Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-16 / 268. szám

*962. november 16.

Péntek

Ahogy az étterem vezetői látják, avagy: hol terem a részeg ember?

Gyakran hallunk arról, hogy az ittasság elleni küzdelem egyre inkább az egész társadalom ügye lesz. Nem csoda, hisz az ittasság állapota okozza a legtöbb bajt, a legtöbb balesetet, a legtöbb családi tragédiát. .

A legilletékesebbeket, a vendéglátóipar embereit kérdjük most meg, mit tesznek ők vagy hogyan segítik őket ebben a küzdelemben? S talán adjuk is át a szót mindjárt a gyulai Komló Étterem vezetőinek.

A vendéglátó vállalat dolgozói — említi meg Oláh György, a Komló vezetője — ebben a küzdelemben bizony nem sok segítséget kapnak. Van ugyan rendelet, hogy ittas embert kiszolgálni tilos, sőt azt a dolgozót, aki ilyet kiszolgál, meg is büntetik. Azonban azon még mindig vitatkoznak, hogy ki jogosult annak megállapítására;

ki a részeg ember.

Ki, mikor kerül olyan állapotba, amikor már nem szolgálható ki. Példákat lehetne felsorolni ezekről az esetekről, de csak egyet említek. Munkából hazafelé egy fiatalember tért be a vendéglőbe egy üveg sörre. A főpincér nem szolgálta ki azzal, hogy ittas. A panaszra nekem kellett reagálnom és megállapítottam, hogy az illető ivott ugyan, de egyáltalán nem látszott rajta, az ittasság jellegzetes állapota. Ha bejön egy jobb öltözetű dolgozó kissé spiccesen vagy ugyanilyen spiccesen egy munkából hazaigyekvő, gondozatlan benyomást keltő ember, mindig az utóbbit nézik elsősorban ittasnak.

A részegség állapotának megállapítása nagyon nehéz és a vendéglátó dolgozói nincsenek felruházva azzal a joggal, hogy bárkit is ittasnak nézzenek, — hacsak nem feltűnő ez az állapot.

Persze ennek a problémának a másik oldala az, hogyha egy ittas betér a vendéglőbe és nem

szeszes italt kér, hanem józanító feketét, szódát vagy éppen vacsorázni szeretne, kiszolgálhatjuk-e? Mert a jelenlegi rendelkezések ezt is tiltják.

— Sajnos, mi itt reflektorfényben vagyunk — szól közbe Skorczáír elvtárs —, mert a Komlót, fő. leg éjfél tájban, sok hazafelé igyekvő vendég keresi fel. Legtöbb baj azokkal az emberekkel van, akik valami házi összejövetelről hazafelé tartva térnek be egy feketére vagy egy féldeeire, s közben összekeverik az otthon fogyasztottakkal, ami tudvalevőleg hamar megárt. Ugyanilyen „futóvendégek” keresik fel a Komlót a külső italboltok zárórája után. Ezek között az

éjféli vendéget között

található a legtöbb ittas ember.

A Komló Étterem vezetői elmondották, hogy valamikor több segítséget kaptak ebben a küzdelemben, most a rendelkezések ellenére ez nem tapasztalható. Sem az üzemek, sem a társadalmi szervek nem érdeklődtek még ez iránt a probléma iránt, pedig néhány üzem jól tenné, ha dolgozóinak ilyen irányú viselkedésével foglalkozna.

Nagyon sok baj van a fiatatkorúakkal. Persze itt is kötve érzik a kezüket a vendéglátó dolgozói. Fiatalkorúakat nem szolgálhatnak ki, de

ahhoz nincs joguk,

hogy ezeket a fiatalokat igazoltassák. Sajnos nincs mindenkinek az arcára írva, hogy hány éves, így a legkellemetlenebb esetek adódhatnak. Nemrégen történt, hogy az egyik „fiatalkorú” katonakönyvével igazolta, hogy elmúlt már 18 éves. A másik esetben egy gyermek arcú leányt igazoltattak, aki valóban csak 17 éves volt, de vele volt a férje is. A kis asszonyka kedvesen kérdezte meg a piruló főpincértől — „parancsolja, hogy megmutassam gyermekem fényképét is”.

