Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-16 / 268. szám

1962. november 16. 5 Péntek A tangótól a twistig — A társastánc az ifjúság nevelésének a szolgálatában — Rákóczi hadnagya A Rákóczi hadnagya a magyar filmgyártás kiemelkedő alkotása. Történelmi filmjeink közül az elmúlt években ennek volt a legna­gyobb sikere. A filmet a dévaványai Kultúr mozi mulatja be no­vember 15—16-án. = RÁDIÓ- ÉS TV-FIGYELŐ |É Aranygyümölcsök földjén A KISZ és a Hazafias Népfront égisze alatt már megkezdődtek az előkészületek a tavaszi nagy kul­turális szemlékre. A szemlékre való készülődésben — többek kö­zött — kiemelt feladat a társas­táncok ízléses, szép bemutatása is. Az utóbbi időben — így vagy úgy — sokan támadták és védték az úgynevezett „modem táncokat”. Most pedig, mint kiderült, a tár­sastánc — tehát a modem tánc is — a kulturális szemle alapanyagá­nak egyike, méghozzá a felsoro­lásban a második. Mit mond erről Nyíri Lajos, ismert békéscsabai tánctanár, az Országos Társastánc Szakbizottság tagja? Sok érdeke­set és elgondolkoztatót. Idézünk néhányat ezek közül: Miként az ábc betűit fel lehet használni remekmű vagy ponyva megírására, aként a modern táncokat is lehet ízlésesen, vagy visszatetszőén táncolni — említette. Az Ízlésesség feltéte­le viszont a tanulás, a kulturált mozgás elsajátítása. Anélkül a tudatlanságból, gyakorlatlanság­ból fakadó ízléstelenségbe sülyed­­het. Az igazi társastánc nemcsak lépések, figurák összessége, annál jóval több. Már ott kezdődik, ami­kor a fiatal megtanulja a táncte­rembe való belépést, illedelmes viselkedést, az emberi együttélés társadalmi szabályait. A tánctaní­tás tehát egyben nevelés is. Az Uy módon táncossá váló lány vagy fiú, ha a tanultakat őszintén ma­gáévá tette, sosem csúszhat a ke­vesek alacsony színvonalára, akik miatt némely, nem egészen tisztán látó felnőtt riadót fúj a táncoló fia­talság ellen, általában. A valóság, hogy a fiatalságot olyannyira érdeklő és érintő tár­sastáncoknak a nevelésben jelen­tős szerepük van. Sőt az a cél, hogy a tánciskolák társadalmilag ellenőrzött, tehát biztos keretei között, mennél több fiatal sajátít­sa el rendszeres úton-módon a társastáncokat és velük párhuza­mosan a társas-magatartás ábc­­jét. Egyébként a kulturált táncnak ma már nemzetközi szerepe van. Az országok legjobb táncosai vi­mon. Mielőtt jelentettem volna róla az igazgató úrnak, kipró­báltam, amennyire tudtam. Le­mentem vele, s beültettem az Opelem kormánykerekéhez. Csak néhány kilométert men­tünk, de azonnal láttam, hogy nyugodt lélekkel ajánlhatom. Természetesen, mint gépkocsive­zetőt. Ami az iratait .illeti: kü­lönleges ellenőrzést kérek majd, s akkor— Rendben van — mondta Khü­metz. — Küldje be hozzám. Krieger kiment. Egy perc múl­va visszajött, s Aszkert vezette be az igazgató szobájába. Keri­mov külseje a feldsmerhetetlen­­ségig megváltozott. Haját ko­paszra nyíratta, kis fekete kefe­­bajuszt növesztett, zöld sávoly­ból készült, vállbán szűk zekét, és sárga flanel! biricsesznadrágot viselt. Szemüvege mögül, tágra­­nyílt világos szeméből a félénk­ség és zavartság valami ke­verékét lehetett leolvasni. Khümetz figyelmesen nézte az egyszerű külsejű, kicsit még esetlennek is látszó legényt. „Fa­lusi lehet” — gondolta magában. — A neve? — Heinrich Gube — mondta világosan, tagoltan Aszker, hir­telen felikapva a fejét. — Ha velem beszél, hozzá kell tennie azt, hogy „igazgató úr” — mondta Khümetz. — Érti? — Igenis igazgató úr. lágversenyeken mérik össze tudá­sukat. A nemzetközileg megállapí­tott D-C-B-A kategóriák közül a D a legalacsonyabb, s hogy ez is milyen erős követelményű, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy hazánkban még csak D-osztályú versenyzők vannak, azok sem so­kan. I táncklubok feladata a társastáncoknak a fejlődés me­nete és üteme szerinti tanítása. Magyarországon is vannak ilyen klubok, Békéscsabán például a Balassi művelődési otthonban mű­ködik a megye, sőt az egész Ti­szántúl eddig egyetlen ilyen kö­zössége. Még csak kétesztendős múltra tekinthet vissza, de ha fi­gyelembe vesszük, hogy az ország legerősebb táncklubjai, a