Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-20 / 271. szám

fi párt a szocalizmus teljes felépítésének időszakában | Egy kivégzett nyilatkozik | Tudósítások az NB III. és a negyei I. osztályú labdarúgó-nérkőzésekről Köszöntjük a párt VIII. kongresszusát Jelentjük a kongresszusnak A párt ma összeülő Vili. kongresszusa tiszteletére az üzemek­ben, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és gépállomá­sokon munkaversenyt kezdeményeztek még ez év tavaszán. Nehéz lenne most a kongresszusi munka verseny eredményeit közzétenni, a kialakuló számok és adatok csak az év végén fognak reális ké­pet adni arról, hogy a párt nagy eseményének tiszteletére milyen eredmények születtek. Egy biztos: soha ilyen lelkes munkaver­seny még nem volt üzemekben és szövetkezetekben, mint most, ennyire kézzel fogható bizonyítékok még soha nem siettek a ver­seny sikereit bizonyítani. Közzétesszük most megyénk néhány üze­mének, szövetkezetének eredményét, amelyeket a párt Vili. kong­resszusának jelentenek. időben hallatlan fontos­ságú állomások voltaik a nemzetkö­zi munkásmozgalom történetében a pártkongresszusok. A munkások, parasztok és haladó értelmiségiek kommunista küldöttei ezeken a nagy jelentőségű munkaértekezle­teken az internacionalista elvek szellemében határozták meg sa­játos feladataikat, amelyek meg­valósításához mindig első helyen állt a tömegek megnyerése. Ha végiglapozzuk a magyar pártkongresszusok történetének lapjait, hasonlóképpen valamennyi kommunista párt céljaihoz, az a törekvés fogalmazódott meg prog­ramjainkban, hogy az adott törté­nelmi helyzetből eredő feladatok végrehajtásához hogyan nyerték meg a tömegeket. Természtesen az elmúlt több mint40 esztendő mind a hét kongresszusának éved­ben mások és mások voltak a körülmények. Horthy fasiszta dik­tatúrája, ellenforradalmi propa­gandája rendkívüli módon meg­nehezítette a párt harcát. De ami­lyen programot kidolgoztak ekkor is a kongresszusok, az a nép leg­bensőbb érdekeit fejezte ki, egye­düli haladó út volt valamennyi más párt összetákolt, az emberek hiszékenységére támaszkodó, ha­zug promramja között Az a párt nyeri meg a tömege­ket és válik legyőzhetetlenné, amelyiknek programjában a ha­ladó osztályok igazi érdekei tük­röződnek — mondotta Lenin. De ezt a programot az embereik sa­játjává csak annak ismertetése te­heti. Más szóval: lehet bárminő nagy értékű egy kincs, ha az el van rejtve — semmit sem ér. Ha azonban mindenki hozzájuthat és élhet vele, gazdagítja, biztonsá­gossá teszi az emberek életét. Ilyen kincse népünknek a párt VIII. kongresszusa előtt kibocsá­tott irányelvek, melyek szocialis­ta hazánk dolgozóinak igen sok­rétű, de mégis egy irányba ható munkaprogramját határozzák meg. Az irányelveket száz és százezer hozzászólás, javaslat, egyetértő véleménynyilvánítás emelte az egész nép programjává, A világ lakóinak 34 százaléka már szocialista országokban él, de még nem teljes a szocializmus győzelme bolygónkon. A kapita­lista országokban általában még magasabb az egy főre eső terme­lés. A m arxizmus—len inizmus azt tanítja, s ezt aláhúzzák a törté­nelmi tapasztalatok, hogy az a rendszer győzedelmeskedik a má­sik felett, amelyikben nagyobb a munka termelékenysége, követke­zésképpen, amelyben magasabb a tömegek életszínvonala. A szocia­lizmust építő országok nagy csa­ládja, a múlt elmaradottságából adódóan még nem hozta be azt a hátrányt, amit örökölt. Éppen ezért az a oél, hogy túlszárnyal­juk a kapitalista országokat az egy főre eső termelésben, s a két rendszer versenyében békés esz­közökkel vigyük győzelemre a szocializmus ügyét. E világméretű küzdelemben md abból az alapál­lásból indulunk ki, hogy hazánk­ban sem teljes még a szocializmus győzelme. S amikor az irányelvek azt mondják: az a cél, hogy tel­jessé tegyük, ez nem jelent mást, mint meggyorsítani az építést, el­érni, sőt túlhaladni a legfejlettebb kapitalista országok termelési szívonalát. E mérhetetlenül nagy jelentőségű munka véghezvitelére meghatározóan és gyorsítóan hat­nák mindazok a tételek, amelye­ket újszerűén mondanak ki az irányelvek és amelyeket a VIII. pártkongresszus minden bizonnyal megerősít majd. Ez nem akar jós­lat lenni. Csupán azoknak a ta­pasztalatoknak a leszűrése, ame­lyeket az irányelvek több