Megtudtuk azt is, hogy a felszolgáló pincéreket bizonyos értelemben érdekeltté tették abban, hogy szemet húnyjanak az ittasság előtt, hisz alapfizetésük kevés és szükségük van a forgalomból adódó keresetre. Így előszeretettel ajánlják a drágább, tehát hatásosabb italokat. A gyulai vendéglátó egységek nagy részének italterve is ezt segíti elő. Talán a „leggyengébb” a Komló terve ilyen értelemben, mert itt az összes bevétel alig egynegyedét tervezték az italféleségek eladásából.

Az ittasság elleni küzdelemben minden szervnek meg kell találni a maga feladatát. Meg kell vizsgálni a vendéglátó berkein belül is a tennivalókat, ne csak azt méltányolják, aki nagyobb forgalmat ér el, hanem egy kicsit azt is, aki fellép az ittasság ellen.

(K-k)

A takarékosság terjesztése egybevág nagy társadalmi célkitűzéseinkkel

— Ünnepi takarékossági ankét Orosházán —

Mint ismeretes, megyénkben széleskörű állami és társadalmi összefogással november 15-től december 15-tíg <reiidiez.iik meg az idei „Takarékossági Napokat”. A nagyszabású kampány nyitányaként a Hazafias Népfront Békás megyei bizottsága és az Országos Takarékpénztár tegnap este megyei szintű takarékossági ankótot rendezett Orosházán. A meghívottakkal és érdeklődőkkel zsúfolásig menteit művelődési otthonban Káiray.' IstStárm«;. a Hazafias Népfront városi bizottsága elinöke üdvözlő szavai után Csepregi Pál, a megyei tanács vb-elnökhelyettese tartott ünnepi beszédet.

— örvendetes, hogy a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága felkarolja a takarékosság gondbiatát. Üdvözlendő az itt jelenlévők elhatározása, hogy részvételükkel és feltehetően mindennapi cselekedeteikkel is támogatják ezt az ügyet. Nem jelentéktelen célért, nem feleslegesen fáradoznak, amikor a takarékosság eszméjét ápolják és terjesztik. Olyan üigy szolgálatába szegődnék, amely a köz érdekét is magában hordozza, az egyén boldogulását is célozza — mondotta bevezetőül Csepregi elvtáre, majd arról szólt, hogy a helyes gazdálkodás

Fényképező géppel a legújabb

9

békéscsabai Áruházban

Már az ajtón belépve kellemes kép fogadja a vásárlókat a megyei Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai 2-es számú áruházában. A modern vonalú berendezéseken elhelyezett áruk vásárlásra serkentik az oda betérőket. A több százezer forintos költséggel átalakított bolt központi fűtése, s a belső helyiségekben elhelyezett öltözők és egyéb mellékhelyiségek a kulturált kereskedelmet példázza. A boltot az átalakítással egyidőben szakosították, melyben jelenleg lakástextil és méter-, illetve kötöttárut találnak a vásárlók. Korábban ebben a boltban konfekciót, vagyis férfi öltönyöket is árusítottak.

A megnyitás első napján a korszerűen átalakított bolt forgalma meghaladta a 200 ezer forintot. A szakosítással a forgalom növeke dósét a nagyobb választékkal lehet magyarázni.

Korszerűsítik a megye legnagyobb konfekció áruházát

Hamarosan megkezdik a békéscsabai 1-nes számú Konfekció Áruház korszerűsítését. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat vezetői úgy tervezik, hogy a bolt korszeszűsítését január végére teljesen

befejezik. A mán tégy 250 ezer forintos költséggel korszerűsítésre kerülő bolt nemcsak külsőségekben,. hanem a választékot tekintve is megyénk egyik legkorszerűbb boltja lesz.

KÁ R

ti 5

elfelejtenie, hogy j

KÁR I

mindig énheiS családi háaéft, nyaralóját.

Otthona anyagi védelmét ae $

épület- és háztartási biztosítás j

jeteniá. j

RÉGI TŰZBIZTOSÍTÁSA HELYETT IS VEGYE IGÉNYBE I

AZ ŰJ, SOKFÉLE KOCKÁZATRA KITERJEDŐ, |

ELŐNYŐS í

épület- és háztartási biztosítást! !

