Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-03 / 258. szám
1962. november 3. 2 Szombat A megyei pártbizottság beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) tesítsék honvédelmi erejüket, a legkorszerűbb fegyverekkel szereljék fel hadseregeiket, a szocialista vívmányok megvédése, a meglepetések elkerülése végett. A szocializmus erőd vallják, hogy a háború nem elkerülhetetlen. A szocialista világrendszer minden oldalú növekvő ereje — mint alapvető tényező — a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harcának terebélyesedése, a volt gyarmati és a semlegességet valló országok népeinek küzdelme s az egyre szélesedő nemzetközi békemozgalom együttes harcával meg lehet akadályozni egy újabb világégést. Béke — vagy világkatasztrófa, nincs más alternatíva. De a lehetőség valóraváításáért még nagyon sokat és keményen kell küzdeni. Az imperialistákra rá kell kényszeríteni a szocialista országok külpoli/tikájá-I nak alapelvét, a békés egymás mellett élés politikáját. Természetesen ez nem jelenti a szocialista eszmékről való lemondást, a marxizmus-leninizmus ideológiája terjesztésének feladását. Mi, akkor járulunk hozzá ehhez legjobban, ha még nagyobb sikereket érünk el a szocialista építésben, ha politikai rendszerünk, gazdasági és kulturális életünk tovább erősödik és fejlődik. Népünk a proletár-internacionalizmus eszméje alapján, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa adta lehetőségekkel élve, tovább erősíti kapcsolatait a Szovjetunió, az egész szocialista tábor országaival, s minden más békeszerető néppel. Támogatja azokat a kezdeményezéseket, javaslatokat, amelyek a fegyverek nélküli világot és az emberiség békéjét szolgálják. Megyénk gazdasági, társadalmi viszonyainak fejlődése A Központi Bizottság komgreszszusi irányelvei összegezik a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, a szocialista forradajpm eddigi időszakában szerzett «íta• pasztalatokat. A tézisek beható elemzését adják az ellenforradalmi lázadás leverésének, különösen a párt VII. kongresszusa óta elért eredményeknek és a társadalmi-gazdasági viszonyokban bekövetkezett változásoknak. A munkásosztály történelmi érdeme, hogy szövetségeseivel kivívta a proletariátus diktatúráját. Ezzel létrejött a társadalmi-gazdasági átalakulás legdöntőbb feltétele. A régi rend urai és imperialista gazdái — kihasználva a Rákosi—Gerő-klikk által elkövetett hibákat, törvénytelenségeket, és élvezve a revizionista támogatást — ellenforradalmi lázadást szerveztek a munkáshatalom megsemmisítéséért, a tőkés rendszer visszaállításáért. Nyíltan terjesztették a tömegeket félrevezető burzsoá és kispolgári demagóg eszméket. Az ellenforradalmait — a szocialista országok testvéri támogatásával — szétzúztuk. Ez volt az alapja szocialista vívmányaink továbbfejlesztésének, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a kulturális forradalom kibontakoztatásának, végső soron pedig a szocializmus alapjai lerakásának. Az utóbbi években — a VII. kongresszus által kitűzött alapvető feladatokat teljesítve — bekövetkezett szocialista forradalmunk újabb történelmi jelentőségű győzelme: a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A párt politikájának helyessége, a régi vezetés hibáinak felszámolása helyreállította és megerősítette a munkás-paraszt szövetséget, s ez meggyorsította az egyénileg dolgozó parasztság szocialista útra térését. A helyes politika, a bizalom megszilárdulása, a munkásság és parasztság szoros szövetsége és a gazdasági támogatás együttesen a mezőgazdaság szocialista átszervezésének döntő sikerét eredmé' nyezte és 1961-ben lényegében befejeződött A mezőgazdaságban végbement forradalmi átalakulás, a tőkés- és kistulajdonnak állami és szövetkezeti tulajdonná válása megváltoztatta a mezőgazdaság tulajdonviszonyainak különbözőségét, ebből fakadóan az embereknek a terme-, lésben elfoglalt helyét, és az elosztás módjait. Hazánkban osztatlanul uralkodnak a szocialista termelési viszonyok, megszűnt az embernek ember által történő kizsákmányolása. Amit a marxizmus nagy teoretikusai — Marx— Engels—Lenin — zseniálisan megjövendöltek, az valósággá vált hazánkban is. A pártnak, a munkásosztálynak történelmi érdeme, hogy megszüntette az okokat, amelyek korábban a kizsákmányolást szülték. A gazdasági viszonyokban előállott új helyzet alapján továbbfejlődött társadalmunk osztályszerkezete, ■ végbemegy a parasztságnak egységes osztállyá való átalakulása. Milyen változások következtek be az osztályviszonyokban? A munkásosztály vezető szerepe, a szocialista építés minden területén megszilárdult. A politikai hatalom kivívása, megvédése az ellenforradalmi 'támadástól, a gazdasági