Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-21 / 272. szám
Wt november 81. 3 Szerda A Központi Bizottság1 beszámolója (Folytatás a 2. oldalról.) szocialista állami vállalatokban és intézményekben, illetve szövetkezetekben dolgozik. Társadalmunk vezető ereje a munkásosztály, amelynek létszáma 1949 óta megkétszereződött. A számszerű növekedéssel egyidőben fejlődött a munkásosztály szocialista öntudata és szervezettsége is. Társadalmunkban ma már egyetlen olyan számottevő réteg sincs, amely vitatná a munkásosztály vezető szerepét. Társadalmunk másik nagy dolgozó osztálya a* parasztság is rálépett a szocializmus útjára. Ezzel a munkás-paraszt szövetség is új, magasabb színvonalra emelkedik: két szocialista jellegű osztály szövetségévé fejlődik. A 17 évvel ezelőtti városi kispolgárság, a kisiparosak, kiskereskedők nagy többsége is ma már kisipari szövetkezetekben vagy más szocialista vállalatoknál dolgozik. Az önálló kisiparosok és kiskereskedők is hasznosan kiveszik részüket a lakosság ellátásából. Igen jelentősen megnőtt a szellemi dolgozók aránya. A mai magyar értelmiségnek mintegy fele a felszabadulás után szerezte képzettségét, s ezek nagy része munkás és paraszt szülők gyermeke. A jelen viszonyok között azonban már semmit sem mondana, ha értelmiségünket „régi” és „új” értelmiségként osztályoznánk. Az úgynevezett „régi” értelmiség a felszabadulás óta eltelt több mint 17 esztendő alatt szemléletében és magatartásában gyökeresen megváltozott A magyar értelmiség ma munkásosztályunkkal és parasztságunkkal egy sorban halad, dolgozik, építi a szocializmust és szemléletében Is mindinkább szocialistává válik. A továbbiakban arról beszélt Kádár elvtárs, hogy a végbement társadalmi változások legfontosabb eredménye, hogy társadalmunkból véglegesen eltűntek a kizsákmányoló osztályok. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyszer, s mindenkorra megszűnt hazánkban annak a lehetősége, hogy egyik ember kizsákmányolja a másikat. A volt kizsákmányoló osztályok tagjainak és méginkább azok leszármazottainak túlnyomó többsége, tudomásul véve a népi hatalmat, az új társadalmi rendet, beilleszkedett az új viszonyokba és munkával keresd meg kenyerét. Társadalmunkban ma már nincsenek olyan osztályok vagy számottevő rétegek, amelyeknek az érdekei ellentétesek volnának a szocializmussal. A szocializmus teljes felépítésének napirenden lévő feladatai összhangban vannak az egész dolgozó nép érdekeivel, érthetőek, vonzóak és lelkesítők számára. Rendszerünknek vannak ugyan még aktív ellenségei, de számuk fogyatkozik és mindinkább elszigetelődnek szocializmust építő népünk tengerében. Megállapította: a fejlődés jelenlegi szakaszában a munkásosztály a szocializmus teljes felépítésére szövetkezik valamennyi dolgozó osztállyal és réteggel. Pártunk e szövetségi politika kérdéseinek eldöntésekor figyelembe veszi a társadalom szerkezetében végbement nagy változásokat, valamint azt, hogy meggyorsul valamennyi dolgozó osztály és réteg politikai, eszmei és erkölcsi fejlődése. Mindez lehetővé teszi, hogy megerősítsük és kiszélesítsük a dolgozó osztályok szövetségét és ezt szocialista nemzeti egységgé fejlesszük. A közös munkában és harcban a legérettebb, a legfejlettebb a szocialista munkásosztály. Vezető szerepe érvényre jut a párt egész politikájában és tevékenységében. A mindinkább kibontakozó szocialista nemzeti egység alapja a munkás-paraszt szövetség, amelynek tartalma és alapja egyöntetűen szocialista lett. De a két osztály szövetsége nem automatikusan fejlődik tovább. Segíteni, .támogatni kell a termelőszövetkezeti parasztságot, hogy megerősíthesse szövetkezeteit, hogy a szövetkezetek fejlett szocialista gazdaságokká válhassanak és kialakuljon az egységes szocialista paraszti osztály. A parasztságtól viszont elsősorban azt várjuk, hogy a meglévő lehetőségeket legjobban felhasználva, a mezőgazdasági termelés fellendítésével járuljon hozzá a népgazdaság fejlesztéséhez, az egész lakosság jobb ellátásához. . Mivel a falu szocialista átszervezése után az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály megteremtése a cél, a szövetkezetekben is annak a szocialista elvnek kell érvényesülnie, hogy a tagokat ne korábbi osztályhelyzetük, hanem a közös munkában való részvételük, a munkában tanúsított helytállásuk és érdemük szerint ítéljék meg