606 }

Nagy a Forgatom a kötött- és méteráru osztályon.

Szenzációnak számít a szőnyeg-osztály. A képen látható szőnyegek! guruló hengereken vannak elhelyezve, melyeket a vásárlók tetszésük szerint kihúzhatnak és helyükre vissza helyezhetnek.

szempontjából elsődlegessége van a termelő munka produktivitásának. Rámutatott, hogy

több és szakszerűbb munkával egyre több anyagi javat kell előállítani, ugyanakkor meg kell valósítani a javak célszerű, előrelátó felhasználását. Ezért mondhatjuk, hogy a munka és a takarékosság a helyes gazdálkodás szempontjából testvér fogalmak.

— A takarékosság szükségességét nem a szocializmus ismerte fel először, a törekvés tehát nem új, mégis szervesen hozzátartozik a szocialista gondolatvilághoz. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi Irányelvei célul tűzik ki a szocialista módon élő, gondolkodó és érző embeirek táborának növelését.

Aki pedig szocialista módon él, gondolkodik és érez, nem állhat szembe a takarékossággal, hanem rokonszenveznie kell vele, sőt saját magának is gyakorolnia kell ezt az erényt. A takarékosság terjesztése ezért egybevág nagy társadalmi célkitűzéseinkkel —

mondotta többek között Csepregi elvtárs, majd arról szóit, hogy a takarókassáig fokozatos javulását tapasztalhatjuk az állampolgárok életében. 1958. január elseje óta az országban egymillió 200 ezerrel, Békés megyében pedig közel 50 ezerrel növekedtett a takarékpénztári betétkönyvek száma. Négy év alatt a betétállomány három és félszeresére emelkedett. A fejlődés tehát szembetűnő és állandó. Szó esett arról is, hogy

mint eszme, a takarékosság szinte verhetetlen és döntő fölényben van mindenféle más magatartással szemben. A takarékosság gondolata annyira észszerű, hogy aligha konkurrálhat vele valamely más irányú gondolat vagy erkölcsi magatartás.

Felvetődhet hát a kérdés, hogyha ilyen jól fejlődik a takarékosság, miért foglalkozunk vele társadalma síkon? Miért buzdítjuk az embereket olyasmire, aminek észszerűségére saját magúiktól is rájönnek?

— A gyakorlati megvalósítás nehéz, mert számos mindennapi kísértés legyőzésén keresztül valósítható csak meg. Figyelembe kell venni azt is, hogy a takarékosság hajlama nem születik velünk. Másrészt: a takarékosság térképén nincsenek ugyan összefüggő, nagy fehér foltok — mert nincsen község és nincsen utca, ahol ne találnánk takarékos embereket, — die

a propaganda mindenütt elkel, mert nincsen község és nincs utca, ahol már mindenki gyakorolja is ezt a fontos erényt

— áMaipította meg az előadó, majd rámutatott, hogy a korszerű háztartási gazdálkodásnak nélkülözhetetlen velejárója a rendszeres pénzmegtakarítás. Fontos tényezőként említette meg Csepregi elvtárs, hogy mai viszonyaink között az a helyes, ha a tartalékolás főfotmája a pénztartalék, színhelye pedig a takarékpénztár. Befejezésül felhívta a figyelmet, hogy a „Takarékossági ; Napok” időisiziáka alkalmas arra, Ihogy széleskörű összefogással, kö!zös erővel, társadalmi szinten és j fokozott mértékben segítsük elő e I nemes eszme további terjesztését.

: A színvonalas előadás után a Béjkés megyei Jókai Színház művészei

— Mátray Mária, Romvári Gizi, Beck György és Széplaki Endre — forró közönség sikerű ajándékműsorral kedivesktdtek a megjelenteknek, amelynek keretéiben vendégművészként fellépett Gencsy Sári, a Magyar Állami Operaház művésze, Puskás Sándor operaénekes és Harsády Lilla zongoraművész is.

Nem kétséges, hogy hasznos gondolatokkal, nagyszerű élménnyel gazdagabban távozott a jól sikerült . ankétről a többszáz főnyi- érdek!lődö.

— km —