Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-03 / 258. szám

Enyhülhet a Világbékét veszélyeztető feszültség | Javul-e a gázellátás? | Lottó tárgynyeremény-sorsoiás | Kisebb eső Munkálkodjunk úgy, hogy mielőbb megvalósuljon az emberek anyagi és szellemi boldogsága, a szocializmus teljes győzelme — Megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet Tegnap délelőtt 8 óraikor, a Békéscsabai Téglagyár kultúrtermében, háromszáznál több kül­dött részivételével megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet. Az üzemek, termelőszövetke­zetek, hivatalok és intézmények kommunistáinak küldöttein kívül a pártonkívüli dolgozók képviselői is részit vettek az értekezletein. A tanácskozásit Szabó Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meig, majd üdvözölte a megjelenteket. A küldöttek a tanácskozás elnökéül Such János elvtársat, a békéscsabai városi pártbizottság titkárát választották meg. Such János elvtárs javaslatára a megválasztott elnökségben helyet foglal­tak: Apró Aktái, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Aranyai Gyulá­mé, a mezőberényi általános iskola tanára, Arany Tóth Lajos, a megyei tanács vb elnöke, Baukó Mi­hály, a KISZ megyei bizottságának titkára, Bakos Józsefné, a békéssámsoni Vörös Csillag Tsz tag­ja, dr. Barkóczi István füzesgyarmati állatorvos, Hódi Ferencné medgyesegyházi tsz-tag, Borgye György, az eleki Lenin Tsz elnöke, Ember Vendel békési nyugdíjas, Fazekas Albqrtné, a sarkadi já­rás küldötte, Faragó Elek, a megyei munkásőrség parancsnoka, Fekete László békési kosárfonó munkás, Hidas Mihály, a BM Békés megyei Rendőrfőkapitányságának vezetőj e, Hudák András, orosházi nyug­díjas, Juhász Sándor, a szarvasi ÖRKI pártbizottságának titkára, Klaukó Mátyás, a megyei pártbi­zottság első titkára, özv. Kulich Mihályné békéscsabai nyugdíjas, Kardos Ferenc, a Gyomai ÁMG főagronómusa, Kójfai István orosházi téglagyári munkás, Kucsera Mihály, a határőrség küldötte, Oravecz István, a honvédség küldötte, Pattra Lajos sarkadi culkprgyári munkás, Pribojszki Mátyás, a Békéscsabai Pamutszövő igazgatója, Szobek András, az Elnöki Tanács tagja, Szabó Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára, Szabó István békéscsabai téglagyári munkás, Zalai György, a gyulai já­rási pártbizottság első titkára. _ . 1 ' Ezután a pártértekezlet szavazati jogú küldöttei megválasztották a pártértekezlet jegyzőjét, megszavazták a napirendi pontokat,, megválasztották a jelölő-, szavazatszedő és mandátumvizsgáló bizottságokat — majd Klaukó Mátyás elvtárs, a pártértekezlet elé terjesztette a megyei pártbizott­ság beszámolóját. A megyei pártbizottság beszámolója — Klaukó Mátyás elvtárs beszéde — Bevezetőben többek közt meg­állapította Kalukó Mátyás elvtárs, hogy a dolgozók döntő többsége egyetért a Központi Bizottság kongresszusi irányelveivel, a sze­mélyi kultusz éveiben a munkás­­mozgalmi emberek ellen indított törvénysértő perek lezárásáról ho­zott határozattal. Általános he­lyesléssel fogadta párttagságunk a párt Szervezeti Szabályzata módosítására vonatkozó javasla­tokat is. Ezután a nemzetközi helyzet is­mertetésére tért át. A nemzetközi imperializmus — élén az Amerikai Egyesült Álla­mok kormányával és monopoltő­­késeivel — fegyverkezési hajszát, hidegháborús politikát folytat. Az USA vezetői és kiszolgálóik hatal­mas összegeket fordítanak a mi­­litarizálásra, az atomfegyver-kí­sérletekre, a felszabadult orszá­gok elleni kémkedésre és akna­munkára. Kiépítették katonai tá­maszpontjaik széles hálózatát. Eu­rópa szívében — a nyugatnémet imperialista katonai