Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-22 / 273. szám
1962. november 22. 7 Csütörtök Tanulni sohasem késő — Képriport az Orosházi Dózsa Tsz esti iskolájáról — 181300 hízott sertést vásárolt lel eddig az állatforsalmi Horváth Ferenc, a javítóműhely vezetője a VII. osztályba jár. A tanítás 5-kor kezdődik, fél ötkor búcsúzik ifj. Szűcs Ferenc gépszerelőtől, de kézfogás közben még arra is időt kerít, hogy elmondjon alkalmi helyettesének néhány fontos dolgot. A megyei állatforgalmi vállalat az első, a második és a harmadik negyedévben 147 860 hízott sertést vásárolt fel. A IV. negyedévben — november 19-ig — a várható 85 szer darabból — 33 440-et vettek át a termelőszövetkezetektől és a háztáji gazdaságoktól. Így eddig összesen 181 300 hízott sertés került megyénkből felvásárlásra. Most, a IV. negyedévben valóságos hajrába fogott a vállalat, hogy 51 560 hízott sertés felvásárlását december 31-ig el tudják végezni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalat eleget tud tenni az előtte álló feladatnak, és éves tervét — a 220 ezer sertés felvásárlását — valamelyest túl is teljesíti. Az őszi felvásárlással egyidőben a vállalat dolgozói jelentős eredményt értek el 1963 első félévi szerződéses akciójának szervezésében. Eddig 81 ezer sertés hizlalására kötöttek szerződést. Ebből 61 ezret a termelőszövetkezetek hizlalnak, 20 ezret pedig a háztáji gazdaságok. A szerződéskötést tovább folytatják. Takarmányjuttatás a háztáji gazdaságokba és az egyénieknek A különféle szerződéses állattartást kormányunk jelentős takarmánykölcsönökkel segíti. Csupán a IV. negyedévben 850 vagon kukorica kerül a termelőszövetkezetek háztáji gazdaságaiba és az egyéniek magtárába, a terményforgalmi és malomipari vállalattól sertéshizlalásra, liba és kacsa tömésre. E nagy mennyiségű abraktakarmányt a szerződéses állathizlalók, a szerződés megkötését követő néhány napon belül veszik át a terményforgalmi és a malomipari vállalat helyi, körzeti telepein. Gondosan szervezett gépjavítást megyénk szövétkezeteiben A z MSZMP VIII. kongresszu" sónak irányelvei többek között leszögezik, hogy az ötéves tervben a traktorállomány, mintegy két és félszeresére növekszik. A munkagépek száma is olyan mértékben emelkedik, hogy biztosítják 1965-re a gabonafélék és a legfontosabb szálastakarmányok nagyobb részének géppel való’betakarítását, a kapásnövények vetési és ápolási munkáinak túlnyomó részben géppel való végzését. Ugyanakkor nagy gondot fordítanak a cukorrépa- és burgonyaszedés gépesítésére is. A VII. kongresszus óta eltelt idő alatt jelentős változás következett be a mezőgazdaságban. 1961-ben megyénk is rátért a szocialista útra, ezáltal lehetőség nyílott a mezőgazdaság gépesítési irányelveinek megvalósulásához. Megyénk traktorparkjának fejlesztése elsősorban korszerű Diesel lánctalpas és nehéz univerzál traktorokkal történt. A tszekben, 1958-hoz viszonyítva a mai géplétszám, mintegy 1,7-szeresére, traktoregységben pedig több mint hétszeresére emelkedett. A korszerű gépekkel tér nyílott a fejlettebb agrotechnika követelményeinek megvalósítására, rátérhettünk a mélyművelésre. A termelőszövetkezetek 1958-ban alig 200 darab géppel rendelkeztek, ma már csaknem 1300 darabbal, ami azt jelenti, hogy a megye gépparkjának 45 százaléka a szövetkezetek tulajdonát képezi. A mezőgazdaság átszervezése során a gépesítés és gépellátás a termelőszövetkezetek felé tolódik, így a gépi munkák egyre nagyobb részét maguk végzik el. Ezen munkák végzéséhez egyre inkább szükségessé válik a termelőszövetkezetek gépeinek javítása és karbantartása. Azonban termelőszövetkezeteink csak egy része rendelkezik műhellyel és a legszükségesebb szerszámokkal. Márpedig nagyjavításokat csak megfelelő műhelyben, megfelelő szerszámgépekkel és szakemberekkel lehet eszközölni. Az említettek bármelyikének hiánya kizárja a minőségi és időbeni javítást. Éppen ezért termelőszövetke“ zeteink építsenek műhelyt, szerezzenek be szerszámgépeket és szerződtessenek szakembereket vagy pédig a gépállomáson végeztessék el a nagyjavítást. A legjobban járható út a gépállomáson végzendő nagyjavítás. Indokként szolgáljon röviden az, hogy a szükséges műhely, szerszámgépek és egyéb beruházások igen magas költségűek, lassan térülnek meg. Továbbá elaprózódnak a gépek, a jó szakemberek, az anyagbiztosítás lehetősége — az egyébként is hiányos alkatrészellátás mellett — ugyanakkor a beruházások lassan térülnek meg. A gépállomások megfelelő felszereléssel, műhellyel, szakemberekkel rendelkeznek és az eddig szerzett tapasztalatok birtokában gyorsabban, gördülékenyebben, jobb minőségű munkát tudnak biztosítani. Vagyis a népgazdaság e téren rendelkezésre álló beruházási alapjait koncentrálja és biztosítja a jó kihasználást. Államunk a gépek javításához és karbantartásához ezideig is igen nagy segítséget nyújtott termelőszövetkezeteinknek. A továbbiakban még több segítséget nyújt a 3004/5 számú kormányhatározattal. 