Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-18 / 270. szám
Koncz István: KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Hamletnek nincs igaza Gáspár Margit színműve a Jókai Színházban A cím ne tévesszen meg senkit. Nein Shakespeare Hamletiének nincs igaza, hanem XX. századi másának. Gáspár Margit az ötvenes évek ellentmondásokkal teli, viharos eseményeire keres feleletet egy család drámáján keresztül. A darab 1955 őszén kezdődik, a Rajk-per és a többi koncepciós per rehabilitációjának idején. Ekkor kerül vissza a börtönből Mike Gábor, egykori vasesztergályos, akit a mozgalmi időkből való barátja és harcostársa, Tárnok István bíró, ítélt halálra. Csupán a véletlennek köszönheti életben maradását. A bíró, a dráma kezdetén már halott. Csak az arcképe látható a falon. Mikor rádöbbent, hogy a koncepciós perekben, ha jóhiszeműen is, de katasztrofálisan tévedett, véget vetett életének. Fia, Gabi, húszesztendős „zeneszerző jelölt”, úgy tudja, hogy apját, akinek hitét és meggyőződését vallja és aMről úgy érzi, sohasem tévedhetett, szívszélhüdés ölte meg. Az atyai, a személyi tévedhetetlenség vakfoltéból gyógyul ki Gabi a drámai jelenetek során, mikor is Mike Gábornak, a család életében való megjelenésével a gyűlölet olyan mélységből emelkedik fel, ahol már szembe fordult eszmével, hazával (disszidálni akar), szerelmével, sőt az érte minden áldozatra képes édesanyjával is. Az édesanya és Mike Gábor, valamint az öngyilkos apa Mikéhez írt búcsúlevele eszmélteti ezt a mai Hamletet arra, hogy ősével ellentétben, végzetesen hamis jelzések után igazodott. 11 dráma eszmei mondanivalója világos: — a párt, a kommunisták igazsága nem építhető egyetlen személy magatartására, hanem csakis a szilárdan megalapozott elvre, s a társadalom erejére. Ilyen értelemben, igaz meggyőződésünktől még akkor sem távolodhatunk el, ha hibák és tévédé, sók miatt szenvedések tömege zúdul is ránk, mert hiszen az igazságtalanságok nem a forradalmi eszme velejárói, nem abban gyökereznek. A halál torkából szabadult Mike Gábor ezt így fogalmazza: — Ha velünk bármi is történik, az értóktörvény akkor is értéktörvény marad. Abban, az ellentmondásként ható és mégis igaz, „szerencsés helyzetben” vagyok. hogy Gáspár Margit drámáját sehol másutt nem láttam, csak Békéscsabán. Arról írtam tehát, amit megyénk színháza, a maga adott erőinek és lehetőségeinek a birtokában a közönség élé vitt. A háromfelvonásos színmű művészi mondanivalójának tolmácsolásában a főszerep Tárnok Gabira (Győry Emil), Annára, özvegy Tárnok Istvánnéra (Szendrey Ilona) és Mike Gáborra (Szoboszlad Sándor) nehezül. Van egy negyedik, egy szereplő nélküli főszereplője a darabnak, a halott Tárnak István, hiszen végig a három felvonáson, m ellette, ellene és körülötte játszódik minden. Végeredményben azonban az ő „szellemének” életre kelésében és elevenen tartásában is a többieknek, az élő szereplőknek kell egy-egy részt vállalniuk. Szoboszlai Sándor szinte eszköztelenül játszotta, élte a vasesztergályosból lett jogász, a minden alap nélkül megvádolt, halálba küldött és visszatért igaz kommunista rendíthetetlen életét. Sosem „a Szoboszlait’ láttam benne, hanem „a Mike Gábort”. Alakítása igaz és őszinte volt. A főszereplők értelem- és érzelemvilágának menetközben! kavargó alakulása az igazság felismerésének szintézise felé, bonyolult, nehéz színészi feladat elé állította megszemélyesítőiket. Ügy gondolom: Szendrey Ilonának és Győry Emilnek nehéz művészi „önátértékelésen” kellett rövid idő alatt átesnie ennek eléréséért. Mindkettőjüket láttam már drámában, de legtöbbször mégis a vígjátékok derűs légkörében arattak megérdemelt sikert. Csakis az elismerés hangján lehet szólni arról, ahogy magukat drámai szerepükbe beleélték. Szendrey Ilona, a gyermekét rendkívül szerető, minden bajtól féltve féltő anya szerepében nem a sziruposan érzelgős „anyukát” adta, ami pedig a legkönynyebb, legkényelmesebb lett volna, hanem a művészileg nehezebb megoldást választotta. Olyan anyát alakított, aki szeretetében fiáért hazudni is képes, de mikor ráeszmél, hogy ily