hónapos széles körű vitáinak során nyer­tünk. E vitákban az egyes elvi kérdések revizionista, liberális vagy dogmatikus értelmezésének helyes megvilágítása közben ki­kristályosodtak az osztályharc je­lenlegi formái és módszerei, a pártonkívüliekkel való kapcsolat, magyarán a szövetségi politika helyes értelmezése és mindenek­előtt az, hogy a szocializmus alap­jainak lerakása után mit jelent teljesen felépíteni a szocializmust. A VIII. pártkongresszus küldöt­ted, amikor tanácskozásaikon meg­határozzák majd az építőmunka to­vábbi helyes irányvonalát, joggal beszélhetnek megyéik, városaik eddigi eredményeiről, melyeket a párt tömegeket lelkesítő poli­tikája, a VII. kongresszus határo­zatai tűztek célul. Megyénket is valósággal behálózza az építő­állványók erdeje, melyek alatt új lakótömbök, gyárak, új gazdasági épületek falai emelkednek. A gyá­rakon, üzemeken belül ezrek és tízezrek szocialista munkaver­senyben dolgoznák a gyorsabb előrehaladásért. A szántóföldek évről évre bővebben ontják a ter­mést, mert a párt politikája a me­­zőgazdságban is megfogant, s új életformát adott a földművelők­nek. Soha annyi gabona nem ter­mett a megye szántóin, mint az átszervezés első évében, amikor már termelőszövetkezetekbe tö­mörülve dolgozták a parasztok. Mindez azt jelenti, hogy a párt helyesen fejezi ki a dolgozók min­dennapi és távolabbi érdekeit, mert szilárd egységéből fakadóan világos és egyértelmű a mondani­valója. S mindez százszorosán bi­zonyítja azt az igazságot is, hogy csak a tömegekkel együtt lehet előrevinni a szocializmus ügyét. A dolgozók azt várják a VIII. pártkongresszustól, hogy a meg­tett út ösvényét az irányelveknek megfelelően szélesítse, mert csak ezen az úton kerülhet közelebb az az idő, amikor már arról be­szélhetünk, hogy teljesen felépí­tettük a szocializmust. Ipari és mezőgazdasági üzemeink dolgo­zói, amikor azt jelentik, hogy tel­jesítették kongresszusi vállalásai­kat, ezt a törekvést fejezik ki, s tettükkel ilyen szellemben kö­szöntik a párt VIII. kongresz­­szusát Peity Frigyes, a Békéscsabai! Téglagyár főmérnöke: Nemhiába kezdeményeztünk kongresszusi versenymozgatmat — Ismeretes, hogy a Békéscsa­bai Téglagyár ez év tavaszán a hasonló jellegű üzemek közül az országban elsőnek, a párt VIII. kongresszusának tiszteletére mun­kaversenyt hirdetett az üzemen belül és egyben versenyre hívta a testvér-vállalatokat is. A kong­resszus előestéjén nyugodt lelkiis­merettel jelenthetjük, hogy a verseny kezdeményezők becsülettel helytálltak. Üzemünkben 1400 dol­gozó serénykedett a kongresszusi munikaversenyben, közöttük nem kevesen e verseny ideje alatt let­tek szocialista brigádok tagjai. Még nem ért véget a vállalásunk teljesítésére kiszabott időszak, de eddigi felméréseink szerint jelent­hetjük: minden vállalásunkat tel­jesítjük év végére. Hogy ebben bízhatunk, azt bizonyítja az is, hogy a vállalt 100 százalék helyett november elsejéig 100,5 százalékra teljesítettük termelési tervünket. Vállaltuk, hogy a kongresszusi munkaversenyben a termelési ter­vet 1961-hez viszonyítva 7,5 szá­zalékkal túlteljesítjük. November elsejéig ezt a vállalásunkat már 9,7 százalékra teljesítettük. Gallai György, a Gyulai Harisnyagyár igazgatója: I kongresszus megkezdése napjáig pótoltuk III. negyedéves lemaradásunkat — Nem várt nehézségek adód­tak a III. negyedévben vállala­tunknál. Az történt ugyanis, hogy számtalan dolgozónk megbetege­dett és jelentős kiesés mutatkozott a termelésben emiatt. Amikor er­ről értesítettük a gyár dolgozóit, vállalták, hogy a párt kongresszu­sának tiszteletére pótolják a le­maradást. Örömmel jelentem, dol­gozóink nevében is, hogy 90 ezer pár harisnya hiányt a kongresszus megkezdésének napjáig pótoltuk. Ez egyébként két százalékos ter­melésemelkedést jelent. Jelentős eredményeket értünk el az anyagtakarékosságban is. Az első félév végén még úgy látszott, hogy éppen a nagy anyagfelhasz­nálás miatt nem tudunk nyereség­­részesedést osztani. A dolgozók takarékosságának köszönhető. hogy most már biztosak vagyunk abban: év végére nyereséget osz­tunk majd. Supala Pál, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztály­­vezetője: Töretlenül fejlődik megyénk szövetkezeteinek gazdálkodása Pártunk VII. kongresszusának határozatát a mezőgazdaság