Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-03 / 258. szám
1962. november 3. 3 Szómból A ni egyel pártbizottság: beszámolója (Folytatás a 2. oldalról.) konzervativizmus és saját hibánkkal szemben, küzdjünk a korszerű termelési eljárások, jó tapasztalatok bevezetéséért. A küzdelmet folytatni kell a marxista ideológia uralkodóvá válásáért, a kapitalista erkölcsi maradványok ellen. a spekuláció, a csalás, a közvagyon prédái ása és a régi előítéletek és szokások éllen. Szocialista iparunk helyzete Megyénk iparosodása szempontjából igen kedvező, hogy a félszabadulás előtti évekhez viszonyítva csaknem háromszorosára emelkedett az ipari, építőipari keresők aránya. A szocialista ipar termelése 1957 óta meggyorsult. A hároméves terv időszakában a megye ipari termelésének évenkénti átlagos növékedése csaknem elérte a 10 százalékot. A megye szocialista ipara 1960-ban 25 százalékménygyártó-telepe, a gyulai bútoripari vállalat. Az építőipar gépesítettségével és a folyamatos anyagéllátássai megteremtődtek a feltételei a kivitelezési időtartam csökkentésének. A beruházási eszközök koncentráltabban kerülnek felhasználásra. Ennek tudható be, hogy pénzügyi eszközeinket elsősorban a nagy, értékhatáron félüli beruházások gyorsított ütemű megvalósítására fordítottuk. kai, 1961-ben 32 százalékkal termelt többet, mint 1958-ban. A második ötéves terv első évében — 1961-ben — a termelés 5,5 százalékkal haladta meg az 1960-as évit, az eddigi legmagasabb szintet, s ezzé! a megye ipara az első évre eső növekedési ütemet túlhaladta. Az ötéves terv második esztendejében — ez év első kilenc hónapjában — a megye ipari termelése a minisztériumi iparban 7,2 százalékkal, a tanácsi iparban 7,6 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest. A termelékenység alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a múlt évben megyénk ipara teljesítette a Központi Bizottság határozatát, mely szerint a termelés növekedésének kétharmadát a munka-termelékenységével és egyharmadát a munkáslétszám növelésével kell biztosítani. Az egy munkásra jutó termelési érték 1961-ben 13 százalékkal haladta meg az 1958. évi színvonalat. A termékek minősége — bár nem kielégítően — javult. Egyes vállalatok új, a lakosság igényeit jobban kielégítő termékek gyártását kezdték meg. A dolgozó nők háztartási munkájának megkönnyítésére, baromfifeldolgozó vállalataink megkezdték ugyan a vágottbaromfi előre csomagolását, azonban ez, az igényeket korántsem elégíti ki. A hároméves tervidőszakban és a második ötéves terv első évében a megye szocialista ipara egyes termékekből növelte export termelését. Az exportitervek teljesítését — csakúgy, mint a termelési tervekét — az időről-időre mutatkozó túlteljesítés, más export-termékek esetében viszont lemaradás jellemezte. A megyei pártbizottság az elmúlt években fokozta erőfeszítéseit a beruházások összegének növelésére és rendeltetésszerű felhasználására. Amíg a múltban minden termelési problémát új beruházással akartak megoldani, az építési beruházások aránya igen magas volt; addig a VII. pártkongresszus óta a gépi beruházások aránya jelentősen eltolóA beruházási tevékenységben azonban negatív jelenségek is vannak, melyek lassítják gazdasági életünk fejlődését. Az építőipari kwitelezőknek javítani kell I munkájukat, teljesíteni kell a I szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Biztosítani kell az új gépek időbeni megrendelését, leszállítását* üzemeltetését, valamint a beruházások gondos megszervezését és előkészítését Meg kell szüntetni a felsőbb szintű tervezési hibákat az évközben rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket a már folyamatban lévő beruházások meggyorsítására és ezzel a határidők előrehozására kell fordítani, mintsem új beruházásokat kezdeni. Építőiparunk a jövőben fokozottabban alkalmazza az új építési módokat illetve anyagokat A hároméves terv időszakának végére a megye ipari munkásainak és alkalmazottainak reáljövedelme 5,3 százalékkal nőtt. A nyeieségrészesedési rendszer is növelte a dolgozók vásárlóerejét. Figyelembe kell venni azt is, hogy az országosan tett intézkedések — mint például a nyugdíj, a családipótlék-emelés, néhány területen bizonyos béremelés — közvetve vagy közvetlenül kedvezően befolyásolták a munkások anyagi és szociális helyzetét. A 3 éves terv ideje alatt a megyében sok új lakás épült, de a szükségletek ennél jóval nagyobbak. Az életszínvonal alakulásánál figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a hadsereg korszerű fegyverekkel való felszerelése, jelentős anyagi