átalakulás, a kulturális monopólium felszámolása, a szocialista kultúrforradalom kibontakoztatása, a néptömegek életszínvonalának emelése a munkásosztály vezetésével valósult meg. A mezőgazdaság szocialista átszervezése is a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális segítésével és támogatásával vált valóra. A munkásosztály rátermettségét, irányító- és alkotókészségét mutatja a termelésben megnövekedett aktivitása és felelőssége a szocializmus építésében, ami öszszefügg számának, különösen minőségi színvonalának emelkedésével. Megyénkben a munkásság számbelileg háromszorosa a felszabadulás előttinek. Ha figyelembe vesszük az ipartelepítést, számolni lehet további 6000—7000 fős növekedéssel. Az elmúlt években emelkedett a munkások szakmai és politikai műveltsége. A múlt évben 1081-en az általános, 1789-en a középiskolai, 336-an főiskolai, a párt által szervezett politikai oktatásban pedig csaknem négyezer munkás vett részt. A pozitív fejlődés fontos szerepet tölt be; előrelendíti a termelést, a szocialista munkaversenyt, a szocialista brigádok munkáját. Éz tükröződik abban, hogy 147 szocialista brigádban 1449 munkás dolgozik, 603 munkabrigád 7374 taggal tűzte maga elé a szocialista brigád megtisztelő címének elnyerését. A múlt évben a versenyben részt vevő 1087-ből 606-ain a „Kiváló dolgozó” címet nyerték el. Azonban a munkásság soraiban hat még a kispolgári szemlélet is. Ez kifejezésre jut a munkában lévő fegyelmezetlenségben, egyes pártós kormányintézkedések félremagyarázásában, a szocialista erkölcs megsértésében, téves politikai-eszmei nézetek létezésében. Mindezek szükségessé teszik a munkásság soraiban a politikai és kulturális nevelés fokozását, a szocialista tudat fejlesztését. Megyénkben létszámban a legnagyobb társadalmi osztály a parasztság, mely a megye mezőgazdasági jellegével van kapcsolatban. A legjelentősebb változás a parasztság soraiban következett be azáltal, hogy a gazdasági viszonyok új alapokra helyeződtek. Mi következik ebből? A mezőgazdaság szocialista átszervezésének győzelme megszüntette a kisárutermelésben rejlő kapitalista tendenciák újjászületését, véget vetett a kizsákmányolásnak. A szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés lehetővé tette, hogy a korábban ingadozó kisárutermelők tömege a munkásosztállyal nemcsak érdekazonosságra, hanem véleményazonosságra is jutott a szocializmust illetően. Ledőlték a korlátok, amelyek a kisárutermelésből fakadóan a parasztságot egymástól elválasztották, különböző rétegekre bontották. Teljesen és véglegesen felszámolódott a régi kizsákmányoló osztályok gazdasági alapja. Ezért feltétlep helytelen utakon járnak azok, akik — ragaszkodva dogmáikhoz és sablonokhoz — nem veszik figyelembe a változást s a parasztságot 5—10—15 évvel ezelőtti gazdasági helyzet szerint ítélik meg. Az egységes paraszt/ osztály kialakulásánál ez komoly gátat emel, s növeli azokat a problémákat, amelyek egyébként is fékezik az egységes parasztosztály kialakulását. Melyek ezek? A legfőbb akadály az, hogy egy sor átmeneti jellegű ellentét tapasztalható, ami a kisárutermelő gondolkodásban, nézetekben gyökerezik. A tulajdonviszonyok megváltozásával nem alakul át egy csapásra a termelőszövetkezeti tagok gondolkodása. A termelőszövetkezeti tagság szocialista gazdasági viszonyokban dolgozik, de jelentős részük még kisüzemi módon gondolkodik. A régi kisárutermelő viszonyokból erednek azok az ellentétek, amelyek a szövetkezeti parasztság egysége ellen hatnak. így például a szövetkezeti tulajdonnál szembeni kistulajdonosi szemlélet, „amit lehet magamnak szerezni”, a munkafegyelem meglazítása, a közös munka háttérbe szorítása. Az egység kialakulását fékezi az egyes paraszti rétegek között korábban kialakult és még maradványaiban meglévő előítéletek. Ha csökkent is, de még számolni kell a „régi” és „új” tagok közötti ellentétekkel is. Az ellentétek leküzdése meggyorsítja a termelőszövetkezeti parasztság egységének kialakulását és megszilárdulását. Ebben legfőbb tényező a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdulása. A szövetkezetek gazdasági fejlődése, a közös vagyon növekedése, életszínvonaluk emelése évről évre erősíti a termelőszövetkezeti tagság anyagi biztonságát s ez pozitívan hat egységükre. Ezért különös jelentősége van annak, hogy teljes erővel, minden eszközzel segítsük, támogassuk általában a termelőszövetkezeteket, de különösen a gyenge szövetkezeteket. Lehet bármilyen jó politikai, kulturális munka, ha a szövetkezet terméseredményei rosszak, állatállománya kevés és minőségileg gyenge, ha a tagság keveset kap munkaegységére. Természetesen a gazdasági megerősítés nem választható el a