módon annak az igazságnak árt, melyhez gyermekét is el akarja segíteni. bátran, szenvedélyesen vitába száll vele. Győry Emil esetében különösen kellemes meglepetésben volt részük mindazoknak, akik eddigi szerepeiben tanúi lehettek túlzottan külsőséges eszközökkel operáló játékstílusának. Mind nagyobb ökonómiával gazdálkodik mozdulataival, s egyre uralkodóbb nála a belülről fakadó, az átélés diktálta előadásmód. Igazi színművésznek tudni kell kiabálás nélkül harsogni és hangos jajongás nélkül is iszonyatot kelteni. Győry Emil effelé az eszköztelen ábrázolási mód felé fejlődik. Szentirmay Éva, Kalotai Lili szerepében az volt, akinek lennie kellett; a maga létbiztonságát minden időben, minden körülmények között kiharcoló egoista típus. Éorhy Gergely, Kalotai Lili fiának, Fiicinek a szerepében az előadás egyik kellemes meglepetése, a három közül. Talán azzal jellemezhetném ezt, hogy „a háttérből a színre dobban”. Néhány halvány részlet mellett általában eleven, hihető figurát faragott szerepéből. A második meglepetés Rajna Mihály túlzásokra csábító és ennek ellenére mégis fegyelmezett módon színre vitt Sümegi Nagy Balázsa. Pontosan ez és ennyi, ahogy Rajna Mihály megjeleníti. A harmadik meglepetés: Szűcs Ildikó. Az írógép mellől a televízió „Ki mit tud?” műsorába, onnan pedig ide, a Jókai Színház színpadára perdült. Az egyszerű munkáscsaládból való, főiskolás, kiszista Lia, az ő megformálásában és hangjában anynyira hús-vér elevenséggel élt, hogy még bizonytalan mozgását is feledtetni tudta. Máté Lajos. rendező egészen otthonos az 1949— 1955 közötti eseményekben. Érthető. Azt akarta, hogy a szereplők és ő teljesen ismerjék a kort, melyet megelevenítenek. Mégis a mának rendezte a darabot, a néző nem érezte, hogy megrekedt volna annak az időnek ködös levegőjében. A hamleti párhuzam sem késztette arra. hogy a shakespeare-i kort, s a hamleti drámát erősebb utalásokkal érzékeltesse a közönséggel, mint szükséges. Az összkép jó volt. Suki Antalnak, a klasszikus és a modern stílust ügyesen házasító díszletmegoldása kifogástalanul illet a darab levegőjébe. A mondanivalójában ma mindenkit érdeklő, érdekfeszítő dráma további sikerét jósoljuk. Huszár Rezső Vélemény Mean szabad önként összehúzódni — hiszen partnélküli a világ — a nyugalom pár négyzetméterére; életünket szerelem szövi át túlmulatva az egyszeri valón: megsokszorozódni! — ez az ölelés mélye, amelyet nem mér már az ón. Ezért a csők, ezért a gyermek, és ugyanezért rengeteg a dolgom. Sokszorozódni akarnak agyamban [a sejtek, s amikor a szomjamat oltom, sós óceán partjára hasalok le, hogy sohase legyen elég. Asszonyom is szalad, ég, izgul, minden pici órát percre kicentiz, negyvenhét gyerek ír, olvas, számol, ahol » van, itthon háromra mos, vasal, de szól: — Megvárlak én, ha nem [üzensz is. hogy később jössz haza. Méltatlanul minden arányhoz ember vagyok. Kicsinyek ám serények testvéreim. Nevetséges talán, hogy szívünk a mindenségiül izzik át? (Szépek volnának tán, de kinek [kellenének a kristállyá dermedt galaktikák?!) Sokat dolgoztam — sokszorosan éltan, így is haljak meg: tetten-érten, legszebb munkámat hagyva félben én, a tevékeny, értelmes anyag. S ha nem is vittem soha sokra, hatezer fokos csillagokba vágyom haza, hogy beolvasszanak. rvww KEZDET ÉS VÉG (/ ezdetben vala ^ ségfejlesztési a közalap, melyet a tanács szépen betervezett, különböző, a lakosság érdekeit szolgáló létesítmények megvalósítására. Fürdő, kultúrház, törpevízmű, villany, járda stb. Hol, mi hiányzott a legjobban. Aztán egyszer csak megjelent a községfejlesztési alap kéklő egén az első felhőcske, egy kecskeszakáUú kartárs képében: — Kérem szépen, én az Elagott Ebek Etetését Ellátó Egyesület főtitkára vagyok. Ügy gondolom, önök hegyi beszéd nélkül is belátják, hogy mit jelent külpolitikai szempontból egyesületünk munkája és éppen ezért rövid úton ötezer forintos támogatást kérek nemes céljaink megvalósítására. Egyébként ilyen irányú célkitűzéseinket a felsőbb szervek is támogatják... A vb-elnök tiltakozó' arckifejezését látva, mielőtt az még megszólalhatott