eszközök befektetését követelték meg. Kedvezőtlenül hatottak az aszályos évek is. Mindezek ellenére az életszínvonal nem csökkent, a reáljövedelem pedig — azáltal, hogy a családokban többen dolgoznak — emelkedett. A VII. kongresszus óta fejlődött a megye szocialista iparának vezetési színvonala. A második ötéves tervben meghatározott feladatok, az új helyzet, magasabb szintű irányítást, vezetést igényel. dott. az építési beruházások terhére. A sarkadi, majd a mezőhegyesi cukorgyárba beépített „J”diffuzió a cukorgyártás mai fokán a legfejlettebb technikát jelenti és bizonyítékul szolgál meglévő üzemeink rekonstrukciójára, fokozottabban kerül bevezetésre az új technika. A legkorszerűbb gépekkel szerelték fel a Békési Nyomdát. A Kötöttárugyár, a Gyulai Harisnyagyár elavult gépparkja kicserélés alatt van. Nem hanyagoltuk el ebből a szempontból a tanácsi ipari üzemeket sem, erre példa a gyomai kenyérgyár, a békéscsabai sütőüzem süte-Következésképpen az üzemek rendelkezésére álló munkaerő összetétele, a műszaki állomány létszáma és képzettsége, illetve annak növelése igen fontos szerepet tölt be a vezetés színvonalának emelésében. Azonban jelenleg még számos üzemben a termelés a begyakorlottságon alapul. Több üzemünkben tapasztalható az igényesség hiánya. Ezért egy sor üzemben az intézkedési tervek nem voltak kellő előrelátással elkészítve. Egyes üzemekben nincs kellőképpen felmérve a gépek kapacitásának tényleges kihasználása, a gyártás idejének meghatározása, másutt a beruházások megalapozottsága. Pedig számos helyen szükséges a termelőberendezések, gépek jobb kihasználásáért szervezettebb és tervszerűbb munka, folyamatos anyagellátás, az üzemek és üzemrészek közötti kooperáció megjavítása. Két-három műszak szervezésével is törekedni kell a kapacitás jobb kihasználására. Ugyanakkor a minimumra kell csökkenteni a túlóráztatásokat. Nagyobb figyelmet kell fordítani az újítómozgalomra, különösen az elfogadott újítások alkalmazására. • Helyenként tapasztalható az is, hogy felelős beosztásban lévő vezetők nem a népgazdaság érdekeit védő szemlélettel cselekednek. Például a prémium-kifizetések mögött nem minden esetben van tényleges eredmény. Vagy a műszaki fejlődést nem kíséri mindig a normák változása. Fegyelmezetlen munkájuk termelési kiesést vagy szükségtelen túltermelést idéz elő. Lazaság tapasztalható a jogkövetkezményes mutatók vonatkozásában. Számos üzemben — késedelmi kötbér, fefcbér, kocsiálláspénz, kocsilemaradás, holtfuvar, túlsúly-bírság, készletnorma-túllépés —csökkentik a vállalatok eredményességét. Az ipar vezetésében főleg két veszélyes jelenség tapasztalható. Egyik az, hogy egyes vezetők jelentős termelési eredmények láttán önelégültté váltak. A másik, hogy az üzemi demokratikus centralizmus egyirányba, a centralizmus irányába kezd eltolódná. Azok, akik ezt a helytelen gyakorlatot folytatják — abból a meggondolásból, hogy így könynyebb és kényelmesebb vezetni —, ugyan elérhetnek pillanatnyi eredményeket, de ez tartós sikereket nem hozhat. A jó iparvezetésnek nélkülözhetetlen feltétele az anyagi javakat előállító munkásokkal való szoros kapcsolat. A hibák legtöbbször nem azért következnek be, mert a munkásokkal van baj. Az üzemek munkásainak jellemzője az egyre fegyelmezettebb munka, a hibák elleni harc és szocialista tudatosságuk erősödése. A pártszervezetek mindenekelőtt ezeket a jó tulajdonságokat erősítik tovább, ha fellépnek az iparvezetés fentebb említett káros jelenségeivel szemben. Az ipari üzemek gazdasági eredményei vagy eredménytelenségei I nem függetlenek a pártpolitikai l murilkától. Az üzemi pártszervezetek tagjai nerfi lehetnek csak szemlélői a termelés alakulásának. A párt, mint eszköz arra hivatott, hogy szolgálja a népgazdaság állandó erősítését, a szocialista társadalom győzelmének ügyét. Az ipari üzemek pártszervezeteinek állandó feladata a munkások körében végzett- rendszeres politikai felvilágosítás, az üzem célkitűzéseinek tudatosítása, a párt határozatainak végrehajtásáért való felelősségérzet erősítése, a gazdaságvezetés és az üzem társadalmi szervezetei együttműködésének elmélyítése. A megyei pártbizottság a megyed pártértekezel et határozata szerint intézkedéseket tett az ipartelepítésért. Erről tanúskodik például az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Konzervgyár, a békéscsabai felvonógyár telepítése. Megépítésre kerül a békéscsabai ötezer tonna kapacitású tésztaüzem. Már az idén belép s 1963- bam végleges átadásra kerül a békéscsabai hűtőház mirelit-üze mével együtt. Az új ipari objektumok