parasztság politikai, szocialista nevelésétől. A politikai, gazdasági tényezők kölcsönösen kiegészítik egymást. Anyagi jólétből önmagában még nem lesz szocialista gondolkodás, viszont minél magasabb színvonalra emeljük a termelőszövetkezeti parasztok szocialista tudatát,' annál sen dolgozik. Lényegesen kevesebb a magánkiskereskedők száma, 483 fő. Mind a magánkdsiparosok, mind a magánkiskereskedők között küzdeni kell a kapitalista tendenciák ellen. A küldöttek egy csoportja. gyorsabban szilárdul, erősödik a szövetkezetek gazdasága és növekszik termelésük. A gazdasági viszonyokban végbement változás kihat az értelmiség fejlődésére is, melynek szerepe a szocialista építésben fokozódik. Az értelmiség számbeli fejlődése is megnövekedett szerepére mutat. Megyénkben a felszabadulás előtt 2306 volt az értelmiségiek száma, jelenleg meghaladja a 6000-ret. Ehhez hozzá kell tenni, hogy mind szociális, mind szakmai összetétele jelentősen megváltozott. A felszabadulás után végzett értelmiségieknek több mint fele munkásparaszt származású. A termelést közvetlen irányító értelmiségiek — mérnökök, agronómusok stb. — száma hatszorosra emelkedett. Jelentősen előrehaladt az értelmiség szocialista értelmiséggé válásának folyamata. Ezt a szocialista építés sikerei, a párt lenini értelmiségi politikája s a nemzetközi erőviszonyoknak a szocializmus javára történő eltolódása döntően elősegítette. Az értelmiség többsége egyetért és támogatja a párt politikáját s ennek megnövekedett aktivitásuk is bizonyítéka. Az értelmiség — különösen a termelésben közvetlenül dolgozók és pedagógusok — hatékonyan közreműködik a városi és falusi ismeretterjesztés, általában a kulturális célkitűzések megvalósításában. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy tekintélyes részük világnézetileg még nem vált szocialistává. Ezért jelenleg az a legfontosabb, hogy elősegítsük az értelmiség politikai és világnézeti fejlődését. Az értelmiség soraiban fellelhető antimarxista, idealista nézetek elleni eszmei harc fokozásával együtt küzdjünk a még helyenként meglévő, az értelmiséggel szemben álló dogmatikus szemlélet és szektás gyakorlat ellen. Megváltozott a városi kispolgári rétegek helyzete is. Az egykori kisiparosok közül 5755 fő a kisipari szövetkezetbe lépett. Tevékenységükkel elősegítik a lakosság szükségleteinek kielégítését s becsületes munkával támogatják szocialista építésünkét. Közöttük is fontos feladatunk az eszmei-politikai nevelés, a szocialista tudat kialakítása. A magánkisiparosok száma megyénkben 4157 fő. A ktsz-be való várható belépéssel számuk csökkenni fog. Többségük tisztessége-A gazdasági alap megtörésével és felszámolásával a volt kizsákmányoló osztályok elvesztették gazdasági hatalmukat is. Az osztályidegenek, leszármazottaik és kiszolgálóik azonban megmaradtak. A VII. kongresszus leszögezte, hogy a volt kizsákmányoló osztályok tagjait és leszármazottait, ha tiszteletben tartják törvényeinket, egyenjogú állampolgároknak kell tekinteni. Megállapítható, hogy zömük beilleszkedett az új rendbe. Ezt elősegítette a párt differenciált politikája, a szocializmus építésében elért sikerek, a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változás. Mindezek erősítették sokukban azt, hogy hazánkban a történelem kerékét nem lehet visszaforgatni. Egy részük azonban politikailag ingadozik. Kisebb része pedig ma is tudatos ellensége népi demokratikus rendszerünknek, s ahol csak tehetik, ártani igyekeznek. Ezekkel szemben a törvény teljes szigorával kell fellépni. A gazdasági és osztályvisaonyokban beállt alapvető változások lehetővé teszik, hogy az egész nép egységét gyorsabban kovácsoljuk szorosabbá a szocializmus teljes felépítésére még akkor is; ha egy részük világnézeti vagy talán bizonyos politikai kérdésekben nem is ért velünk egyet, A népfront-mozgalomba tömöríteni kell mindazokat, „aki nincs ellenünk”,, nincs a szocializmus, a népi rendszer, a párt politikája, a munkásosztály vezetése ellen; aki velünk van a szocializmus teljes felépítésében, a béke védelmében. Az összefogás nem jelenti a marxista elvek feladását, az osztályharc tagadását. Az osztályharc fő területe napjainkban azonban a gazdasági szervező munkára, s az emberek tudatában meglévő téves, burzsoá és kispolgári nézetek, eszmék elleni ideológiai harcra tevődik át. Helytelen az osztályharcot a kizsákmányoló osztályok egyes tagjai ellen folytatott különháborúval azonosítani. Káros, mert fékezi a szocialista nemzeti egység kialakulását. Jelen viszonyaink között az osztályharc azt jelenti, hogy az élet minden területén harcoljunk a fegyelmezetlenség, a hanyagságt a kártevés dien, lépjünk fél a tunyaság, a (Folytatás a 3. oldalon.)