1963. január hó 1-től ugyanis az 50 százalékos díjkedvezményt általánosan kiterjesztik a javításokra is. Ilyesmi ezideig még nem volt.-gyénkben az ősz folyamán * tanácsi szerveink a gépállomásokkal karöltve felmérték a javítási és karbantartási igényeket. Tapasztalatunk az, hogy a felmérések körültekintőbbek voltak az előző évieknél, s a gépek műszaki állapotuk és teljesítményük alapján előrelátható beütemezést nyertek. A nagyobb gépparkkal rendelkező termelőszövetkezeteink is előszeretettel fogadják az 50 százalékos javítási díjkedvezményt és tetemes mennyiségű javítást szerződnek le a gépállomásokkal. Ilyen például az ecsegfalvi Egyetértés, a körösladányi Űj Barázda, a gyulavári Lenin Hagyatéka és még több tsz. Sajnos vannak olyan termelőszövetkezeteink is, amelyekben ezt a segítséget nem tudják magukévá tenni, egyesekben nem is igen akarják, mint például a battonyai Aranykalász Tsz-ben, ahol ez évben is magániparossal javíttattak, s a három darab, szinte új gépük után csak javítási munkabérként, augusztus 31-ig több mint 10 ezer forintot fizettek ki. De a battonyai Május 1, az endrődi Béke, az újkígyósi Aranykalász és még több szövetkezet nem áll szerződéses viszonyban a gépállomásokkal. Egyes termelőszövetkezeti vezetők nem végeznek gazdaságossági számításokat, amellyel munkaegység-értéküket növelhetnék. Ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink kövessék az egyértelmű utat, szükséges, hogy a gépállomások odaadással végezzék a javítási munkákat, mind minőség, mind pedig átfutási idő szempontjából. Álljon példaképül az orosházi vagy a Békéscsabai Gépállomás és körzete, ahol igen jó a termelőszövetkezetek és a gépállomások kapcsolata a gépek javítása tekintetében. ^Gépállomásainkkal a termelőszövetkezeteink gépparkjuknak mintegy 25 százalékát szerződték le nagyjavításra. Ezt a számot feltétlen növelni kell azáltal, hogy azon termelőszövetkezetek, amelyek eddig szerződést nem kötöttek, rövid időn belül mérjék fel javítási szükségleteiket és szerződési igényeiket és jelentsék a gépállomásoknak A megfelelő minőségű javításokkal érhető el csak a következő év terméseredményeinek teljesítése, illetve túlteljesítése. A helyes igényfelmérés biztosítani tudja a gépek minőségi javítását és rövid átfutási idejét azzal, hogy a gépállomás a javítási munkákat megfelelő csoportosításban végezheti el. t-ántye Péter mérnök, MTVB MG. osztály A klubhelyiségben már égnek a neonok. A korán érkezők: Szentpéteri Ferenc növénytermesztési bérelszámoló, Domokos Imre növénytermesztési brigádvezető és Vincze József molnár, a magyar nyelvtan kérdéseit vitatják. A VIII. osztályban megkezdődött a tanítás. Az első óra kémia. Pukánszky Béláné tanárnő érdekes kísérletet mutat be: hidrogént fejlesztenek a kémcsőben. Ravasz Julianna gyújtja meg a gázt, melynek tulajdonságait szépen elmondja később. A VII. osztályban fizika óra volt az első. Vörös Borcsa Jenő tanár a fénytörésről tart előadást, és közben felelésre is sor kerül. Sass Ervin — Október 22-én volt az első tanítási nap a Dózsa Tsz kihelyezett esti iskolájában — tájékoztat Abonyj János, az orosházi városi tanács művelődési osztályán. — Két csoportot alakítottunk a jelentkezőkből, összesen 53-an vannak. Az egyik csoportba az V—VI—VIII, osztályba járók tartoznak, a másikba csak a Vll.-esek, ők vannak legtöbben. Remek helyet kaptak az osztályok a tsz két klubhelyiségében; hétfőn, szerdán ás pénteken van tanítás, öt hónap alatt veszik át az anyagot, és vizsgáznak azután. Mi a tapasztalat? Eddig csak jó. Nézze, ahol az elnök és a párttitkár is odaül a többiek közé, hogy gyarapítsa tudását, ott nem lehet hiba. Igen, hat pedagógus vállalta, hogy a tanítási napokon kerékpárra ül ás kimegy a tsz központjába, tanítani. Az eredményen felbuzdulva, rövidesen megnyitunk egy csoportot a Vörös Csillag Tsz-ben is. Ennyi előzetes tájékoztatás után indultunk ki, hogy ellessünk néhány jellemző pillanatot a dózsások iskolájából. Amit láttunk, tapasz telítünk, azt a képek világosan tükrözik ... Sziákovics András és felesége együtt tanulnak a VII. osztályban. Sziákovics elvtárs a javítóműhely szocialista címért versenyző brigádjának a vezetője. ..Tanulnom kell, ezt is megfogadtuk. örömmel teszem.”. „Tesszük” — javítja ki az asszony és gyorsan csomagolnak, közeleg a tanítás kezdete.