megépítése mellett jelentősek az üzemi rekonstrukciók. A többi között a következő üzemeket bővítjük: Békéscsabai Kötöttárugyár, Forgácsoló Szerszámgyár, a Húsipari Vállalat, Békési Nyomda' Gyulai Harisnyagyár, szarvasi és gyulai kenyérgyárak és más üzemek. Az elmúlt három évben fejlődött a közlekedés is. A megnövekedett igények azonban szükségessé teszik a tehervonatok, valamint teherkocsi-park jobb kihasználását, az autóbusz személyszállításban a nagyobb tervszerűséget, a gépek jobb műszaki karbantartását, a gazdaságosabb fuvarozást. Állami, szövetkezeti és kiskereskedelmi vállalataink törekedtek a lakosság kulturáltabb ellátására, a választék bővítésére, új- kereskedelmi formák kialakítására. Szükséges azonban a jövőben tovább korszerűsíteni és fejleszteni az üzlethálózatot, különösen falun, a földművesszövetkezeti bolthálózatot növelni. Városokban — az üzletek bővítése mellett — gondosabban kell megszervezni a folyamatos zöldség, és gyümölcsellátást. A második ötéves tervet követően megyénk ipara tovább fejlődik. Előkészítés alatt van a megye 20 éves távlati terve. Ennek az a célja, hogy a lehetőségeket reálisan felmérve, vizsgálatok és számítások alapján megjelölje az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés. a szociális és kulturális fejlődés irányát és arányait. Szükséges kidolgozni például a megyében lévő természeti kincsek — földgáz, olaj — célszerű felhasználását, a meglévő üzemek gazdaságosabb kihasználását és fejlesztését. Mezőgazdaságunk helyzete és további feladataink A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével jelenleg 203 termelőszövetkezet 672 340 katasztrális holdon 87 422 taggal (81276 családdal) működik, A megye szántóterületének 97,4 százaléka szocialista — ebből 16,4 százalék állami, 81 százalék szövetkezeti szektorhoz tartozik. A szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása lehetővé tette a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű fejlődését. Az elmúlt 3 évben a megye össztermelése — az aszályos időjárás ellenére — 18,4 százalékkal, árutermelése pedig 24,7 százalékkal nőtt. A megyei pártbizottság, figyelembe véve megyénk adottságait, kidolgozta a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének II. ötéves tervét. Ebben célul tűzte a megye mezőgazdasági össztermelésének — az 1960. évet megelőző 5 év termelési átlagához viszonyítva — 24—25 százalékos, ezen belül a növénytermelés hozamának 26 százalékos növelését. A kenyérgabona hozama 1960. évhez viszonyítva 168 százalékra, a takarmánygabona 166 százalékra, a hízósertés 157 százalékra, a tej 135 százalékra, a tojás 150 százalékra, a baromfi 174 százalékra, a cukorrépa hozaíjga 140 százalékra növekszik. E célkitűzésekben eddig is jelentős eredményeket értünk el. Mezőgazdaságunk termelése belterjes irányban fejlődött. Termelőszövetkezeteink gazdaságilag, szervezetileg szilárdultak. Gyarapodott közös vagyonuk, nőtt árutermelésük. Fejlődött a termelőszövetkezeti tagok közös iránti fe. lelősségérzete, munkafegyelme, erősödött a termelőszövetkezeti demokrácia, javult a vezetés színvonala. A növénytermesztésben a termelőszövetkezetek többsége a népgazdaság igényeinek és a he• lyi lehetőségek figyelembevételével igyekszik termelését kialakítani. Nőtt a gépi munka felhasználása a mezőgazdasági termelésben. Az 1959-es 2281 traktoregységről ez évben 4871 traktoregységre emelkedett. Ennek következtében jelenleg 151 kát. holdra jut egy I traktoregység. A megnövekedefct géppark és a mezőgazdasági dolgozók jó munkájának eredményeként a megye mezőgazdaságaba£ tavaly végeztük el első esetben szinte teljesen az őszi mélyszántást. Ennek jelentőségét, szükségességét bizonyítja, hogy az aszály ellenére sok termelőszövetkezet és állami gazdaság, sőt a mezőkovácsházi, orosházi járás és Békéscsaba város egész területén 20—22 mázsát meghaladó májusi morzsolt kukoricatermést takarított be kataszteri holdanként. A talaj művelésben ugyan van előrehaladás, de ez főként menynyiségi. Az alapvető talajmunkák nincsenek kellően kiegészítve egyéb agrotechnikai műveletekkel, mint például a talajlezárás, tavaszi simítózás, nyári tarló- I hántás. A talajművelés minőségének elhanyagolása pedig károsan befolyásolja a terméshozamokat. Nem lehet elfogadni azokat a nézeteket, amelyek pillanatnyi többletköltségek miatt háttérbe szorít, ják a minőségi munkából származó terméstöbbletet. A terméshozamok növelésében nagy jelentősége van a talajerővisszapótlásnak. Emelkedett az istállótrágya-felhasználás, a szán(Folytatás a 4. oldalon.) Az értekezlet szünetében.