Pesten működők, melyek már néhány D- osztályba sorolható táncossal is rendelkeznek, mindössze három­évesek, akkor nincs mit szégyen­kezni, sőt azért sincs, mert a kecs­keméti mellett a csabai a legjobb a vidékiek között. Kérdésünkre, hogy tulajdonkép­pen mi is a Balassi klub „munka­­menete” és miként segíti a KISZ a kulturális szemle célkitűzéseit, Nyíri Lajos elmondta, hogy elő­ször is kezdők, majd pedig hala­dók részére szabályos időközök­ben rendezett tánctanfolyamokon a jelentkezők megtanulják a tár­sastáncokat és mindent, ami a Pusztaottlakán az elmúlt évben sokat javult a TIT ismeretterjesz­tő munkája. Tíz előadásból álló sorozatot állítottak össze, ezeket mind megtartották és összekötöt­ték filmvetítéssel.A termelőszövet­kezet ezüstkalászos tanfolyamán is sor került 12 ismeretterjesztő elő­adásra. Az új népművelési évad­ban az ismeretterjesztő munka fő célja az, hogy a község lakóit szo­cialista hazafisógra, közösségi élet­re nevelje és megfelelő tájékozta­tást adjon ötéves népgazdasági ter­vünk feladatairól. Ugyanakkor Khümetz több mint huszonöt esztendőt töltött el katonai szol­gálattal, s a világon mindennél előbbre valónak tartotta a fegyel­met és a rendet. Aszkert figyel­meztették az öregnek erről a ri­golyájáról, s ezért mindent szi­gorúan az előre kidolgozott terv szerint csinált. — Mutassa meg az igazolvá­nyait. Aszker előhúzta a zsebéből és átadta az igazgatónak a szemé­lyi igazolványát, a gépkocsiveze­tői jogosítványát, a katonai iga­zolványát, s a kórház egy iga­zolását. — Maga megnézte ezeket? — kérdezte Khümetz az irodaveze­tőt — Igen, igazgató úr. Khümetz lapozott egy ideig az iratokban, aztán az asztalra dob­ta őket. — Hová való? — Tessék, igazgató úr. — Krieger egy teleírt papírlapot tett az igazgató elé. — Én részletesen kikérdeztem Henrich Gubet, s ide leírtam az egészet. — Kelet-Poroszország — mor­mogta az orra alatt Khümetz. — Pillauból való? — Igenis, igazgató úr. Csak nem magából a városból, hanem vagy öt kilométerre attól délre. tánckultúrához tartozik. Közülük kerülnek ki azok, akik megked­velve a tánc művészi értékeit és szépségeit, ebben az irányban kí­vánnak tovább fejlődni. Táncos van bőven, hiszen szokatlanul nagy az érdeklődés Például a legutóbbi időben fél ezernél is több fiatal jelentkezett a kezdők tanfolyamára. A tanfo­lyamok végzettjei helybeli tánc­­versenyen vesznek részt, amelyen eldől, hogy melyik párnak érde­mes magasabb szinten tovább művelni a társastáncot. Oj vonás, hogy a Balassi művelődési otthon társastánc-klubja, táncdaléneke­­seinek és tánczenekarának közre­működésével táncbemutatót ren­dez és már rendezett is több köz­ségben. Tervezik, hogy 180 közép­­iskolás részvételével területi tánc­verseny lesz Gyulán, az ipari ta­nulók részére pedig Szegeden. Ezeknél is nagyobbnak ígérke­zik a békéscsabai, amelyen 8—10 vármegye társastáncosai mérik majd össze erejüket a B-C-D osz­tály táncanyagából. — Ily módon készülünk mi, tánctanárok és táncosok, a kultu­rált tánc önkéntes propagandistái, a KISZ tavaszi kulturális szemlé- I jére — mondotta beszélgetésünk I végén Nyíri Lajos. H. R. fontosnak tartják a dolgozók íz­lésének fejlesztését és a szocialista pedagógiai elvek megmagyarázá­sát is. Az ismeretterjesztés haté­konyabbá tétele érdekében októ­ber 15-től minden második hétfőn szervezik meg az ismeretterjesztési napot. Az előadásokat kivétel nél­kül filmvetítéssel kísérik. Az álta­lános műveltség emelését szolgálja a televízió is, melynek műsorát a művelődési teremben kedden, szerdán, szombaton és vasárnap bárki megtekintheti Apró kis települések vannak ott elszórtan. Én a Zolidé nevű te­lepülésről származom. Aszjker határozottan válaszolt. Nem félt, hogy hibázik, vagy be­lezavarodik szerepébe, noha könnyen meglehet,hogy az illető, akivel beszél, véletlenül szintén éppen arról a környékről való. Pillaut is. Zolidét is alaposan ta­nulmányozta még Moszkvában. Felikutatott róluk minden aprósá­got. Ugyanilyen aprólékosan tudott beszélni Aszker a „családjáról” is. Ezenkívül a szovjet felderítő szervek nem hagyták ki a számításból, hogy a németek Kerimov-Gube