és részesítsék a közös munka eredményeiből. A szövetségi politika fontos része az is, hogy munkásságunk és parasztságunk a legszorosabban együttműködjön az értelmiséggel. Az értelmiségnek állandó és eleven kapcsolatban kell lennie a szocialista társadalom többi dolgozóival, akik az értelmiséget joggal tekintik saját értelmiségüknek. Értelmiségi politikánk lényege: továbbra is minden feltételt biztosítani az értelmiség alkotó munkájához, meggyorsítani a szocialista fejlődését, segíteni, hogy elsajátítsa a ' marxizmus-lenivizmust # 4 Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában, amikor még léteznek a városi kispolgárság maradványai, szükséges, hogy a szocialista dolgozó osztályok szövetségi viszonyt tartsanak fenn ezekkel is. A szocialista nemzeti egység politikája alapján egyesíteni kell mindenkit, aki a szocializmus és a béke ügyéért tevékenykedik, össze kell fogni a kommunistákat és a pártunk í vül i két, a rendszer politikailag aktív támogatóit és a ma még ingadozókat, közömbösöket, a materialista világnézet híveit, és a vallásos érzületű embereket egyaránt. A szocialista társadalom felépítése az egész nemzet ügye. Ez a nemzet jövője, a szocialista társadalomban valósul meg a magyar nemzet jólétének korábban nem ismert felvirágzása. — Annák, hogy a szocialista nemzeti egység mind gyorsabban és erőteljesebben fejlődjék, égjük letéteményese a Hazafias Népfront-mozgalom: társadalmunk életének ez az élő’ eleven és számottevő tényezője. A Hazafias Népfront-mozgalomnak vannak közjogi funkciói is. Fontosabb azonban társadalmi feladata, az, hogy kerete legyen a dolgozó osztályok szövetségének és hirdesse a szocialista nemzeti összefogás eszméjét Elvtársak! A dolgozó osztályok szövetsége a szocializmus építésének idején is harcban fejlődik. A szövetségi politika és az osztályharc pártunk politikájának két, egységet alkotó oldala. Ismeretes, hogy pártunk nem törekszik az osztályharc élezésére. Ez azonban nem kizárólag tőlünk, hanem osztályellenségeinktől és a nemzetközi imperializmustól is függ. A szocialista nemzeti egység politikája nem jelenti azt, hogy hazánkban az oeztályharc már befejeződött. Ez a politika azt fejezi ki, hogy az osztályharcban erősebbek lettek a pozícióink, új feladatok kerültek előtérbe, megváltoztak az osztályharc formái és eszközei. Szocialista fejlődésünk első feltétele változatlanul a szilárd népi hatalom. Továbbra is határozottan fellépünk minden rendszerellenes, reakciós politikai erővel szemben, szilárdan védelmezzük törvényes állami és társadalmi rendünket. ••Szövetségi politikánk, az osztály, harcban elfoglalt álláspontunk szocialista rendszerünk megszilárdítását és fejlesztését, a rendszer ellenségeinek mind hatékonyabb elszigetelését, a még ingadozók megnyerését, a szocializmus pozícióinak általános megerősödését szolgálja. Pártunk már korábban is többször leszögezte azt az elvi álláspontját, hogy hazánkban pártfunkció kivételével bármely vezető tisztséget betölthetnek pártonkívüliek is. A pártonkívüliekkel szemben is azt az igényt támasztjuk, hogy legyenek hűségesek a szocializmus ügyéhez, a Magyar Népköztársasághoz, őszintén munkálkodjanak a szocializmus építésén és rendelkezzenek a szükséges hozzáértéssel, szaktudással. A felszabadulás után és a szocialista építés megindításának idősza. kában különböző vezető beosztásba került egyszerű munkás- és parasztemberek nagy többsége kiválóan megoldotta feladatát. Rendkívül nehéz és felelősségteljes munkájának végzése közben, szabad idejét évekig feláldozva megszerezte a szükséges szakmai ismereteket, továbbképezte magát. Most az a dolog lényege — húzta alá a beszámoló'—, hogy a szocializmus ügyéhez való hűség és feltétlen odaadás első követelménye mellett növekvő erővel jelentkezik a másik, szintén elengedhetetlen követelmény: a hozzáértés, 'a szükséges ismeretek megkövetelése. A ml álláspontunk szerint jó, egészséges és megfelel a szocializmus érdekeinek, ha a személyi kérdések eldöntésénél az derül ki, ha a párt tagjain kívül egyre több pártonkívüli is megfelel azoknak a politikai és szakmai követelményeknek, amelyeket a közfunkciók betöltésénél támasztani kell. A párt e kérdésben is óva int mindenféle sablontól, valamiféle mechanikus részarány erőltetésétől. Elvtársak! A szocialista nemzeti egység kialakulásával öszszefüggő fontos kérdés a szociális származás helyes kezelése is. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben ott van az a tétel is, amely kimondja: „Nincs szükség többé tanulóifjúságunk származás szerinti kategorizálására”. Ez a tétel egyes elvtársaknál nem talált helyeslésre és megértésre. _ A Központi Bizottság Kádár elvtárs előterjeszti a Központi Bizottság beszámolóját. Változatlan követelmény: olyan fiatalokat vegyenek fel az egyetemekre és főiskolákra, akiknek magatartása jó, szemlélete haladó és kiválóan tanulnak. De ne legyen a magyar ifjúságnak egyetlen, mégoly kis rétege sem, amelyet szülei egykori osztályhelyzete miatt hátrányosan megkülönböztetve, eleve kizárjanak a főiskolai és egyetemi továbbképzés lehetőségéből. Gondoskodunk arról, hogy az egyetemre felvett fiatalok között a jövőben ne kevesebb, hanem az eddiginél is több legyen a munkás, és parasztszármazású. Ez tisztára attól függ, hogy társdalmunk megadja-e az ilyen fiataloknak a tanuláshoz szükséges segítséget. Nincs kétség az iránt, hogy társadalmunk ezt a segítséget meg fogja adni nekik. Elsősorban azoknak a szülőknek a gyermekei kapjanak ilyen támogatást, akik ma a bányákban, a gyárakban és a földeken dolgoznak. Ezt a tanulókkal való foglalkozásnál és a társadalmi ösztöndíjak elosztásában is figyelembe kell venni. Kedves Elvtársak! Népi államunk a proletárdiktatúra állama. Ez a jellege megmarad a szocialista társadalom teljes felépítésének időszakéban. Mindemellett már erősödőben vannak azok a vonások is, amelyek arra mutatnak, hogy a proletárdiktatúra állama nálunk is egyetemes népi állammá fejlődik. A Magyar Népköztársaságban napról napra szélesebben bontakozik ki a szocialista rendszer demokratizmusa. Ma az állampolgárok teljes egyenjogúsága érvényesül. Jogok, kötelességek tekintetében osztályhovatartozás vagy korábbi osztályhelyzet miatt nincs hátrányos vagy előnyös megkülönböztetés. Mindenki választó és választható. Az országgyűlés és a tanácsok, valamennyi központi és helyi államhatalmi szerv tevékenységében erősödik a demokratizmus, a néppel való összeforrottsáS. Erősítenünk kell államunk demokratikus vonásait, növelnünk kell a választott tanácsi szervek önállóságát. Állandóan keressük annak módjait, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódhassanak be az állami munkába, a közügyek intézésébe. Rövid időn belül esedékes az új országgyűlési és tanácsválasztások. A választásokon a gyakorlatban kipróbált politikával és világos programmal állhatunk a választók elé. Az országgyűlési és tanácsválasztások alkalmával — népi rend. szerünk eddigi hagyományaihoz híven — a párt a dolgozók százezreivel tanácskozza meg az ország fejlődésének nagy és kis kérdéseit. Biztosák vagyunk benne, hogy az ország népe szavazatával is jóváhagyja a párt és a kormány politikáját. S ami még fontosabb, a jövőben is minden erejével támogat, ni fogja annak megvalósítását, tettekkel, alkotó munkával építi a szocialista hazát. Népgazdaságunk fejlődése Szocialista építőmunkánk feladatai javasolja a kongresszusnak e tétel megerősítését és jóváhagyását. Javaslatában a megváltozott osztályviszonyokból, népi demokratikus rendszerünk erejéből, felada. tainkból indul ki. • A tanulóifjúság származás szerinti kategorizálása helyes és igazságos vol ff ej 1 ődésünk korábbi időszakában. Most azonban arról van szó, hogy ennek a korlátozásnak további fenntartása nem hasmái, hanem egyenesen árt a szocialista építésnek; Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Áttérek a gazdasági kérdésekre, pártunk gazdaságpolitikájára. A Magyar Szocialista Munkáspárt fő gazdaságpoltikai elgondolásait az élet igazolta. Népgazdaságunk egészségesen fejlődik, kiegyensúlyozott; terveink reálisak. A VII. kongireszszus fő céljait a gazdasági építőmunka területén is elértük. 1960-ban sikeresen befejeztük a hároméves tervet, sőt azt jelentékenyen túlteljesítve, magasabb alapról kezdhettük második ötéves tervünket. Ha a második ötéyes terv eddigi gazdasági eredményeit számba vesszük, a következő kép tárul elénk: 1961-ben a szocialista ipar termelése — a tervet több mint három százalékkal túlteljesítve — mintegy 12 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Tovább folytatódott az ipar szerkezeti átalakítása: a gépipar 15, a vegyipar 20 százalékkal termelt többet, mint 1960-ban. (Folytatás a 4. oldalon.)