volna, gyorsan közbevágott: — Tudom, elnök elvtárs, tudom, hogy a költségvetésben ilyen címen nincs forint tervezve és jóváhagyva, de a községfejlesztési alapból ez megoldható. Egy parányi módosítás az egész, csak jól kell a tanács elé tálalni. Ebben pedig megvan a gyakorlatuk — és cinkosan kacsintott is hozzá egyet. A vb-elnök a világért sem akarta gátolni a külpolitikai célkitűzések megvalósítását és ezért beadta a derekát. Alig távozott el a derűs arcú kecskeszakállas, ismét kopogás hallatszott, majd belépett egy magabiztos kopasz ember és határozott hangon szólt az elnökhöz: — A Barátságra Buzdító Mozgalom elnöke vagyok. Nem akarom rabolni drága idejét, ezért röviden a tárgyra térek. A dajak fejvadászok húsz tagú küldöttsége hazánkba érkezik Katona Judit Gyárkapuban Sorsainkból épültél fel gyáram, egy új jelen emelte fel falad. Amikor még vágy volt csak a lázam otthonnak már megálmodtalak. Mindegy miy vagy, küzdés-e, kenyér-e a kormos hátú háztetők között, kéményujjad egyetlen jelére a hajnalokkal újra megjövök. S mind ki úgy hisz, ahogy én is hittem visszatér és megint csak: akar. Ámul fára"’! munkáskezeinken ha fölénk hajtja zord fejét a zaj. annak tanulmányozására, hogyan lehetne leszokni az ellenség levágott fejének zsugorításáról. A küldöttség hozzánk is ellátogat és remélem tisztában van e nemzetközi szempontból is nagy horderejű találkozás lebonyolításával járó kötelezettségekkel. Bőséges étel-ital, elnök elvtárs, különben újabb magyar ügy kerül az ENSZ elé! Jó, jó hát tudom, hogy a költségvetésben ilyesmire nincs pénz, de hát ott a községfejlesztési alap, megszavazza abból a tanács, hiszen nem maradhatunk szégyenben. Csak jól kell beadni, ennyi az egész. A vb elnöke ki nem állhatta a nemzetközi bonyodalmakat, ezért aztán térdet s fejet hajtott. (Legfeljebb elmarad a villanyhálózat bővítése...) Pár perc mú'va egy hosszú, sovány, le-föl futkosó ádámcsutkájú, középkorú ember lépett be az elnök irodájába. — Elnök elvtárs! Az Általános Iskolai Ürhajókutatási Szakfelügyelőség szakfelügyelője vagyok is szomorúan kell megállapítanom, hogy illetékességi területén ez ideig iskolai rakétakilövő teleppel nem rendelkezik. így aztán nem is csoda, hogy eddig egyetlen tanuló* sem lőttek h föld körüli útra. Ilyen körülmények között hidas tesszük ki a lelkünket is * politechnikai oktatás sikeréért. Ne is szóljon elnik elvtárs, tudom, hogy ez nem költségvetési feladat, de mire való a községfejlesztési alap? Egy kis jó alátámasztás és már kész is... Ne felejtse elnök elvtárs, e kérdés megértéséhez és támogatásához a jövő nemzedékének érdeke fűződik! A vb elnöke a világért nem vette volna lelkére, hogy a jövő nemzedéke majd haló porában is őt átkozza és ezért inkább ráállt a dologra. A következő belépőre már félve nézett. Jogosan. Csokornyakkendős, művész hajú dolgozó állott előtte, savó színű szemeiben bizonytalan eredetű lángok lobogtak és igy szólt cefre illatú hangján: — Elnök elvtárs, rövidesen Ringtíspilvezetőképző Akadémia indul termv'őszövetkezeti tagok részére. Hogy ezen a téren is jól képzett káderekkel rendelkezzünk, legalább húsz tagot el kell küldeni a többtermelést is elősegítő tanfolyamra. Ez közügy is, hiszen a mi dolgozóink kulturáltabb szórakozását jelenti a ringlisvíl, az pedig nyilvánvaló, hogy a jól szórakozó dolgozó jelentősen többet termel, mint egy búvalbélelt. Világos tehát, hogy manapság már egyetlen ringlispil sem foroghat csak úgy spontán a vakvilágba! Mese nincs, tanulni kell! Tekintettel a közügybe, azt is be kell lá>.iok, hogy a tanfolyam költségeit, valamint az azon részt vevő tagok díjazását nem kívánhatjuk a szövetkezettől, hanem azt a községfejlszlési alapból kill biztosítani. — Remeiem. elnök sírtárs, mint a kulturális felemelkedés első harcosi, ebben teljesen egyetért velem! A vb elnöke egy föl marék idegcsillapitó bevétele után már mindenbe beleegyezett. és jöttek a látogatók L egymás után, addig húzták-nyúzták a községfejlesztési alapot, míg az, az eredetileg elfogadott terhekkel együtt felvette a néhai” előne cet. Béke poraira ...! O. Kovács István
