megye községeiben is bemutatja a Jókai Színház A Békés megyei Jókai Színház decemberben Végegyházán, Med­­gyesegyházán, Békésen és Dobo-A Békés megyei írók Köre megvitatta Szekerczés József: Járatlan út című regényét A TIT Békés megyei íróik Kö­re, november 23-án, pénteken tar­totta e havi összejövetelét. Az egyetlen napirendi pont, Szeker­czés József békéscsabai író: Járat­lan út című regényének a megvi­tatása volt. Ez alkalommal nem­csak írók és költők jöttek el, hanem a képzőművészek közül is érdeklődtek néhányan az érdekes­nek ígérkező vita iránt. Dr. Kru­­pa András, a TIT,megyei titkára értékelte, elemezte Szekerczés művét, mind tartalmi mondani­való, mind szerkezeti felépítés, mind pedig stílus dolgában. Fila­­delfi Mihály, Kökényesi Tibor, Sülé István és mások hozzászóld sa alapján kiderült, hogy az írók első regényét általában jellemző, jelentéktelen kezdeti hibáktól, gyorsan levetkőzhető hiányossá­goktól eltekintve, Szekerczés regénye kitűnő korrajz, ele­ven, hús-vér szereplőkkel teli, magvas mondanivalójú, mű, amely egy falu akkori életén keresztül, hű tükrét adja a felsza­badulást követő „koalíciós idők­nek”. Az író ígérte, hogy további írásaiban, regényeiben még jobban, még tökéleteseb­ben fogja ábrázolni a szocializ­must építő ország életét és benne »mindazt, ami egy széppróza-író .- I tollára kívánkozik. zon mutatja be Ságodi—Fülöp— Bakos: Majd az utánpótlás című zenés víg játékát. A négy község­ben december 1-én, 2-án, 4-én és 5-én vendégszerepeinek. Gáspár Margit: Hamletnek nincs igaza című színművét vidéken először, december 8-án este játsszák Oros­házán, majd azt követően 9-én Nagybánhegyesen, 11-én Bélme­­gyeren, 12-én Szarvason, 13-án Dévaványán, 14-én Kardoskúton és 15-én, szombaton este Gyulán. A hónap hátralévő napjaiban szintén Gáspár Margit színművét mutatják be a megye községeiben. NOVEMBER 38. Békéscsabai Brigád: Csak ketten játsz­hatjuk. Békéscsabai Szabadság: Esős vasárnap. Békéscsabai Terv: A nagy­város örömei. Gyulai Erkel: Fűre lép­ni szabad. Orosházj Béke: Diákok voltunk. Szarvasi Táncsics: Pillantás a hídról. nel Az összeesküvők abban re­ménykedtek, hogy ha egy olyan ütőkártyát tehetnek a háború győztesének asztalára, mint Hit­ler megsemmisítése, ezen az áron megvásárolhatják bűneik bocsá­natát. Igen, Upitz tudta mindezt jól. S hosszú töprengés után, mérle­gelve minden „prót” és „kontrát”, arra a következtetésre jutott, hogy nem kell zavarnia a pucs­­csisták vizeit, mert ki tudja, mit hoz a jövő. Az opponensek erői meglehetősen nagyok, s mind jobban és gyorsabban növeksze­nek. De nem látta értelmét annak sem, hogy csatlakozzék az össze­esküvőkhöz, mert feltételezte: még nem teljesen érett meg rá a helyzet. Élni lehetett a gyanúval, hogy a puccs összeomlik. S a si­kertelen kísérletért csak egyfaj­ta fizetség jöhet: — a halál. Hát ezért tartotta magát tá­vol a pillanatnyi aktív cseleke­dettől, s választotta helyette in­kább a rafinált manőverezést. A motoros különfutár a puccs­­ról hozott tájékoztató anyago­kat. Kelet-Poroszországban, a Führer szállásának egyik termé­ben, ahol Hitler éppen értekez1- letet tartott, időzített bomba robbant. A bombát Klaus von Stauffenberg ezredes, a német tartalékhadsereg vezérkarának főnöke csempészte a terembe az aktatáskájában. Bekapcsolta a bomba időzítő szerkezetet, a Führer asztalára 'tette a táskát, s ő maga sietve távozott. A rob­banás ereje akkora volt, hogy kidőltek a terem falai. A tanács­kozás több résztvevője meghalt, sokan pedig megsebesültek. Ám Hitlernek — valami érthetetlen véletlen folytán — szinte sem­mi baja sem lett. Ha csak nem számoljuk azt a halálfélelmet,' amely a robbanás után hatalmá­ba kerítette meg azt a néhány jelentéktelen horzsolást, ami esett rajta. ... Upitz tábornok fel-alá járt a szobában, cigarettára gyújtott, de az első szippantás után idege­sen vágta a hamutartóba. Túlsá­gosan gyengének találta a ciga­rettát. Pipát vett elő, amit Upitz csak a legritkább esetekben szo­kott. Az erős kepsten valamelyest megnyugtatta. Ismét róni kezdte a szobát, le-fel. Tulajdonképpen semmi új nem volt a Hitler elle­ni merényletben. Először 1943 márciusának közepén jött Upitz­­hoz reszkető tagokkal egy egé­szen megbízható kém, s közölte lélekszakadva, hogy a közeli na­pokban megölik Hitlert. De csu­pán mindössze ennyit sikerült kiszagolnia. A legcsekélyebb gyanúja sem volt, hogy ki és mi­lyen módon követi majd el a me­rényletet. Upitz megtudta, hói tartózko­dik abban a pillanatban Hitler. Kiderült, hogy a Führer repülő­gépe éppen azelőtt néhány perc­cel emelkedett a magasba Szmo­­lenszk repülőteréről, s Königs­­bergbe tartott. Hitler a keleti

Next

/
Thumbnails
Contents