ellenőr­zésére utána nézhetnek a szemé­lyének Kedet-Poroszországban. Ha élnek ezzel a lehetőséggel, akkor sincs vész: Pillauból ked­vező válasz érkezik majd, bárki érdeklődik... — Meleg van most ott a ma­ga vidékén — mondta áz igaz­gató. — Meleg? Egyáltalán nincs. A tenger felől állandóan lengede­zik a szél, hozza a jó hűs leve­gőt... — Nem úgy értem — szakította félbe bosszúsan Khümetz. — Me. leg helyzet van, nehéz napoka! él most át Poroszország, Gube. (Folytatjuk) Brazíliában, ebben az Európá­val majdnem azonos nagyságú or­szágban, napjainkban mind erőtel­jesebben bontakozik ki a tömegek harca a belső és külső reakció, a belső és külső kizsákmányolás el­len; a kenyérért, a békéért és a függetlenségért. A példa — Kuba! Az Aranygyümölcsök földjén cí­mű rádiójáték, melyet Moravecz Imre, a világhírű brazil író: Jorge Amado regényéből dramatizált, ebbe a világba vitte él november 11-én, vasárnap este a rádióhall­gatókat. A történet azonban nem ma, hanem a harmincas évek Bra­zíliájában játszódik, amikor a dol­gozó tömegek szervezett harcáról ott és akkor még alig lehetett szó, s a mai társadalmi, politikai küz­delmeknek még csak az előcsatáro­­zásai folytak. A külföldi tőke ag­resszív behatolásának, a brazil ká­vé- és kakaóültetvényesek földes­úri hatalma megingatásának, és annak vagyunk a tanúi, hogy a munkásosztály és a kommunisták bátorítására, hogyan próbálgatja roppant erejét a még félig öntu­datlan nép. . Egy képzelt brazíliai városban két külföldi tőkés bukkan fel, akik körmönfont spekulációval megka­parintják a gazdag ültetvényeket és uralják a gazdasági életet. A feudálisok hatalmát a fináncoli­garchia váltja fel. A földeken gör­nyedő nincstelen napszámosok és családjuk nyomorát még nagyobb nélkülözés váltja fel. A politiká­ban járatlan, szervezetlen, vezetet­­len tömeg élére egy Joaquim ne­vű, öntudatos munkás áll, aki tár­saival megszervezi a várcs és kör­nyéke első tömegsztrájkját, s ha véráldozat árán is, de megvívják első győzelmes harcukat kizsák­­mányolóikkal szemben. Jorge Amado, sok-sok harcos mű szerzője, döbbenetes erővel mutatja meg az akkori brazil tár­sadalom arcát. Moravecz Imrének mindezt maradéktalnul sikerült a hangjátékban visszaadnia. Barlay Gusztáv rendező pedig a történet tolmácsolásához kitűnő érzékkel válogatta össze a szereplőket mind hangban, mind pedig szerepeik hű megszemélyesítőiként is. Sinkovits Imre Joaquimja igazi harcos mun­kásalakként magasodott fel képze­letünkben. Ruttkai Éva Julietta szerepében, egy üzletember fele­ségét alakította, akj egy — a mun­kássággal szimpatizáló — költő hatására, maga is a nép oldalára áll. Azalatt a nyúlfarknyi idő alatt is, amennyit egy hangjáték nyújt, sikerült elhitetnie velünk, hogy „átváltozása” tudatos és őszinte. Horacio földbirtokos, és Zude, va­lamint Karbanks, a két tőkés ala­kítói, nem valamiféle öntudatos ki­zsákmányoló sémáját adták, ha­nem azokét a valóságos kizsákmá­nyolókét, akik úgy vélik, hogy amit csinálnak, abban semmi ke­gyetlen, semmi embertelen nincs; a legtermészetesebb, hogy egymás torkának kell ugrani, s a láb alatt lévő „férgeken” — a kizsákmá­­nyoltakon — taposni, mert az „Aranygyümölcsök földjén” csak így csorog az aranyat jelentő pro­fit. Elmondhatjuk, hogy a „Családi körben” hangjáték-sorozatnak az Aranygyümölcsök földjén című melléklete jól. elgondolkoztató» szórakoztatott bennünket. Huszár Rezső November 16-án, este 7 óraikor: HAMLETNEK NINCS IGAZA Jókai- és szelvénybériet. NOVEMBER 1«. Békési Bástya: Utolsó vacsora. Bé­késcsabai Brigád: Angyalok földje. Békéscsabai Szabadság: Candid.: avagy a XX. század optimizmusa. Békéscsa­bai Terv: Afrikai képeskönyv. Gyomai Szabadság: Aki szelet vet. Gyulai Er­kel: A nagy start előtt: Gyulai Petőfi: Az elcserélt randevú. Mezőkovácshá­zi Vörös Október: Túl fiatal a szere­lemre. Orosháza Béke: utazás a lég­gömbön. Orosházi Partizán: Esős Va­sárnap. Sarkadi Petőfi- Krisztina és a szerelem. Szarvasi Táncsics: Hófehér­ke és a 7 törpe. Szeghalmi Ady; A rendőr. Minden második hétfőn rendezik meg az ismeretterjesztési napot Pusztaottlakán

Next

/
Thumbnails
Contents