szoci­alista átszervezésére Békés me­gyében végrehajtottuk. Szövetke-] zeteink egészségesen fejlődnek, szilárdítják gazdálkodásukat, év­ről évre magasabb jövedelemhez juttatják tagjaikat. A régi és az új szövetkezetek mindinkább sok árut termelő, korszerű nagyüze­mekké válnak. Az idén annak ellenére, hogy súlyos aszály volt, a közös gazdaságok termelése nem esett vissza. Sertésből 26 900-zal, vágómarhából 3400-zai, baromfiból 7540 mázsával értékesítettek töb­bet — szeptember 30-ig —, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ennek a jó mederben igyekvő gaz­dálkodásnak tudjuk be, hogy az egy dolgozó tagra tervezett jöve­delem meghaladja a múlt évi át­lagot. A továbbiakban fontos feladat­­j nak tartjük a még gyengén gaz- I dálkodó szövetkezetek erősítését, elsősorban a szakmai hozzáértés­ben jártas, a gyakorlatban jól vizsgázott szövetkezeti vezetőkkel. A jövő évben tovább tökéletesít­jük a tsz-gazdák termeléssel kap­csolatos anyagi érdekeltségét, a közös iránti felelősségérzetet, a szövetkezeti vagyon gyarapítását, a hozamok növelését, hogy szövet­kezeteink teljesítsék népgazdasá­gunk második ötéves tervének me­zőgazdasági célkitűzéseit. Nagy Gábor, a tótkomlósa Vi­harsarok Tsz f őagroi*>musa: Nálunk jómódban, elégedetten élnek az emberek Szövetkezetünk gazdái kemény, férfias munkával alkották meg mai jólétüket. Sokoldalúan gazdál­kodunk, így az idei nagy száraz­ság okozta károkat a többi szövet­kezethez képest könnyebben elvi­seljük. Év elején 8,5 millió forintot terveztünk a tagság jövedelmére. Az egy munkaegységre várható jövedelmet 40 forintban állapítot­tuk meg. Szövetkezetünk munka­egységenként minden hónapban 30 forint előleget fizet. A többit — munkaegységenként 10 forintot — az év végi elszámoláskor kapjuk kézhez. Az idén igen jól sikerült a hagyma-, a borsó- és a lucerna­­mag-termesztés. Hagymából 600 ezer, borsóból százezer forint ter­ven felüli bevételt értünk él. Ku­koricából 700 hold átlagában — májusi morzsoltra számítva — holdanként három mázsa a ter­méstöbbletünk. Az állattenyésztésben dolgozók munkája is eredményes volt. A vártnál 25—30 százalékkal több a malacunk, s legalább ugyaneny­­nyivél jobb a választási átlagsúly is. Terven félül 52 hízott marhát és 300 süldőt értékesítünk. Báli István, a mezőkovácsházl Üj Alkotmány Tsz elnöke: Hatvan hízott marhát és 80 mázsa baromfit ad szövetkezetünk terven felül Mezökovácsházán is sokak szá­mára bebizonyosodott, hogy a fa­lusi lakosság anyagi és kulturális életének növekedése élválasztha­után a mi szövetkezetünk magára talált, s ma 1050 embernek nyújt 6100 holdas határunk munkát, megélhetést. Az idén 60 hízott marhát és 80 mázsa baromfit érté­kesítünk terven félül. Szövetkezeti gazdáink egész éven ét szorgalma­san dolgoztak. Nyolcszázötven hold átlagában 22 mázsa májusi morzsolt kukorica termesztését vállalták. Eddigi adataink rekord kukoricatermést bizonyítanak 25 mázsa szemterméssel. Cukorrépá­ból 400 holdról, a holdanként ter­vezett 160 mázsa helyett 180 má­zsát várunk. A brigádok és a mun­kacsapatok jó munkáját dicséri az egy munkaegységre várható jöve­delem. Erre 40 forintot terveztünk, s ez az aszály ellenére meglesz. Braehna János, a Felsőnyomási Állami Gazdaság igazgatója: 1800 000 forint terven felüli árut adunk a népgazdaságnak Gazdaságunkban az idén szá­mottevő termelési eredményeket értünk él. Dolgozóink vállaltak, hogy a kendertermesztési tervet 5 százalékkal túlteljesítik. VáUalá­­] sukat a 14 940 mázsa tervvel szem­ben 15 885 mázsára, azaz 147 025 forintra teljesítették. Ifjúsági munkacsapatunk hibridkukorica­vetőmag előállításán szorgosko­dott. Száznegyvennégy holdon ter­meltünk apa-, illetve anya-vető­magot. Holdanként 6 mázsa apa­vetőmag előállítása helyett 16,41 mázsát, a 10 mázsás anyavetőmag­­tervvel szemben pedig 23,25 má­zsát teljesítettek. Az állattenyész­tésben dolgozók 202 mázsa vágó­marhával, 45 mázsa baromfival és 96 250 tojással tetézték meg tervü­ket. A műhely dolgozói 52 ezer fo­rint anyagot és alkatrészt takarí­tottak meg. Gazdaságunk erre az évre 10 893 000 forint bevételi ter­vet kapott feladatként. Ezt jó munkával 1 800 000 forinttal túl­teljesítjük. tatian a jól szervezett nagyüzemi gazdálkodástól. Sok viszontagság

Next

/
Thumbnails
Contents