erőket feltá­masztva — tűzfészket teremtet­tek. Támogatják, sőt szervezik a reakciós, haladás ellenes erőket. Ezt különösen igazolta a Kuba el­leni ellenforradalmi intervenciós támadás. S miután a hős kubai nép 72 óra alatt megsemmisítette az amerikai fegyverekkel és támo­gatással indult ellenforradalmi tá­madást, az Amerikai Egyesült Ál­lamok további agresszív lépések­re ragadtatta el magát. Az USA jól tudja, hogy a kubai nép szoci­alista forradalma — a szocializ­mus nemzetközi erőinek egyike — nagy hatással bír a még imperi­alista elnyomás alatt élő népekre, különösen a latin-amerikai népek felszabadító mozgalmaira. Ezért minden eszközt megragadott ar­ra, hogy megsemmisítse a forra­dalmi Kubát s újra hatalomra ül­tesse az Egyesült Államokat ki­szolgáló kubai tőkéseket és föld­­birtokosokat. Ezt a célt szolgálta az Amerikai Államok Szervezeté­ben kierőszakolt gazdasági blo­kád is Kubával szemben. A for­radalmi Kuba — amely a gazda­sági blokádon túl állandó provo­kációknak van kitéve — kérte és megkapta a Szovjetunió segítsé­gét, beleértve az önvédelmi fegy­verekkel való támogatóst is. Az USA kormánya — személy sze­rint Kennedy — nagy lármát csa­pott állítólagos kubai és szovjet „fegyveres támadás veszélye” mi­att. Mint ismeretes, Kennedy élet­be léptette a Kuba elleni tengeri blokádot, s döntésével durván megsértette az ENSZ alapokmá­nyát, a szabad tengeri hajózás jo­gát. Kennedy agresszív blokád­­intézkedése, a nemzetközi jogot lábbal ti pró döntése súlyosan ve­szélyeztette a világbékét, az em­beriség egy közvetlen termonuk­leáris világháború előtt állott. Csak a szovjet kormánynak, sze­mély szerint Hruscsov elvtársnak köszönhető, hogy a húr nem pat­tant el. Hruscsov elvtársnak Ken­­nedyhez küldött levelei olyan tör­ténelmi dokumentumokká váltak, mely ismételten bizonyítja a Szov­jetunió elszánt bJkeakaratát, ere­jének hatalmasságát. A világ közvéleménye, benne hazánk népe is, nagy lelkesedés­sel fogadta a Szovjetunió kormá­nyának történelmi jelentőségű döntését, bölcsességét és megfon­toltságát. Csak a reakciós nyugati körök nem örülnek ennek, akik lába alól ismét kihúzta a háborús konfliktus talaját a Szovjetunió határozott intézkedése. Egyesek szerint a Szovjetunió bölcs hatá­rozata visszalépést és meghátrá­lást jelent az imperializmus erői előtt. Akik így vélekednek, elfer­dítik a tényeket. A Szovjetunió semmiféle visszalépést nem tett, elveit nem adta fel, mert az Egye­sült Államok kormányát olyan lépésre kényszerítette, hogy a világ legnagyobb és legerő­sebb tőkés állama kényszerül garantálni és szavatolni Kuba területi sérthetetlenségét, szu­verenitását, meg nem táma­dását és belüg’yeibe való be nem avatkozást. Ez — akaratlanul is — Kuba el­ismerését jelenti az USA részéről, ha jogilag, diplomáciailag ezt nem is tette meg. Az Egyesült Államok kormányának politikai biztosítéka után szükségtelenné válik Kuba területén védelmi fegyverek ott­­tartása a Szovjetunió részéről. A Szovjetunió természetesen tovább­ra is támogatja, s mindent megad Kuba új életének fejlődéséhez és megszilárdításához. A kubai vál­ság teljes megoldásáig persze még nem kis akadályokat kell legyőzni s eltávolítani az útból. Hiszen Kuba vízi- és légiterét most is ál­landó provokációk alatt tartják, a zsoldosokat továbbra is az USA területén toborozzák és képezik ki. Ilyen körülmények között « szocialista országok szent köte­lessége, hogy erősítsék és tökéle­­(Folytatás a 2. oldalon.) Klaukó Mátyás elvtárs, a pártértekezlet elé terjesztette a megyei pártbizottság beszámolóját. ■»

Next

/
Thumbnails
Contents